Üdv!
Még a sínekhez. Úgy döntöttem az új 3.95mX2m-es terepasztalom vágányhálózatának alapja a ROCO 2.1mm-es rendszere lesz. Mivel az asztal a temperált garázsban lesz - plafonra felhúzható megoldás - a Fleischmann sárgaréz sín felejthető. Egyébként a régi PIKO vagonjaim 90%-a fut a ROCO sínen. A mozdonyoknál már rosszabb az arány ott fele-fele. Érdekesség van két klasszikus Gützold 118-asom, az egyik veszi a ROCO sínt a másik nem. Szerintetek kapok valahol ehhez a mozdonyhoz a 2.1 milis sínhez való kereket?
Yakshee
Nem olyan egyszerü ilyen vékony bronz lemezt szerezni. A jobb szinesfémmel foglalkozo kereskedöknél lehet itt ott valamit kapni. Ha nem tudtam sokáig szerezni, akkor egy fém gitárhurral oldottam meg a problémát. A hur remek anyagbol készül (a legvékonyabbakat keresd), amit kitünöen lehet forrasztani, igen rugalmas és jol vezeti az áramot. (Ráadásul ha van gitáros haverod akkor ingyen is hozzájuthatsz, hiszen neked a szakadt hur is jo.)
sajnos egy élethü megoldáshoz elengedethetlen, hogy a talpfák között is beszorjuk kaviccsal a sinágyat. Ennek az a hátránya, hogy az ilyen vágány nagyon nehezen bonthato, ha bár már vannak olyan ragasztok is, amiket vizzel oldani lehet, ennek ellenére hozzáradadnak a müanyaghoz. Ha jo a sin alap (puhafa, homesote stb.) akkor a szögelés a legegyszerübb, mert az apro szögeket egyszerüen belenyomjuk az anyagba, majd ugyanigy ki is huzhatjuk. Kemény alapon ez az eljárás nem müködik, ott csavarni vagy elöfurni kell (nagyon körülményes). Ha ilyen anyagbol készült a sinalap akkor jobb ráragasztani valamilyen puhább anyagot, esetleg parafát (mostanában könnyen beszerezhetö a DIY boltokban mint parkettalávalo). Legalább 5 mm-es réteg kell, hogy a szög tartson is valamit.
A ragasztopisztolyos megoldás sem rossz, mert azt aránylag könnyen lehet oldani (hajszáritoval felmelegiteni).
A profik inkább flexisineket használnak, és én ilyen darabokra gondoltam az áramellátás kapcsolatán. Nyilván minden kis darab sint lehetetlen külön táplálni, de annyira nem szokott veszélyes lenni a dolog. Ha a csatlakozok egy kicsit is rugalmasak és jo az anyag akkor minden menni szokott. Az ilyen táplálás tényleg csak rosszabb anyagbol készült sinekre vonatkozik. (Remekül be lett mutatva a különbség a volt terepasztalunkon, ahol kb. 6 méteres darab alpakka sinre lett cserélve. A másik vágányon sokkal több volt a "lassu szakasz" mert ott az acélsinek csatlakozoi sokszor egészen égésig melegedtek az áram hatására.)
Sok kisérletezés után én visszatértem a megbizhato fa szerkezethez, valamint a réteges lemezhez. Ez adja a legnagyobb stabilitást (sok évre is) meg aránylag könnyü is, igy hordozhato is lehet a terepasztal. Más anyagok lehet hogy olcsobbak (MDF) meg stabilabbak, se sokkal nehezebbek, egy iránybol használhatatlanok (a szélében nem tart semmi a beragasztott csavaranyán kivül). A habasztal (HUNGAROCELL) kisebb terepasztalokra nagyon jo, de nagyobbakra alig, mert az anyag föleg a ragaszto hatására görbül, dolgozik, igy nem stabil. Ennek ellenére egy kisebb terepasztalt (kb 1x2 m) mindenképpen ezzel az anyaggal csinálnám, persze egy stabil fa keretbe befogva es kb. 30 cm ként alulrol alá is támasztva. Az ilyen keretre aztán ott ahol kell annyi réteg habos müanyagot kell felragasztani, amennyit a terv kíván. A sineket természetesen csak ragasztani lehet (vagy gombostüvel letüzni). Ezzel az eljárással nagyon gyorsan nagyon szép terepasztalt lehet késziteni, ami még könnyü is, és a domborzata nagyon igényes is lehet.
