Olvastam a vagongurítás próbáról és magam is elvégeztem, valamint kísérleteztem a a gördülési ellenállás csökkentése érdekében. BéPé a Te gőzmozdonyodnak is mechanikus szorulása van. Meg kell keresned, hogy melyik kerekénél. Ha megtaláltad, ott kell csökkenteni a surlódást, esetleg tengely beékelődést a csapágyazásba, akár a csapágyazás "lazábbra" reszelése és újra felpolírozása árán is. Ha, eddig eljutottál és mindent rendben találtál, nézd még meg óvatosan kézzel tekerve, vagy magában (szerkocsi nélkül) egy sínen kézzel gurítva, hogy szakaszosan nem jelentkezik-e a szorulás, mert, ha igen, a csatlórudak befeszülése okozza. Esetenként, ilyenkor valamelyik kerék egyik oldala elcsavarodott a tengelyen. Keresd meg melyik rudazat állt be, kövesd végig melyik kerékre csatlakozik, valahol, ott kell lennie a befeszülésnek is. Gyógyíthatod a csatlakozó alkatrészek kenésével, végső esetben sorjázással, felfúrással, mindkét oldali besűllyesztéssel.
A kísérlet:
Még 1990-ben az egyik vidéki boltban feltünően olcsón (1750Ft-ért/db) vásároltam egy szerelvényre való kéttengelyes rövid ROCO személyvagont (természetesen akciósan), csak otthon vettem észre, hogy miért. Nem akartak gurúlni, a kerekek belekoszoltak a vagonok aljába. Egy 1 méteres egyenes bútorlap csíkra felhelyeztem egy egyenes flexisínt, ráhelyeztem az egészet egy általam vízszintesnek ismert asztalra.A bútorlap egyik vége alá távtartókat pakoltam és csúsztattam az asztalon álló vége felé. Így folyamatosan emeltem a sín egyik végét. A bútorlap asztallap végének a távolságát centiméterbem mértem, ez közvetlenül a százalékos lejtésnek felelt meg. Ráhelyeztem a beteg vagont, a nyomorúlt 4,5cm emelésnél indúlt meg. Nem bírtam belenyugodni, szétszedtem mindegyiket. Úgy találtam, hogy a különállóan kiszerelhető tengelytücsapágyház vaslemezeket gyárilag rossz helyen hajlították meg. Mindegyiket újrahajlítottam, hogy lejjebb kerűljenek a kerekek. Beállítottam a szorítóeröt, úgy , hogy még éppen ne lötyögjenek a tengelyek tengelyirányban a két tűcsapágyház között. Tettem még egy próbát 1 és 1.5cm emelésmél már megindúlt mindegyik vagonom. Ekkor jutott eszembe, vajon mennyit javúlna a gördülés, ha megkenném valamivel. A zsírra és az olajra ragad a por, ezért, inkább kipróbáltam a 2B-s grafit ceruzát.
A tengelyvégeket és a csapágyházakat is besatíroztam, célszerűen "Rotring" ceruzával, hogy bárhová könnyűszerrel beférjek. Új próba és nem hittem a szememnek, 0.3 és 0.5cm között mindegyik elindúlt, sőt a vízszintesnek ismert asztallapra helyezés után elgurult a láthatatlan lejtés irányába. BéPé a rudazatnál is használhatod, csak közé kell kenni.
Bátran merem ajánlani mindenkinek próbálja ki a grafitot, mint bárhol használható szárazkenőanyagot. Az eredményeket majd írjátok meg, jó kísérletezést!
Nyertél - de tudom, hogy ettôl nem vagy boldog ;-(
Nem tudok betonos váltóról. Bár azt hiszem, Magyarországon sokáig nem volt a vasúton betonaljas váltó. Én még jól emlékszem tiszta betonos sinekre, ahon a váltók talpfával készültek.
> Ha jol tevedek, akkor a Roco csak egyenes vaganyokhoz (?) gyart betonaljat?
