Sok mindent igy kell csinálni, kivéve azt, hogy a LPT port elégséges az ilyesmire. Annak ha jol emlékszem csak 8 bites kimenete van, tehát csak néhány aproság vezérelhetö. Sokkal hatásosabb vezérlés épithetö mai modern áramkörökkel (egyes-mást mint kimeneti kártyát is be lehet szerezni), amik a számitogépet magasabb szinten kötik a modellvasuthoz.
Az egyik ilyen dolog a soros kapu használata (COM). Ezen keresztül vezérelhetö egy kisebb áramkör, ami aztán a meghajtokat vezérli. Ilyen áramkörök bárhol kaphatok. Rendszerint 2x8, vagy 2x16 ki/bemenetük van. Itt aztán megvan annak a lehetösége, hogy a vezérelt egységeket cimezzük, azaz néhány bitet cimnek használjunk, megint másokat pedig parancsnak, azaz, hogy pl. az elsö 4 hely a szoban a cim legyen, a másik négy pedig a tartalom. (8 bites vezérlést véve alapul). Késöbb arra is rájön az ember, hogy minek 4 bites tartalom egy váltohoz, aminek ugyis csak két állása van, ilyen berendezéseknek lehet akár 7 jegyü a cimük, és csak egy bit a tartalmuk (0 vagy 1). A 7 jegyü cim, már 128 berendezést képes megkülönböztetni.
A sebesség vezérlésnél a helyzet más. Ott el kell dönteni, hogy milyen finoman akarunk szabályozni - pl. 64 lépéshez 6 bit kell, 2 marad a cimnek, azaz 4 szakaszt tudunk igy vezérelni, ha elég 16 lépés, akkor 4 bit kell a sebességnek, 4 pedig marad a cimre, azaz 16 szakaszra. Még hatásosabb a szoftware, ha megkülönböztetjük a cimadást a tartalomtol, ilyenkor pl. a cimek szava (byte) mindig 1-el kezdödik, és viszi a cimet, a 0-val kezdödö szavak meg csakis a tartalom továbbitására szolgálnak. Amint látjátok ilyen szofware még modernebb, mert két Byteot használ a vezérlésre. Ezzel a rendszerrel minden cimhez 128 állapot programozhato, ami sok a váltoknak, de ezen könnyü változtatni, mert a tartalmat alcimként is használhatjuk a már fennt emlitett rendszer szerint.
Ráadaásul a soros vezérléshez már a 3 eres kábel is elég, azaz nem kell drága sokeres vezetéket használni, meg a COM kimeneten sokkal nagyobb a feszültség is ami növeli az érzéketlenséget a zavarok ellen. Ráadásul könnyü le is választani a PC-röl galvanikusan.
Apropo zavarok. Eddig a legnagyobb balhék éppen a zavarok miatt voltak, aminek a fö baja a vacak áramforrás, illetve azok kapcsolása volt. Egy FZ1 nem is érdemes elkezdeni dolgozni.
Egy jo vezérléshez a legolcsobb egy regi PC tápegység, ami 5V, meg 15V ad mindkét polaritással, az 5V legalább 5A fog majd kelleni, ha valamit is elkezdtek csinálni.
Ehhez kell még egy extra trafo kb. 16V váltofeszültséggel, és jol szürt beállithato egyenirányitoval meg stb. Ez lesz a vontatási táp.
A másik trafo (ha lehet külön vasmagon) legyen szintén kb.20V-os, ezt csak egyenirányitani kell meg szürni, illetve ha végálláskapcsolo nélküliek a váltok, akkor jo, egy automatikus védöáramkört is beépiteni. Ez fogja majd a váltokat kapcsolni.
A visszajelzést ugyanazokkal a PORTokkal lehet megoldani mint a vezérlést, csak a PC-nek most be kell olvasni a bemenet tartalmát. Igy akármilyen rendszer megépithetö.
Itt nem lehet mindent leirni, és fontos az áramkörök ismerete is.
A rendszer elég jol müködig és lassanként fejleszthetö. Én annak idején még egy SINCLAIR-rel kezdtem, majd a SINCLAIRt hozzákötöttem az XT PC-hez, és volt olyan idö amikor 400 portom volt. Sajnos utánna szét kellet szedni a terepasztalt, és azota sem jutottam hozzá, hogy ujra megépitsem. De már nagyon készülök.
