Lehet, hogy elsiklottál felette, de van a Tillig katalógusban is flexi sín. Mint a többit, ezt is a Pilz gyártja, 4x166mm-es hosszban. Két talpfa változatban létezik: rendes talpfa (fekete színű) és "talpbeton", ami természetesen szürke és a formája is olyan.
A viszonylag nagyobb gyártók közé lehet még sorolni a JATT-ot, de még mindig a Tillig a legnagyobb.
Jobban belegondolva tenyleg nem lenne tul nyero az egeres vontatas :-)... Mindenesetre csak azt szeretnem megoldani, hogy a valtok, jelzok, sorompok a geprol vezerlodjenek, es plusszkent az egyebkent kapcsolopultrol torteno szakaszolast is szg-pel szeretnem megoldani...
Szoval koncepcio mar van, mar csak a hardware hatter kell, a szoftvert csak sikerul osszebaltaznunk valahogy :-))
A digitális vezérlésnél semmi nem felel meg a kezelö szervek pillanatnyi állásának. Azaz, ha átkapcsoltál egy másik cimre, akkor már el is vesztetted az egér addigi állását (plusz 3). Ilyenkor az egérrel azt csinálsz amit akarsz. Az uj cimnek meg kell mondani, hogy mi legyen, azaz, ha pl. az egér nem mozdul akkor az uj cim folytatja az utját ott ahol elötte abbahagyta (vagy akár áll). Az egérrel meg vagy relativen (azaz különbséggel) vagy abszolut (ugrással) tudod változtatni a sebességet. (az abszolut ugrás sokszor belül egy kicsit szabályozva is van - (dekodertöl is függhet), azaz pl. nem lehet egy mozdonynak átvenni a vezérlését ellenkezö irányu mozgással. Ilyenkor az rendszerint leáll.
Ha tehát átvetted az irányitást (beadtad a cimet), akkor az egeret megmozditva, vagy tekerve, átveszed a sebességvezérlést. Ilyenkor a mozdony vagy gyorsul vagy lassul az elöbbi sebességhez képest.
Tehát füst meg amperszag ma már hála az istennek nincs a digitálisban (mennyi volt a kezdet kezdetén).
Igen, csakhogy nem ez volt a problémám. Hanem az, hogy az átkapcsolás elotti 0,01 sec. idotartamban +3-on áll az egér. Az átkapcsolás utániban is. Viszont a második gép -4-gyel megy, és nem +3-ba, hanem mondjuk még gyorsabbra, -5-re akarom állítani. No és akkor mi történik? Füst és ampeszag?
a müködés nagyon egyszerü. Minden mozdonynak megvan a maga száma (cime). Amikor az egérrel beállitod az elsö gépre a plusz 3-as sebességet. Ezt a komputer megjegyzi és erre a cimre addig amig mást nem állitasz be ezt a sebességet adja ki. Tehát az egeret barhova kapcsolahtod ez a mozdony mindig ilyen sebességgel fog mozogni. Most átkapcsolsz a második mozdonyra, és ott beállitasz egy sebességet. A második mozdony van most "on-line" tehát követi az egér parancsait, és akár teljes eröböl egymásnak is mennek (mármint az elsö mozdonynak). Most átkpacsolhatsz a 3. mozdonyra, és már huzhatod is a mentödarut, hogy szötszedje az elsö két mozdony roncsait.
Valaki elmagyarázhatná a ROCO Locomaus muködését. Láttam már ilyet, és irányítottam is vele egy kis asztalt (egy gép és négy váltó volt bekötve). De mi van akkor, ha két gépet irányítanak? És mondjuk az elsot "plusz 3" sebességre utasítod, aztán váltasz, hogy a másikat "mínusz 4-rol mínusz 3-ra" kapcsold. Az átkapcsoláskor ugye a muszer még mindig "plusz 3-nál" van. Honnét fogja tudni az a második mozdony, hogy neki nem kell "plusz 3-ra" váltani?
Előző hozzászólásomat már tengap megírtam, de csak ma sikerült elküldeni. ("pici fé" helyett "fém"-et akartam írni, bocs)
A kapcsoló áramkörrel meg bármit kapcsolhatsz, tehát nem csak a váltót állíthatod át, szakaszolhatsz is. A jelzők LEDeihez nem kell ilyen bonyolult kapcsolóáramkör, egy-az egyben meghajthatóak, nem kell félni attól, hogy "visszarúg" a gép felé.