Sziasztok. Azt szeretném kérdezni,hol lehet olyan vékony rugalmas lemezt beszerezni,amivel a járművek az áramot szedik a sínről?Ti.Fuggerth kocsiba szeretnék halvány fényt(úgy sincs benne semmi),De a zárjelző ,szeretném,ha működne.A hét elején voltam Deákék két boltjában ,de nem volt kocsivilágításhoz semmi.Az Erkel utcát most hívtam, de csak Roco- hoz van és csak úgy ,ha ők teszik be.Régebben lehettett kapni a váci utcai boltban vezérlőkocsit világítással,meg azt hiszem külön világítást is.Ja meg csörihez (M41)minden alkatrészt.Amióta Deákék odakerültek ez megszűnt(érdekütközés?)Most ott tartok hogy kölömböző eszközöket vizsgálok a háztartásban,van-e valamelyikben? Akármilyen lemez nem jó,mert különben elveszti a Roco kerekek által nyert egészen jó futástulajdonságát.Na keresek tovább. Ha tudtok valami okosat légyszi írjátok meg. Köszi san
Kivancsi lennek, h. Ti milyen modszereket hasznaltok a vaganyok rogzitesehez? Ha terepalakzatok megkivanjak a valtozatossagot, hogyan dontitek el, hogy melyiket?
Azt hiszem, nem könnyű olyan pici csavarokat találni, amelyeknek a feje nem lesz feltűnô. Az amerikaiak azt írják, hogy ott leginkább szögezik a sineket, de ôk egyszerű emberek :-) A németek sokszor írnak ragasztásról, mégpedig azzal a pisztolyos melegragasztóval. Egyszerűen egy golyót odanyomni, bele a sint és amíg meleg, el lehet igazgatni. A fölösleges ragasztót éles késsel le lehet vágni.
> Betáplálás meg valahogy úgy...hanem vágánymezőnként.
Hát az nem egy apróság: 20 centinként két lukat fúrni, alul-felül forrasztani...
Én a csavarozásra gondoltam alapvetően. Betáplálás meg valahogy úgy, ahogyan etwg érthetőbben megfogalmazta, csak nem 1-2 méterenként, hanem vágánymezőnként.
> arra a megfontolásra jutottam, hogy a sínszálak
> összeforrasztása után már nem lehet azokat
> egyszerű eszközökkel szétbontani
Szerintem nem olyan vészes. A szétforrasztáshoz két páka kell (meg négy kéz! :-) ) Másik megoldás, hogyha sínösszekötô helyett csak egy vastagabb rézdrótot, pl. 1,5mm**2-es fali vezeték, forrasztasz a sinek külsô oldalára. Ezeket aztán egyenként is le lehet forrasztani.
Egyébként, ha szét akarod szedni, akkor nem is szabad a sineket leragasztani! Mit csinálsz ehelyett? Leszögezed?
A sinek összeforrasztása még terepasztalon is csak akkor ajánlott, ha stabil a hömérséklet. Különben görbülnek a sinek, és töredezik a forrasztott hely (rosszabb megtalálni, mint bármilyen más hibát). Ahogy rézgaras is mondta a sinek egyik felére jo felforrasztani a csatlakozo elemet, de a másikra már nem, mert akkor sem a szétszedés nem könnyü, sem a hibakeresés. Jobb megoldás hosszutávon is , ha a sinmezök (kb 1-2 m-es darabonként) külön tápvezetékkel vannak ellátva, ha ügyesen forrasztod fel azokat, akkor nem is láthatók és a sinek alatt furt lyukakon egyenesen az asztal alá vezethetök. Igy születik egy táprendszer ami áttekinthetö, és a sinek érintése nélkül változtathato.
Sajnos a modellvasuton is számolni kell a dilletácioval (a modellhelységünk hetente csak egyszer van fütve, és a hosszu egyenesek bizony igen kacsgaringossá tudnak válni). Az uj vágányokba már eleve beépitettünk apro réseket, igy azok már jobban birják e hömérséklet változásokat (meg az a sok mindenféle ragasztot amivel a terepasztal lett megépitve - azok sokkal érzékenyebbek a hömérsékletre, és huzzák magukkal a sineket, meg mindent).
