Egy régóta húzódó gondom megoldásához kérek szakértő segítséget.
Adva van egy kb. hatvanéves gőzmozdony (Marklin 0-ás), amely váltóáramú motorral készült. Természetesen vidáman megy az FZ1-es 12 volt egyenjével is, ahogy azt illik az ilyen motornak tenni. Néhány - nem túl sok - kocsit el is húz rendesen, de aztán elgyengül, lelassul, megáll. Pihentetni kell mondjuk félórát, s akkor megint megy jól. próbáltam sokmindent vizsgálni rajta, egyedül a motorba nem nyúltam még bele. Van-e ötletetek rá, mitől csinálja ezt?
Mellesleg: aki eljön a novemberi kecskeméti kiállításra, ott megnézheti...
Már a höskorban sem használtam a számitogép tasztaturaját, igaz ez abban az idöben alig volt használhato (Sinclair gumibillentyükkel). Tehát a vezérlöpultnak is volt saját portja, maga kivitel az nagyon klasszikus volt - nyomogombok meg lámpák (a LEDek még drágák voltak). Ezek állását olvasta be a számitogép és utasitotta a terepasztalt a továbbiakra. A képernyön csak követni lehetett, hogy mi is történik (azt legalább még tudtam programozni a maiakat már alig).
Van néhány nagyon bevált foglalást jelzö áramkör, azt hiszem már az egyik topicos barátunk ajánlott valamit. Ha be tudom scannelni, akkor majd én is elküldhetek valamit.
A lényeg az, hogy minden jármünek fogyasztonak kell lennie (azaz ellenással kell csatlakozni a sinekhez -elég kb. 10 kOhm. A másik dolog, hogy a kocsiknál biztositani kell a jo kontaktust, különben "elveszik" a jármü. (Ilyesmi azonban a valoságban is elöszokott fordulni, tehát a modell is élethü. Én az NMRA ajánlásokat követve leterhelek minden kocsit, igy elég jo a kontaktus (a kocsik nagy része 4 tengelyü), csak nehezebb a vonat, habár a tücsapágyos kocsik már igen jol futnak.
A pályát a valoságnak megfelelöen kell szakaszolni, és valamennyi szakaszban érzékelni kell a vonat jelenlétét.
Latod, ezert kerdeztem, hogy mire akarod hasznalni.
Latatlanban lehet, hogy erdemes lenne a lepukkadt kasztni tuningolasaval foglalkozni.
En sajna festesi vonalon nem vagyok asz, de szerintem a topicot olvasok kozott akad egy-par Picasso (vagy legalabb etwg:-))), akik elmondjak, hogy ilyen esetben mit-hol-merre-hogyan-miert.
De ha jol emlekszem a PIKO a 80-as evek kozepetol reklamozta ugy a 118-at, hogy "a 001-tol 181-es palyaszamoknak megfelelo kivitel".
Gondolom mindenkihez az a 118-as kerult, amelyen a feher vekony csik csak a homlokreszen van, a kasztni oldalan meg nem...
A digitális vezérlés problémája hozott ide közétek. Sajnos a regisztálással volt egy kis gond, ezért a késés.
Mindenek előtt annyit, hogy PC-re soha nem bíznék ilyen feladatot. Konzolnak, megjelenítőnek szuper, a többire szerintem megbízhatatlan. Magyarul nagyon dekoratív, amikor az egérrel kell kattintgatni, hogy "ezt a vonatot ide kell továbbítani", de a feladat megoldása már a célgép dolga.
Volt alkalmam egyrészt magamnak, másrészt barátaimnak építeni digit vezérlőt. (A sajátomat már el is bontottam időközben, mert jobbat akarok, mint az a proto.) Azok a félelmek, hogy mi hogyan címezhető, meg esetleg kevés; teljesen alaptalan. Már (h)őskori 8085-öt sem lehetett maximálisan kiterhelni ilyen feladattal.
A leginkább poblémás dolog a vonat érzékelése. Ha erre van valakinek jó ötlete, ne habozzon megosztani velem. A rendszert úgy kell kiépíteni, hogy pontosan lehessen tudni hol a vonat eleje és vége, nincs-e szakadás. El kell még gondolkozni (különösen nagyobb asztaloknál) az osztott rendszer alkalmazásán, felépítésén, az adatátvitelen és magán a konstrukción is, mert ennek megválasztása döntően befolyásolja a kábelezést, a csatlakozások mennyiségét és milyenségét, valamint a szerelhetőséget is. A megfelelő zavarvédelem elengedhetetlen, még akkor is, ha ennek járulékos költségei vannak.
