Én láttam Ikarus modellt a Lángban, úgy 3 hete (szerintem mindig van) de egy kissé húzos volt az ára 8000HUF. Asszem egy 412-es volt.
Udv:
MADve
UI: Nem voltatok most kinn a Füstiben, volt kinn egy szlovák terepasztal...
Eléggé jó volt, leszámítva egy-két furcsaságot(villanymozdony felsővezeték nélkül:-)))
> Kinek milyen tapasztalata van az ugyben, hogy mennyi sulyt
> illik rakni egy modellbe ?
Amennyi belefér. Az amerikai Newsgroupban valaki komolyan kérdezte, hogy honnét lehetne uránt szerezni, aminek a legnagyobb a fajsúlya. Sajnos mérgezô is...
Az ésszerű határ az, hogy ha a mozdony elé teszel egy áthághatatlan akadályt, akkor a kerekének meg kell tudni perdülnie. Ha ugyanis olyan nehéz, hogy ilyenkor a motorja áll meg, nem a kereke pörög, akkor hamarosan elbúcsúzhatsz a motortól.
Gondolkodtam, szerintem panelben menne egy kis keseknynyomközű vasút, azt ha jól tudom N-es sínekből lehetne H0 arányban megcsinálni. Olyan kis erdei vasútra gondoltam, fagazdasággal. Szerintetek hol lehetne beszerezni magyar keseknynyomközű vonatot, kocsikkal?
Sajna még nincs rá elég pénzem.
Szombaton a borzen sikerult vennem egy N-es Nohabot. (Egyertelmuen a gyujtemeny legmegbecsultebb tagja cimet kapta egybol :-) )NSB, bordo-szurke szinben. Terveim szerint magyar szinezest fog kapni (azt hiszem a 010-es Nohab is ilyen bordo).
Ja, hogy miert irok ? A valtokon egy kisse rosszul viselkedett, es rendszeresen siklott. Kis plussz suly beleintegralasaval mar tokeletesen veszi a valtokat...
Kinek milyen tapasztalata van az ugyben, hogy mennyi sulyt illik rakni egy modellbe ?
Nem tudom, jó helyen járok-e a vasútmodellezők között, de ha tudtok , segítsetek.
Keresek Ikarus buszmodelleket, villamosmodellt (pl. UV), metrókocsi-modellt. Infóm szerint ezeket VUMM (?)modell néven kellene keresni.
Ezen kívül: tudtok valamit a hétvégi Láng Művházi modellbörzéről? Ott volna esélyem találatra?
Ha van ötletetek (netán eladó darab), írjatok mailt a címemre!
Előre is kösz.
Rabbi
> FREMO szabvány nagyon szabad, és csakis a csatlakozasi
> profilra vonatkozik (még arra sem teljesen)
Az elején ez valóban így volt, de mára azért sokat változott. Olvasd el:
http://www.fremo.org/inhalt_d.htm
Legújabban pedig egy aktív tag, Martin Meiburg újabb javaslatokat tett, amelyek további szabványokat vezetnek be, egy régebbit pedig megváltoztatnak (ne két banánhüvely vigye át az áramot a modulok között, hanem a jobb oldali sínhez tarozó dróton legyen banándugó - szerencsére nem egy nagy lövés)
http://www.fremo.org/gauges/h0_neu_d.htm
Ha jól értem azonban az alapgondolat nem változott, a modulok hossza és alakja tetszôleges.
> Sokszor volt ott is szükség átmeneti modulra, mert, pl.
> állomás stb. nincs szabványositva.
Azt hiszem, ez nem pontosan így van. Azt nem korlátozza a Fremo, hogy valaki egy több almodulból lévô Fremo modult használjon. Ilyenkor természetesen csak a legszélének kell szabványosnak lenni. Tehát ha van egy állomásod, ami 3 modulra van felépítve, A-ra, B-re és C-re, akkor csak az A almodul eleje és a C almodul vége kell, hogy megfeleljen a szabványnak. Az összeköttetéseket az A és B valamint B és C között úgy csinálod, ahogy akarod, erre nem terjed ki a szabvány. Ez persze azt jelenti, hogy ezt a 3 almodult csak egymással összekötve lehet felállítani.