A számítógép-vezérlésről: én sajátságos módon képzeltem el. A számítógép párhuzamos portját viszonylag könnyű programozni. Ezeken valami +5V-os feszültségek szaladgálnak, ez nem elég egy váltó/jelző/akármi meghajtásához; tehát a porton csak egy kis elektronika lóg. Ez nem más, mint egy dekóder, egy db. IC, aminek a kivezetései optocsatolókhoz vannak kötve. Ezek az optocsatolók hajtják meg a váltókat. Ráadásul az optocsatolók alkalmazása már csak azért is előnyös, mivel fizikailag leválasztja a vasútüzemet a számítógéptől. Az optocsatolók mögött természetesen kapcsoló-tranzisztorok voltak, megfeleő méretben. A váltóknak/jelzőknek/akármiknek teljesen mind1, hogy egyen vagy váltakozófeszültséget kötsz rá, megy mindkettővel, így az egész elektronika elején egy egyenirányító van. Elég csak rákötni az FZ1-16V-ját, ebből leválasztotta a +5V -ot az ICkhez és az egyenirányított feszültséget a váltókhoz. Engem a befejezéstől már csak a programozói tudás hiánya választott el... Az elektronikát megépítettem, ki is próbáltam és működik - de mivel programot nem tudtam hozzá írni, a számítógép által kiadott +5V -ot egyszerűen helyettesítettem. Ha kell, felteszem ide vagy bárhova a kapcsolási rajzot. Az én áramköröm, ami 10 tartozékot tudott kapcsolgatni 13cm hosszú és kb. 4cm széles volt, de tetszés szerint bővíthetőre volt tervezve. +1 tartozék vezérlése pár cm-el meghosszabbította a lapot.
Ez idáig mind szép és jó, ennyire egyszerűen tudod vezérelni a terepasztalodat számítógéppel; DE ez csak az első lépés. Valójában nincsen visszajelzés, hogy tényleg átkapcsolt-e a váltó, vagy sem. Mérések szerint egy 0.5sec hosszú impulzus ehhez bőven elég, feltéve, ha nem áll éppen egy kocsi rajta, mert akkor nem kapcsolt át. Ha valaki segít kitalálni, hogyan lehetne EGYSZERŰ visszajelző-rendszert kitalálni, megépíteném bárki asztalára....
A digitális vezérlés arra jo, hogy sok mozdonyt egymástol teljesen függetlenül vezéreljünk. Pl. két mozdony egymással szemben tud menni ugyanazon a vágányon, majd összekapcsolodni, és továbbmenni.
De pl. lehet a világitást vezérelni, vagy pl. az én villamos mozdonyomon le tudom huzni az áramszedöket, stb. Ilyen meg hasonlo dolgokat lehet digitálisan csinálni, meg hát a mozdonygyárak is rájöttek, hogy ocska motorokkal nem lehet digitális csinálni, ezért nagy mértékben javulnak a mozdonyok mechanikus részei is. Ezt is a digitálisnak köszönhetjük, még ha nem is járunk mindig digitális formátumban.
Ráadásul olyan funkciok is be lettek épitve mint a folyamatos gyorsulás, sebességtartás, és minden PC vezérelhetö.
a digitális vezérlés jobb és olcsobb a rádiosnál. (meg kisebb is). Ezért nem kell ujra feltalálni a kereket. Néz körül a WEB-en van minden informácio, meg kapcs. rajzok is.
Sajnos nem emlékszem (és lusta vagyok visszakeresni, mert régebben volt), hogy ki hívta fel a figyelmet a Hársfa utcai kereskedőre, de szeretném megköszönni az ötletet. Csütörtökön jártam nála, remek 0-ás anyagai vannak (voltak, mert egy csomót elhoztam), de van rengeteg egyéb is: érdemes elmenni!
Habar N-ben utazon, de gondolkoztam en is a szamitogepes vezerlesen...
Mondjuk en nem radion keresztul kepzeltem a vezerlest, hanem analog modon ugy, hogy a szg. vezerli a vaganyszakaszok aramellatasat, a valtok, jelzok allitasat.. Almaimban :-) beallithato valtoallasok is szerepelnek (elso vaganyrol a vonat balra el, stb....)
A szoftverfejlesztoi tudas meglenne, csak az elektronikai reszt kellene osszebaltazni valahogy :-)
Annyit sikerult kinyomoznom, hogy az egyenaram vezerlese (tehat a vonatok tapellatasa) minden tovabbi nelkul csatolhato a gephez... (triodakon vagg optocsatolon keresztul - mond ez valamit valakinek ? :-))) ) De! hogy a fenebe tudnek valtoaramot vezerelni ?