Igen, azt hiszem. Az én Roco katalógusomban valóban csak flex van betonaljjal, de ez a katalógus elég régi.
> En egyebkent a legkondis kocsiknal hasznalt teleablakon
> vagyok megakadva.
Esetleg kivágni a Fuggeth ablakokból az üveget és beletenni teleüveget. Beismerem, 24 darabhoz nem kis adag mazochizmus kell :-(
> En ugy hallottam, hogy Deak finanszirozta Fuggerth
> kezdeset.
Érdekes. Ezek szerint Deák már 12 évvel ezelôtt is menô volt a szakmában?
Légyszi magyarázzatok meg egy különbséget!
Nekem van egy TT-s MY 1125-öm, barna. A forgóvázak megegyeznek a példaképpel, az M61-gyel. De múltkor az egyik rokonoméknál láttam egy másik TT MY 1125-öt, az piros volt, és más volt a forgóváza. Ha jól tudom, az igazi NoHAB-oknál is van Co' Co' és A1A A1A tengelyelrendezésű. Lehetséges, hogy egyazon modelltípusból is hasonló alapon 2 fajtát csináltak? Az enyémen minden kerék fölött van fékhenger, a másikon csak 2 van, és a forgóváz közepén valami keszekuszaság. Mi ez?
Bocs, hogy nem kulon-kulon valaszolgatok, csak egyuttesen jobban kezelheto a valaszom, talan:-))
1. 1673: Roc gyárt betonaljas sínt.
De ki gyart betonaljas valtot?
Ha jol tevedek, akkor a Roco csak egyenes vaganyokhoz (?) gyart betonaljat?
2. 1675: Ablak.
Na ezert nyavajogtam, mert mint szemelykocsibuzi, hiaba rendelkezek jellegrajzokkal, ha az ablakokkal nem sokat tudok kezdeni. Sajna egy szemelykocsihoz min 24 db ablak kell (termeszetesen a modernekhez).
En egyebkent a legkondis kocsiknal hasznalt teleablakon vagyok megakadva.
DE mondjuk a CAF kocsiknal meg nincs ezust szinu keret az ablakon:-))
Hogya manoba lehetne olcson, nagyobb tetelben hazilag legyartani?
A nagy modellgyarak hogyan fejtettek meg a kerdest?
lehet, hogy be kell vetni 007-et?:-)))
3. deak-Fuggerth.
En ugy hallottam, hogy Deak finanszirozta Fuggerth kezdeset.
4. Savszelleseg: Ez egy nagyon jo kerdes!!!
Ma magyarorszagon hol lehet egy normalis szolgaltatot talalni ebben a temaban?:-))
A Dom models Domokos Bandi cege es fokent a nemet piacra szallitja a BoBokat.
Uzlettarsa Naumann Fernc,aki a weboldal szerint Fuggerth, Deak es mas cseh modelleket is forogalmaz. A Csorgo 109DEM-be kerul.
Kotve hiszem, hogy Domokos csak ugy ideadna Bobot ontesre:-)))
Új vagyok a fórumban, így becsülettel végigolvastam az eddigi termést, és most kívánnék hozzászólni először. Kb. 20 éve gyűlnek a modelljeim, H0 méretben. Építettem is már 2 terepasztalt is, jelenleg hely hiányában nincs a modellek dobozban a szekrényben.
Én valahogy a régi idők vasútjához vonzódom inkább, ezért a mozdonyaim több mint fele gőzös. Ezzel kapcsolatos a problémám is: PIKO BR01 ill. BR41. A kanyarokban (440-es) a szerkocsi nem bírja eltolni a mozdony elejét még szerelvény nélkül sem. Gondolom, hogy ez konstrukciós hiba lehet. Tud-e valaki erre valamilyen ellenszert , hogyan kellene átalakítani, vagy feljavítani a szerkezetet?
A nálam lévő kép "Archív felvétel Gyökér István gyűjteményéből". Kiadója a Sygnatura Kft. Budapest. A gépet egy körfűtőház 19. vágánya előtt ábrázolja. Van még egy fotó a Linzbauer-féle vasútmodellezés-könyvben (mérővonattal). Meg esetleg lehet próbálkozni Lányi Ernőnél ...
