Egyre szebbeket írsz. Tavaly voltam a gyerekekkel egy amolyan játékos misén. Azért volt játékos, mert a pap úgy gondolta, hogy be tudja bizonyítani a gyerekeknek, hogy a magyaron túl még három másik nyelven is érthetően lehet számukra is imádkozni; görögül, latinul, héberül. Az összekötő szövegeket magyarul hangzottak el, de a dalok, fohászok stb. a már írt másik három nyelven. Szép volt és érdekes.
Az ajánlóban nem működött a demo, a Kossuth Kiadó adta ki. Egy gombász CD-n láttam: Magyarország gombái, vagy ilyesféle címe van. A Kossuth Kiadó tán útbaigazít bennünket.
Nagyon szépeket írsz nekem. Ráadásul nem vagyok szokva ennyi empátiához és figyelmességhez, sőt nem is szolgáltam azt meg.
Pedig van még! :-)) A témánál maradva (kapcsolódva az előző[245] szóhoz):
Mai szavunk: μάρτυρ mártür, jelentése: tanú; bizonyíték
Tegnap kaptam egy gombász CD-romot. Kossuth Kiadó. Az ajánlóban szereplt ez: Antik irodalom. Nem emlékszem, hogy erről beszéltünk volna már. Te ismered ezt az "Antik irodalom" c. CD-ROM-tot?
Nagyon szépeket írsz nekem. Ráadásul nem vagyok szokva ennyi empátiához és figyelmességhez, sőt nem is szolgáltam azt meg.
Tegnap kaptam egy gombász CD-romot. Kossuth Kiadó. Az ajánlóban szereplt ez: Antik irodalom. Nem emlékszem, hogy erről beszéltünk volna már. Te ismered ezt az "Antik irodalom" c. CD-ROM-tot?
indoeurópai nyelvcsalád: olyan rokon nyelvek családja, amelyeket ma a világ legkülönbözőbb területein beszélnek, őshonos nyelvként Európában, Ázsia egyes részein, Amerikában és Ausztráliában, valamint Afrika északi és déli területein. Az indoeurópai nyelvcsalád az egyik legkiterjedtebb és legjobban ismert, kutatott nyelvcsalád, Az indoeurópai nyelvcsalád kikövetkeztetett alapnyelvére (ősnyelvére) jellemző volt a többek között a kevés magánhangzó, a hehezetes (aspirált) zárhang (kh, th, ph); nyelvtanában a hajlítás (flektálás), vagyis az igealakokat és a főnévi eseteket a tő megváltoztatásával jelölte, de az igei és a névszói tövek rendszere elkülönült egymástól; a névszókban megkülönböztették az élők és élettelenek nemét, amelyből a három nyelvtani nem (hímnem, nőnem, semleges nem) kifejlődött; elkülönült az egyes- és többes szám, valamint a duális (kettes szám, amely a beszélőt és a hallgatót jelölte együtt); tízes számrendszert alkalmazott. Ezek és más tulajdonságok a mai indoeurópai nyelvekben általában ma is megtalálhatók. Az indoeurópai nyelvcsalád több ágból áll.
I. Indoiráni ág, újind nyelvek:
a) középső csoport: hindi, urdu, bihari csoport, rádzsasztáni csoport;
b) nyugati és délnyugati csoport: gudzsaráti, maráthi, konkani, szingaléz, maldív;
c) keleti csoport: ászámi, bengáli, orijá;
d) északnyugati csoport: pandzsábi, lahnda, szindhi, pahári csoport (pl. a nepáli), dard csoport (pl. a kasmíri, a cigány); valamint az óind szanszkrit, a középind prákit, páli.
II. Iráni ág:
a) nyugati csoport: perzsa, kurd, beludzsi, tádzsik;
b) nyugati csoport: oszét, pastu, avesztai, pamíri;
továbbá az óiráni avesztai, óperzsa, a középiráni középperzsa (felirati és manicheus), pehlevi, horezmi, szogd, khotáni, párthus, óoszét.
III. Görög: ógörög, középkori koiné és bizánci görög, újgörög.
IV. Itáliai ág: umber, szabin, venét, oszk, faliscusi (valamennyi kihalt), latin.
V. Újlatin ág:
a) nyugati csoport: francia, provanszi, spanyol, katalán, portugál, szárd;
b) keleti csoport: olasz, rumén, román, dalmát (kihalt).
