na most akkor elfogadod, h az avarokkal más közép-ázsiai népek is jöttek (az onogurok), vagy tekeregni fogsz, mint szoktad, csak nehogy valamivel cáfold a "tudományos" álcádat, he?
jelentéktelennek tűnő akasztóhorgok tegezzel való kapcsolatát és számos belső- ázsiai analógia alapján eredetük kérdését is Bóna István meggyőzően tisztázta a szegvári lovassír kapcsán (BÓNA 1979, 11. j), mely általánosan elfogadottá vált.487
Hogy bolgarok voltak a KM- ben meg az avarok elitt, tudjuk Paulus Diaconustol.
Sőt: a dunai bolgárok magyar neve a "nándor" volt, amely szintén az onogur származéke (Benkő).
Így a bolgár - onogur azonosság két független forrásból is igazolt.
Sőt, ott van Király Péter levezetése: a magyarok ószláv Ogre neve az egykor szintén Etelközt (is) lakó bolgárok (= onogurok) szláv szomszédaiktól kapott neve volt, amely aztán a bolgárok helyére költöző magyarokra is rátestálódott.
Hunok meg már akkor régen a Mennyországban /pokolban...
Más a helyzet az egyenes csontlemezekkel (csontlécekkel) díszített tegezeink csoportjával. A faragott csontlemezekkel hosszában a tegez-testet díszítő változat elég jól adatolt Belső-Ázsiában már a 6. századtól, ezért ezt a díszítés módot mindenképpen ázsiai eredetűnek tarthatjuk. Az avar kori anyagunkban korlátozott időbeli (7. század 2. negyedétől a század közepéig) és területi elhelyezkedése(döntő többsége a jelenleg ismert példányoknak a Tisza jobb partján, Szegedtől északra és délre, mintegy 120 km hosszan helyezkedik el), valamint a legkorábbi leletanyagból való teljes hiánya felveti annak lehetőségét, hogy egy új, kismértékűbevándorlás nyoma lehet. A belső-ázsiai kapcsolat felé mutat a csengeleisírtól 22 méterre, külön gödörbe elásott halotti áldozat rítusa is.
A közép avar temetkezésekben ezen a területen egy új, közép széles íjkar jelenik meg. Ezek azíjcsontok 28–31 mm közöttiek, már nem sorolhatók a keskenykarú íjak közé, de még nem is tartoznak a késő avar korra jellemző, széles karú íjak csoportjába. Ennek a közepesen széles csoportnak a jelenlétére már Madaras László felhívta a figyelmet (MADARAS 1981, 39). Szerinte ezek egy önálló csoportot alkotnak, nem vezethetők le a korai íjtípusokból, illetve nincs közük a széles íjkar kialakulásához.
Az íjtípus képviselői formailag teljesen megegyeznek:az íjkar végéig egyenletesen, enyhén szélesedő, felül kissé ívelten záródó forma (III/1)jellemzi őket. Néhány darabon a felső perem mellett megjelenik a szegecselés, ami a kora avar kori daraboknál sohasemfordul elő, viszont a széles, késő avar íjkarokon általános.
A Szabadka-Mácskovics téglagyárban 1903-ban előkerült kora avar sír íjlemezeinek felső pereme enyhén csúcsos, az íjkar húr felőli oldala egyenes, a vájat felőli viszont a felső harmadban kiszélesedik (II). Azavar emlékanyagbannemtalálni formai analógiáját,de Közép-Ázsiában általános forma, különösen a Yetı-Asar-kultúrához tartozó, a heftaliták régészeti anyagaként azonosított Altın- Asar-i kurgánmezőre jellemző (LEVINA 1994,Ris.126).
továbbá
Új tárgytípusként ezekben a sírokban feltűnnek a préselt téglalap alakú lemezes varkocsszorítók, összetett hátveretes, préselt négyszögletesés a kőbetétes lemezes veretes övek
"Ugyanez történt a László Gyula által képviselt kettős honfoglalás elméletben – illetve annak egyik korai változatában – a lemezes övdíszes vezetők (közép avar csoport) és a „griffes-indások” (Káma-vidéki köznép) közös bevándorlásának feltételezésével (összefoglalja Bóna 1984, 328), amellyel szemben a kutatás ma széles körben elfogadja egyrészt a két csoport időbeli egymásutániságát, illetve a lemezesből öntöttbe való szerves átfejlődést."
