A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A hivatásos fizikusokat megértem. Ők nem beszélhetnek a fényközegről, mert akkor borul az egész "modern" fizika. Saját maguk alatt pedig nem akarják elfűrészelni a fát. Meg aztán meg is van tiltva nekik, hogy éterről, vagy fényközegről beszéljenek.
De Gyulát nem értem.
Miért ragaszkodik ahhoz a képtelenséghez, hogy a fény a semmiben, közeg nélkül terjed? Nem tudom felfogni. Pedig még csak nem is mond ellent az ő összebarkácsolt elméletének.
Maxwell NÉGY fizikai megfigyelést használt fel, egyet ö kiegeszitett és ezekkel magyarázta az e.m. hullámok keletkezését és létezését, amik c-vel terjednek!
Ne idézz ostobaságokat, amiket az Isten tudja honnan vettél és miért terjeszed?
"James Clerk Maxwell developed a model to explain electric and magnetic phenomena using the aether, a model that led to what are now called Maxwell's equations and the understanding that light is an electromagnetic wave."
"James Clerk Maxwell kifejlesztett egy modellt az elektromos és mágneses jelenségek magyarázatára az éter segítségével, egy olyan modellt, amely elvezetett az úgynevezett Maxwell-egyenletekhez és annak megértéséhez, hogy a fény elektromágneses hullám."
Gyula, neked kellene kavintont szedni. 2 napja sincs, hogy beidéztem neked, de már nem emlékszel rá.
"Nekem nagyon fontos, hogy amikor majd először olvassa valaki az elméletemet, akkor majd csettint egyet, és azt mondja: igen erre vártunk, ez teljesen logikus és érthető."
Ha van egy teljesen logikus, konzisztens elméleted, azt nyugodtan közölheted a fórumon is, amennyiben nem akarod szabadalommal védeni. Ha igazán újat jelent a fizika számára, azt közzé kell tenni a világ számára. Azonban Te csak sejteted, hogy mi mindent tudsz a hullámzó közegről, konkrétumok nélkül. Továbbra is kíváncsian várom a lényeget, hogy csettinthessek egy nagyot. :)
Maxwell 150 évvel ezelött dolgozta ki az elektromágneses mezö hullámegyeletet, ami a mai napig igaz, MINDENFÉLE fényközeg nêlkül. Mit halandzsázol tehàt?
Nem tudod megmondani, mi a fényközeg, milyen törvények írják let, miért tételezed fel a létezését, amikor az elektromágneses mezö "hullámzása" ezt már helytállóan leírja. Làsd pl. Sandra Chapman tankönyvében, "Core Electrodynamics" a leírást. Erre nem kell várni mig megjelen, ezt már kidolgozták az elödjeink és ez egy helytálló elmélet.
Elnézést, ha már unalmas az ismételgetés, de és nem ugyanazt a szöveget másolom be 100-szor, hanem igyekszem egyre érthetőbben és világosabban megfogalmazni. Így kiderül számomra, hogy mi az, ami még mindig nem érthető a magyarázataimból.
"...a fényközeg mibenlétére még nem adtál választ. Tehát, miből áll a fényközeg, amit az atomok rezegtetnek? :)"
Valóban nem árultam el, de ennek is oka van.
Ha csak úgy egyszerűen bedobom, akkor valószínűleg értetlenség fogadná. Pedig nagyon is kézenfekvő, csak szokatlan. Az újat mindig nehezen fogadják el, mert szokatlan és inkább ellenkezést vált ki az emberekből. Ezért kell egy kis bevezetés és körítés, hogy érthetőbb legyen. Ezt viszont itt a fórumon nehézkes leírni, mert hosszadalmas lenne.
Nekem nagyon fontos, hogy amikor majd először olvassa valaki az elméletemet, akkor majd csettint egyet, és azt mondja: igen erre vártunk, ez teljesen logikus és érthető.
Vagy azt mondja, hogy zavaros az egész. Mert nincs jól elmagyarázva, és élből elutasítja.
Az elmélet jövője miatt fontos ez nekem.