> Azt irtad, hogy az oldalad privat, ... ... fel kene rakni
> vsancihoz.
Errôl már társalogtunk vsancival. Egyrészt szerintem a Web-nek pont az a lényege, hogy nem kell mindent többször is elhelyezni, elég egy linket tenni rá, mindegy, hogy az eredeti tartalom hol van. Ezért "World Wide". A másik probléma, hogy én innen vsanci lapját gyakorlatilag nem érem el. Tehát semmilyen változtatást nem tudnék végrehajtani, csak legfeljebb úgy, hogy az egészet tokkal vonóval újra meg újra elküldöm E-Mailben vsancinak. Hát ez szerintem nem egy megoldás. Tehát inkább keresek neki egy helyet valami ingyenes szerveren.
Egyébként szerintem az elviselhetetlenül lassú elérési idôket nem a kis kábelkapacítás okozza Mo. és a Nyugat között. A budapesti - sôt a vidéki - egyetemek szervereit majdnem olyan gyorsan lehet elérni Nyugatról, mint bármelyik nyugati szervert. Inkább azt hiszem, hogy a magyar privát szolgáltatók csak kis kapacításokat bérelnek a külföldre menô vonalakból, hogy spóroljanak. És ezzel a "World Wide Web"-et egy "Hungary Wide Web"-bé változtatják.
> Itthon szerintem a Deáknak meg a Fuggerth-nek kéne egy
> kicsit jobban összeborulni.
Egyszer a Lángban egy srác (sajnos elfelejtettem a nevét) azt állította, hogy Fuggerthnak ô készítette az öntvénymintát rézlemezbôl maratással. Úgy tudom, Deákkal is kapcsolatban állt. Szóval lehet, hogy Deák meg Fuggerth nincsenek is olyan távol egymástól.
Azt csak remélni lehet, hogy a Fuggerth Szilihez nem a Deák modelljét használják fel az öntôminta készítéséhez.
> Egy kerdesem meg mindig van: a szemelykocsik ablakat
> hogyan lehet igenyesen megfejteni?
> Vagy gyart valaki kulon kocsiablakokat?
Hát igen, ez egy probléma. De milyen ablakokról beszélsz? A mai kocsikon aluminium keretes ablak van. Szerintem azt házi módszerekkel nem lehet szépen modellezni. De a Fuggertheket nem lehet külön is kapni? Mintha valamikor láttam volna a Tóthnál. Esetleg lehet egy öntômintát egy Fuggerth ablakról készíteni és az ablakot kerettel együtt víztiszta epoxiból kiönteni, aztán a keretet befesteni. De magam részérôl nem szívesen festenék 20-40 ablakot egy ültô helyemben...
Az egész régi kocsik ablakának belsô fakerete volt. Szerintem ilyet rézlemezbôl ki lehet maratni és befesteni. A '20-as években a kocsikon keret nélküli ablak volt, ezt a legkönnyebb modellezni. Sajnos valamikor a '20-as évek végén elrendelték, hogy az ablakokon fölül egy szellôzônek kell lenni. Ezek után ilyen rézöntvénnyel szerelték a kocsikat és a régebbieket is átépítették. Lásd a Csuka kocsit:
http://mercurio.iet.unipi.it/pix/hu/car/96II-32.jpg
Azt hiszem, ezt az alkatrészt elég nehéz modellezni, de maratással talán lehet valanit csinálni. Nagyon pici lesz, kb. 1mm széles.
> Érdemes egyébként kipróbálni, ugyanaz a kocsi adott
> sebességgel milyen hosszan gurul ki műanyag és
> fémkerékpárral.
Én végeztem egyszer ilyen próbát (a fiam nagyon élvezte, azóta is mindig meg szeretné ismételni). Készítettünk egy lejtôt hosszú egyenes kifutóval, és minden kocsit elindítottunk rajta.