Én júniusban a Lausanne-i modellbemutatón láttam egy nagy Freemo (amerikai Fremo) terepasztalt. Maga az asztal - sok-sok modul, nem emlékszem mennyi - U alakban volt felállítva, két végén és az egyik U-hajlatnál egy-egy állomással. Sajnos a forgalom meglehetôsen unalmas volt. Mind a három állomáson tolatgattak, és úgy 5 percenként egyszer elküldtek egy jó hosszú tehervonatot a másik állomás felé. Ott azonban megállt a bejárati jelzônél és percekig várakozott, amíg az állomás gazdája befejezte a tolatást és beeresztette a vonatot. Szóval nem sok nézôje volt, mert alig történt valami. A tulajok viszont biztos jól szórakoztak...
Mindezek mellett szeretnám már azt a magyar NEM901H-t látni. Ha adokumentációt megkapom, csinálhatok be;ôle egy Web-oldalt.
Sziasztok!! Nos engem érdekelne bármilyen szabvány, amit itt Magyarországon használnak. De a részletek is kellenének, vagy sajátot kell majd kitalálnom.
Üdv: BoGár
Jó 7végét.
A FREMO szabvány nagyon szabad, és csakis a csatlakozasi profilra vonatkozik (még arra sem teljesen). Gyakorlatilag mindig megegyezik egy csoport, hogy hogyan is alakitják a csatlakozo pontokat. A FREMO ugy müködik, hogy aki igy szeret modellezni, az betársul a FREMO csoportba, magáévá teszi az átmeneti szelvényt és épiti a terepasztalt. Nemrég láttam egy elég nagy tákolmányt (kb. 20x10 m) ha jol emlékszem több mint 40 modulbol lett összeállitva. Sokszor volt ott is szükség átmeneti modulra, mert, pl. állomás stb. nincs szabványositva. Ezért tehát gyakorlatilag elözetes egyeztetés nélkül alig lehet egy ilyen terepasztalt összahozni mégha mindenki be is tartja a FREMO szabványt.
Van egy NTRAK modul is, ami azt hiszem jobban van szabványositva mint a FREMO (több átmeneti szelvénye van). Nézd meg az NTRAK webet is.
> A FREMO szabvány nálunk nem életképes mert itt minden modul szabványa 901/H /Normen > der EuropÄtischen Bahnen/ .
Hát azt nem állítanám, hogy nem életképes, de ha már van egy tényleg elterjedt szabvány, akkor persze jobb ötlet azt követni. Ezt a 901/H-t hol jegyzik? A NEM honlapon nem találtam.
Nem tudom, ezt mikor találták ki, de vajon akik rendszeresítették, megnézték-e azt is, mi van a kerítésen túl?
De azért még így sem biztos, hogy teljesen meg kell válni a Fremo gondolattól. Jó lenne megnézni, hogy a 901/H is olyan jó-e. Ha nem, akkor bármikor lehet átmeneti darabokat készíteni. Én inkább attól félek, hogy ez a téma is, mint minden más kis hazánkban, táborokra szakadáshoz, és együttműködés helyett veszekedéshez fog vezetni.
> És senki nem épít FREMO szabványban /Magyarországon nem szabványos!!
Ezt én belátom, de egy szabványt csak akkor érdemes követni, ha az jó. Ezt elôször szeretném látni.
Egyébként olvasd el figyelmesen, amit írtam. Nem állítottam sehol sem, hogy a veszprémiek voltak az elsôk! Ha ti voltatok, hát úgy legyen, ezen nem akarok vitatkozni, mert semmi értelme.
Szia Rézgaras!
Rosszúl tudod Nem a Veszprémiek voltak az elsők, mi voltunk az elsők akik modult építettek!
Üdv: Zsolt
Ui: A mozdonyod a Károlyi-nál van!
Sziasztok!