VI. Kelta ág:
a) gael csoport: gael, ír, skót gael, manx (kihalt);
b) brit csoport: briton, walesi, breton, cornwalli (kihalt).
VII. Germán ág:
a) északi csoport: svéd, dán, norvég, izlandi, faröeri;
b) nyugati csoport: német, alnémet, felnémet, angol, holland, fríz, jiddis, afrikaansz.
VIII. Balti ág: lett, litván, valamint a kihalt kur, óporosz, galind.
IX. Szláv ág:
a) nyugati csoport: cseh, lengyel, szlovák, kasub, szorb, poláb (kihalt);
b) déli csoport: szlovén, horvát, szerb, makedón, bolgár, óegyházi szláv;
c) keleti csoport: orosz, belorusz, ukrán.
Az indoeurópai nyelvcsalád tagja még az örmény, az albán és számos további kihalt nyelv.
indoeurópai nyelvcsalád: olyan rokon nyelvek családja, amelyeket ma a világ legkülönbözőbb területein beszélnek, őshonos nyelvként
Európában, Ázsia egyes részein, Amerikában és Ausztráliában, valamint Afrika északi és déli területein. Az indoeurópai nyelvcsalád az egyik
legkiterjedtebb és legjobban ismert, kutatott nyelvcsalád, Az indoeurópai nyelvcsalád kikövetkeztetett alapnyelvére (ősnyelvére) jellemző
volt a többek között a kevés magánhangzó, a hehezetes (aspirált) zárhang (kh, th, ph); nyelvtanában a hajlítás (flektálás), vagyis az
igealakokat és a főnévi eseteket a tő megváltoztatásával jelölte, de az igei és a névszói tövek rendszere elkülönült egymástól; a
névszókban megkülönböztették az élők és élettelenek nemét, amelyből a három nyelvtani nem (hímnem, nőnem, semleges nem) kifejlődött;
elkülönült az egyes- és többes szám, valamint a duális (kettes szám, amely a beszélőt és a hallgatót jelölte együtt); tízes számrendszert
alkalmazott. Ezek és más tulajdonságok a mai indoeurópai nyelvekben általában ma is megtalálhatók. Az indoeurópai nyelvcsalád több ágból
áll.
I. Indoiráni ág, újind nyelvek:
a) középső csoport: hindi, urdu, bihari csoport, rádzsasztáni csoport;
b) nyugati és délnyugati csoport: gudzsaráti, maráthi, konkani, szingaléz, maldív;
c) keleti csoport: ászámi, bengáli, orijá;
d) északnyugati csoport: pandzsábi, lahnda, szindhi, pahári csoport (pl. a nepáli), dard csoport (pl. a kasmíri, a cigány); valamint az
óind szanszkrit, a középind prákit, páli.
II. Iráni ág:
a) nyugati csoport: perzsa, kurd, beludzsi, tádzsik;
b) nyugati csoport: oszét, pastu, avesztai, pamíri;
továbbá az óiráni avesztai, óperzsa, a középiráni középperzsa (felirati és manicheus), pehlevi, horezmi, szogd, khotáni, párthus, óoszét.
III. Görög: ógörög, középkori koiné és bizánci görög, újgörög.
IV. Itáliai ág: umber, szabin, venét, oszk, faliscusi (valamennyi kihalt), latin.
V. Újlatin ág:
a) nyugati csoport: francia, provanszi, spanyol, katalán, portugál, szárd;
b) keleti csoport: olasz, rumén, román, dalmát (kihalt).
VI. Kelta ág:
a) gael csoport: gael, ír, skót gael, manx (kihalt);
b) brit csoport: briton, walesi, breton, cornwalli (kihalt).
VII. Germán ág:
a) északi csoport: svéd, dán, norvég, izlandi, faröeri;
b) nyugati csoport: német, alnémet, felnémet, angol, holland, fríz, jiddis, afrikaansz.
VIII. Balti ág: lett, litván, valamint a kihalt kur, óporosz, galind.
IX. Szláv ág:
a) nyugati csoport: cseh, lengyel, szlovák, kasub, szorb, poláb (kihalt);
b) déli csoport: szlovén, horvát, szerb, makedón, bolgár, óegyházi szláv;
c) keleti csoport: orosz, belorusz, ukrán.
Az indoeurópai nyelvcsalád tagja még az örmény, az albán és számos további kihalt nyelv.