Én most építek asztalt és hozzá vezérlőt. Ez utóbbihoz sokminden megvan, de még elegendően fejletlen stádiumban ahhoz, hogy befogadjon jó ötleteket.
Szia etvg!
Koszi a reszletes ismertetest...
Mar csak az a kerdes mikori az a modell, amit eladasra kinaltak nekem...
Kennedyt szeretnek belole csinalni.Egy dolog, amit eszrevettem : nagyon "szergejesre" sikerultek az alvazai
Viszont ugyanitt eladasra kinaltak nekem made in yugoslavia felirattal I profilu sineket, amik kulalakra eleg jol neztek ki csak mintha nem kromozva lettek vonlna, hanem horgannyal kezelve.. Nem nem tudom, mennyire passzolnak a Roco sinjeimhez...
Azt hiszem azert megprobalom halasztani a borzeig a vasarlast, egyreszt, hogy tajekozott legyek az aktualis piaci arakrol, masreszt pedig, hatha sierul mar ott elkolteni a modellbeszerzesre elkulonitett penzosszegemet :-)
Az uj Bachman meg Mehano modellek már egészen jok (persze más árkategoriában mint pl. a Roco meg az Arnold), és találhato közrük egy néhány kitünö modell is.
A valamikori Jugoszláviában is csak az Izola-i Mehano gyár volt. Ezek gyártottak, rendszerint megrendelésre modelleket. Sokszor nagyobb gyárak öregebb formáit használták (LIMA, RIVAROSSI, RÖWA stb.). A fö piac mindig is az USA volt. Ott sok kereskedöház saját nevén futtatta a modelleket, igy lettek azok AHM, IHC stb. név alatt árulva. Miután az amerikai piac egész más igényeket támaszt (nem kellenek a feliratok, sok szinvariáns kell, hatalmas a beszállito piac stb.) ezek a modellek, vagy nagyon egyszerüek voltak - áruházi forgalomra - igy szoktak megjelenni Magyarországon is - vagy, egy rést töltöttek ki, számolva azzal, hogy az amerikai modellezök nagy része minden gyári modellt legalább átfest illetve feliratoz. (Sokan szállitanak apro alkatrészeket, feliratokat stb. minden tömeggyártott modellhez). Ilyen célokra, tehát eleve nem kellenek drága szupermodellek. Elöfordult az is, hogy az amerikai piacra egy más változat került mint az Europában megszokott volt (ilyet csinál a ROCO a Rivarossi meg a LIMA stb. még ma is).
A 70-es években a motorok csapnivalok voltak a Mehano mozdonyokban, de ma már igen feljavultak és az utobbi két amerikai gözmozdonyom a Mehanotol már remekül fut, lendkerék stb. minden megvan.
Hellosztok uj vagyok ezen a forumon.Én is most fogok terepasztalt készíteni.Van egy aztalom 2méter szer másfél méteres sszerintem.Egy háromvágányos rendszert készítek aminek a tervrajzát hamarosan megtalálhatjátok a weblapomon.Van egy villany és egy dízelmozdonyom plusz a kocsik hozzá.
Nekem volt anno két jugoszláv gyártmányú szerelvényem, mindkettő amerikai stílusú persze. H0 méretűek voltak. A kidolgozásukon azért lehetett volna mit finomítani. (Feliratok nem voltak, festés minősége, műanyag kerekek)
Szerintem a kasznihoz nem éri meg hozzányúlni - egyszerűen nem olyan szép. Például a festése sem túl jó, kicsit elmosódottnak tűnik. Ez valószínűleg még valami régebbi gyártású darab. A börzén már nézegettem más 118-asokat, azoknak jobb a festése - többek között ezért is akarok újat venni. Ha esetleg nem PIKO lesz, akkor BRAWA; azok a 6-tengelyes (valódi) változatot gyártják.
Kedves etwg!
Nagyon köszönöm a részletes leírást, ha időm lesz, biztosan megcsinálom, ha addig nem sikerül szereznem egy gyári NoHAB-ot. Mégegyszer is köszi.
Üdv:Gmarc
"Egyébként mikor jobb a lendkerék, ha tömör, vagy ha a közepe üreges?"
