> http://www.newsgroup.de/
> Die Newsgroup de.rec.modelle.bahn konnte auf dem
> Newsserver lnews.rz.hu-berlin.de leider nicht gefunden
> werden.
Jóllehet, ez nem ide tartozik, megpróbálom röviden elmagyarázni.
A Newsgroup igazából NEM www szolgáltatás, azaz a normális használat során nem egy honlapon kell az üzeneteket megtalálni.
A Newsgroup, teljes nevén Usenet Newsgroup az NNTP protokoll szerint működik. Nincs szervere, hanem az üzenetek terjesztésében a világon található összes szerver résztvesz, amiben az NNTP-t installálták. Ha írsz egy üzenetet, akkor azt az a szerver, amire be vagy jelentkezve, szétküldi az általa ismert összes NNTP szervernek. Ezek megvizsgálják, hogy az üzenet már megvan-e rajtuk, és ha nem, feljegyzik és továbbküldik az általuk ismert NNTP szervereknek. Egy viszonylag bonyolult mechanizmus gondoskodik arról, hogy az üzenetek ne jöhessenek vissza, amikor már megkerülték a földet.
Neked ezzel az a dolgod, hogy utánanézzél, hogy a szervereden működik-e Newsserver. Ha igen, akkor a Netscape-en (vagy Exploreren) a konfigurációban megadod ennek a szervernek a nevét. Aztán kinyitod a Newgroups ablakot és aláírod (subscribe) a listáról azokat a Newsgroup-okat, amiket olvasni akarsz. Mármint ha rajta vannak. Nem minden szerver járat minden Newsgroup-ot, miután van már belôlük egy-két tízezer. Ettôl kezdve a böngészô programod gondoskodik arról, hogy megkapjad az üzeneteket és ha úgy akarod, ne lássad azokat, amiket már olvastál.
Van egy honlap Amerikában, ahol gyűjtik és archiválják a Newsgroup üzeneteket. De csak 1999 közepe utániakat, mert nekik sincs annyi helyük, amennyi üzenet megjelenik.
http://www.deja.com/home_ps.shtml
Itt megnézheted a de.rec.modelle.bahn kimaradt számait is.
sajnos nincs komplett angol verzio a CONRAD-nak. (Az angol verzioban alig van modellvasut). Modellvasut föleg a conrad.de -n van (több 100 modellel) sajnos nincsenek fennt az aktuális kinálatok (kivéve 3 modellt). Németországban van külön modellvasut katalogus is (söt megy egy reklám a müholdas adokon). Ausztriában ez a katalogus még késik (legalábbis eddig még nem kaptam). Az osztrák CONRAD áruházakban viszont van egy pár regál vasutmodell, és sokszor egészen érdekes akciok (ilyen volt a JATT V60-as is, miután a TT nem fut nagyon Ausztriában itt azt 200 sillingért adták, Németországban kb ennek a 10-szereséért).
Ilyen a már emlitett HOPPER is a KATOtol. Nem tudom, hogy Németországban kaphato-e, de itt van egy csomo, és elég olcso. Minden benne van a vontato horogtol kezdve a feliratokig.
Sajnos be kell rendszeresen járni az áruházba, ami mostanában nem is olyan egyszerü mert sokszor nem férek be a parkoloba. Most nyitottak egy harmadik áruházat GRAZban, állitolag ez még nagyobb mint a két bécsi (ami nem aproság).
én eddig mindig a MIBA oldalrol szálltam be a newsgroupba, most pedig ezt irja ki.
http://www.newsgroup.de/
Die Newsgroup de.rec.modelle.bahn konnte auf dem Newsserver lnews.rz.hu-berlin.de leider nicht gefunden werden.
Sajnos nem csináltam linket, és azota keresem öket.
Irj meg legy szives egy müködö cimet:
Köszönöm.
Nekem semmi kifogásom nincs az Athearn modellekkel, inkább a németeknek van, no meg persze, hogy egyik modelljük sem hasonlit a német jármüvekre. (De lehet, hogy az egész csak a német ipar lobbyjának köszönhetö).
A LIMA is csak német modellekkel meg árban tudta bevenni részben a piacot.