A modul-vitához szólva /Mivel én is modult építek/
A FREMO szabvány nálunk nem életképes mert itt minden modul szabványa 901/H /Normen der EuropÄtischen Bahnen/
És senki nem épít FREMO szabványban /Magyarországon nem szabványos!!
Ha érdekel elküldöm az érvényes szabványt!
Üdv : Zsolt
Soha sem használt, 1975 és 1985 között vásárolt békebeli NDK (DDR) gyártmányú mozdonyaimat 6db, vasúti kocsijaimat (teher, személy, gyorsvonati) 30db, fordított U profilú sineket, váltókat, (elektromos működésű /lapos kivitel/) és egyéb tartozékokat eladnám. Érdeklődőknek a Fórum oldalain részletekkel szívesen szolgálok. Egyes kérdésekre ne várjanak azonnali választ, mert csak 8-10 naponta jutok Fórum közelbe!
Felraktam a FREMO cikket már elég régen és a pdf-ek is láthatók!!!!
Én is ezt a szabványt javasolnám, BoGar olvasd el a cikket mert egész sok mindent megtudhatsz a Fremo szabványról.
Üdv:
Vsanci
> Engem is érdekel a panellakásban elhelyezhető terepasztal. > Megtudja valaki mondani a modulok szabványát?
> Érdekelne, hogy meg tudom-e csinálni szabványosra és
> össze tudom e kötni mások asztalával, vagy nem fogom
> tudni itthon ilyenre csinálni.
Nem tudom, Magyarországon milyen szabvány alapján készítik a modulokat. Aki tudja, legyen szíves, írja meg.
Olyan 5-6 évvel ezelôtt a veszprémiek meg akarták építeni az "ország legnagyobb terepasztalát" - persze modulokból. Akkor kitaláltak egy szabványt, nem tudom elterjedt-e.
A mostani kiállításon lévô terepasztal a fényképek alapján mintha egyedi darab lenne, azaz csak egyféleképpen lehet felépíteni. Szerintem nem ez a helyes út.
Európában sok modulszabvány van. Van nekem egy - azt hiszem - MiBám, amiben kb 8-at mutatnak be. Legismertebb a Nordmodul és a Fremo. Ezt az utóbbit favorizálnám.
Ennek az a lényege, hogy a modulok hossza és formája nincs szabványosítva (voltak olyan szabványok is!), hanem csak a magasság és a végdarab geometriája. Írtam errôl egy cikket, amit - ha igaz - Vsanci feltett a webzinre. (Halló, Vsanci!! Feltetted? Én innét sajnos nem érem el a webzint!) Elküldtem a leggyakrabban használt végdarab PDF rajzát is. Azóta megkaptam a publikálásra az engedélyt a német Fremo honlap tulajdonosától is. De ha kell, el is tudom küldeni.
Szóval olvasd el a cikket, nézd meg a rajzot, aztán folytatjuk.
Egyébként a német Fremo oldal címe:
http://www.fremo.org/inhalt_d.htm
Sziasztok!!
Engem is érdekel a panellakásban elhelyezhető terepasztal. Megtudja valaki mondani a modulok szabványát? Érdekelne, hogy meg tudom-e csinálni szabványosra és össze tudom e kötni mások asztalával, vagy nem fogom tudni itthon ilyenre csinálni. (Ez az én kézügyességemre és barkácsolásomra vonatkozik. :)) )
BoGár
A Rivarossi példája egy korábbi volt, tehát nem akkori, amikor átáltak az RP25-ös profilra. Utánna még sokáig a régi modelleket szállitották. (már ha tették).
"Én ugyan sohasem próbáltam, de állítólag tintasugaras nyomtatóval nem lehet matricát készíteni, mert elmosódik a vízben áztatáskor. (igaz, az
Epsonomnak a festéke két napig nem jött le az ujjamról, pedig szappannal is próbáltam!) Tehát bármilyen színre csak az ALPS jó."
A micro-markt árul megfelö fedölakkot is, ami megvédi a feliratot az elmosodástol.
Ha minden jol megy a következö hetekben kiprobalom, most érkeztek meg az elsö foliák.
