A vezetés során a templom külső falának festéséről is szó esett (pontosabban arról, hogy miért nem lehet nagyobb felületeken láthatóvá tenni). - Kicsit furcsa lesz szószék nélkül, de majd megszokjuk...
Az altemplomban igazából nincs mit bolygatni, mivel eredeti állapotban maradt meg. A bazilikából viszont - tudomásom szerint - kikerül a később (1868-76-os restaurálás során) beépített szószék és főoltár. Nyilván az eredeti stílushoz való visszatérés során más változások is lesznek, és talán a korábbi (XII. századi) templom falmaradványait is láthatóvá tudják tenni.
Ez így a helyes...Elnézést rossz helyen jelöltem. Pedig Tatabánya is erre van. De ahogy nézem a Túristautak.hu sokkal pontosabb... Jó lenne egy rom jelzés a térképekre...
A kutyáktól pedig ne félj... Menj nyugodtan. Legfeljebb egy husánggal vágsz át a birkalegelőn. A cipődre vigyázz a legelő telis tele van (birka)drazséval.:)))
Ezt összevetve az Általad térképre rajzolt hellyel támadtak kétségeim. De eddig még mindent sikerült megtalálnom (bár volt, hogy egy emlékkő miatt 3x mentem vissza).
Itt gyorkosattila túrázó beszámolója olvasható Bodajk-Csókakő-Szárliget vá. túráról.
A Csákányospusztai részt idézem:
"Mária-szakadék lélegzetelállító, a gyalogösvény a meredek oldalfalán fut sziklák és fák között. Az egész egy fenséges látvány. Csákányospusztánál nagy birkalegelő és ócska juhhodály sok kutyával. Az egyik (egy pumi kinézetű) onnantól utánamszaladt folyamatosan veszettül csaholva. Kb. 3 méterre állt meg tőlem, kezemben már ott volt a védőeszköz, szerencsére nem jött nekem. Innen is tiszteltetem a gazdát! A földúton gyalogolva az egyik dúsgazdag birtokos telkén vagy 10 kutya folyamatosan követett és ugatott a kerítés mögül. Elég zsibbasztó volt már egy idő után..."
Ergo a kék jelzés és a birkalegelő felé egy és ugyanaz... Menj nyugodtan Jesper.
Aprópó. A kéktúra jelvényszerző mozgalom indexes fórumán Hörpölin és te Jesper váltottatok néhány szót Csákányospusztáról. Tudod a Rottweilerek és a hiányos kerítés...
Nyugodtan elindulhatsz. Lényegében ugyanazt írja le mindekettő megközelítés. Ugyanis ha ott leszel meglátod, hogy a birkalegelő Tatabánya irányába van(ahogy a kék négyzet jelzés is). Én mivel végigjártam, úgy gondoltam, így lesz szemléletes...Nem nehéz megtalálni, majd látod. Ha befordulsz Tatabánya irányába (a birkalegelő felé), már látod is a kis magaslat tetején a kis kápolnát. Romvadász barátod pedig azt is odaírta, hogy a XIII-XIV századi kis kápolnában a régészek románkori faragványt is találtak...
Azt hiszem nyugodtan szólíthatom így fórumunk olvasóközönségét. Ezúton is szeretném Nektek megköszönni, hogy hozzászólásaitok és észrevételeitek révén mindannyian gazdagodhattunk, kedvet kaphattunk, hogy útnak induljunk egy-egy szép épület vagy festői rom felkeresésére. Legyen ez így a továbbiakban is, ezt kívánom most mindannyiunknak az 500. bejegyzés kapcsán.
Örülök, hogy az ígért beszámoló megszületett! Nagyon szeretném megnézni ezt a romot (is). Viszont a megközelítéssel kapcsolatban egy másik helyen kissé eltérő információkat olvastam: "a kék jelzésről jobbra letérve a kék négyzet jelzésen Tatabánya felé fordulunk, ezen az éles balkanyarig haladunk (kb. 250 m), majd egyenest fel a dombra, ahol megleljük a romot" (a szinte szöveghű idézet Tóth Péter Góliát - szintén nagy romvadász - honlapjáról származik). Amig nem tudok biztosat, nem indulok el...