Nekem is az a nézetem, hogy a tradicionális német gyárak sokszor bizony nagyon gyatra modellekért kérik a csillagászati összegeket, de nem lehet nagyon kinyitni a németek szemét. Meg persze a német szakirodalom is a német gyártok malmára hajta a vizet. Nézz meg néhány tesztet, ahol a Marklint vagy a Fleischmannt hozzák ki gyöztesnek egy ROCO-val szemben, mikor pl. az egyik utobbi példában a Marklin S3/6-osa kb 1 cm-rel hosszabb mint kellene, sokkal rosszabbul megy mint a ROCO ugyanilyen modellje, (ráadásul még többe is kerül, hogy olyan dolgokat ne is emlitsek, hogy sok minden hiányzik a mozdonyrol, ami a ROCOn megvan).
Egyik korábbi tesztben, ha jol emlékszem PIKO kontra Marklin volt a tét, a PIKO rovására nyomták, hogy nem ugy világitanak a lampák mind elvárták, hogy Marklin hogyan vilagitott azt csak a boltban láttam, mégpedig ugy, hogy a hengerek közül a mozdony alá áramolt ki a lámpa fénye. Erröl a tesztekben valahogyan megfeledkeztek. Stb.
Ilyen piacon igen nehéz gyökeret verni, és ráadásul az amerikaiak nem is nagyon törnek Europába. Szrintem ha nem lettek volna itt állomásoztatott csapatok, akkor a mai napig is csak amerikai forrásbol jutnánk informáciokhoz meg modellekhez. Lehet, hogy valakinek a KFOR közül is majd egyszer eszébe jut Magyarországra modelleket hozatni. (Amerikában pont a hadseregböl származik sok vasut-modellezö).
Az biztosan feldobja majd a piacot nálatok is.
> a rúd nemcsak hosszanti erőt kell átvigyen (pl. a holtpont
> közelében)
De, de! Ha nemcsak hosszanti erôt visz át, akkor valami baj van. Ha a kerekek rugóznak, vagy - ahogy szokásos - oldalirányban elmozdulhatnak, akkor a rudazatnak éppen úgy, mint az igazi mozdonyoknál, csak két-két kereket szabad összekötni, azaz egy 424-es csatlórúdjai 3-3 darabból kell, hogy álljanak.
> No, ilyent még nem hallottam, és kérdezem, ha valaki
> tájékozott ez ügyben: tényleg így van-e?
Gyakori megoldás, fôleg azok körében, akik maguk építenek. Az elônye az, hogy nem kell elvacakolni azzal, hogyan passzintja be az ember a motort a hosszkazánba a hajtóművet meg az állókazánba. Ráadásul így a mozdonyt ki lehet tömni ólommal, amitôl jobban vontat. Ha a szerkocsi tolja a mozdonyt, akkor mindig az a baj, hogy egy szokásos szerkocsiba nem fér el a motor meg a hajtómű mellett elég súly.
Sajnos a kardántengelyt nem könnyű álcázni. A tengeren túlon minden valamirevaló mozdonyban volt Stoker, annak lehet a kardántengelyt álcázni.
> Azokat a rudazat hajtja meg? H0-ban kibír ennyit a
> modellrudazat?
Az amerikai modellgôzösöket mindig is így konstruálták. A motor egy csigával a leghátsó vagy esetleg hátulról a második kereket hajtja, a többit meg a rudazat. Pontos munka kell hozzá, hogy simán menjen, és műanyag kerekekkel nem egyszerű. De nézd csak meg:
> nem hiszem, hogy Németországban el-e lehet adni egy
> Athearn mozdonyt
Miért, mi a bajod velük? Sajnos az újabb modelleket nem ismerem, de szerintem a régebbi Fleischmannok mechanikája sokkal gyengébb volt az Athearnoknál. A Limák pedig nincsenek egy lapon velük - persze itt sem ismerem a legújabbakat.
A modern Roco-k persze jobbak, azok szerintem a P2K-val meg az Atlasokkal vannak egy szinten. Bár nekem van egy régebbi Atlas/Roco mechanikám, és nem vagyok nagyon oda tôle. Az még szvsz. nem P2K szinvonal.