> Magam amúgy gyerekkorom óta a H0-t gyűjtögetem, sajna
> terepeasztal ebben a méretben egy panelben egyenlőre
> kilátástalan.
Miért ne Modul? Számtalan elônye lenne:
- kis helyen is elfér.
- egy modul hamarabb készen van, lehet használni (meg mutogatni), amíg a következô készül
- lehet szállítani egy csomagtartóban - akár többet is.
- szabványos modulokból egy társaság olyan nagy terepasztalt építhet, amilyet otthon senki meg nem engedhet magának!
vsanci kérdezte: hány szegedi van? Hát én is az vagyok. Csak a topik elején írtam, azóta sem.
Előre is elnézést, valószínűleg csapongani fogok a témákban.
Naszóval nekem megvan a '88-as PIKO katalógus (azt hiszem akkor vettük), kicsit cakkozott a sarka, a papagájom kicakkozta, de az állapota amúgy jó.
Van 99-es Roco, Fleishmann ... katalógus html-ben, meg PIKO is. Egyrészt a Reynolds oldalait tükröztem le magamnak, hogy offline is lehessen nézni, ez CD-van meg több tíz Mbyte.
Magam amúgy gyerekkorom óta a H0-t gyűjtögetem, sajna terepeasztal ebben a méretben egy panelben egyenlőre kilátástalan.
Van: BR 130 PIKO jó állapotú
BR 001 - ezt használtan vettem, szintén PIKO.
Egy gőzos is van kéttengelyes + szerkocsi (ami a BR 55-höz hasonlít), ez milyen fajta??
Junior szettben volt, sajna nem igazán működik már. (Sokat futott szőnyegen.)
PIKO kocsijaim vannak. Meg egy szép MÁV feliratú Roco zárt kocsi.
Van TT-s BR 81 meg pár porosz rendszerű kocsi. (Hugomra rájött egy időben a dolog, de abbamaradt.)
Kérdés: szerintetek N-ből lehetne kis méretű terepasztalt csinálni és van e N-hez magyar cucc? Gondolkodtam, hogy talán ebből kéne, bár semmi cuccom nincs ilyenből.
Más: mi az a H0m, H0e méret? A többit ismerem, de ezek mik?
Kérdés: Szegeden van e modellvasút kiállítás valahol? Esetleg klub?
Kérdés: A Fuggerth féle Csörgő milyen minőségű?
Kinek van Egere? (NOHAB) Mi legalább is így hívtuk tízenvalahány éve.
Köszönöm az ötleteket, de ezt a megoldást már olvastam az októberi Model Railroderben (ekkor jutott eszembe, hogy talán van más megoldás is) jó az ötlet, csak a nyomtató...Azért köszi, de akkor mivel iratozzam föl az MDmotot?????
Továbbra is keresem (várom) a megoldást!!!!
Mostanában sok szó esett az amerikai modellekről.
Akinek még nem került volna a látókörébe:
MIBA 9/2000
17 Seiten US-Modellbahnen
- Go east to Iris Creek
- Eine kleine Typologie
- Car-Bashing in N
- Segmente, Wande und Gebaude
- Güterschuppen für viele Zwecke
(bocs' a helyesírásért, nem tudok kétpontos a-t írni...)
Délután már írtam erre egy hosszú választ, de mire ellenôriztem az összes Link-et, amit beleírtam, letelt a fél óra és a Fórum kidobott :-((((
etwg írta:
> Erre a foliara (ket fajta van a Laser es a tinta nyomokhoz) fel
> lehet irni barmit, kiveve pontosan a feher betüket. Ezt
> pillanatnyilag csak egyetlen printer tudja az ALPS,
Én ugyan sohasem próbáltam, de állítólag tintasugaras nyomtatóval nem lehet matricát készíteni, mert elmosódik a vízben áztatáskor. (igaz, az Epsonomnak a festéke két napig nem jött le az ujjamról, pedig szappannal is próbáltam!) Tehát bármilyen színre csak az ALPS jó. A lézer is jó, de kinek van színes lézernyomtatója? A "Copy-shopok" általában nem engednek másra nyomtatni, mint papírra, mert félnek, hogy a delikvens valami olyan műanyag fóliát hoz, ami a nyomtatóban elolvad, és akkor dobhatják ki a nyomtatóhengert - jó drága.