De mivel tudom, hogy te nem vagy előítéletes, amint megjelenik, rögtön küldök egy tiszteletpéldányt neked. Cserébe elmondod a véleményedet.
A fénnyel kapcsolatban még meg kell jegyezni, hogy abban mindenki egyetért, hogy a fényt az atomok keltik. De már abban nem, hogy hogyan keletkezik a fény.
A mai téves elképzelés szerint az atom kibocsát magából valamit, amikor fényt sugároz. Fotont vagy fényrészecskét, vagy energiacsomagot. Ez azonban hibás elképzelés.
Az atom valójában semmit sem bocsát ki magából. Hanem rezgés segítségével átadja a fölös energiáját a fényközegnek. Rezgésbe hozza maga körül a fényközeget, ami gömb alakban szétterjed a fényközegben.
Analógiának a hangot lehet felhozni. Amikor egy hangszóró hangot sugároz, akkor nem bocsát ki hangrészecskéket, hanem rezgésbe hozza maga körül a leverőt, így a hang a levegőben minden irányban (gömb alakban) szétterjed.
Ugyanez történik a fény esetében is, kis különbséggel. Ugyanis a hangszóró a hangot folyamatosan sugározza, mindaddig, amíg be van kapcsolva. Az atomok azonban nem folyamatosan sugároznak, hanem szakaszosan. Amikor az elektron pályát vált, akkor kisugárzódik a tér minden irányába egy 10 nanoszekundumos fényimpulzus, ami a térben kb. 3 méter hosszú. Ez alkotja a fénysebességgel táguló gömbhéjat. Ebben a gömbhéjban több millió hullámhegy és hullámvölgy található.
Miután a fényimpulzus elhagyja az atomot, az atom nyugalmi állapotba kerül és sugárzás szünetel. Ha ismét gerjesztődik az atom, akkor ismét kisugároz egy fényimpulzust és ismét szünet következik. Ha folyamatos a gerjesztés, akkor rendszeres időközönként hagyják el az atomot a rövid impulzusok, amelyek között hosszabb szünetek vannak. Ezért szakaszos az atom által keltett fénysugárzás.
Persze egy fényforrás nem 1, hanem milliónyi atomból áll, ezért a szakaszosan sugárzó sok-sok atom fénye folyamatosnak látszik.
"Az elektron pályájának módosulása kelti a „fotont”, a fénykibocsájtást."
Igen, leegyszerűsítve így lehet megfogalmazni. Gondolom a "foton"-t azért tetted időzőjelbe, mert itt már nem az eredeti Einstein-féle fényrészecskéről (fotonról) van szó, amely pontszerű és mindig egyben marad, hanem ahogyan írod "egy atomról leváló növekvő gömbfelület."
Egész pontosan egy atomról leváló növekvő gömbhéj, aminek a vastagsága kb. 3 méter. És nem marad egyben (ahogyan Einstein elképzelte), hanem tágulva szétoszlik a térben. Tehát ez már valójában nem foton, hanem egy 3 méter hosszú fényimpulzus, egy hullámsor. Ezt az elképzelést a kísérletek messzemenően igazolják.
Ezt a térbeli gömb alakú hullámsort én waser-nek (magyarul "vézer"-nek) nevezem, a wave+series szavak kezdőbetűiből összeállítva.
"Ennek a kifelé haladó felületnek van olyan hatása, ami rezgésbe hozza a „fényközeget”,"
Majdnem jó. A fényközeget az atom hozza rezgésbe, és az atomról leváló gömbhéj már maga a rezgő fényközeg, amelyben a rezgés egyre tágulva terjed szét a térben. Ez a fényhullám.
Az elektron pályájának módosulása kelti a „fotont”, a fénykibocsájtást. Az atomokban, viszont az elektron állóhullámai jönnek létre a valószínűségi mezőben. Tulajdonképpen egy álló hullám megmozdulása okozza a „fotont”, ami egy atomról leváló növekvő gömbfelület. Ennek a kifelé haladó felületnek van olyan hatása, ami rezgésbe hozza a „fényközeget”, amiről nem árulod el, hogy miből van.