> mert a te 100% alulrol felfele van, azaz, gyakorlatilag fél
> áron veszik a kereskedök a modelleket
Szerintem a régi PIKO rudazat is elég tűrhetően bírja. A lentebb már sokat emlegetett 52-es is fogaskerekek nélküli. Igaz, a hajtás a szerkocsiban van (és csak azt hajtja) szerintem bírná a rudazata is.
a rudazaton alig van terhelés (amennyiben rendesen meg van csinálva a futomü). Ráadásul a rudazat más okokbol sokkal durvább szokott lenni, mint a megfelelö kicsinyités, azaz, eleve sokkal jobban terhelhetö mint az eredeti rudazat. (Még a PIKO/GÜTZOLD rudazat is sokkal erösebb, mint amire szükség van és a PIKO már abban az idöben is CAD technologiával dolgozott, mert csak igy lehetett olyan modellhü és pontos rudazatot csinálni - eltekintve a rossz anyagtol).
Ezzel a hajtással inkább ma már csak az otthoni modellezöknek szokott probléma adodni (ahol nem mindig sikerül pontos rudazatot késziteni). A gyárakban a rudazatokat ma már computerrel készitik, tehát nagyon pontosan meg lehet csinálni, és ilyenkor nincs szorulás, holtpont meg amugy sem nagyon lehet, mert erre már az eredetiben is megoldást kellett keresni (ezért van a rudazat 90 fokban elcsvarva a két oldalon).
Ez érdekes (és nekem új...), de még mindig kérdés, hogy a modell-rudazat bírja-e ezt a terhelést. Arra gondolok egyfelől, hogy a rúd nemcsak hosszanti erőt kell átvigyen (pl. a holtpont közelében), másfelől kézzelfogható élményeim csak az egykori Piko H0-mozdonyokról van (és ott a műanyag-rudazatról nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen célra megfeleljen). Persze az más minőség volt.
Majdnem egyforma a kinálat, de vannak külön-külön akciok, tehát érdekes benézni mind a két cimre (meg az árak is különböznek néha).
Pillantnyilag az osztrák Conrad pl. KATO US HOPPER-eket kinál - (3 db egy dobozban) kb. 350 sillingért, ami nagyon jo ár egy KATO modellhez.
A ROCO már több modellen is alkalmazta ezt a fajta meghajtást. A fö ok erre az volt, hogy a nehezebb, 4-5 tengelyes mozdonyok meghajtás nélkül a kanyarban, váltokon stb. nagyon nem élethüen mozogtak (a mozdony ment, mert a szénkocsi tolta, de a kerekek álltak). Ezzel az uj eljárással, amennyiben megy a motor, fordulnak a mozdony kerekek is, és sokkal szebbé, egyenletesebbé teszik a menetet.
A csatlos meghajtással soha nem szokott probléma lenni. Ilyesmit használnak minden méretben (Arnold az N-ben, Zeuke a TT-ben, majdnem mindenki H0-ban ahol szerkocsis a meghajtás, ott a mozdonykerekeket a csatlok viszik, stb.). Söt az általam épitett H0-ás MÁV 601 Mallet mozdonybol utolag iktattam ki az áttételeket, és most már csak egy-egy tengely van meghajtva alvázonként. Azota megy sokkal szebben a mozdony.
A csatlos meghajtás kevesebb surlodással jár, és könnyebb behangolni a meghajtást. A fogaskerekes + csatlos meghajtás nagyon finom beállitást igényel, mert sok esetben a fogaskerekek helyzete a csatlokhoz képest nincs ideális helyzetben és ilyenkor szorul a mechanizmus. Lehet, hogy hallottad már fizikábol, az ilyen meghajtást tulkompenzáltnak szokták nevezni, és ugyanaz a probléma vele mint a négy lábu asztalnak, hogy csak elméletileg állhat, a gyakorlatban mindig billeg. Ugyanezt teszi az áttétel is, az adott pillanatban vagy a fogaskerék huz, vagy a csatlo, és az átváltás nem mindig zökkenö mentes. Primitiven ezen ugy szoktunk segiteni, hogy nagyobb lyukakat furunk a csatlokba, de rendszerint ez csak elcsufitja a mozdonyt.
Nézegetem a Roco legújabb sztármodelljét, a bajor S 3/6-t (sajnos csak képen és írásban...), és belebonyolódtam a német szöveg rejtelmeiben - és lusta voltam a szótár után nyúlni -, de úgy tűnik, hogy a meghajtás a szerkocsiban van, + még kardántengellyel a mozdony hátsó kapcsolt tengelyén. No, ilyent még nem hallottam, és kérdezem, ha valaki tájékozott ez ügyben: tényleg így van-e?