Adott ugyebar egy a szamitogep altal kuldott egyenaramu impulzus... na, ebbol hogy csinalok 14V valtoaramu impulzust ?
Mire jo a digitalis vezerles ? Elsosorban arra, hogy a penztarcadat maximalisan leuritse... Minden piszok draga hozza..... Csak a mozdonyok 50-100% -al dragabbak, mint az analogok... A kozponti modulokrol nem is beszelve... Elvileg jelzok, valtok is vezerelhetoek ilyen modon, de iszonyatosan draga....
Lassan regeny lesz belole, olyan hosszu a hozzaszolasom ...
De! egy utolso : Ha valakinek van N-es Nohabja vagy Szergeje, vagy akarmilyen n cucca elado ,erdekelne...
RE: BR 52.
1988-ban vásároltam.A mozdony csak annyit futott,
ameddig a boltban kipróbálták (Kb.40 cm),mind műszakilag,mind esztétikailag kiválló állapotban van.7 E Ft az ára.
MIBA (Miniaturbahnen):
az idei az 52. évfolyam,
megjelenik havonta, elég borsos áron (12 DM vagy 90 ATS)
kiadó: Nürnberg
internetcím: http://www.miba.de
118 oldal, színes, nagyon jó nyomdaminőség
beszerezhetőség: Roco boltban (Erkel u.) előjegyzés alapján 1670 Ft/db (minden bizonnyal lehet előfizetni is, mint minden lapot...)
A tartalomról:
- mindig van egy főtéma (MIBA-Schwerpunkt)
- bemutat kész modelleket, asztalokat
- módszeresen tanít egyes modellek elkészítésére
- beszámol az egyes cégek újdonságairól
- stb.
Továbbra is ajánlom - az ára miatt -, hogy amire szükséged van, kimásolom, és postán elküldöm.
Ne haragudjatok rám, tudom, hogy csak nekem jelentős az élmény, de meg kell osztanom valakivel. :-) Szóval én kb. 12 éve nem modellezem. Anno TT-ztem, akkoriban mondjuk egy Nohabot a Triálnál a Deákon 320 forintért lehetett beszerezni. Nos, ma az EuroCenterbe tévedtem és ott találtam egy modellüzletet, ahol van TT is. Szép kis darabok, no de milyen áron! :-)
Nem is ez a lényeg. Vettem Tillig katalógust. Tiszta nosztalgia számomra az egész. Én még ott ragadtam le, hogy ha sín profilos pályát akartam építeni, nem csak U-alusat, akkor vettem talpfákat, meg úgy méteres darabokban volt sín és azt belehúztam. Most állítólag már nem ez a divat, hanem flexibilis sín van. A Tillig katalógusban nem találtam ilyet, ezek szerint nem ők gyártják.
Láttam, hogy nem csak Tillig, hanem Roco TT is van. Ki gyárt még ilyet? Ha jól olvastam itt a fórumon, akkor vannak magyar cégek is.
A digitális vezérlés mire jó? A mozdonyokat lehet külön-külön irányítani, vagy mit tud?
Én anno a bizbert szerettem volna számítógéppel irányítani. Erre vannak valahol a hálón megoldások?
Nagyon állat a PIKO V200! A börzén már láttam párat, de mint leharcolt állapotban volt sajna. Azért nem adom fel, szeretnék egy ilyet, meg valamilyen motorkocsit is.
Szinte ropogósan friss vagyok a fórumon, ma bukkantam rá erre az egészre.
Digitális berendezésekkel, PC-vel "hajtott" terepasztalom első nekifutásának
tervei nagyjából már elkészültek, de még nem tudtam nekiállni, pedig már itt
a nyár egy ideje.
Legújabb elképzeléseim pedig egy rádiós összeköttetés elvére épülnének a mozdony
és a központi forgalomirányító között, de ehhez még egyenlőre anyagokat kutatok,
hogy hogyan lenne célszerű megvalósítanom.
Akinek felcsillantottam az érdeklődését, az jelentkezzen bátran, tevékenységemhez
társa(ka)t keresek.
Köszi a javítást, amint ráérek kijavítom a lapot.
Azért látszik a képeken, hogy a Faller modelljei nem a legjobb kidolgozásúak, hiába a sok reszelgetés, igazítás...némely Kibri épület sokkal szebb náluk.