Röhögni fogsz: a gyôztes egy amerikai "MDC Roundhouse" teherkocsi volt _műanyag kerékkel_ !!!! A második egy P2K kocsi volt fémkerékkel. Általában az amerikai kocsik sokkal jobban futottak, mint az európaiak. Igaz, ez utóbbiak fôleg Pikotól és Limától származtak, ami nem egy pozitív elôjel.
> Fuggerthnél a By, Bhv hossza stimmel, csak kár, hogy az
> "Bx" és "Ax" is ugyanekkorára sikerült és az előzőektől csak
> a festésben különbözik.
Igen, ez egy szarvas hiba. A '96-os mozdonybemutatón kint volt egymás mellett egy Bhv és egy Ax (?). Sôt, a Bhv ugyanaz volt, mint a Fuggerth modell - a száma egyezett. Ha érdekel, nézzétek meg a képemet a Mercurion:
http://mercurio.iet.unipi.it/pix/hu/car/96I-29.jpg
Az Ax képérôl viszont ordít a hiba: az eredetinek 9 ablaka van, a Fuggerthnek meg 10.
> Szerintem (is) sokat jelent a talpfák kidolgozása és
> egyéniesítése (betonalj,
Roc gyárt betonaljas sínt.
> A "termelési programot" egyébként szerintem célszerű lenne
> meglévő modellekhez kapcsolva azok tuningjával kezdeni.
Valami ilyesmit javasolt etwg is, ha jól emlékszem.
Egy német cég gyártja a Bobót és a C50-et. Honlapjuk is van: www.dom-models.de. A C50 ára (kapaszkodj meg) 485 DM.
Itthon szerintem a Deáknak meg a Fuggerth-nek kéne egy kicsit jobban összeborulni. Amit a Deák nagy munkával megtervez, a Fuggerth-nek kéne műanyagból legyártani. Nem ilyen egyedi darab réz-modelleket kéne csinálni, mert Magyarországon azoknak az embereknek, akik vasútmodelleznek, egyszerűen nincs ötvenezrük egy mozdony-modellre. Ha műanyagból csinálnák a Szilit meg a Szöcskét, az áruk húszezer körül mozoghatna itthon (nyugatra vihetnék dupla ennyiért, ott úgyis megvennék, akkora az ottani, elsősorban német piac), minden modellező megvenné. Be is pörögne az üzlet, jöhetne a Gigant, a Kandó, dízelből az M40, az M63... Később esetleg gőzös. Mondjuk a 424-es, később csúcsgépnek egy 601-es...
Álmodozzunk! :-)
Üdv mindenkinek.Vsanci:most látom levelem van:-))A jelzők ára (világítással):Azelőjelző ,ha jól emléxem úgy 6,5 KHUF A főjelző úgy 8 körül.De én azt aváltozatot kérdeztem, ami ,,mindent tud"De ha járok az Erkel utcában megnézem megint, mert már nyár ota nem voltam.Amúgy szerintem egész normálisak az eladók.Macibb:Én a Fuggerth kocsikat úgy veszem hogy vásárlok hozzá azonnal ROCO kerekeket.Igazad van, sokkal jobban futnak a fém kerékpárokkal.Tényleg a 601-es gőzmozdonyról van képed a monarchia idejéből?Ez már kincs!Egy másolatot elfogadnék.Javasolhatok egy találkozót?
"Érdemes egyébként kipróbálni, ugyanaz a kocsi adott sebességgel milyen hosszan gurul ki műanyag és fémkerékpárral. "
nagyon jól tudom! csak azt nem, hogy hol lehetne TT-s fémkerekeket kapni... :-(((
Kocsihossz:
Én a méretarányos hossz híve vagyok. Fuggerthnél a By, Bhv hossza stimmel, csak kár, hogy az "Bx" és "Ax" is ugyanekkorára sikerült és az előzőektől csak a festésben különbözik. Az én méreseim szerint a keletnémet Y-kocsik hossza és ablakkiosztása egyébként az Ax, Bx méretarányos mása. Csak a tetőt, a homlokfalakat stb stb stb kell átalakítani :-)
sansan:
Örülök, hogy valaki még tudja, mi is "a gőzmozdony". Nekem egy régi képeslapom van róla.
