A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Én már Új Fizikát csináltam a megmaradö elemi töltésekkel és az atomisztikus fizikàval, mindenféle fényközeg nêlkül! www.atomsz.com
A gravítáció egyesítve van egy elméletem belül az elektromágnesességgel és be van épitve a részecskefizikába, mint kölcsönhatás. Új kísérleti eredmény, a brémai ejtökisérletem, meg alátamasztja az atomisztikus fizikámat.
Amikor a töltéssel rendelkező anyag minden irányban sugároz, akkor hol található űr, üresség? Ahol nincs semmi, ott a semmi is hiányzik, vagyis anyag tölt ki mindent. Az anyag meg magától rezeg, hullámzik.
Gyula, ha nem tetszik, akkor húzzál el innen a saját atommisztikus topikodba.
És ott magyarázd el, hogy a fényhullámok hogyan terjednek a semmiben.
De neked ezt hiába mondom, mert a fejedben is olyan üresség van, mint amiről azt gondolod hogy hullámok terjedhetek benne.
Te nem fogsz itt új fizikát csinálni.
Ugyanazt szajkózod, mint amit Einstein fiatal korában. Idős korában a fiatalkori tévedéséről ezt írta: "Elfogadtam, hogy az éter egyáltalán nem is létezik."
Bölcsebb korában meg már ezt írta: "... a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény."
Látod, még Einstein belátta a tévedését.
De te nem fogod. Még Einsteinnél is rosszabb vagy.
Még mindig nem vagy a Rejtélyes dogok rovatjában a fényközeg megtárgyalásával?
Azt viszont csak egy ostoba együgyü állithatja, hogy ezek a fizikus kutatók hittek a fényközegben! Amire semmilyen fizkai indok, semmiyen kisérleti megfigyelés nem akadt.
Chapman könyvében viszont öt megfigyelt fiziikai törvény van leírva, ami összegségében kiadja az elektromágneses mezöt és ennek a c- vel történö terjedését egy hullám egyenlet segítségével.
Szuper...., ne rontsd itt tovább a levegöt a fiizikailag nem létezö fényközeg tárgyalásával, menj el a Rejtélyes dogok rovatjába vele!
ez nem magyarázat. a lent feltett kérdésekből legalább egyet válaszolj meg, légyszi, úgy, hogy leírod a működés menetét. vagyis mi, mit csinál, mivel és miért.
A világűrben az elektromágneses sugárzás minden spektruma, minden irányban terjed. Ezzel, és a gravitációs hullámokkal kitöltik a teret olyan mértékben, hogy a tavaszi virágokkal teli mezőre hasonlatos. Önerőből hullámzik ez a mező, nem pedig a passzátszéltől. Ezért nem kell fényközeg. De ha mégis van fényközeg, az nem olyan, mint a szél, mert globálisan álló, de a testekkel lokálisan együtt-mozgó közegnek kell tekinteni. :)
Szuper..... Chapman tankönyvében négy vagy inkább öt fiziikai fizikai megfigyelés vezetett az elektromàgeses mezö megértéséhez, a fényközeg létezése ezekböl teljesen hiànyzik!
Ha te a fényközegröl akarsz társalogni, menj át a Rejtélyes dolgok rovatába, ennek az Új fizikàban nincs semmi helye!
köszi gyula, de nem informálódni akartam, hanem megtudni árnyék véleményét.
de azért köszi. ezekben egyet értünk. az anyag mennyisége és a gravitációs erő közti összefüggés nem lineáris. a taszító gravitáció az elektromos töltés jelensége.
de hogy magyarázod te konkrétan a forgó mozgások szinkronját illetve összefüggéseit? a gravitáció terjedése sugárirányú, ami nem képes magára merőleges erőhatásra
Hogy az égitestek mozgàsa kimutatja, a súlyos és a teehetetlen tömeg különbözik ez az egy, de a gravitációs mezö is c--vel terjedö mezö, ami kimutatja a különbséget a téves Newtoni gravitáció és a tényleges gravitàció közott. Arról nem is beszélve, hogy a vonzó gravitàció mellett taszító gravitáciòs hatás is létezik!
az, hogy a galaxisokban az objektumok sebessége és gyorsulása ellent mond a gravitációról hitt szabályoknak, magyarázzák a sötét anyaggal. nem egyet értve vele, fogadjuk el.
de mi az oka a galaxisok alakjának (zömében lapos ellipszis) és tömegeloszlásának?
miért gyorsulnak a galaxis objektumai és miért különböző mértékben, függően a távolságtól?
miért keringenek a bolygók legtöbbször közel egy síkon a központi objektum forgássíkjával?
általában miért forognak a bolygók a központi objektummal azonos irányban?
miért ellipszis a bolygópálya?
stb stb
ha ezeken elgondolkozol, rájössz, hogy miért kell lennie éternek. azon túl, hogy a hullám az anyag nem haladó mozgása, tehát az anyag tulajdonsága. pontosan mint a hőmérséklet. kérlek magyarázd, hogy miért nincs abszolút nulla fok a világűrben 'hullám árnyékban' sem.
Sandra Chapman, Core Electrodynamics tankönyv tud másikat!
Itt nöi felelös pontossággal le van írva, milyen fizikai megfigyelések vezettek a Maxwell négy egyenletéhez, ami összefogva kiadták a Minkowski téridöben a c-vel terjedö elektromàgneses mezöt, ami terjedési sebességét már O. Römer kimérte. Elsö helyen legyen a Coulomb törvény megemlítve, ami az elektromos töltések megmaradására van építve. Chapman leírta, hogyan kell az idöben változó elektromàgneses mezöt, mint egy négyes vektormezö invariáns módon leírni. A töltés megmaradást a négyes áramsürüség folytonotossági törvénye ábrázolja.
Szuper...., ennyit mi az elektromàgneses mezö és mi a mozgásegyenlete fizikailag értelmezve.
Sajnos Chapman nem vezette le az elektomágneses mezö mozgásegyenletet egy hatásintegrálból a Lagrange formalizmuson belül. Ezen tulmenöen nincs tárgyalva a töltéseket hordozó testek mozgásegyenlete sem általánosan. Chapman nem ment tovább ebben az íranyban, de megjegyzi, hogy az elektromàgneses mezö egy nem-konzervativ mezö (amiben a testek mozgásegyelete levezetése az analitikus mechanikából is hiányzik).
Én megfogalmaztam a hatásintegrált, a megmaradó elemi töltésekkel, mint csatolàsi állandókkal, mind a két mezöre, a gravitációra és az elektromágneses mezöre, és levezettem a mezök és a részecskék mozgásegyeleteit. www.atomsz.com Ez hiányzott a fizikàban!
Teljesen új, hogy a részecskék mozgásegyeleteiben, a töltések megmaradása miatt, Lagrange multiplikátorok lépnek fel és a Planck állando egy Ilyen L.m.. ez viszont azt jelenti, hogy az elfogadott kvantummechanika fabatkát sem ér.