"azt hiszem, komoly modellezô úgyis összeforrasztja a csatlakozásokat a terepasztalán."
Én - hangsúlyozottan elméleti alapon - arra a megfontolásra jutottam, hogy a sínszálak összeforrasztása után már nem lehet azokat egyszerű eszközökkel szétbontani, ezért leendő asztalomon a vágányelemeket inkább a pálya és az asztal alatti vezetékről táplálnám meg, a síncsatlakozásokat érintetlenül hagyva. Kinek van erről gyakorlati tapasztalata?
> én sem a fajlagos ellenállásra gondoltam, hanem pont a
> csatlakozokra...
Persze. Bár azt hiszem, komoly modellezô úgyis összeforrasztja a csatlakozásokat a terepasztalán. Nekem nincs terepasztalom, vsz. nem is lesz, én csak az egyik oldalon forrasztom fel a csatikat. A végüket meg rendszeresen megdolgozom a pici laposfogóval, mert a fiam nem nagyon kíméli ôket. :-(
Egyébként van egy csomó vas (acél, de nem korr) sínem. Volt Németországban egy kereskedô, Neussner úr - már régebben feladta, nem tudom, él-e még. Ô árusított meglepôen olcsó dolgokat, többek között az amerikai gyűjteményecském alapjait is nála vetettem meg. Ô árult olasz, Model Reli feliratú síneket acélból, sárgarézbôl és újezüstbôl. A sárgaréz kb. 20%-kal volt drágább, mint az acél, az újezüst meg több, mint a duplájába került. Ezzel együtt 20-30%-kal volt olcsóbb, mint a (régi) Roco sín. Nos, ebbôl a vassínbôl van nekem egy pár. Nincs vele bajom, jól tapad, nem koszolódik úgy, mint a sárgaréz. Ugyanakkor valószínüleg nem szabad nedves helyiségben hagyni.
LGB-hez árulnak korracél síneket is. Jó drágán.
A Model Reli sínek mind amerikai geometriával készültek, és váltókat nem árultak hozzá.
Ha igy gondolkozol, arra is van átmeneti megoldás. A digitális trafok többsége (a jobbak) amugy is a WalkAroundControl alapon vannak gyártva, azaz nincs bennük trafo, csak a vezérlö egység. Ilyen esetben az analog (klasszikus) trafokat is igy kell beszerezni, tehát olyanokat, amelyikhez külön kell megvenni a trafot (halozati egység), és külön a vezérlést. Ha majd áttérsz a digitális világra akkor csak a vezérlöt kell majd kicserélni a tényleges trafo maradhat. Nézz be pl. az ATLAS webre, nekik már teljesen ilyen alapon van megoldva az áramellátás, de a LENZ meg a többiek is ilyen rendszert ajánlanak. Miután a digitális többnyire kombinálhato az analog vezérléssel, lehet, hogy még az analog vezérlöt sem kell majd kidobni. (ugy sem reális öreg mozdonyokat hiánytalanul digitalizálni).
Kerem azokat, hogy akik raernek sziveskedjenek a
www.railhu.net cimen latogatast tenni es ha van honlapjuk es erdemesnek tartjak itt kozzetenni, tegyek meg.
Termeszetesen meg sok valtozas elott all.
Kerem a velemeny nyilvanitast , javaslatokat kozreadni sziveskedjetek, annak erdekeben , hogy minel hasznosabb legyen az oldal.
On!!
Egyébként a trafót csak rövidtávú megoldásnak szánom ( 1 év ), mert aztán át akarok térni a digitális vezérlésre és akkor úgy is cserélni kell. Viszont, gondolom az eleve digitális vezérlésre tervezett trafók tök drágák (és jelenleg még úgy sincs semmim se, tehát nincs mit vezéreljen), meg azt úgy is magam akarom csinálni.
ma már alapvetöen két fajta trafot találni a boltokban.
