" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nem szükséges semmilyen kísérletezés! A virágokat tartalmazó vegyes rügyek az előző évben fejlődött új vesszők vízszintes és csüngő pozíciójú részein differenciálódtak. Ezért minél hosszabbra hagyjuk őket, annál több termésünk lesz, minél inkább megkurtítjuk, annál kevesebb. Ennyi....
Egyébként valószínűleg tapasztalat/kísérletezés útján rá fogok jönni a metszésére, már van is egy sejtésem.
Mivel úgy néz ki, mintha az éves vesszőkön látható rügyek vegyes rügyek lennének, (a kibomló levelek hónaljában virágügyeket vélek felfedezni) ezért feltételezem a szőlő szerű metszés nem jöhet szóba.
Könyörgöm , lépj ki a saját koordináta rendszeredből és próbád úgy értelmezni a következőket, mintha szőlőről és kordonról még nem is hallottál volna.
A pergoletta nagyon egyszerű.
Kb két méter magasan van egy szál b@szott erős egenyes drót kifeszítve hosszára vízszintesen. Ez tartja a kivi egyetlen főtörzsét (a Te fogalmaid szerinti kordonkart) (de HOSSZÁRA és nem keresztben). Ugye valahol felmegy a törzse és ez lefordítva erre a drótra lesz a főtörzs. Az már csak részletkérdés és varia , hogy a felmenőből a fő dróton a másik irányba ellenkezőleg is indítható egy másik főtörzs és akkor T alakú lesz az egész (villanyos nyelven szólva ekkor középen lesz a betápja, alapesetben pedig csak az egyik végén). Kész ... ennyi az egész. De így még a főtörzsből kinövő és súlyuknál fogva leforduló, lekonyuló, lefekvő termővesszők leszakadnának.
Na ezért fut a fődrót mellett párhuzamosan és vele egy vízszintes síkban kb tőle 1-1.5 méter távolságban két segédtartó drót, ezekre tespednek rá a terméstől túlterhelt termővesszők immár a főtörzsre merőleges függőleges síkban.
Ennyi az egész. Csak bírja ki a súlyt.
Ha ezt a pergolettát ízekre feldarabolod mint egy gyűrűsférget , akkor elemi pergolettákat kapsz és ilyenekből építhetsz össze bonyolultabb alakatokat de alapesetben szigorúan egy vízszintes síkban.
A képen az látható, hogy kordonkarok tartását én hosszabbra akartam tervezni, azért hogy ne lógjanak a földre, vagy annak közelébe, s hogy a tartón legyen az összes kivi. De akkor az nem jó megoldás, tudom, hogy a kordonkarok metszésével, mely a kar utolsó harmadát negyedét veszi el, ez szabályozható. Azt hittem, hogy így is megoldható lenne ez, a sok fórumon látott kép alapján, ahol legtöbb hawyard, négyzet alapú tartó tetején rendelkezik a terméssel, azok csak "rögtönzött megoldások". Csak ez a pergolla rendszer jöhet szóba a növény szempontjából, mely a legpraktikusabb és a legtöbb termésre készteti a növényünk?! :)
A sorban pedig így vannak a pergoletták. A kordonkarok sorirányban vannak a középső huzallal rögzítve, a T két szélső huzala támasztja a termővesszőket, amelyek 90 fokos szöget zárnak be a kordonkarokkal, illetve a sorirányban kifeszített tartóhuzalokkal.
"A rajzod szerinti hármas kordonkar kialakítás azért nem jó, mert az egyes karokon fejlődő vesszők a csekély távolság miatt egymásba fonódnak és kezelhetetlenné válnak. Egy-egy (vízszintes) kordonkarnak/vázkarnak megfelelő szabad térre van szüksége ahhoz, hogy a rajta növő vesszők akadályokba való ütközések és ezáltal ráfonódások, csavarodások, torzulások nélkül fejlődhessenek termővesszővé az adott év során."
