A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Te Agyalá Gyula, milyen kísérletet végeztél, ami kimutatta a gravitációs töltéseket és a taszító "gravitációt"? Ugye semmiféle kísérletet sem végeztél?
Csak megálmodtad az egészet, de alátámasztás sincs.
Ugye jól gondolom?
Mert egy igazi fizikus, ha állít valamit, azt bizonyítja is.
Én neked azt mondtam, hogy vedd fel a mások által kisérletekkel megfigyelt és kidolgozott fizikai törvényeket, amik megmagyarázzák hogy az elektromágneses mezö c-vel terjedö hullámnak felel meg, mindenféle fényközvetítö közeg nêlkül. Ezeket megtalálod magyarul is.
Te, rimaszombati Okos Ákos, az elemi részecskének elektromos töltése és tömege is van, a tömeget a gravitáciòs töltés adja meg, a két töltésének két elöjele van és a töltések hatása egy másik részecskére elöjelet vált.
NEM kell tehát semmilyen komplex algebra a négy stabil elemirészecskét és az egymásra gyakorolt hatást leírni.
Gyula, a kutyát sem érdekel Sandra könyve, sem angolul, sem magyarul.
Mielőtt másokat kritizálsz, tanulj meg rendesen magyarul, mert gyalázat, ahogy töröd a magyart.
Az értelmetlen megjegyzéseidre sem vagyok kíváncsi. Azt mondod nincs fényközvetítő közeg. Ezzel csak Einsteint ismételgeted, pedig öreg korára már ő is rájött, hogy van.
Különben NEM kell semmilyen komplex elektromos töltés, de kell kétfajta töltés és amik hatása egy másik testre elöjelet vált. Ez az egesz. NEM kell a fantázia szulte gonom elmélet a fenének sem
Már felsoroltam a "perdöntö" megfigyeléseket, amik az atomisztikus fizikám mellett törtek lándzsát.
A te elméleteddel kapcsoltaban továbbra is megjegyzem, fényközvetítö közeg nincs. Tanuld meg AZT az öt fizikai törvényt, ami alapján az elektromágneses mezö mint c-vel terjedö hullam fellép. Ha NEM tetszik Sandra Chapman könyve (mert NEM TUDSZ angolul) akkor keresd fel a ezek leirását a netten, megtalálod öket magyarul is.
A neutrínòk tömeget és elektromos töltést hordozó részecskékbol vannak összetéve és elektron-neutrínónak nevezzük azt a (e,p)-rendszert, aminél a tehetetlen tömeg mulla. A proton-neutrínó (P,E)-nâl is nulla a tehetetlen tömeg. De ezek mellett étezik rengeteg neutrínó, amikél a súlyos tömeg ugyan mindig nulla, de a tehetetlen tömeg NEM nulla.
Nem tudom hogy az akadémikus fizika miert nem vette figyelembe, hogy a gravitációt is elemi töltêsek okozzâk, megpedig két elöjellel ellátva. Talán azért, mert bedölt Einsteinnek, hogy az elektron és a pozitron meg a proton és az elton meg tudja semmisíteni egymást, pedig nem. Én már ki is számítottam mekkorák az alapneutrínók. www.atomsz.com
Az elektronnak és a pozitronnak és a protonnak meg az eltonnak NEM csak az elektromos töltése, hanem az elemi gravitációs töltése is ellenkezö elöjelü. Ezek tehàt egymást gravitâciósan taszítják.
A proton meg kíséretekkel kimutatottan egy stabil elemi rêszecske, tehát NEM áll hàrom kvarkból. Az instabil neutron meg N = (P,e,p,e) és egy protonra (P), egy elektronnak (es) és egy elektron-neutrínónak, (e,p) bomlik. A neutron sem áll harom kvarkbol, mint azt a modern fizika hibásan tanitja.
Úgy látom, hogy van 4 elmélet, amely szeretne a jövő fizikája lenni:
1. Gyula atomisztikus fizikája
4 db ősrészecske létezik (elektron, proton, pozitron és elton) öröktől fogva, amik örökké meg is maradnak. Minden részecske kétféle töltéssel rendelkezik; elektromos és a gravitációs töltéssel. Közöttük a kölcsönhatást két mező biztosítja, az elektromágneses és a gravitációs mező. Létezik taszító gravitáció is.
2. Cseik egyesítő elmélete
A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
3. Erdős Attila gonon elmélete
Két fajta atom van a világmindenségben: a kémiai elemeknek megfelelő atom és a másik a gonon atom . A gonon atom szinte mindenben ellentéte a kémiai elem féle atomnak, annál jóval szegényesebb, a neve is a goner angol szóból ered, ami tönkrementet, lepusztultat, szerencsétlent jelent .
A gonon atomnak két összetevője van: az elemi sötét energia és az elemi sötét anyag . Ez a gonon atom nem vegyül a kémiai elem féle atommal... Amíg a kémiai elemek elektromos erői leárnyékolják egymást addig ellenben a gonon atom belső erői nem árnyékolják le egymást, mert nem egynemű erő féleség tartja össze a gonon atomot .
A gonon atomok egymásközt hatnak, kémiai elemekre nem nagyon hatnak, ezért problematikus a kimutatásuk .
4. Az én Szuperfizikám
Ez a fény és a gravitáció új elmélete. Eszerint a fény tiszta hullám, amely fényközegben terjed. De nem folyamatos, hanem szakaszos (impulzusos) hullám, mivel az atomok nem folyamatosan sugározzák a fényt, hanem szakaszosan.
A fénysebesség nem függ a fényforrás mozgásától, csak a fényközeg villamos és mágneses tulajdonságaitól, amelyek hely szerint változnak az univerzumban, tehát a fénysebesség is helyfüggő.
A fénysebességet nem tekintem felső határsebességnek, így az átléphető.
A fénysebesség a mozgó megfigyelők számára más és más érték, tehát nem tekintem igaznak a fénysebesség einsteini állandóságát.
A gravitációt nem a téridőgörbület okozza, hanem a tömeggel rendelkező testek (égitestek) hoznak létre maguk körül gravitációs mezőt, amelyek összefolynak és ezáltal egyetlen nagy közös mezőt képeznek. A gravitációs mező együtt halad az égitestekkel, az égitestek közelében.
Vajon melyik kerül ki győztesen a küzdelemből?
Az első 3 elmélet közös gyengesége, hogy nincsenek bizonyító erejű kísérletek.
szuperfizikus, azért azt tegyük hozzá, hogy egy büdös szót sem tudsz angolul, egyetlen mondatot sem tudsz lefordítani, értelmezni meg eleve nem a te világod