A primitiv berendezések nagyon hasonlitanak az FZ1 stb trafokra, az egyenirányiton kivül alig van bennük elektronika (néha a biztositék elektronikus). Azaz az áramot egy a trafo tekercslésén mozgo kontaktus vagy átkapcsolo szabályozza. Kb. annyit tudnak mint a valamikori FZ1. (Ilyen a modellgyári trafok nagyrésze - Titan, stb.)
A másik kategoriába tartoznak a többnyire a nem modellgyártok által szállitott trafok (kivétel talán a ROCO a maga ASC trafojával).
Ezek rendszerint nagyon komoly elektronikával rendelkeznek, változtathato áramfajtával (sima egyenáram, impulzus, illetve a kettö keveréke). A modern trafoknak sokszor van egy külön csatlakozojuk, ahova egy kábeles (söt van már kábelnélküli) távvezérlöt (Walk Around Control) is csatlakoztatni lehet, amivel követni lehet a vonatot a terepasztalon, és szabályozni annak a mozgását.
Eme trafok optimális teljesitményt nyujtanak ugy a klasszikus motorokhoz, mint a modern forgoharangos egységekhez (Minimotor, Faulhaber,Maxxon stb), külön lehet szabályozni a minimum meg a maximum sebességet, a gyorsulást meg a lassulást stb. Rendszerint ugy vannak kifejlesztve, hogy a legjobban védjék a motorokat (ami az FZ1 meg hasonlokrol nem nagyon mondhato el).
Van néhány jo cég, akik kitünö eredményt értek el (angol valamint amerikai egységek). Az ASC is nagyon jo, még ha egy kicsit formátlan is. Persze az áruk egyenesen arányos a teljesitményükkel, és összehasonlithatatlan az FZ-vel. (Nem egyikben mikroprocesszor van a vezérlés céljára).
Ha érdekel irhatok a Vsancinak egy cikket ezekröl az áramforrásokrol, illetve hatásukrol a terepasztalon.
A harmadik fajta most terjedö áramforrás a digitális, de az azt hiszem más lapra tartozik.
és sem a fajlagos ellenállásra gondoltam, hanem pont a csatlakozokra, mert azok az acélsineknél még megbizhatatlanabbak mint a sárgaréznél. Mig a sin fejét könnyü tisztán tartani a csatlakozo nyelvek alatt minden korrodál (ha a sinösszekötö rugok is acélbol vannak, akkor csak rozsdásodik, ha nem akkor még ráadásul elektrolizis is fennáll, és önemésztö a csatlakozás (két fajta fém, levegö nedvesség+áram). Ez a nem acél alapu sineknél nem áll fenn.
Azt nem tudom, hogy honnam vette a LIMA eme sinrendszerét. Nincs kizárva, hogy a Rivarossi+Arnold+Jouef csomagban az ADE/CONRAD hagyaték is benne volt.
Olvasgattam a webzin-t, nagyon jok a cikkek! Gratulalok a keszitoknek!
Van egy otletem, hatha van ra erdeklodes: Modell Eisenbahner nehany szamat es a nemreg megjelent Modellbahn Schule-t kolcson tudom adni annak, aki vallalja, hogy leforditja es elkuldi Vsanci-nak. Esetleg felkerulhetnenek a webzinre. A kepeket en be tudom scannelni. Persze, ez (nem is) kicsit illegalis; ha jol tudom... De hatha.
A Modellbahn Schule 2 tartalmabol par szo:
Fo tema: tolatas.
Rendezok, guritok kialakitasa
Tolatomozdonyok
Melyik a megfelelo vagon-kapcsolo a tolatashoz?
A 60-as evek kelet-nemetorszagban
Tipikus vasuti szintbeli keresztezodes kialakitasa (fenykepekkel, rajzzal, nagyon jo.)
Tud-e valaki magyar nyelvu terepasztal epitesi tanacsokat leiro weboldalrol? En nehezen, de talaltam egy 5 reszletben, pdf formatumban letoltheto leirast. Csak nem vagyok nagy nemetes, es sok idot vesz igenybe a forditas; 19 oldal. Vigyazz! Össz. 10MB
Ha valakit erdekel: http://www.piko.de/download/presse/tga[1-5].pdf (unix szintaktika) nincsen ramutato link :)
Kerdeznem, ha valaki elolvassa, hogy jokat irtak-e le!
