Keresés

Fölkötöm a gatyám.

...es apokaliptikus.

Kell hozza "fantazia" mert paradoxon.

Fantasztikusan érdekesnek tűnik.

Bruno [Schnell?]nek van egy remek "teoria" tanulmanya, a kulonos, nagybetus ipszilnnal, annal leszallo es felvivo agaval, az Isten es a latas, theosz es oro koruli fejtegetes, majd otthon megnezem, azt hiszem a kotet cime, A szellem,- Anakalipszi tou pnevmatos - felfedezese.

Á, csak egy bugyuta teória.

Szerintem meg logikus, amit mondtál.

Mai szavunk: logikus λογικός logikosz, jelentése: 1. beszédhez tartozó 2. eszes; okos

Kedves Kopáncsi a teóriát feljegyeztem magamnak házi feladatnak. HF.

Üdv:
Kazi

Á, csak egy bugyuta teória.

És köszönöm a kiegészítést.

Kedves Kopáncsi,

Teljesen jogos és helyénvaló, amit mondasz a Római Katolikus hagyományról.

Baráti üdvözlettel:
Kazi

Kedves Szpirosz,

Köszi a "pikáns" versikét :-)) Nagyon tetszik. :-)))

Üdv:
Kazi

Még annyit, hogy én igen erősen "latin" kultúrán nevelkedtem, innen nézve is nagyon-nagy élmény a másik világ.

Érdemes lenne, a három név eredeti jelentését megnézni. Hátha tovább lehet játszani velük.

Csak játékból. Mert annyira látható valami, abból amit felfedtél. Folytatom.

Ha meleg - "jó".

Kik hozzák ezt nekünk?

A görögök (Sándor), a zsidók (héber), és a latinok (tudom, hogy nem csíped, de most elnézed nekem, latin=keresztény). Megjegyzem, hogy a római katolikusok Szent Bendeket Európa védőszentjének tekintik.

Három nagy hagyomány hozza a meleget. Egymás kezét fogva, egymást erősítve.

Mondom, csak játék. Félre ne értsél, nem akarom a keresztény-lobbit behozni. Kiegyeztünk régebben úgyis, emlékszel.

Mi is nagyot sétálgattunk; tavaszi hangulatban. Madarak, madárdal, hóvirágok stb., stb.

Kedves Kopáncsi,

Szombaton a tavaszi hangulatban sétálgattunk, most meg visszatértünk a februári kerékvágásba. Már régóta motoszkál bennem, és most ismét felötlött bennem a tavaszias hangulat kapcsán, hogy a névnapok összeállítója azért nagy huncut volt ám. Ismerjük a mondást:

"Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget"

Sándor - Alexandrosz - görög
József - héber
Benedek - Benedektiusz - latin

A három nagy nép/nyelv melyen az európai "örökség" nyugszik. Akkor milyen szimbólum a tavaszhozó meleg?

Bocsánat:
Kazi

Az a noveny, a petrezselyem. Nemcsak etelbe valo, hanem szep koszorut is keszitettek belole, jeles alkalmakkor, jeles fokre. Rankmaradt egy nepdal szovege, majusi pajzan csufolkodo, fiuk, lanyok egymas "madarara" mutogatva eneklik:
Pu mi ta roda,
Pu mi ta ja,
Pu mi ta kala szelina;
Tadi ta roda,
Tadi ta ja,
Tadi ta kala szelina!
Ami annyit jelent: Hol a rozsa,/ Hol az ibolya,/Hol a jo petrezseleyem? - Es megmutatjak.
Erdekes, hogy a nem kelendo magyar lanyok petrezselmet arulnak. A halszok meg ugy tudjak, hogy a veres szarnyu keszeg petrezselyem gyokeret eszik.
{A roda, az lehet hogy granatalma, majd megnezem]
spir

Szavamra mondom, nem hízelgek, de régen olvastam ennyire érdekes fejtegetést. Nagyon szépen köszönöm, most csak annyit, hogy többször el kell olvasnom.

Kedves Kopáncsi,

Próbáltam megkeresni azokat a szavakat, amelyeket felvetettél. Igazi csemegék.

I.
παρθένος parthenosz szűzlány ἡ Παρθένος hé Parthenosz (névelővel) a szűz istennő (Athéna, Arthemis), παρθενών parthenón 1. lányok lakrésze; lányszoba 2. Parthenón Athéna temploma az athéni Akropoliszon. Tehát a Parthenón a szűz istennő "lakrésze" (temploma). Írása is így helyes, Parthenón, hosszú ó-val, az ómega miatt (ami mindig hosszú).
ἀκρόπολις akropolisz felsőváros, fellegvár az ἄκρον akron csúcs; magaslat vagy ἄκρος akrosz legmagasabb szóból.

Πάνθειον Pantheion valamennyi istennek szentelt hely/templom; (Rómában) Pantheon. Az epszilon-ióta diftongusban az ióta tag kiejtéséről a könyvek mást-mást írnak, van amelyik azt, hogy i-nek, van amelyik meg azt, hogy j-nek ejtendő, van ahol meg azt írják, hogy az idők során az ióta lassan elnémult, tehát nem ejtendő.