Bruno [Schnell?]nek van egy remek "teoria" tanulmanya, a kulonos, nagybetus ipszilnnal, annal leszallo es felvivo agaval, az Isten es a latas, theosz es oro koruli fejtegetes, majd otthon megnezem, azt hiszem a kotet cime, A szellem,- Anakalipszi tou pnevmatos - felfedezese.
Csak játékból. Mert annyira látható valami, abból amit felfedtél. Folytatom.
Ha meleg - "jó".
Kik hozzák ezt nekünk?
A görögök (Sándor), a zsidók (héber), és a latinok (tudom, hogy nem csíped, de most elnézed nekem, latin=keresztény). Megjegyzem, hogy a római katolikusok Szent Bendeket Európa védőszentjének tekintik.
Három nagy hagyomány hozza a meleget. Egymás kezét fogva, egymást erősítve.
Mondom, csak játék. Félre ne értsél, nem akarom a keresztény-lobbit behozni. Kiegyeztünk régebben úgyis, emlékszel.
Mi is nagyot sétálgattunk; tavaszi hangulatban. Madarak, madárdal, hóvirágok stb., stb.
Szombaton a tavaszi hangulatban sétálgattunk, most meg visszatértünk a februári kerékvágásba. Már régóta motoszkál bennem, és most ismét felötlött bennem a tavaszias hangulat kapcsán, hogy a névnapok összeállítója azért nagy huncut volt ám. Ismerjük a mondást:
"Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget"
Sándor - Alexandrosz - görög
József - héber
Benedek - Benedektiusz - latin
A három nagy nép/nyelv melyen az európai "örökség" nyugszik. Akkor milyen szimbólum a tavaszhozó meleg?
Az a noveny, a petrezselyem. Nemcsak etelbe valo, hanem szep koszorut is keszitettek belole, jeles alkalmakkor, jeles fokre. Rankmaradt egy nepdal szovege, majusi pajzan csufolkodo, fiuk, lanyok egymas "madarara" mutogatva eneklik:
Pu mi ta roda,
Pu mi ta ja,
Pu mi ta kala szelina;
Tadi ta roda,
Tadi ta ja,
Tadi ta kala szelina!
Ami annyit jelent: Hol a rozsa,/ Hol az ibolya,/Hol a jo petrezseleyem? - Es megmutatjak.
Erdekes, hogy a nem kelendo magyar lanyok petrezselmet arulnak. A halszok meg ugy tudjak, hogy a veres szarnyu keszeg petrezselyem gyokeret eszik.
{A roda, az lehet hogy granatalma, majd megnezem]
spir
Szavamra mondom, nem hízelgek, de régen olvastam ennyire érdekes fejtegetést. Nagyon szépen köszönöm, most csak annyit, hogy többször el kell olvasnom.
Próbáltam megkeresni azokat a szavakat, amelyeket felvetettél. Igazi csemegék.
I.
παρθένος parthenosz szűzlány ἡ Παρθένος hé Parthenosz (névelővel) a szűz istennő (Athéna, Arthemis), παρθενών parthenón 1. lányok lakrésze; lányszoba 2. Parthenón Athéna temploma az athéni Akropoliszon. Tehát a Parthenón a szűz istennő "lakrésze" (temploma). Írása is így helyes, Parthenón, hosszú ó-val, az ómega miatt (ami mindig hosszú).
ἀκρόπολις akropolisz felsőváros, fellegvár az ἄκρον akron csúcs; magaslat vagy ἄκρος akrosz legmagasabb szóból.
Πάνθειον Pantheion valamennyi istennek szentelt hely/templom; (Rómában) Pantheon. Az epszilon-ióta diftongusban az ióta tag kiejtéséről a könyvek mást-mást írnak, van amelyik azt, hogy i-nek, van amelyik meg azt, hogy j-nek ejtendő, van ahol meg azt írják, hogy az idők során az ióta lassan elnémult, tehát nem ejtendő.
II.
a)
μήν mén 1. hónap (megjegyzés: holdhónap) 2. újhold (Novum Testamentum), μήνη méné hold, μηνιαῖα méniaia havi vérzés (menses?), μηνιαῖος méniaiosz egy hónapig tartó, egy hónapos, havi, μηνίσκος méniszkosz 1. hold/félhold alakú test 2. (hold alakú) védőernyő 3. nyakék 4. félhold alakú csatarend
A meniszkusz-ról ezt írja az idegen szavak szótára: 1. félhold alakú tárgy, díszítés, ékszer 2. fiz. keskeny csőben levő folyadék görbült (kidomborodó v. behajló) felülete 3. orv. félhold alakú ízületporc a térdben. Nekem rémlik, hogy valamilyen csillagászati műszer alkatrészének is ez lenne a neve.