Ezek szerint nagyon félreérthető volt az előző írás.
OK, persze lehet bonyolult áramkört építeni, de ha annyi pénzem/időm lenne, akkor már inkább megveszem a gyári digitális rendszert. Nekem csak egyszerű PIKO-cuccaim vannak, ráadásul Fuggerth pályám - erre telik...A Fuggerth kitérők nem arról híresek, hogy visszajelzős, full extrás állítóművük van. A számomra legolcsóbb megoldást vázoltam. Én csak a kapcsolópultot szeretném helyettesíteni PC-vel. Ezért úgy építettem az asztalt, hogy a tápfesz csatlakozó külön van, a jelzők/váltók csatlakozója pedig egy 25-pólusú szabványos csatlakozó, mint a párhuzamos port. A kis áramkör, amit a kapcsolás elvégzésére készítettem, éppen ilyen modul jellegű, tetszőlegesen bővíthető, bármit tud kapcsolni. Az asztalom már megvan, tehát rajta vannak a relék (jelzők), váltók. Ezt már megbontani nem akarom, nem is lenne érdemes, így is megbízhatóan működik. Csupán kiegészíteni kellene a visszajelzéssel. Az infra-kapu is felmerült, beszereztem hozzá mindent, de nem építettem meg. Felmerült továbbá a reed-relés megoldás. Itt a kocsik/mozdonyok aljára pici fé vagy mágnes kerülne, ami működtetné a Reed-et. Ezt sokkal megvalósíthatóbbnak ítéltem, mint a fénykapust, szerintem kissebb a mérete és jobban elrejthető.
Később (majd ha rámszakad az OTP, amitől ugye nem kell tartani) szeretnék egy nagyobb asztalt, rendes sínekkel, váltókkal és persze gyári digitális rendszerrel. De addig marad ez.
A Rádiótechnikában a leírás nem 1970-ből való, egy-jét éve jelent meg, és mint azt írtam is, PC-hez készült (ISA kártya); 1970-ben magyarországon ISA-s alaplap még nem nagyon lehetett...('tán máshol sem nagyon, ugye). Azért ott sem tartok, hogy elektroncsövekkel kelljen dolgoznom.
Tényleges ötletek kellenének. Pl, ha a fénykaput választom, hogy kell kivitelezni?
Ó, hátha csak két állapota volna a jelzőknek, akkor nem lenne nagy dolog, de hát gondolja bele, hogy a Magyarországon használatos három vagy négy izzós berendezések mi mindent tudnak mutatni.
Ugye nem csak a kitérők állapotát kell tudnom, de a következő szakasz foglaltságát, a következő jelző állapotát is és ennek megfelelően adok pl. vörös, zöld, zöld-sárga, sárga-sárga, vagy sárga villogó jelzéseket, nem is beszélve a hivójelzésekről a bejárati jelzőkön. :-))
A karos jelzőknél más a helyzet. Azt mindenképp relével állítom át, de ilyenem csak mellékvonalon van és az egy bejárati jelző, meg előtte egy előjelző. Igazság szerint kétkaros jelzőt kellene használnom, mert a mellékvonali állomáson is van kitérő, ráadásul ez egy végállomás és ütközőbak van a végén.. :-))
Csak a kitérők miatt nem csinálnék számítógépes vezérlést, de a bizber az egy bonyolultabb dolog. :-))
Ha csak a váltot akarod visszajelezni, akkor az a legjobb ha már ilyet szerelsz be. Ha nincs akkor kontaktusokat kell beepiteni. Minden jobb váltomeghajto ki van ilyesmire alakitva, ha már eleve nincs benne a visszajelzö.
A sinek foglaltságára egy csomo megoldás van:
a legegyszerübb infravörös fénysorompotol kezdve (fedi az egész vizsgálando vágányt) a bonyolultabb kerékszámlálo áramkörökig (mennyi ment be, annyinak is kellene kijönni) és a tökéletes áramérzékelökig, amelyek a fogyasztást vizsgálják - feltétel fém kereket mindenütt, ellenálás lakk a vagonokon. A jobb rendszerek már 10 kOhmos ellenálásra is remekül müködnek - (nagyobb érzékenység nem ajánlatos a vágányok piszkolodása miatt, illetve más instabilitásért).
Ezek kimenetei mind beolvashatok a PC-be és ugy használhatok, ahogy az kell.