div/0:
Szerintem (is) sokat jelent a talpfák kidolgozása és egyéniesítése (betonalj, ezeréves korhadó stb.). Ez utóbbi főleg látványos lenne :-)
A "termelési programot" egyébként szerintem célszerű lenne meglévő modellekhez kapcsolva azok tuningjával kezdeni. Kisebb tőkével is el lehet így kezdeni. Ezek ideális alanyai lehetnek a Fuggerth-kocsik és mozdonyok. Érdemes egyébként kipróbálni, ugyanaz a kocsi adott sebességgel milyen hosszan gurul ki műanyag és fémkerékpárral.
DWA 26.4m kocsijai:
Nos, ha a Zabszem kimult, akkor a nemet piacot is meg lehetne celozni:-)))
Igaz azt a minoseget csak a Roco ar alatt lehetne eladni, vagy a minosegen javitani!
CAF: MAV mellet RENFE szinekbe lehetne nyomatni. Csak attol tartok, hogy a LIma meg az Electrotren is errefele mozdul:-((
De a gororgoknek is CAF kocsijaik lesznek!
Üdv mindenkinek. Vsanci:A viesmann jelzőket nézegetve én is felfedeztem a hasonlóságot. Ezután amikor csak tudtam siettem,megnézni az Erkel utcai Roco boltban.Úgy láttam ,talán kis árnyalatnyi különbség van a színben.Amúgy ugyanazok a nálunk használtakkal.Az áruk elég húzós. A Monarchiára gondolva pedig jó helyen tapogatsz,mert 1867-től ez is a közös ügyek közé tartozott.A Láng is modellezett 601 gőzöst amit a monarchia vasútjain használtak. Tényleg:ha vki tud képet,infót a mallet gőzmozdonyról nagyon megköszönném. San
Igazad van kedves Rézgaras lehet, hogy először kicsiben kell elkezdeni személy vagy teherkocsi nekem mind 1.
A kit marha jó ötlet én vettem már 3 db ilyen kitet, kiválóak csak egy bibi van velük, hogy angol nemzetiségű. De iszonyú jól mutatnak csak hát ez se magyar.
> Lehetne a fuggerthnel szebb kocsikkal probalkozni, csak
> kerdes, hogy milyen aron tudnank kihozni.
Én inkább kocsiban gondolkoznék. Nem akarok ünneprontó lenni, de szerintem egy mozdony kifejlesztése és gyártása a lehetséges darabszámok miatt gyakorlatilag gazdaságilag nem életképes. A Bz még elmenne, de csak akkor, ha külföldön is lehetne forgalmazni. Ezért lenne fontos megtudni, hogy a csehek gyártják-e. Tudomásul kell venni, hogy ezen a területen Kelet-Európában egy terméket két gyártótól nem visel el a piac! Én Nyugaton azt tanultam meg, hogy ellentétben a szocialista termelési sikerjelentésekkel az üzletben a legfontosabb az eladás. Ugyanis ebbôl lesz a pénz. A gyártás csak utána jön.
Nem tudom, kik milyen korszakban modelleznek. A világon mindenütt legtöbben az éppen aktuális jelenkort modellezik, mert az van a szemük elôtt. De a régebbi korszakok modellezôi régebbi járműveket igényelnek. Magyarországon a '60-as évekig a kocsiállomány nagy részét 2 tengelyű kocsik alkották. Igen jellegzetes volt a Cmn ill. a továbbfejlesztése, a Cz tipus. Egy kocsit nem csak egészben, de kitben is lehet piacra hozni, így olcsóbb lenne. Még gyantából is szépen lehet gyártani, lásd Westerfield
http://users.multipro.com/westerfield/
> ha mar sinrendszerekben gondolkodunk, akkor MAV
> szabvany szerinti felsovezetekrendszeren meg
> jelzorendszeren is lehet agyalni.
