A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Miert a fenéért kellene centrifuga? Ez NEM is igaz!
A testek sùlyos és a tehetetlen tömege ezreléknyi nagyságrendü különbsége kiméréséhez ejtökísérleteket van szükség vákuumban, különbôzö anyagokkal és elegendö a 10-5-ös mérési pontosság.
Galilei csak egy feltevést tett a szabadesés egyetemességéröl. Newton a számára rendelkezésre állo pontossággal NEM tudta kimérni a kétfajta tömeg különbségét.
Nekem sikerül Galilei feltevését Brémàban cáfolni és magyarázatot is találni az atomisztikus elméleten belül. A gravitációt is elemi töltêsek okozzák és a gravitáciòs mezö is c-vel terjed. www.atomsz.com és a könyvem "Physics of Elementary Processes; Basic Approach in Physics and Astronomy".
"Mindenesetre fényközvetitö közegnek nyoma sincs és a fénysebességfeletti mozgásánál sem."
A te fizikádban nincs nyoma. Mert nem tudsz vele semmit sem kezdeni, ugyanúgy, mint Einstein fizikája sem tudja értelmezni a fénysebesség feletti mozgást. A fényközeget meg száműzte a fizikából.
Talán megtértél az einsteini fizikához?
Vagy el sem hagytad?
Gyula az új fizika tudja kezelni a fénysebesség feletti mozgást, és meg tudja mondani, hogy mi a fény közvetítő közege. Neked ezeket mát felesleges tudni. 15 éve ismételgeted a butaságaidat, és hová jutottál vele? (a vízmotorig).
A testek szabadesése nem egyetemes, mert a testek sùlyos tömege és a tehetetlen tomege több ezreléknyi negysagrendben különbözik és ez mar 10-5-ös mérési pontossággal ejtökísérletekkel kimérhetö!
Ez tehàt egy mérésekkel ellenörizhetö, megkülönböztetö állitás az efogadott fizikával szemben!
Biztosan nem, mert a fizika nem alapul biztos mérések eredményeire.
Hiszen már a testek mozgàsa kimérése és leírasa a gravitációban sem stimmel.
Az elektromosan töltött testek mozgásáról meg a fizikusoknak halvány dunsztjuk sincs. Hogyan mozog az elektron a proton körul?
A fizika ugyan ismeri az elektromágneses mezö elméleti leirását (Maxwell egyenlet a Minkowski térben) de ezt NEM tudta levezetni mint egy mozgás egyenletet (egy hatásintegrálból a Lagrange formalizmuson belül).
Az atomisztikus fizika ezt potolta, még pedig a négy kisérletekböl ismert megmaradó elemi részecskékre e, p, P, E, épitve, amiknek kétfajta elemi töltêse van, és ezek a töltêsek egyben a részecskék és a mezök csatolási állandói.
Ez a gravitációra vonatkoztatva egy újdonság, mert a gravitációt is elemi töltesekböl vezet le, nem a tömegekböl. Az elemi tömegek, me és mP, fellépnek a hatás integralban, mint a kinematkus leirását meghatározó egységek és az elemi gravitáciòs töltesek összefuggese az elemi tömegekkel is ismert (a Newtoni érö törvényböl). Evvel be van épitve a gravitàció is a részecskefizikába és egyesítve van az elektromágnesességgel. Az atomisztikus fizika prognózisai nagyon sokoldaluak és eddig megfelelnek a megfígyeléseknek. Pl. A testek szabadesése NEM egyetemes, ahogy ejtökísérlet ki is mutatta. www.atomsz.com
Mindenesetre fényközvetitö közegnek nyoma sincs és a fénysebességfeletti mozgásánál sem.
Az előző vitához, a fényközeg kérdéséhez szeretnék egy kis adalékot adni.
Mikor került képbe a fényközeg?
Akkor, amikor felismerték, hogy a fény hullámmozgás.
Miből jöttek rá, hogy a fény hullámmozgás?
Amikor felfedezték az interferencia jelenségét. Valamint azt, hogy a fényhullám sebessége nem függ a fényforrás sebességétől. Mindkét jelenség csakis a hullámok jellemzője.
Igen ám, de hullám a semmiben nem terjedhet, ezért feltételezték, hogy a világmindenséget kitölti egy láthatatlan közeg, amit fényéternek, vagy röviden éternek neveztek el.
Tehát eleinte az éter szó csupán azt a fényközeget jelentette, amelyben a fény terjed. Anélkül, hogy konkrét elképzelésük lett volna, hogy miféle anyag lehet az éter.
Később konkrét formát kezdett ölteni az éter. Először a levegőhöz hasonló gáznak képzelték, majd szuperfolyékony folyadéknak. Legutóbb pedig kocsonyaszerű átlátszó anyagnak, amely mozdulatlanul tölti ki az univerzumot. (Maxwell-Lozentz éter).
Azonban a Michelson-Morley kísérlet cáfolta az abszolút nyugvó éter létezését. Ekkor követték el azt a nagy hibát, amely zsákutcába vitte a fizikát. Nem azt mondták, hogy ha a nyugvó kocsonyaszerű éter nem vált be, akkor keressünk másfajta fényközeget, hanem elfogadták Einstein hibás javaslatát, hogy semmiféle fényközeg sincs.
Erre a hibára Einstein rájött idősebb korában, de már későn, mert ekkorára már a vezető tudósok nagy része elfogadta, hogy nem létezik fényközeg. Még az sem változtatott ezen, hogy a későbbi kísérletek már ki is mutatták a fényközeg létezését. (Michelson-Gale kísérlet, Sagnac forgótükrös kísérlete).
Ezeket a kísérleteket elhallgatják, vagy félremagyarázzák.
Az új fizikának vissza kell térnie a valósághoz, és abból kell kiindulnia, hogy fényközeg igenis létezik, és azt kell kikutatnia, hogy mi is valójában a fényközeg. Ha ez megvan, akkor a fizika visszatérhet a helyes útra, és újra képes lesz ugrásszerű fejlődésre.
Mint már korábban írtam, voltak és vannak tudósok, akik tudták, és vannak akik mai tudják, hogy mi a fényközeg. Én legalább 10 ilyen emberről tudok.
A témához visszatérve (s most nem viccelek), mi a helyzet azzal az elmélettel, amelyben valaki évekkel ezelőtt, rendkívül kitartóan érvelt az atommagon belüli elképzeléseiről? Azaz a "hamburgeres"-ről lenne szó. Nála az atommagon belül csak proton és elektron(!!) van, mégpedig tóruszok(!!!) formájában, egymás mellett (mint a hamburgerben egymáson az alkotóelemek). A fotonja pedig valamilyen forgó izé volt, amely így megfelelő irányokban keltette szinuszosan a mágneses és elektromos tereket.
Ez is egy ígéretes elgondolás volt, de mintha valamikor eltűnt volna a szürkeségben.