Ha már ilyen dologba akarzs belevágni, felejdsd el a reléket, meghajtásuk, fogyasztásuk nem a PC-hez lett méretezve, söt ma már az áruk is nagyobb akár egy CMOS IC-nél, amivel mondjuk teljesen megoldhato egy sok fogalmu jelzö vezérlése (1,2, vagy 3 bemeneti státusszal a PC-böl). Az egyetlen relés kimenet a szakaszok kapcsolására kell, ha azokat nem akarod egy ADC-vel kezelni - azaz a PC-böl generált feszültséggel.
A lényeg abban van. hogy olyan rendszert kell kidolgozni, amelyik kevés modulbol tevödik össze, amelyeket aztan mindig a megfelelö célra lehet a rendszerbe szerelni, igy sok egyforma áramkör sok más-más funkciot csinál (pl. váltot kezel, jelzöt irányit, sorompot vezérel stb). Igy e modulok elöállitása olcsobb, karbantartás egyszerübb, az épités gyorsabb.
Nem hiszem, hogy ma még aktuális lenne egy 1970-böl származo leirás. Emberek, akkor még zsebszámologép sem volt.....
Visszajelentés: OK, gondoljunk mondjuk a régi PIKO váltókra. Ez tudott vezérelni egy másik váltót, vagy egy jelzőt. A jelzőknél nem az égőt kell kapcsolni, hanem az egész relét, mert egyszerűbb (a relé átkapcsolja a másik izzót, és szigeteli/összeköti a vágányszakaszt). A relé is helyettesthetű elektronikával, de én spec. nem cserélném ki. Így életszerűbb, és szerintem könyebben javítható, nameg olcsóbb is. Tehát terepsztalon belül működik a visszajelzés, de ez kevés, a számítógép felé hogyan jelentünk vissza?
Sebesség: ez elméletileg könnyen megoldható, de akkor már tényleg egy kirakati valami lesz a dologból, nem pedig egy irányítható terepasztal.
A tárolt program alapján való működés is megy így, ez csak programozás kérdése.
Segítsetek kitalálni a visszajelentést!
Ja, megvan a Rádiótechnika visszamenőleg a '70-es évekig. Valamelyik évben volt egy sorozat, digitális vasút-vezérlés címszóval. Ebben egy külön ISA kártyát kellett építeni, azt bele a gépbe, meg még rengeteg bonyolult elektronikát bele a mozdonyokba...érdekel valakit? Talán meg tudom keresni.
Nagyon jó lenne, ha közösen össze tudnánk hozni valamit. Igazából én csak a kitérőket és a bizbert szeretném vezérelni. Mivel a bizbernek tudnia kell a kitérők pontos állapotát, ezért fontos a visszajelentés (arról már nem is beszélve, hogy azt is tudnia kellene, hogy csukva van-e a sorompó :-)).
Azon is gondolkoztam, hogy a szakaszok foglaltságát hogyan fogom visszajelenteni. Nem elég a mozdony, mert ha nyílt pályán kint marad egy vagon, akkor az utána jövő szerelvény szabad jelzést kap és kész a katasztrófa! :-))
Azt sem tudom pl. hogy a jelzőberendezéseknél a számítógéppel egyenként címezzem meg az izzókat, vagy valamilyen segédberendezés állítsa elő a jelzéseket, s csak parancsot kell küldenem.
A mozdonyokat továbbra is kézzel irányítanám, ettől az élvezettől nem fosztom meg magamat. :-)) Még hogy egérrel vontassak!? :-)
A programozásban talán én is tudok valamennyire segíteni, de én inkább Linux alól nyomulok.
Dugjuk ossze a fejunket, hatha ossze lehet valamit hozni belole.... A programozas reszemrol nem gond....
Az jo, hogy le van valasztva galvanikusan a PC-tol (ha esetleg valami gubanc van, es meghal a PC-m, en is meghalok...)...
A valtok vezerleset el tudom kepzelni, de en valami olyat szeretnek, ahol a vonat is a geppel vezerelheto... Ezt ugy kepzelem el, hogy a palya (fokent az allomas) szakaszokra van bontva, es minden szakasznak en mondom meg(pontosabban a szamitogep), hogy +- hany volt legyen rajta... Ez hogy oldhato meg ?
Visszajelzes ? hmmm... az meg huzosabb elktronikaban... kapcsolosin ? ... de a programot meg tudom irni :-)
Elnézést, valamit nem jól írtam. Itt az ismétlés. Bocs az OFF-ért.
"Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szeretném megalapítani a (tömeg)közlekedők érdekvédelmi szervezetét. Más országokban jól beváltak ezek és sok befolyásuk van. Magyarországon a KöViM, a BKV, a MÁV, a VOLÁN-ok, stb. működésébe szinte semmilyen beleszólási lehetősége nincs a lakosságnak, a közlekedési szolgáltatásokat használóknak.
Szeretnék mindenkit invitálni egy eszmecserére és a kezdő lépések megtételében való segédkezésre (pl. jogi tanácsok) a most útjára indított "Tömegközlekedők Érdekképviselete" topicba. (Belinkelni sajnos így fejből nem tudom, de ha valaki kisegít, azt megköszönöm.)
Tudom, hogy manapság már divatosabb kifejezés a "közösségi közlekedés", ennek érvényt talán majd a szervezet nevének megállapításakor lehetne adni. Köszönöm figyelmeteket."
Sok mindent igy kell csinálni, kivéve azt, hogy a LPT port elégséges az ilyesmire. Annak ha jol emlékszem csak 8 bites kimenete van, tehát csak néhány aproság vezérelhetö. Sokkal hatásosabb vezérlés épithetö mai modern áramkörökkel (egyes-mást mint kimeneti kártyát is be lehet szerezni), amik a számitogépet magasabb szinten kötik a modellvasuthoz.
Az egyik ilyen dolog a soros kapu használata (COM). Ezen keresztül vezérelhetö egy kisebb áramkör, ami aztán a meghajtokat vezérli. Ilyen áramkörök bárhol kaphatok. Rendszerint 2x8, vagy 2x16 ki/bemenetük van. Itt aztán megvan annak a lehetösége, hogy a vezérelt egységeket cimezzük, azaz néhány bitet cimnek használjunk, megint másokat pedig parancsnak, azaz, hogy pl. az elsö 4 hely a szoban a cim legyen, a másik négy pedig a tartalom. (8 bites vezérlést véve alapul). Késöbb arra is rájön az ember, hogy minek 4 bites tartalom egy váltohoz, aminek ugyis csak két állása van, ilyen berendezéseknek lehet akár 7 jegyü a cimük, és csak egy bit a tartalmuk (0 vagy 1). A 7 jegyü cim, már 128 berendezést képes megkülönböztetni.
A sebesség vezérlésnél a helyzet más. Ott el kell dönteni, hogy milyen finoman akarunk szabályozni - pl. 64 lépéshez 6 bit kell, 2 marad a cimnek, azaz 4 szakaszt tudunk igy vezérelni, ha elég 16 lépés, akkor 4 bit kell a sebességnek, 4 pedig marad a cimre, azaz 16 szakaszra. Még hatásosabb a szoftware, ha megkülönböztetjük a cimadást a tartalomtol, ilyenkor pl. a cimek szava (byte) mindig 1-el kezdödik, és viszi a cimet, a 0-val kezdödö szavak meg csakis a tartalom továbbitására szolgálnak. Amint látjátok ilyen szofware még modernebb, mert két Byteot használ a vezérlésre. Ezzel a rendszerrel minden cimhez 128 állapot programozhato, ami sok a váltoknak, de ezen könnyü változtatni, mert a tartalmat alcimként is használhatjuk a már fennt emlitett rendszer szerint.
Ráadaásul a soros vezérléshez már a 3 eres kábel is elég, azaz nem kell drága sokeres vezetéket használni, meg a COM kimeneten sokkal nagyobb a feszültség is ami növeli az érzéketlenséget a zavarok ellen. Ráadásul könnyü le is választani a PC-röl galvanikusan.
Apropo zavarok. Eddig a legnagyobb balhék éppen a zavarok miatt voltak, aminek a fö baja a vacak áramforrás, illetve azok kapcsolása volt. Egy FZ1 nem is érdemes elkezdeni dolgozni.
Egy jo vezérléshez a legolcsobb egy regi PC tápegység, ami 5V, meg 15V ad mindkét polaritással, az 5V legalább 5A fog majd kelleni, ha valamit is elkezdtek csinálni.
Ehhez kell még egy extra trafo kb. 16V váltofeszültséggel, és jol szürt beállithato egyenirányitoval meg stb. Ez lesz a vontatási táp.