Azt hiszem, a MÁV felsôvezeték nem nagyon tér el a német rendszertôl. Jelzôket nem gyárt az Alphamodell? (létezik az még?)
> A felsovezetek tutti, hogy draga lenne a szinesfem cuccok
> miatt. Itt nem lehet gyantazni:-((
Nem a színesfém miatt. Az sokkal olcsóbb, mint a gyanta! Csak azt nem lehet egyszerűen beleönteni valami formába. A profi ezen a téren Sommerfeldt. Az a rendszer szerintem a legjobb.
> Carpy kezdesz a szivemnek kedveseket mondani!:-))
Pedig én azt hittem, hogy attól, hogy hosszúnak találja a Fuggerth kocsikat, Te fel fogsz robbanni! :-))
> i. a Piko, Fleischmann, marklin 1/100-as hosszban, a Roco
> meg a Rivarossi csoport foleg 1/87 hosszban es mar kisebb
> reszben 1/100-ban gyart.
Én úgy látom, hogy az 1/100-as hossz Nyugaton már kiment a divatból. És ez jó így. Végülis ha az embernek olyan fontos a modellhűség, hogy munkát, fáradságot és pénzt nem kímélve az utolsó fogantyút meg szegecset is látni szeretne a modelljén, akkor nem elégedhet meg egy hosszban torzított modellel. Szerintem Fuggerth úr nagyon jól tette, hogy ebben nem ment kompromisszumokba bele. Végülis a tartozékokat pótolni lehet, ha valaki erre súlyt helyez, de egy torz modellen nem lehet segíteni.
Szerintem, ha valakinek hely-problémája van, akkor ne modellezzen fôvonalat.
Én úgy látom, hogy a Fuggerth kocsik egész jók. Lehet játszni velük és jó alapot adnak a szupereléshez is. A kerekeket nem árt kicserélni, mert némelyik excentrikus.
esetleg külön a Bz-s pályákhoz lehetne gyártani 138 mm hosszú vágánymezőket (kb 12 m valódi) amiben minden második-harmadik talpfa ki van rohadva :-)))
"Carpy kezdesz a szivemnek kedveseket mondani!:-))"
Igyexik az ember :)))
--------------
Szemaforokat regebben gyartott egy ceg, az erkel utcaban lehetett oket kapni.
Fuggerth urrol azt beszelik, hogy nem modellezo, hanem iparos. ennek ellenere valoban jol kitalalta, hogy M41-et erdemes gyartani.
De ennek 10 eve. Nekunk ezaltal valami masban kell gondolkodnunk.
Lehetne a fuggerthnel szebb kocsikkal probalkozni, csak kerdes, hogy milyen aron tudnank kihozni. Ami viszont igencsak hianypotlo lenne es hosszu tavon is szamithatunk ra, a BZ. Nem mintha szivesen utaznek vele, de a terepasztalomon lako emberek is hadd tudjak meg, milyen erzes 2 tengelyen docogni! (Raadasul fugert sineken :)))
Fiúk!
Olvastam a Veismann katalógusban (de nagyképű vagyok mintha tudnék olvasni németül) szóval láttam a Veismann katalógusban osztrák karos és előjelzőket (kat. szám ÖBB 4506, ÖBB 4508, ÖBB 4513, ÖBB 4514, ÖBB 4512), és összevetettem a Linzbauer féle vasútmodellezés c. könyvben leírt karosjelzővel és előjelzővel, eredmény: kiköpött az.
Létezik, hogy az osztrák vasutak karos és előjelzői megegyeznek a magyarral? (Ahogy leírtam, egyből eszembe jutott az Osztrák-Magyar Monarchia, de hülye vagyok:-) akkor viszont megvan a megoldás, a veismann gyárt magyar karos jelzőket és előjelzőket!!! De azért jó volna ha valaki okos rábólintana!!! :-)))
Mert akkor minden O.K. és legalább a karosjelző probléma megoldódott...
