" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Sziasztok! Rendeltem egy Geneva mini kivit es hozza egy porzos part is.Egy nagy dezsaban szeretnem tartani iden oket es majd csak jovo tavasszal mennenek ki a vegleges helyukre.Mukodokepes-e hogy a 2-ot osszeultetem egy nagy dezsaba??? Koszi.
Tegnap tettem egy hegyi szemlét is. Sejthető volt, hogy ott semmi baj nem lehet, ha a kajszikon, kiviken, magnóliákon, dión, stb. még a völgyben sincs, de a kicukorborsósodott fügék rendkívül fagyérzékenyek, már néhány tized foknyi negatív hőmérséklet is árthat nekik.
A látottak teljesen megnyugtatóak, hiba nincs semmiben, a minimum nem ment nulla alá.
A már virágzó vadcseresznye, sőt helyenként az udvarokban is virágozni kezdő nemes érzékelteti, hogy hol áll a fenológia és milyen nagy károkat okozhatott volna egy erős fagy.
"A rajzod szerinti hármas kordonkar kialakítás azért nem jó, mert az egyes karokon fejlődő vesszők a csekély távolság miatt egymásba fonódnak és kezelhetetlenné válnak. Egy-egy (vízszintes) kordonkarnak/vázkarnak megfelelő szabad térre van szüksége ahhoz, hogy a rajta növő vesszők akadályokba való ütközések és ezáltal ráfonódások, csavarodások, torzulások nélkül fejlődhessenek termővesszővé az adott év során."
Erre a rajzra gondoltál? A közölt vas támasztó - rendszer, akkor nem is tehető alkalmassá a kivi termesztésre, valami más futtatási rendszerrel? Sok olyan tartót láttam, mely négyzetalapú volt és a tetején levő rácsozatra volt a kivi "fektetve. Azok is sok tennivalót kívánnak akkor maguk után a termőkarok kifejlesztéséhez?
Én alapból a T-tartós drótos megoldást választottam(mert helye nem sok van), de erre a vas támra szert tehetek és gondoltam azzal próbálkozok, persze eredetileg szőlő volt rajta. :)
Sz.Besenyő Sajógát alatti talajmenti minimum és 2,0méteren mért pillanatnyi hőmérs. Sorszám Dátum Rad.min. 2m-en mért pillanatnyi Megjegyzés 508. 04.06. -2,5°C 5,1°C/08h41' 507. 04.05. 1,0°C 11,5°C/12h25' 506. 04.04. -4,0°C 11,0°C/10h19' SEMMILYEN kár nincs!!! A hajtó kivi sem fagyott meg és a sárgabarack virág is intakt !! :))))) 505. 04.03. 1,5°C 5,5°C/16h03' hódara esik ferdén 504. 04.02. 2,0°C 5,8°C/08h08' 503. 15'04.01. 1,0°C 10,0°C/09h34'
Körülvágni nem fogom tudni, közel van egy kerítéshez (nem is tudom, kerítésen belül vagy kívül), de talán kicsit meg tudom sérteni a gyökerét. Csak aztán nehogy lenyírják a sarjat az árokparti fűvel együtt.
Inkább a szemzést kellene megtanulni, a vöröses levelű szilva mellett van sarj, azzal lehetne kezdeni valamit.
Egyszer kóstoltam, sötétkék volt, egy hétig csücsörítettem utána. Iszonyat savanyú, nem értem miért ültetnek ilyet az emberek, mikor annyi sok mennyei finom gyümölcs van.
Van itt a közelben egy zöldessárga gyümölcsű fácska, arról kellene majd szaporítani. Jó édes, nem savas a héja sem.
Most 2 fánk van, az egyik egy hajdanvolt szilva alanya, vöröses lombú, lilásbordó gyümölcsű. Nem túl édes sajnos, de magvaváló. A másik egy magonc, idén virágzik először, kíváncsian várom, milyet terem.
Tegnap megtettem a fagyos éjszakák utáni szemlét a környék legelőnytelenebb fekvéseiben az esetleges károkat leginkább megmutató indikátorokon.
A legelőnytelenebb fekvések a mi térségünkben (a Kerka és a Mura völgyére ereszkedő dombvidék előterében lévő) legalacsonyabb tengerszint feletti, folyó közeli pozíciókat jelentik.
Szerencsére a legcsekélyebb fagykárt sem tapasztaltam se a kajszikon (számos virág "szétszerelésével", a bibék állapotának szemléjével), se a bőven "elfagyásra kész" dióhajtásokon, se a virágzó magnóliák kényes szirmain. Helyszínek: Tormafölde, néhány méterrel a Kerka vízszintje fölött, Csörnyeföld faluszéli ház kertje abszolút síkon, Muraszemenye a Mura vízszintje fölött pár méterrel, útszéli dió csaknem az árokba lógó ág hajtásvége, még falusi hőszennyezéstől is mentesen. Az eddigi(!) helyzet teljesen megnyugtató. Bízzunk a jövőben (is)!
"Legtöbb helyen ez 1,5 méteren történik(képek alapján), ha 2 vagy annál valamivel magasabban történik, az befolyásol valamit?"
A magasságot a termés hozzáférhetősége/elérhetősége, valamint a lugas kezelhetősége/metszhetősége szabja meg. A múltkor bemutatott olasz üzemi ültetvény jól mutatja azt a sémát, amely szerint a Hayward (+Tomuri) fajtájú kivi ültetvényben (és egyáltalán) termeszthető. Természetesen az üzemi szintű kivitermesztésnek részben más kritériumai vannak, mint a házikertinek. Ott a sorok és sorközök időszakos gépi művelése, a sorok között közlekedő szedők/metszők és a gépek/szállító járművek közlekedése miatt a vesszők művelése nagyobb szabályosságot igényel, mint egy házilugas esetében. De ezek részletkérdések.
Az ültetvényi egyes pergoletta könnyen értelmezhetővé teszi, miről van szó:
Szükségünk van egy bizonyos magasságú törzsre, aminek olyan magasságban kell majd a vízszintes oldalágán/kordonkarján termővesszőket fejlesztenie, hogy azok ne érjenek a földig a majdani termés súlyával terhelten (és különösen ne a földön feküdjenek), de lehetőleg csak olyan magasságban legyenek, ahol a gyümölcsök még elérhetők, illetve a metszés könnyen végezhető. Egyébként a törzs magasságának felső határa nincs, tulajdonképpen egy ház x-edik emeletének erkélyéig is felvihető, ha valaki éppenséggel abban a magasságban akar kivit művelni. A rajzod szerinti hármas kordonkar kialakítás azért nem jó, mert az egyes karokon fejlődő vesszők a csekély távolság miatt egymásba fonódnak és kezelhetetlenné válnak. Egy-egy (vízszintes) kordonkarnak/vázkarnak megfelelő szabad térre van szüksége ahhoz, hogy a rajta növő vesszők akadályokba való ütközések és ezáltal ráfonódások, csavarodások, torzulások nélkül fejlődhessenek termővesszővé az adott év során. Ezen logika szerint kell megtervezned az egyes tövek rendelkezésére álló helyeket és a kiszolgáló támrendszert.
Nálam a minimum -2,3 fok volt napkeltekor. Éjjel egykor már fagyott. A kajszi kinyílott virágai megfagytak. :( A többit megmutatja a következő két hét.