> de sajnos Europaban nem kaphato.
Sajnos ez így igaz. Egy német nyomtatókereskedô weboldalán találtam én is meg egy határozott kijelentést, hogy ALPS kivonult az európai piacról. Sajnos az URL-t elvesztettem. Az amerikai honlap:
http://www.catskillarts.com/alpsdecals/index.html
> Ez festek helyett hasonlo eljarassal dolgozik mint a
> kerrekcios szalag az irogepen, azaz egy szalagrol nyomja at
> a festek reteget a papirra (szublimacios eljaras)
Valójában ez egy viaszos anyag, ezért nem oldódik sem vízben sem alkoholban.
> most probalok egy-ket gondolatot hozzafüzni az
> elmondottakhoz
Az én tapasztalataim majdnem 1:1-ben ugyanezek voltak.
> Amerikaban csak egy néhany modellgyár gyárt saját
> keretein belül modelleket:
>
> Athearn,
> MDC Roudhouse
> Stewart
> Mantua
> Lineol
Ezt azt hiszem, félreütötted, helyesen Lionel
> American Flyer
> Browser
> stb. A lista biztosan nem teljes.
Háát - hirtelen nem tudnék mást mondani!
Azt hiszem azonban, Stewart, ha mást nem, a sasszit importálja Kínából. És meg kell jegyezni azok számára, akik nem ismerik ezt a piacot, hogy Lionel és American Flyer nagyobb építési nagyságban utazik.
> Az amerikaiak erre már régen rájöttek, ezért van ott az az
> örökös mozgolodás a piacon, cégek jelennek meg és tünnek
> el. A modellek nagy része csak akkorkaphato, amikor azok
> éppen piacra lettek dobva, hogy utána sokáig eltünjenek.
> Ilyen pl. a Rivarossi Big Boy-a is, amit volt olyan idöszak
> amikor 4 évig nem lehetett beszerezni
Ez tényleg így van, bár szerintem a Rivarossi erre nem a legjobb példa. A 4 éves kimaradás azt hiszem, a modell átdolgozásához kellett. A régi Rivarossi mozdonyok európai NEM kerekekkel voltak felszerelve, amit az amerikaiak gúnyosan csak "pizza-cutter"-nek hívnak (talán mindenki ismeri a pizza vágó éles kereket..). Most már mindegyik RP25-ös kerékkel készül, és azt hiszem, a régi motort is kicserélték egy új (japán?) motorra.
De Athearn talán a legtipikusabb példa a szakaszos gyártásra. Évekig hiába kerestem "High cube" kocsit, két évvel ezelôtt meg újra megjelent.
> Az eddig legnagyobb raktárral egy denveri boltban
> (áruházban?) találkoztam, ami minden elképzelést felül mult.
Hú, voltál a Caboose Hobbies-ban? De irigyellek!!! Amikor Denverben voltam, nem volt annyi idôm két gép között, hogy bemenjek a városba. De bánom! :-(((
Nem voltam net közelben hosszabb ideig, igy most probalok egy-ket gondolatot hozzafüzni az elmondottakhoz.
Amerikaban csak egy néhany modellgyár gyárt saját keretein belül modelleket:
Athearn,
MDC Roudhouse
Stewart
Mantua
Lineol
American Flyer
Browser
stb. A lista biztosan nem teljes.
A többiek kereskedö háznak tekinthetök és a világ minden pontján gyártatnak, ahol pillanatnyilag kapacitas van. Elönyben vannak az u.n. olcso államok mint Távol-kelet, Dél-Amerika (Brazilia) stb.