Továbbá az a kérdés is felmerül bennem, hogy ha csak egy kapcsolt tengely kap meghajtást, akkor mi van a többivel? Azokat a rudazat hajtja meg? H0-ban kibír ennyit a modellrudazat?
A többivel részben egyetértek, de ennek ellenére nem hiszem, hogy Németországban el-e lehet adni egy Athearn mozdonyt, söt a sokkal jobb modellek sem mennek nagyon. (Amerikában ezzel nincs probléma). Ebböl vontam le azt a következtetést, hogy az europai piac sokkal igényesebb, ami végül is az árban jelenik meg.
Mostanában a CONRAD kinál egy csomo vasutmodell kitet (vagonok, söt mozdony is volt ha jol láttam), ennek ellenére azt mondta az elado, hogy alig megy a bolt. Valamikor a Völkner is kinált kiteket, de ma már teljesen kiszállt a boltbol. Igaz a kitek elég bonyolultak voltak (RaiMo, volt Röwa, Rivarossi stb. gyártmányok). Most a CONRADnál PIKO, SACHSENMODELLE stb. eredetü dolgok vannak (kb 1/3 árban).
A haszon meg azért nem egészen van ugy ahogy gondolod, mert a te 100% alulrol felfele van, azaz, gyakorlatilag fél áron veszik a kereskedök a modelleket a gyárban (tisztelet a kivételnek, de a nagyok majdnem mind ezt csinálják). Egy nagyobb kedvezményért rendszerint bizonyos feltételeket kell teljesiteni - amit ugy Mo-n alig lehet.
Ettöl sokkal jobb árakat lehet kapni, ha un. csödanyagot vesznek - persze ehhez kapcsolatok és egy kis apropénz kell - mert ilyen csak egyszer van is akkor elöre kell fizetni.
... nem tudsz olyan ingyenes nem webes, hanem nntp-n keresztul elerheto newsszerverrol, amin van alt.binaries.pictures.rail group ?
A nailnews-on weben elerheto, de aza baj, hogy igy egyenkent kell a kepeket letoltogetni, amugy meg a newsreader software lehuzna a hatterben, amig dolgozom.
> Melyik newsgroup-ba szol be, sajnos már több napja a
> newsgroup modellbahnen nem megy.
Itt megy. Szorgalmasak voltak a német kollegák, a hét végén 200 feletti számú hozzászólást írtak. Szerencsére a fele Märklin polémia. Ott csak a PgDn segít. :-)
> német kereskedök, de alig szoktak kijönni többre mint 40%
Legalábbis az adóhivatalnak ezt mondják... ;-)
> a modellezük elvárásai is igen nönek (rugos ütközö, stb.)
> amivel igenis nönek a költségek.
Errôl már azt hiszem, elvitatkoztunk. Én úgy érzem, ez inkább csak kifogás. Szvsz a baj az európai modellgyártókkal a rosszul szervezett és drága gyártás. Az európai modellezôk meg szorgalmasan nyelik a békát. Ha jól tudom, Athearn-nél, aki pedig nem Kínában, hanem Amerikában gyárt, egy átlagos modell gyártási költsége 12-14 dollár. Így is lehet...
Nem a tankra gondoltam, az már nem menne nekem...
A tank (+ az akkuszekrény) négy sarkánál, meg elöl, kb. az ablakok alatt csináltam új homoktartókat, a betöltőnyílások alatt. Az eredeti modellen csak apró műanyag vackok vannak, semmik közük az eredeti homoktartókhoz.
> Szerintem is marhaság de jó pofa most mit csináljak? Vágjam
> le???
Neee, azt azért nem mondtam.
És szégyenkezve megírom - mielôtt még valaki más írja meg rólam ;-) - hogy a Kandó modellen is Weinert rugózó ütközôk vannak. Most mondhatjátok, hogy vizet prédikálok...