A lendkerék akkor "jobb", ha a lehető legtöbb energiát tárolja? Ez függ a fordulatszámtól (ínyenceknek: szögsebesség) meg a görög theta betűvel jelölt tehetetlenségi nyomatéktól. Ez a lendkerék elemi darabjainak tömege szorozva a forgástengelytől vett távolság négyzetével. (és persze az elemi daraboké összegezve) Adott tömeg esetén tehát az ideális lendkerék egy abroncs, amelynek teljes tömege a kerületén van. A mozdonyban viszont - gondolom - az átmérő és a hosszúság korlátozott, ebbe kell beleépíteni a legnagyobb tehetetlenségi nyomatékot, ezért a kerülettől befelé az egész térfogatot célszerű kihasználni, magyarul tömör lendkerékben gondolkodni.
Közben több változatot is papírra vetettünk. Akinek megvan a Modelleisenbahner, abban van kép a ROCO1016-ról, szétszerelve. Ott a motor két végén van a súly, olyasmire gondoltam. Úgy már működne? Készítettem egy vázlatot is, ha gondoljátok, felteszem ide.
Egyébként mikor jobb a lendkerék, ha tömör, vagy ha a közepe üreges?
Sokszor a motorcsere olcsobb és jobb megoldás, ha megnézed egyes mozdonyok motorjait, csoda, hogy forognak.
Viccet félre, én sok évvel ezelött az akkori Mehano mozdonyokat alakitgattam át, mert nagyon gyorsak voltak. Sok mozdonyon bevált az átalakitás, egyeseken nem (hattengelyes diesel), mert azoknak a kivitele volt csapni valo. Késöbb ezekbe egy komplett Athearn mechanikát szereltem, igy lettek ezek is élethüek a mozgásban is.
Ha leterheled a mozdonyt mindig fontos megmérni az áramfogyasztást. Mérd meg mielött még leterheled, mégpedig ugy, hogy kösd ki a mozdonyt, vagy baknak járatva add rá a maximális tápot, és a beiktatott amperméterrel olvasd le a fogyasztást. (A kerekeknek forogniuk kell !!!!!!). Teszem azt a fogyasztás most kb 300 mA, akkor a leterhelés után sem szabad, hogy több legyen ennek a felével, azaz 450 mA. Különben fennáll a veszélye, hogy tönkre megy a motor. (Ez sokszor elöfordul gumizott kerekeknél).
Egy pelda a helyes sebesseg beallitasara (mindenfele fogaskerek buheralas nelkul)
PIKO M61 mozdony kerekeit BR120-asra (kisebb atmeroju kerek)csereled! Nagyon egyszeruen van egy helyes sebessegu geped!
(Mondjuk az is egy dolog, hogy a Nohab ketmotoros...)
Mas mozdony, hasonlo kerekatmero-valtoztatos atepiteserol nincs infom.
Fogaskerek-buheralas meg sajna nagy falat nekem es inkabb az egyszerubb megoldasokat favorizalom...
Legfeljebb egy C50-est tudsz egy olyan gőzmozdonyból csinálni.A haverom olcsó de borzasztóan lassú és lusta.Már fél éve kiadtam neki a megrendelésemet.És állítólag már csak össze kell ragasztani.Mellesleg profi a gyerek és 5000Ft-ért csinálja.Csak az idő!!
Ebben a tekintetben hagyományos a megoldás: mindent "lát", aminek fém kereke
van és a kerekek között az ellenállás kisebb 10k-nál (ez mozdonyoknál adott 20-50 ohm,
vontatott járműveknél, vagonoknál sósav hozzáadásával a két keréklap közé apró 10k-s
ellenállásokat kell forrasztani, ami túl nagy buherálást nem jelent.
Érdekel valakit a vágányfoglaltság visszajelző kapcsolási rajza? Írok hozzá magyarázatot
is, ha kéritek.
Sziasztok!
