Most, hogy feltetted a fotót, rémlik, hogy valami hasonló dobozom nekem is van valahol, elõkotrom.
Aminek el kell férnie:
Foglalatok:
- miniatûr
- novál
- talán dekál
- oktál
- talán magnoval
- locktal
- rimlock
- kosaras
Mechanikusan (meg szolgáltatásban is) tetszik az a konstrukció, amit Öreg Csóka belinkelt:
Kérdés, hogy nem célszerû-e a kapcsolók funkcióját kifordítani (nem a lábat kapcsolni, hanem az elektródát, így kevesebb kapcsoló kell, igaz, többállású de legfeljebb 8-as), illetve csinálni valami lehetõséget dinamikus vizsgálatra...
Köszi szépen, egyelõre elvi síkon megy a tervezés meg a "készletfeltárás". Ami van:
- 70DA, de ez pont 50 mm mély,
- 72DA, ez 45 mm mély, de 50 uA-es és nem biztos, hogy erre szeretném elhasználni,
- 79DA, ez kábelsarus csatlakozású, 48 mm mély, de a saruból lehet vágni legalább 5 mm-t.
Az is felmerült, hogy van két teljesen egyforma és feltehetõleg üzemképes EMG anódpótlóm, hogy abból az egyiket feláldozni és abból megcsinálni a csõvizsgálót. Az 50 mm-es doboz mindenesetre elegánsabb volna, de még akkor függõben van a trafókérdés...
A fûtést mindenképp DC-rõl gondoltam, mert telepes meg 0,7 V-os fûtésû szubminiatûr csöveket is szeretnék nézni meg a szabályozás is egyszerûbb, pláne, ha a Simoncsics módszerrel néznék emissziót. Találtam itt a lomtárban két 70-es méretû, de nevenincs és kevésbé mély 100 mikrós alapmûszert is, egyszóval agyalok...
Mint a csöves világban kezdő rádiós, nekem azt tanították, hogy a csövek aláfűtése nagyon drámaian csökkenti a katód (így az egész cső) életét.
Voltak diagramok is erről, de pár % is sokszor 10 %-al rövidítette meg.
Ahol pl. zajcsökkentés miatt szándékosan aláfűtötték, ott a névleges anódáram töredékét, tizedét állították be. EF86-nak volt ilyen üzeme, valós kondimikrofon előerősítőben.
Nem kötözködés volt, csak kíváncsi voltam, hogy az általam ismert fizikai és műszaki magyarázaton túl van.e más magyarázat a késleltetés fontosságára.
A csőárakon azonban vitatkoznék. Az 1963-as "Rádióamatőrök zsebkönyve" szerint az árak:
- EABC80: 80,-
- EBF2: 81,-
- ECH3: 92,-
- ECL80: 70,-
- EF42: 105,-
- OS1: 131,-
- PCF82: 75,5,-
- PL81: 85,-
- UBL21: 70,-
- UCH21: 82,-
- 6AL5: 70,-
- 6AK5: 84,-
- 807: 162,-
- PV200/1000: 140,-
- 3KP1: 951,-
Sajnos nem vagyok tisztában a 63-as keresetekkel, de ha 1500 Ft-ot feltételezek, akkor az a mai 150 eFt-os fizetéshez 1/100.
Ha a csőárakat beszorzom, akkor a 80Ft-os cső most kb. 8000-nek felel meg, ami nem semmi.
Ennyiért párbaválogatott EL34-eket kapok.
Szerintem nagyon is vigyáztak akkoriban a lámpákra, ezért is került a soros fűtőkörbe sokszor NTC, stb...
Ez a megoldás pont ellene szólna a katódfoltosodásnak, mégsem késleltették az anódot (eltekintve a csöves egyenirányítástól).
Az erősítőknél, és a komoly műszereknél (EMG szkóp) szerintem más oka volt a késleltetésnek.
A sokfokozatú DC csatolt erősítőknél a felfűtés időszaka alatt latch-up jelentkezhetett, amelyet meg lehetett szüntetni a táp felfűtés utáni, hirtelen megjelenése alatt lefutó tranziens jelenséggel, és a csőparaméterek változása esetén is stabilan indultak a fokozatok. De persze lehet, hogy tévedek.
A zenekari erősítőknél inkább csak a zenészek türelmetlensége lehetett a mérvadó, High-end felhasználóknál elektronikus placebo.
PS. Van olyan gyűjtő barátom, akinél 10-15 éve be vannak kapcsolva a ritkább rádiók, elmondása szerint a csövek termikus egyensúlya érdekében, és csöveket sem cserélt azóta...
(villanyórát, feleséget, autót többet is :-))
Valami lehet benne, mert nálunk egy energiaspór-égő az ötödik évét teljesíti kikapcsolás nélkül.