A másik trafo (ha lehet külön vasmagon) legyen szintén kb.20V-os, ezt csak egyenirányitani kell meg szürni, illetve ha végálláskapcsolo nélküliek a váltok, akkor jo, egy automatikus védöáramkört is beépiteni. Ez fogja majd a váltokat kapcsolni.
A visszajelzést ugyanazokkal a PORTokkal lehet megoldani mint a vezérlést, csak a PC-nek most be kell olvasni a bemenet tartalmát. Igy akármilyen rendszer megépithetö.
Itt nem lehet mindent leirni, és fontos az áramkörök ismerete is.
A rendszer elég jol müködig és lassanként fejleszthetö. Én annak idején még egy SINCLAIR-rel kezdtem, majd a SINCLAIRt hozzákötöttem az XT PC-hez, és volt olyan idö amikor 400 portom volt. Sajnos utánna szét kellet szedni a terepasztalt, és azota sem jutottam hozzá, hogy ujra megépitsem. De már nagyon készülök.
A számítógép-vezérlésről: én sajátságos módon képzeltem el. A számítógép párhuzamos portját viszonylag könnyű programozni. Ezeken valami +5V-os feszültségek szaladgálnak, ez nem elég egy váltó/jelző/akármi meghajtásához; tehát a porton csak egy kis elektronika lóg. Ez nem más, mint egy dekóder, egy db. IC, aminek a kivezetései optocsatolókhoz vannak kötve. Ezek az optocsatolók hajtják meg a váltókat. Ráadásul az optocsatolók alkalmazása már csak azért is előnyös, mivel fizikailag leválasztja a vasútüzemet a számítógéptől. Az optocsatolók mögött természetesen kapcsoló-tranzisztorok voltak, megfeleő méretben. A váltóknak/jelzőknek/akármiknek teljesen mind1, hogy egyen vagy váltakozófeszültséget kötsz rá, megy mindkettővel, így az egész elektronika elején egy egyenirányító van. Elég csak rákötni az FZ1-16V-ját, ebből leválasztotta a +5V -ot az ICkhez és az egyenirányított feszültséget a váltókhoz. Engem a befejezéstől már csak a programozói tudás hiánya választott el... Az elektronikát megépítettem, ki is próbáltam és működik - de mivel programot nem tudtam hozzá írni, a számítógép által kiadott +5V -ot egyszerűen helyettesítettem. Ha kell, felteszem ide vagy bárhova a kapcsolási rajzot. Az én áramköröm, ami 10 tartozékot tudott kapcsolgatni 13cm hosszú és kb. 4cm széles volt, de tetszés szerint bővíthetőre volt tervezve. +1 tartozék vezérlése pár cm-el meghosszabbította a lapot.
Ez idáig mind szép és jó, ennyire egyszerűen tudod vezérelni a terepasztalodat számítógéppel; DE ez csak az első lépés. Valójában nincsen visszajelzés, hogy tényleg átkapcsolt-e a váltó, vagy sem. Mérések szerint egy 0.5sec hosszú impulzus ehhez bőven elég, feltéve, ha nem áll éppen egy kocsi rajta, mert akkor nem kapcsolt át. Ha valaki segít kitalálni, hogyan lehetne EGYSZERŰ visszajelző-rendszert kitalálni, megépíteném bárki asztalára....
A digitális vezérlés arra jo, hogy sok mozdonyt egymástol teljesen függetlenül vezéreljünk. Pl. két mozdony egymással szemben tud menni ugyanazon a vágányon, majd összekapcsolodni, és továbbmenni.
De pl. lehet a világitást vezérelni, vagy pl. az én villamos mozdonyomon le tudom huzni az áramszedöket, stb. Ilyen meg hasonlo dolgokat lehet digitálisan csinálni, meg hát a mozdonygyárak is rájöttek, hogy ocska motorokkal nem lehet digitális csinálni, ezért nagy mértékben javulnak a mozdonyok mechanikus részei is. Ezt is a digitálisnak köszönhetjük, még ha nem is járunk mindig digitális formátumban.
Ráadásul olyan funkciok is be lettek épitve mint a folyamatos gyorsulás, sebességtartás, és minden PC vezérelhetö.
a digitális vezérlés jobb és olcsobb a rádiosnál. (meg kisebb is). Ezért nem kell ujra feltalálni a kereket. Néz körül a WEB-en van minden informácio, meg kapcs. rajzok is.