Miután ma már a legtöbb fröccsöntö gép nagyon nagy teljesitményü, nincs semmi akadálya ott gyártatni ahol az olcsobb. Ráadásul a fejlödö országokban rendszerint modernebb gépek vannak mint a fejlett országokban, mert oda csak az utobbi években lettek ilyen berendezések szállitva. Még a külföldi invesztor is ide fektet be inkább mint pl. Németországba, mert különféle elönyök nagyobb hasznot igérnek. (pl. a Marklin ist ezt csinálta, amikor a magyarországi, stb. gyárait szerelte fel). De azt csinálják az autoiparban is.
Ma sokszor megfigyelhetö, hogy ugyanaz a forma bejár egy csomo gyárat. (nézd meg pl. a ROCO daruját, ez a modell ha jol számolom már kb. 5 cég gyártásábol került a polcra.)
Az Amerikaiaknak Kina nagyon elönyös hely, mert sok állami támogatás jut oda, amiböl természetes, hogy mindenki hasznot akar huzni. Ha bejársz egy amerikai szupermarketet, bizony meglepetessel lehet tapasztalni, hogy a müszaki cikkek között egyszerüen nincs Made in USA termék. Ez igy van a modellekkel is.
Europaban van néhány hatalmas tapasztalattal rendelkezö kisebb gyár (BRAWA, HELJAN, KIBRI, stb.) akiknek nagy kapacitásuk van termék fejlesztésre, és tudják, hogy hogyan is kell egy modellt csinálni. Ezek a gyárak örülnek minden megrendelésnek, mert különben a jol bevált formakészitök az utcára kerülnek. Ezek az emberek csinálják aztán meg a prototipust, illetve a formákat, amit azután kiadnak más fröccsöntödékhez gyártásra. (ez a technologia nagyon gyors, azaz náhány nap alatt lekerül a gépröl az egész sorozat). Ezeket a modelleket aztán össze kell valahol rakni. Itt megint a munkaerö ár a fontos, illetve a készség miniatür dolgokkal foglalkozni. (Mi europaiak sajnos nagy hátrányban vagyunk a távol-keleti nökkel szemben, akik mikroszkop nélkül tudnak ilyen dolgokon dolgozni - nemrégen nekünk is ki kellett helyezni egy gyártosort Malaysiaba, mert Europában nem volt már munkaerö, akik ilyen aprolékos elektronikát meg tudtak volna csinálni.).
Természetesen az europai nagyobb gyárak is vállalnak ilyen munkát, miután nekik sincs állando termelésük. Ott meg megvan a személyzet aki már hozzá van szoktatva ilyen dolgokhoz. Ilyenkor jut el a modell vissza Kinábol a Mehanohoz, a Brawahoz vagy a Rocohoz (stb). akik aztán összerakják a modelleket.
Sajnos Europaban nagyon tultelitett a piac, ez lehet az oka a ROCO (stb.) kapkodásának is, és nagyon nehéz valamit kitalálni, amit azonnal el lehetne adni. A fekvö készlet meg pénz.
Az amerikaiak erre már régen rájöttek, ezért van ott az az örökös mozgolodás a piacon, cégek jelennek meg és tünnek el. A modellek nagy része csak akkor kaphato, amikor azok éppen piacra lettek dobva, hogy utána sokáig eltünjenek. Ilyen pl. a Rivarossi Big Boy-a is, amit volt olyan idöszak amikor 4 évig nem lehetett beszerezni.
Ilyesmi ott teljesen normális, még akkor is ha pl. a Walthers katalogus felveszi a listára a modelleket (aminek az a minimális feltétele, hogy 4 honapon belül szállithato legyen). Sajnos ott is elöfordul, hogy honapokat kell várni mire valami elökerül.
Az amerikai modellezö is másként áll a dolgokhoz, sokkal nagyobb távon tervez (4-5 évre elöre), és ez alatt az idö alatt szerzi be a dolgokat. Utánna még legalább ennyit áll a modellszobában, hogy utánna végre felkerüljön a terepasztalra - nézd meg az egyes leirásokat a szakiradolomban, amikor ma kerülnek felhasználásra olyan dolgok, amelyek gyártoi már 10 éve csödbe mentek (kis tulzással).