41-42. old:
"A lászlói és bónai világképben a késő avar művészet kialakulása egy új népesség betelepülésének az eredménye volt, a folyamat a 670 körüli, bolgár-török bevándorlás eredményként indult be és zajlott le.219 E modellen az első repedések a „közép avar kori” folyamatok beindulásának mára széles körben elfogadott korai keltezése220 nyomán jelentek meg, amelynek nyomán világossá vált, hogy az átalakulás nem köthető egyértelműen nagy tömegű, új népesség beköltözéséhez. A döntő szemléletbeli változást azonban annak az elméleti régészeti, szakirodalomban közkeletű megállapításnak a begyűrűzése hozta, hogy a tárgyi kultúrában megfigyelhető drasztikus váltás – mint a késő avar kori tárgyi kultúra létrejötte – belső folyamatokra visszavezethető esemény.221 (A belső fejlődés mint a késő avar kori díszítőművészet képét meghatározó folyamat lehetősége Kiss Gábor222 és Nagy Margit223 munkáin keresztül az ornamentikakutatásban Horváth Tibor és Csallány Dezső óta először ugyan a 20. század végén ismét megjelent, sajnos azonban alig224 került be a szakmai diskurzusba.)"
Dehat az nem 'griffes-indas", azaz a ket motivum nincs egy objektumon. Ha nincs ilyen a KM-en kivul, akkor az nem johetett "be", azaz belso fejlodes eredmenye, ahogyan azt Bollok is kimutatta.
Ettol fuggetlenul meg "onogur" hagyatekot sem tudsz felmutatni. Marad a nevmagia megint. Pedig tudjuk Agathontil, hogy az "onogur" pusztan a bolgarok alternativ neve. Hogy bolgarok voltak a KM- ben meg az avarok elitt, tudjuk Paulus Diaconustol.
Igy a kor bezarult. Fantom nep nem hozhatott sem hagyatekot, sem magyar nyelvet.
ellenérvet úgy értsd, értetlen, h konkrét régészeti tárgyon konkrét griffes motívum őscseremiszéknél és indás motívum konkrét kettősfríz mintája türk nyergen.
aki itt a nihilt passzirozza az te vagy, te vagy aki századszorra is jártatja a száját és nem mond semmi konkrétat
mutattál már miben különböztek az onogurok a hunoktól?? te jöttél vele, most meg jössz h nincs onogur hagyaték sehol... akkor meg mit akarsz? miért nem mondod ki, h nem volt onogur nép se?
ha nincs sehol onogur hagyaték, akkor miből mutatta ki h nincs onogur hagyaték a kárpátmedencében se? mit keresett, amit ki akart mutatni, he? érted amit mondok? feleljél végre, mondjál valamit, ami gondolkozásra utal!
Sokszor megtettem, pl. Fodorral: "Régészeti hagyaték nélkül nincs megtelepedett nép."
Persze, más is mondta, kicsit másképp.
Nem tudsz "onogur" hagyatékot mutatni, sem a KM-ben, sem azon kívül. Ha a "670"-es az volna, akkor a KM-én kívül is ki kéne mutatni (ha már egyszer keletről jöttek ...) De nem tudod. Nem is csoda: ihgazoltam, hogy belső fejlődés eredménye avaréknál.
De passzírozd csak a nihilt, a szerver bírja még.
csak én mutattam ellenérvet,
Amit semmiféle adat nem támaszt alá, csak éppen az ellenkezőjét -- de négy tudományágból is ám!
a szablyák szinte ugyanakkor jelentek meg a szogdoknál is, ugye. max 100 év eltérés, ugye.
a mongoloknál, meg a japánoknál meg csak valamikor a 13-14.században, ugye, 500 évvel később. márpedik a mongolok sokkal közelebb voltak a szogdokhoz.
én akkor is azt mondtam, egy közép-ázsiai eredőpont felé mutat ez (mármint h mindkét helyen egyidőben jelennek meg a szablyák)
érted amit mondok? a statisztikai valószerűség szerint nem valószínű, h belső fejlődés eredménye a szablya, ugyanis valószerűtlen, h két helyen egyidőben fejlődik ki (miközben a tények azt mutatják, h 500 éves időkiesések vannak)