Egy kis bookmark bibim van, de azert szolnek par szot a szhelyi kiallitasrol (nem tudom, hogy a webzinre megirtak-e mar)
Roviden:
Mar a belepeskor kezbe vettem a kiallitasrol szolo kis fuzetecsket, amelyben bemutattak a klubot, valamint a tamogatoknak reklamozasi lehetoseget biztositottak. Erre mondjak azt, hogy jo marketing:-)))
(Igaz az anyagi hatterrol nem sokat tudtam meg:-)))
Ha jol szamoltam 5+1 kulonbozo meretaranyu terepasztal volt a kiallitason.
A klubterepasztalnal jo volt nezni, hogy 8-10 eves sracok "forgalmistaskodtak" (telefonaltak, johet a vonat, most kuldom, etc.).
Ez az a utanpotlas, amely nelkul sikeresen nem mukodhet egyetlen klub sem!
A Zalalovo allomas terepasztala megrendelesre keszult, tehat a klub jo iranyban keresgel:-)
A penzverdei asztal csak provizorikus volt, de sokat dobott rajta a leszort eredeti bazaltkavics agyazat, meg a teglabol, fabol epitheto hazikok.
A penzverdes asztalon volt egy kakukktojas: egy muanyag lemezbol keszult gyonyoru zold Pupos!!!
A csomoderi kisvasut nagy lepteku modelljei meg egyszeruen KIRALYOK voltak, uanugy, mint a villamosmodellek.
A kiallitast egy burgenlandban elo uriember gozosos fotoi szinesitettek.
...es egy kritikai eszrevetel:
Azert egy kis hibat sikerult felfedeznem: egy vitrinben kulonbozo HO szerelvenyek voltak kirakva. Itt bizony elofordult, hogy 1/100-as kocsik keveredtek az 1/87-es kocsikkal, de ami igazan bosszantott, az a bolgar, gorog, roman, torok, orosz szemelykocsikbol allo Balkan-expreszt vontato portugal(!) Eurosprinter volt.
Ettol eltekintve egy jol szervezett kiallitashoz volt szerencsem.
A kiallitas utan megtekintettem 101 modellboltjat.
Hat, van egy-ket erdekes dolog abban a boltban.
(Roco naptar, Lifelike amcsi dizel kinyithato ajtokkal!!!, ritkasagszamba meno szemely- es teherkocsik)
Roviden ennyit.
es vegul egy kerdes:
A modelkiallitas bemutato anyagaban volt szo arrol, hogy 95-ben es 96-ban zalaegerszegre a helyi modellezok meghivasara kiallitottak a vasi fiuk.
Ki mit tud az egerszegi modellezokrol?
Melyik newsgroup-ba szol be, sajnos már több napja a newsgroup modellbahnen nem megy.
A másik, az igaz, hogy 100% felárat céloznak meg a német kereskedök, de alig szoktak kijönni többre mint 40% - ami viszont egy foutcai boltra nagyon kevés.
Ráadásul a haszonbol fedezik a szállitást meg egyébb kiadásokat (amik sokszor nagyon mérvadoak a modellek árához képest). Egy konkrét példa: Amerikábol jövö szállitmány értéke 300 USD volt, a szállitási költség a vámmal együtt 240 USD. Azaz ha 600USD a modell ára (lista) akkor 560nak már löttek.
A magyar kereskedök meg szerintem nem tudnak olyan feltételek kiharcolni mint a németek, tehát itt a költségek még nagyobbak. Azt hiszem, a vám is kb. 15% körül mozog.
Teljesen igazad van a Nintendo meg egyébb marhaságokkal, a baj az, hogy a modellezük elvárásai is igen nönek (rugos ütközö, stb.) amivel igenis nönek a költségek.
> hogy az ütközők rugóznak (és nagyon finom vékonyak az
> ütközők nem vastagodtak meg emiatt). Azt ,hogy hogyan
> működik az ütköző ne kérdezzétek nem to'm...jól.
Nem nagy kunszt. Weinert árul rugózó ütközôket, 4db-ot 10,-márkáért lehet kapni. Én magam is csináltam már, csak az apró rugókat kell valahol megvenni.
Ugyanakkor a rugózó ütközôket egy nagy marhaságnak tartom. A modellvasútnál semmi szerepe nincs, hiszen az ütközôk nem érnek össze. Azért meg, hogy az ujjaddal nyomogasd, szvsz teljesen fölösleges. Nem is értem, hogy komoly modellezôk is odavannak érte. Szerintem azt kell modellezni, aminek funkciója van, meg az eredetin látható.