A Vértes történelmi múltban igencsak gazdag vidékén barangolva egy kis kápolna bújik meg a hegység ÉK-i végében. Ő a középkori Csákányosegyháza falu kis kápolnája. 2006 környékén egy régészcsapat egy kis falut tárt fel a környéken. Temetőjét is megtalálták a tetemeket elvitték. A régmúltat a kis középkori falu kápolnájának maradványai idézik.
A Tatabányáról Pest felé induló 1-es út mentén van úgy Szárliget magasságában jobb kézre a Birkacsárda és egy nagyobb parkoló. Itt leparkolhatjuk az autót, és ha elinduluk a kék jelzésen, (mely a Birkacsárda melletti kis műútban kezdődik) 1 km után a 10-20 lelket számláló Csákányospuszta faluba érnénk. Mi a falu előtt azonban jobb kézre eső birkalegelő irányába kell hogy menjünk ahol kb. 250-300 m-t megtéve a földút kacskaringóit követve, megpillentatjuk a domb tetején a kápolnát.
Mindenképpen érdemes erre kirándulni, mert nem messze tőle a Mária Szakadék nem mindennapi látávnyosság...
Sikerült eljutnom Pannonhalmára. Annyi praktikus információt tennék hozzá az előttem leírtakhoz, hogy jelenleg a templomban felújítási munkálatok folynak, vsz. jövő őszre készülnek el. Az altemplomot nem bolygatták, de a fenti rész most eléggé szomorú látványt nyújt.
Győrben (Győrött?) is jártunk, itt - a székesegyház mellett - érdemes egy pillantást vetni a Szent Lázár-templom alapfalmaradványaira.
Nem messze ide található az ennél jóval híresebb Tálodi Kolostorrom itt sokkal nagyobb és komolyabb erődített templom maradványai fedezthetők fel.Nem könnyű fényképezni mert az egyetlen megmaradt falmaradékon kívül szinte minden a föld alatt van ,viszont a körvonalak jól kivehetőek.Ezekből én egy háromhajós templomot véltem kivenni ,amelyet elég nagy ívben ,körben (kb 30-50 méteres sugarú körre tippeltem) fallal vettek körül ,emellett több a táblák által említett épületecske alapjai is felfedezhetők voltak.
a két kopottas tájékoztató tábla ,de azért még olvashatóak.
az egyetlen valamirevaló falmaradvány
és mindez kicsit közelebbről...
Végig az volt az érzésem hogy egy nagy kincs lapul itt a földben még feltáratlanul és kihasználatlanul.Jó lenne ha valamikor eszébe jutna valakiknek (és persze pénz,pénz....és pénz is lenne rá...) hogy feltárja majd legalább a Szent Ilona kápolna állagának szintjére visszaépítse a 600 méteres hosszúságú körkörös védőfallal együtt .Micsoda látványosság lehetne!
A falmaradékokat olyan magasan borítja föld hogy lehet hogy már az is érdekes lenne ha kiásnák és csak kicsit kéne ráépíteni ,persze sok munka lenne ez így is azért...
Utolsó kéktúráink során a Balaton-felvidéken jártunk így alkalom nyílt több XIII.század körül épült -így a románkori kritériumnak is megfelelő- rom lefényképezésére.Tudtam hogy szeretnék majd írni róluk és így elég alaposan körbefotózgattam őket.
Az első a Nagyvázsony melletti egykori Tálod falucska 1970-ben megtalált kápolnájának maradványa volt ,amelynek alapjait megmagasították,és tájékoztató táblákat is kihelyeztek róla:
a tájékoztató tábla és a kereszten lévő felirat
közeledve a romokhoz...
két dolgon gondolkoztam:az első hogy vajon a bejárat kövei megmaradtak-e eredeti helyükön(a küszöb biztosan) vagy utólag építették vissza?