Az általam elképzelt tartórendszer rajzán egy főág van, az abból kinövő kordonkarok(melyek termővesszőket fejlesztenek) feküdnének a oldalsó tartókarra. Az idézeted alapján itt problémám lehet! A kordonkarok is beleütközhetnek az oldalsó tartókar drótszálaiba, sok helyen a kordonkarokat csak 1-2 drótszál tartja a főkar melletti két oldalon(T-alak), vagyis arra akarok kérdést találni - mivel nem vastagon értek a kivitermesztéshez - hogy a kordonkar támasztására az 1-2 szál drót a bőven elég kategória, vagy az már elég kategória. Nekem a kordonkart tartó oldaltartó drótszálainak száma a kép alapján is minimum 3, és az csak az egyik oldalra, másik oldalra megint 3. Erről mi a véleményed, ez sok vagy kevés? Ne haragudj, hogy így személyesen csak neked írok, tudom, hogy te láttál egyesmást kivitémában. A véleményed nekem segítség, és nem utasítási parancs számomra, nem élek vissza vele.
A már említett fanyarka (Amelanchier) beszerzési forrást szeretnék megismerni. Esetleg valaki nem rendelkezik nagyobb tövekkel, melyről lehet szaporítani. Vásárolnék tőle. Főleg kanadai és égerlevelű fanyarka és egyéb fajták érdekelnének, mert rézvörös fanyarkával már rendelkezek. A rézvörös és az égerlevelű fanyarka, saját tudásom szerint különböző fajta. Javíts ha nem így van. :)
Úgy gondolom, a válasz elmaradásának nem "nagyobbsági" komplexus az oka, hanem egyszerűen, valószínűleg, senkinek nincs benne tapasztalata, hülyeséget pedig nem akar írni.
Hajdan, amikor még nem létezett GPS, Olaszországban Umbria, vagy Emília zegzugait járva, gyakran próbáltunk a hegy- és dombvidékek kisebb településein útbaigazítást kérni helyi lakosoktól. Idővel rájöttünk, hogy csak azokat az információkat szabad (esetleg) elfogadni, amelyek nagyon határozott, magabiztos informátoroktól származnak. Az "úgy gondolom..", azt hiszem...", "úgy tudom...", "mintha..." kezdetűeket eleve ki kell venni a számításból, de még a kerek választ adó, de magatartásában bizonytalanságot sugallóékét is, mert rendre útvesztőbe visznek. Megértettük, arról van szó, hogy az itteni normák nem engedik meg, hogy az idegent, úgymond, segítség nélkül hagyják. Így aztán inkább adnak hamis információt, mintsem kereken megmondanák, hogy a kérdésre nem tudnak megbízható választ adni. Lehet, hogy itt, esetünkben a megkérdezettek az utóbbi (helyes) döntést választják...
Na megpróbálok még utoljára kérdezni a nagyok között, hátha észrevesznek, mint porszemet:
Tavaly tavasszal ültettem schisandra-t, ami akkorát nőtt a nyáron, hogy nem tudom már lassan hova futtatni, idén az egész északi házfalat benövi, ha így folytatja.
Mit tegyek vele? Ha lehet metszeni, akkor hogyan kell? Próbáltam a neten tájékozódni, de úgy nem lehet, hogy az egyik oldal szerint szőlő szerű metszést igényel, a másik szerint meg nem ajánlatos metszeni, stb...
Akkor viszonylag strapabíróak... Nekem is van egy pár darab magoncom tavalyról, az egérfülnél már nagyobb hajtásokkal, de csak a garázsban. Sőt oltottam is néhányat közülük január közepén szedett vesszőkkel. Várom a jobb időt, és az eredést...
A Jenny elvileg öntermékeny. Nálam két telet élt túl eddig, most már akkora, hogy oldalra (T alakra) le fogom kötözni a két ágát, így jövőre termést hozhat az idén növesztendő vesszőin.
Szia! Koszonom valaszod.Mennyi az idealis tavolsag a Hayward es Tomury kozott? 2 meter elegendo?Halottal mar sikert a Jenny kivirol,marmint hogy hozott termest?A Jennynek lehet porzoja esetleg a Tomury szinten?Van egy tavalyi Jenny kivim,valamire csak jo lesz talan.Koszi megegyszer.