A beszállito csatornák is nagyon változatosak odaát. Voltam egy néhány kisebb gyárban, akik egyszerüen sok kis másik gyárnak adták el a produkciot, és azok egy harmadik cégen keresztül dobták a dolgokat a piacra.
A rézmodellek hatalmas része ma már csak Koreában készül, de vannak törekvések máshol is szakembert keresni. Rendszerint a mennyiség nagyon korlátolt -ritkán éri el az 500 drb-ot. Igy aztán nagyon elöre meg kell rendelni (6-20 honap), mire vegre megérkezik a modell. Sokszor még a szegény megrendelö sem éri meg. A legnagyobb megrendelök mindig az egyes boltok, ahol aztán a modell meg is nézhetö, és meg is vehetö. Az eddig legnagyobb raktárral egy denveri boltban (áruházban?) találkoztam, ami minden elképzelést felül mult. Már maga bolt a maga méretével lenyügözö volt, és a napi 8 orás nyitvatartás nem volt elég a bejárásra. Remek öreg modellezö urak szolgáltak ki, és elökeritettek mindent amire csak vágytam. A másik ilyen bolt a La Mesa-ban volt (San Diego mellett). Ezek tényleg összehasonlithatatlanok az europai boltokkal.
Miután ezek a mühelyek nagyon kicsik a gyártoknak könnyü ujat berendezni bárhol, ahol alkalmas munkaeröt találnak. Nagyon sokszor japánok a tulajdonosok, akik valamikor maguk is ilyen mühelyben dolgoztak, de már nem tudtak efektiven dolgozni, ugy hogy a termelést atvitték Taiwanra, Koreába, Malaysiaba stb.
Ma már majdnem minden tervezes PC-en készül, igy nagyon gyors az eljárás és hely sem kell hozzá. Igy sokkal nagyobb figyelmet lehet szentelni az élethüségre, hiszen a rajzok bármelyik pillanatban az USAban is hozzáférhetök, és összehasonlithatok az eredetivel, ma már ezért még utazni sem kell.
A másik dolog, hogy a világon majdnem minden miniatür dolgot a távolkeleten készitenek (a nagy sorozatu dolgokrol van szo), ezért itt van minden, ami egy modellgyártáshoz kell. Emlékszem még a 90-es évek elején volt egy ismerösöm aki Kelet-Europaban csináltatott motorokat kb. 10 USD-ert darabonként. Én a kapcsolataim réven 8 motort tudtam neki szállitani Kinábol ugyanennyi pénzért (a szállitási költségekkel együtt). A motorok egy részét még ma is lehet látni Tippelt meg a Dolisho mozdonyokban. Ráadásul má már ez a dolog is messzemenöen automatizált, és ne kérdezd, hol vannak ezek az automaták.
Szerintem ma már egyáltalán nincs értelme kutatni, hogy ki hol gyártat, mert mindenütt az eredmény csak pillanatnyi.
A Microscale, a Micro-Markt meg egy nemet ceg (azt hiszem Gering vagy valami hasonlo, majd utananezek) arulnak üres foliat lehuzos matricakra. Az amerikai papirok az europai kereskedöknel is megrendelhetök:
Nezd meg valamelyik modellezö ujsagban a cimeket, vagy az interneten pl. a www.micro-markt.com-on.
A boltok cimeit meg a www.modellrailroader.com talalhato linkek egyiken lehet megkeresni.
Erre a foliara (ket fajta van a Laser es a tinta nyomokhoz) fel lehet irni barmit, kiveve pontosan a feher betüket. Ezt pillanatnyilag csak egyetlen printer tudja az ALPS, de sajnos Europaban nem kaphato. Ez festek helyett hasonlo eljarassal dolgozik mint a kerrekcios szalag az irogepen, azaz egy szalagrol nyomja at a festek reteget a papirra (szublimacios eljaras).
Mar regen vagyok egy ilyen nyomtatora, de eddig meg nem sikerült beszerezni (nem draga, de az USAben sem mindennapos), es nem egyszerü festekszalagot sem tartani, mert csak fel evig hasznalhato.
