És kaptunk hozzá: teáscsészét, kávéscsészét, kenyereskosárkát, terítőcskét, tányérkát, mikor mi jutott eszébe a szakszervezetnek. Egy-két örökdarab ma is megvan.
Sajnos a hóvirág már teljesen elvirágozott. Tavaly áprilisban volt a kertemben az ibolyaszezon, idén most kezd nyílni; már van három szál. Amíg tiborpapa ismét elvillamosozik a Városmajorba, addig egy tavalyi ibolyacsokor szeretettel, a fiúknak is:
Hmm, emlékszem :) meg arra is, hogy munkahely szakszervezete nevében készült üdvözlőkártyát én kaptam feladatul - na de legalább a nyomdai munkánál fiúk szorgoskodtak a nemes cél szép kivitelezéséért. A szobában azért ment a poénkodás, amíg a művön dolgoztam :) hogy még ez is a nők dolga ... de jó hely is volt...
(még megvan a lap, szép emlék, de nem szkennelem be )
A Városmajorban (a 61-es villamosról jól látható helyen, a Nyúl utcai megálló közelében) virágzik egy kis nőnapi-fa, egészen világos rózsaszínű virágokkal.
Tessék megnézni lejjebb, először primulát írtam, csak aztán lefordítottam tiborpapára. :)
Nekem nem a fejem fáj, hanem a lábam, de nagyon. A reggeli gyaloglás háromnegyedénél rám jött a csúz, azóta úgy járok, mint akinek a háborúban ellőtték a fél lábát. Mióta zuhog, legalább tudom, mitől van.
Egyébként tényleg van valami állatias ebben a nőnapban. Az irodaházban ma százszám osztogatták a pirulákat, ez persze a legolcsóbb virág ilyenkor, de aki látott már ilyet, az tudja, hogy legjobb ablak között tartani, mert nem bírja a száraz meleget. Na már most, az irodában harminc fok van és olyan száraz a levegő, hogy mindenki egyfolytában köhög. A szaktársnők persze mind otthagyták az asztalukon - már látom magamat, ahogy bemegyek vasárnap, és a lekókadt, összetöppedt pirulákat próbálom meg mesterséges légzéssel életre kelteni. Reménytelenül. (Az enyémet idehaza egyszerűen kitettem az erkélyre. Ablakköz már nem lévén, még ott is jobb neki, mint a meleg lakásban.)
Korábban is fenn volt az állomány a ksh olalán, én anno le is töltöttem, de ez így rendezett, könnyebben kezelhető, és áttekinthető Köszi, hogy szóltál.
Ugyan, ne butáskodj, nincs semmi baj. Ha minden simán menne, unalmas lenne az élet. Az ember élcelődik néha, de aztán jön tiborpapa, vagy nofRETRO és mindent helyre tesz. A dolgok pedig működni kezdenek. :)