Szerinted a "mén"/"méné"-ből lehet "moon"?
b)
σελήνη szeléné 1. Hold 2. hónap 3. növényfajta ἡ Σελήνη hé Szeléné Hold-istennő. σεληνιάζομαι szeléniadzomai hold okozta betegségben (holdkór, epilepszia) szenved, σεληνιακός szeléniakosz holddal kapcsolatos; holdhoz tartozó σελήνιον szelénion Hold
A "szelenológia" pedig ezek után már nyílvánvaló: holdkutatás.
III.
Hamár az angol is szóba jött, egy egyértelműbb példa. Pár napja találtam, szerintem nagyon jó:
μύσταξ müsztaksz bajusz és az angolban moustache (a tengeren [nem is tenger, hanem óceán] túl "mustache"-ként írják) jelentése szintén bajusz.
IV.
Kedves Kopáncsi, ógörög tanulmányaink leges-legelső leckéje szóljon a "hehezetről". Ha megnézed a görög ábécét meglepődve tapasztalhatod, hogy nem szerepel benne há (mint Hugó) betű (nem tévesztendő össze a khi hanggal, nem ugyanaz), mégis a görögök Helléneknek nevezték magukat, országukat meg Hellásznak hívták. Hogy is van ez?
Ha egy szó írásképe(!!!) magánhangzóval kezdődik, akkor azt külön jelöljük, hogy ezelőtt a magánhangzó előtt kell-e há hangot ejtenünk vagy sem. Két jelre lesz szükségünk, mégpedig az egyik: ῾ [hasonlítsuk mi a hold utolsó negyedben lévő képéhez, hamár há /függőlegesen félbevágott kör bal fele/], amit erős hehezetnek (spiritus asper, dasia) nevezünk, amivel azt jelezzük, hogy mondanunk kell a há hangot. A másik ᾿ [első negyed, kör jobb fele], neve pedig gyenge hehezet (spiritus lenis, psili), jelezvén azt, hogy nem szabad huhognunk. Legyen itt példaként két híres hölgy neve, hamár a lányok előbb szóba kerültek:
Ἑλένη Helené Zeus és Léda leánya, Menelaos felesége, Εὐρώπη Európé 1. Agénór főníciai király léánya, akit Zeus bikaalakot felvéve Krétára szöktetett 2. világrész neve
Már korábban említettem, hogy ami az ión-attikaiban éta, az a dórban alfának felel meg (a szótár az ión-attikait tekinti szótári alaknak, de megadja a dór alakot is, ha van). Tehát a dórban: Ἑλένα Helena (a Heléna nem helyes), Εὐρώπα Európa (az általában ü-nek ejtendő üpszilon az epszilon-üpszilon diftongusban u-nak ejtendő). A hehezet az utóbbi példában a diftongus második elemén jelölődik.
Külön érdekesség, hogy bár hehezet csak magánhangzókkal kezdődő szavak elején szepepelhet (de akkor kötelező), plussz van még egy kivétel, ez pedig amikor egy szó a ró hanggal kezdődik, és ekkor mindig csak erős hehezetet kap írásban, de ennek ellenére mégsem mondjuk. Erre jó példa ῥόδος Rhodosz sziget neve, az erős hehezetet tehát még a magyarban is jelöljük. Erre számtalan példa van (panta rhei). Látható tehát, hogy tényleg nincs külön há betű, hanem ez egy írásjel.
Eljotottunk tehát eredeti szavunkhoz: Ἑλλάς.
Az 1984-es görög írásreform a legtöbb írásjelet (ezek nem ékezetek, mint a magyarban, hanem inkább hangsúlyjelek) száműzte, így az újgörögben (ha jól tudom), nincs már hehezet (majd Szpirosz kijavít, ha tévednék). Így ma már így ejtik: Ελλάς Ellász Ελλάδα Elládá.
Annak idején a http://www.culture.gr/ weboldal segítségével szerveztem a görögországi utunkat, mit érdemes megnézni, mikor vannak nyitva a múzeumok, mennyibe kerülnek a belépők stb, stb, ...