Sajnos nem emlékszem (és lusta vagyok visszakeresni, mert régebben volt), hogy ki hívta fel a figyelmet a Hársfa utcai kereskedőre, de szeretném megköszönni az ötletet. Csütörtökön jártam nála, remek 0-ás anyagai vannak (voltak, mert egy csomót elhoztam), de van rengeteg egyéb is: érdemes elmenni!
Habar N-ben utazon, de gondolkoztam en is a szamitogepes vezerlesen...
Mondjuk en nem radion keresztul kepzeltem a vezerlest, hanem analog modon ugy, hogy a szg. vezerli a vaganyszakaszok aramellatasat, a valtok, jelzok allitasat.. Almaimban :-) beallithato valtoallasok is szerepelnek (elso vaganyrol a vonat balra el, stb....)
A szoftverfejlesztoi tudas meglenne, csak az elektronikai reszt kellene osszebaltazni valahogy :-)
Annyit sikerult kinyomoznom, hogy az egyenaram vezerlese (tehat a vonatok tapellatasa) minden tovabbi nelkul csatolhato a gephez... (triodakon vagg optocsatolon keresztul - mond ez valamit valakinek ? :-))) ) De! hogy a fenebe tudnek valtoaramot vezerelni ?
Adott ugyebar egy a szamitogep altal kuldott egyenaramu impulzus... na, ebbol hogy csinalok 14V valtoaramu impulzust ?
Mire jo a digitalis vezerles ? Elsosorban arra, hogy a penztarcadat maximalisan leuritse... Minden piszok draga hozza..... Csak a mozdonyok 50-100% -al dragabbak, mint az analogok... A kozponti modulokrol nem is beszelve... Elvileg jelzok, valtok is vezerelhetoek ilyen modon, de iszonyatosan draga....
Lassan regeny lesz belole, olyan hosszu a hozzaszolasom ...
De! egy utolso : Ha valakinek van N-es Nohabja vagy Szergeje, vagy akarmilyen n cucca elado ,erdekelne...
RE: BR 52.
1988-ban vásároltam.A mozdony csak annyit futott,
ameddig a boltban kipróbálták (Kb.40 cm),mind műszakilag,mind esztétikailag kiválló állapotban van.7 E Ft az ára.
MIBA (Miniaturbahnen):
az idei az 52. évfolyam,
megjelenik havonta, elég borsos áron (12 DM vagy 90 ATS)
kiadó: Nürnberg
internetcím: http://www.miba.de
118 oldal, színes, nagyon jó nyomdaminőség
beszerezhetőség: Roco boltban (Erkel u.) előjegyzés alapján 1670 Ft/db (minden bizonnyal lehet előfizetni is, mint minden lapot...)
A tartalomról:
- mindig van egy főtéma (MIBA-Schwerpunkt)
- bemutat kész modelleket, asztalokat
- módszeresen tanít egyes modellek elkészítésére
- beszámol az egyes cégek újdonságairól
- stb.
Továbbra is ajánlom - az ára miatt -, hogy amire szükséged van, kimásolom, és postán elküldöm.
Ne haragudjatok rám, tudom, hogy csak nekem jelentős az élmény, de meg kell osztanom valakivel. :-) Szóval én kb. 12 éve nem modellezem. Anno TT-ztem, akkoriban mondjuk egy Nohabot a Triálnál a Deákon 320 forintért lehetett beszerezni. Nos, ma az EuroCenterbe tévedtem és ott találtam egy modellüzletet, ahol van TT is. Szép kis darabok, no de milyen áron! :-)
Nem is ez a lényeg. Vettem Tillig katalógust. Tiszta nosztalgia számomra az egész. Én még ott ragadtam le, hogy ha sín profilos pályát akartam építeni, nem csak U-alusat, akkor vettem talpfákat, meg úgy méteres darabokban volt sín és azt belehúztam. Most állítólag már nem ez a divat, hanem flexibilis sín van. A Tillig katalógusban nem találtam ilyet, ezek szerint nem ők gyártják.
Láttam, hogy nem csak Tillig, hanem Roco TT is van. Ki gyárt még ilyet? Ha jól olvastam itt a fórumon, akkor vannak magyar cégek is.
A digitális vezérlés mire jó? A mozdonyokat lehet külön-külön irányítani, vagy mit tud?
Én anno a bizbert szerettem volna számítógéppel irányítani. Erre vannak valahol a hálón megoldások?