Köszönöm mindenkinek a segítséget!! Valami kontakthiba lehet, de én nem tudom szétszedni. Akkor a "pontos" hiba: ha muködik, akkor is csak az egyik irányba megy, a másikba nem. Ha nem muködik akkor csak hosszas rázás és ütögetés után indul meg. Így már könnyebben tudtok segíteni. Na, ki vállalja a szervíz a leírtak alapján??
egy időben én is gondolkodtam azon, hogy a Fuggerth M41-es kardánjait fémmel pótlom és arra lendítőtömeget teszek. én attól féltem, hogy ha a kardán "csuklói" továbbra is műanyagból vannak, azokat hamar megeszi a nagyobb súlyú és keményebb fémtengely.
mennyire lehetséges egyébként egy modellmozdony végsebességének csökkentése és gépezeti vonóerejének növelése a fogaskerék-áttételek cseréjével? kinek van idevágó tapasztalata? az M41 esetében akartam a sebességet áttételcserével kb. 70 %-ára visszavenni, hogy közelebb kerüljön a valóságos 100 km/h-hoz, ezzel együtt a mozdony kb. 300 g-os tömegét pótsúlyokkal 480 g-ra növelni, hogy a tapadási vonóereje is meglegyen. végül ez is csak terv maradt.
az elmélet sem jo. Ahhoz, hogy egy lendkerék müködjön annak kitünö csapágyainak kell, hogy legyenek. A PIKO (GÜTZOLD) által használt eröátvitel ezt sehogyan sem garantálja, hiszen a kardánok mind a két végén majdnem a levegöben röpködnek.
Én azt ajánlom, hogy csináltassál minél nagyobb átméröjü lendkereket (csak férjen be a motorházba - esetleg itt-ott ki kell majd frézelni a müanyagot) a motor mindkét tengelyére (esetleg a közepét laposabbra kell venni), majd pedig utánna visszatenni a mütyüröket (perselyeket), vagy ha jo esztergályosod van, akkoz rá kell huzatni a lendkeret arra a müanyag mütyürre ami a motor tengelyén van, majd pedig pontosan visszanyomni a motorra. Igy a motor tovább fog forogni, meg jok a csapágyak is.
Ez sokkal jobb megoldás mint a kardánok átalakitása.
Ha ilyen melyen belepsz -a gondolom PIKO- 118-ba, akkor mar celszeru a kasztnihoz is hozzanzulni, min. a korlatokat rezre cserelni.
Vegul is Te dontod el, hogy mire akarod hasznalni a gepet.
Uj hajtasrendszert akarsz kitalalni, hogy megdobjad egy kicsit a DR-es flottat?
Vagy esetleg elofutara lenne a 119-esnek?
Arban vszeg olcsobb, mintha Gutzoldot vennel, de sok-sok idod elmegy ezzel a kiserletezessel.
A legjobb egy mashol bevalt rendszert alkalmazni.
Pl. ugy tudom, hogy a Mehano utobbi idoben kihozott "lendkerekes" 4 es 6 tengelyes dizeleket.
A 6-tengelyeseket eleg tagan hasznaljak magyar 6-tengelyes jarmuvek ala is.)))))))
***********
Az ujdonsagokhoz:
A Mehano Blue Tigerre nagyon cool, csak ne lenne 240DM!
Veszek egy másik 118-ast, de előtte a mostanit át szeretném alakítani. Konkrétan az alvázat és a két hajtótengelyt érintené a dolog. Azt terveztem, hogy csináltatok két új hajtótengelyt, fémből (réz vagy valami hasonló) aminek a középső része vastagabb, így lendkerék-szerűen működne. Az alvázat is át kellene alakítani, hogy beférjen.
De az a baj, hogy ez csak elmélet, nincs még gyakorlat. Szerintetek megérné? Lenne valami haszna, meghosszabbodna a kifutása, vagy pedig annyira veszteséges a hajtás, hogy kár ilyennel kísérletezni? Bírná a motor? (Bár a Gützold motorok szerintem sokat kibírnak :-)) )
Amúgy is bontásra szántam ezt a gépet, legalábbis az újabb 118-asom alkatrészei lennének ebből, de gondoltam előtte kipróbálom ezt.
Vettem megint Modelleisenbahner-t. Van benne teszt a ROCO-Taurusáról; láttam reklámot a Maerklin digitális darujáról (kb.55cm hosszú), meg a Conrad modellvasutak www-címe. Továbbá, egy kis kép egy NOHAB-ról, felette a szöveg: "Az utólsó nyár?" :-((
Azt hiszem, hogy már mások valahol megirták - nem uj a technologia, a fogászok, szobrászok, kábelöntök, stb. már sok éve használják. Csak az anyagok változnak rendszeresen - merthát a kémia is fejlödik.
