A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Az elektron pályájának módosulása kelti a fotont, a fénykibocsájtást."
Igen, leegyszerűsítve így lehet megfogalmazni. Gondolom a "foton"-t azért tetted időzőjelbe, mert itt már nem az eredeti Einstein-féle fényrészecskéről (fotonról) van szó, amely pontszerű és mindig egyben marad, hanem ahogyan írod "egy atomról leváló növekvő gömbfelület."
Egész pontosan egy atomról leváló növekvő gömbhéj, aminek a vastagsága kb. 3 méter. És nem marad egyben (ahogyan Einstein elképzelte), hanem tágulva szétoszlik a térben. Tehát ez már valójában nem foton, hanem egy 3 méter hosszú fényimpulzus, egy hullámsor. Ezt az elképzelést a kísérletek messzemenően igazolják.
Ezt a térbeli gömb alakú hullámsort én waser-nek (magyarul "vézer"-nek) nevezem, a wave+series szavak kezdőbetűiből összeállítva.
"Ennek a kifelé haladó felületnek van olyan hatása, ami rezgésbe hozza a fényközeget,"
Majdnem jó. A fényközeget az atom hozza rezgésbe, és az atomról leváló gömbhéj már maga a rezgő fényközeg, amelyben a rezgés egyre tágulva terjed szét a térben. Ez a fényhullám.
Az elektron pályájának módosulása kelti a fotont, a fénykibocsájtást. Az atomokban, viszont az elektron állóhullámai jönnek létre a valószínűségi mezőben. Tulajdonképpen egy álló hullám megmozdulása okozza a fotont, ami egy atomról leváló növekvő gömbfelület. Ennek a kifelé haladó felületnek van olyan hatása, ami rezgésbe hozza a fényközeget, amiről nem árulod el, hogy miből van.