A másik hogy miért van a falak körül magasan föld kívül-belül,ami látszólag nem is a környék talajából való?Van ott egy kupac is a kereszt mellett ebből a löszös homokféleségből ,ez is arra utal hogy odahozták...
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta a Világörökség része. Román, illetve gótikus eredetű maradványok felhasználásával épült fel a barokk épületegyüttes.
Ma is áll a XIII. századi háromhajós, gótikus boltozattal fedett bazilika, alatta az apátság legrégibb részleteit őrzi a román stílusú altemplom. A monostor a barokk időket idézi. Ennek legértékesebb látogatható része a faoszlopos könyvtárcsarnok. Az épületegyüttest a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása, az 55 méter magas torony koronázza. A főapátság működő monostor, ezért a műemléki részek közül csak a bazilika és az altemplom, a kerengő, a könyvtár tekinthető meg, csoportosan, idegenvezetéssel. Ugyancsak vezetéssel, külön belépővel ismerhető meg az apátsági pincészet.
A főapátság környezete, így a Boldogasszony-kápolna, a Millenniumi emlékmű, az arborétum, a parkerdő és a kilátó szabadon látogatható.
Topiknyitóként lenne egy javaslatom a topik témakörének kiszélesítéséről. Már eddig is kerültek be „nem román kori” épületek és romok ismertetései (pl. salföldi pálos kolostorrom, Nógrádsáp), mostantól viszont tényleg mindenki nyugodtan írjon bármely középkori templomról, ami az országban van. Egyrészt nagyon kevés a tiszta román stílusban épült objektum, inkább a stílusok keveredése a jellemző, így nehéz lenne elkülöníteni az épületeket. Másrészt a régészeti kutatások napjainkban is több, eddig gótikusnak tudott templomról derítik ki, hogy románkori (de pl. befalazott) részletei is vannak. A két stílus (romanika és gótika) szerintem jól megfér egymás mellett. (Az ötlet felvetéséért ezúton is köszönetet mondok – egyelőre read-only – fórumtársunknak.) – Remélem, hogy felvetésem mindenki számára elfogadható és megvalósítható.
Mostanában kissé „leült” fórumunk, de én remélem, hogy hamarosan újabb szép beszámolókat olvashatunk az őszi túrák kapcsán.
A tornaszentandrási templom fontos látnivalói az ikerszentély mellett:a szádvári várkápolnából származó barokk stílusú Mária-oltár,mely a hajó északi oldalán található és a középkori falképek.
A héten Tornaszentandrás katolikus templomát szeretném bemutatni,melynek egyediségét az ikerszentély adja.
A Szent András plébániatemplom első írott említése XII.századi.Ennek a századnak a végén épült a különlegességnek számító kettős szentély és a hozzátartozó kisebb méretű,négyszög alakú hajó.Vannak,akik azt vallják,hogy II.András király és Gertrúd királyné merániai stílust képviselő építészei alkalmazták ezt a formát.
Ne fogjátok vissza magatokat, küldjétek be legszebb képeiteket a Várak, Kastélyok, Templomok folyóirat fotópályázatára. Egyszerre 5 képpel lehet pályázni (kéthavonta, ha jól értem).
Lehet, hogy elsőre hihetetlenül hangzik számodra, de ahogy megláttam a keresztelőmedencét, rögtön eszembe jutott, hogy valaki ennek nagyon örülne (ha lefotóznám).
a két kopottas tájékoztató tábla ,de azért még olvashatóak.
az egyetlen valamirevaló falmaradvány
és mindez kicsit közelebbről...
a tájékoztató tábla és a kereszten lévő felirat
közeledve a romokhoz...
két dolgon gondolkoztam:az első hogy vajon a bejárat kövei megmaradtak-e eredeti helyükön(a küszöb biztosan) vagy utólag építették vissza?