II.
a)
μήν mén 1. hónap (megjegyzés: holdhónap) 2. újhold (Novum Testamentum), μήνη méné hold, μηνιαῖα méniaia havi vérzés (menses?), μηνιαῖος méniaiosz egy hónapig tartó, egy hónapos, havi, μηνίσκος méniszkosz 1. hold/félhold alakú test 2. (hold alakú) védőernyő 3. nyakék 4. félhold alakú csatarend

A meniszkusz-ról ezt írja az idegen szavak szótára: 1. félhold alakú tárgy, díszítés, ékszer 2. fiz. keskeny csőben levő folyadék görbült (kidomborodó v. behajló) felülete 3. orv. félhold alakú ízületporc a térdben. Nekem rémlik, hogy valamilyen csillagászati műszer alkatrészének is ez lenne a neve.

Szerinted a "mén"/"méné"-ből lehet "moon"?

b)
σελήνη szeléné 1. Hold 2. hónap 3. növényfajta ἡ Σελήνη hé Szeléné Hold-istennő. σεληνιάζομαι szeléniadzomai hold okozta betegségben (holdkór, epilepszia) szenved, σεληνιακός szeléniakosz holddal kapcsolatos; holdhoz tartozó σελήνιον szelénion Hold

A "szelenológia" pedig ezek után már nyílvánvaló: holdkutatás.

III.

Hamár az angol is szóba jött, egy egyértelműbb példa. Pár napja találtam, szerintem nagyon jó:

μύσταξ müsztaksz bajusz és az angolban moustache (a tengeren [nem is tenger, hanem óceán] túl "mustache"-ként írják) jelentése szintén bajusz.

IV.

Kedves Kopáncsi, ógörög tanulmányaink leges-legelső leckéje szóljon a "hehezetről". Ha megnézed a görög ábécét meglepődve tapasztalhatod, hogy nem szerepel benne há (mint Hugó) betű (nem tévesztendő össze a khi hanggal, nem ugyanaz), mégis a görögök Helléneknek nevezték magukat, országukat meg Hellásznak hívták. Hogy is van ez?

Ha egy szó írásképe(!!!) magánhangzóval kezdődik, akkor azt külön jelöljük, hogy ezelőtt a magánhangzó előtt kell-e há hangot ejtenünk vagy sem. Két jelre lesz szükségünk, mégpedig az egyik: ῾ [hasonlítsuk mi a hold utolsó negyedben lévő képéhez, hamár há /függőlegesen félbevágott kör bal fele/], amit erős hehezetnek (spiritus asper, dasia) nevezünk, amivel azt jelezzük, hogy mondanunk kell a há hangot. A másik ᾿ [első negyed, kör jobb fele], neve pedig gyenge hehezet (spiritus lenis, psili), jelezvén azt, hogy nem szabad huhognunk. Legyen itt példaként két híres hölgy neve, hamár a lányok előbb szóba kerültek:

Ἑλένη Helené Zeus és Léda leánya, Menelaos felesége, Εὐρώπη Európé 1. Agénór főníciai király léánya, akit Zeus bikaalakot felvéve Krétára szöktetett 2. világrész neve

Már korábban említettem, hogy ami az ión-attikaiban éta, az a dórban alfának felel meg (a szótár az ión-attikait tekinti szótári alaknak, de megadja a dór alakot is, ha van). Tehát a dórban: Ἑλένα Helena (a Heléna nem helyes), Εὐρώπα Európa (az általában ü-nek ejtendő üpszilon az epszilon-üpszilon diftongusban u-nak ejtendő). A hehezet az utóbbi példában a diftongus második elemén jelölődik.

Külön érdekesség, hogy bár hehezet csak magánhangzókkal kezdődő szavak elején szepepelhet (de akkor kötelező), plussz van még egy kivétel, ez pedig amikor egy szó a ró hanggal kezdődik, és ekkor mindig csak erős hehezetet kap írásban, de ennek ellenére mégsem mondjuk. Erre jó példa ῥόδος Rhodosz sziget neve, az erős hehezetet tehát még a magyarban is jelöljük. Erre számtalan példa van (panta rhei). Látható tehát, hogy tényleg nincs külön há betű, hanem ez egy írásjel.

Eljotottunk tehát eredeti szavunkhoz: Ἑλλάς.

Az 1984-es görög írásreform a legtöbb írásjelet (ezek nem ékezetek, mint a magyarban, hanem inkább hangsúlyjelek) száműzte, így az újgörögben (ha jól tudom), nincs már hehezet (majd Szpirosz kijavít, ha tévednék). Így ma már így ejtik: Ελλάς Ellász Ελλάδα Elládá.

Üdv:
Kazi

Annak idején a http://www.culture.gr/ weboldal segítségével szerveztem a görögországi utunkat, mit érdemes megnézni, mikor vannak nyitva a múzeumok, mennyibe kerülnek a belépők stb, stb, ...

A probléma egyébként az, hogy a lezáró idézőjel " lemaradt

Kedves Szpirosz,

Ilyen esetben érdemes megkérni a moderátort, hogy törölje a "nem sikerült" hozzászólást/okat. Írj levelet légyszíves a val-fil-moderator@mail.index.hu címre, és add meg a topic címét meg a hozzászólások sorszámait (214, 213, 212, 211, 209), hogy be tudja azonosítani, mit kell törölni. Kis kozmetikai korrekció.

Üdv:
Kazi

Köszönjük!!! Istentelenül bele lehet zavarodni a html-be.

A gorog muzeumok megnezhetok:http://www.culture.gr