Szeretném összegyűjteni, hogy milyen publikálási lehetőségek vannak olyan tanulmányok megjelentetésére az új fizikához kapcsolódó cikkek, tanulmányok, könyvek számára.
Általánosba mindenki jár, többnyire el is végzi. Neked csak felmentésekkel mehetett a dolog, a matek alól biztosan. De a logikai képességeid annyira sérültek, hogy más tárgyban is kaphattál mentességet, könnyítést.
Amiből nyilvánvaló, hogy Szipőcs Róbert egyáltalán nem érzi magát kisemmizettnek. Pedig ő mérnök munkatársként kb. 4-5 különböző Nobel-díjas eredményben is komoly szerepet játszott.
Nem szuperfizikus, mert neked érettségid sincs, és az általánost is csak felmentésekkel végezhetted el annak alapján, amit itt mutatsz magadról.
Játszod, fantáziálod a "kritikusi" szerepjátékodat.
"olvastam, de nem vagyok elragadtatva tőle" - mondod olyan könyvekről, amelyek soha nem voltak a kezedben, mert egyáltalán nem tudsz szövegeket feldolgozni. Sem tudományosat, sem másmilyet.
Ugyanez a fantáziakliséd "iskolákra", "tanárokra", előadásokra stb.
Krausz az évszámok alapján B-tagozatos lehetett, vagyis egy évvel előbb végzett a Műszakin, mint a normálosok. Akkoriban jártam oda A-ra, nem emlékszem a nevére.
Azon tűnődöm, hogy ki a lópikula lehet ez a F. Lenrard?
Gondolom, hogy nem Lénárd Fülöp, mert neki az eredeti osztrák neve Philipp von Lenard volt, ami nem is hasonlít, még monogramjában sem.
Nem baj, elég ha a nagy fizikusok tudják.
Egyébként Einsteinnek volt köze a fotonokhoz, ugyanis ő találta ki ezt a butaságot. (bár nem ő nevezte el így). A fényelektromos hatáshoz nem volt semmi köze, és később kiderült, hogy a fotonoknak sincs köze a jelenséghez.
Idős korában így írt: "Ötven év tűnődése se hozott közelebb, hogy megfejtsem, mi a foton."
Szóval ő maga sem tudta, hogy miért kapta meg Nobelt.
19 évvel ezelőtt mondta ezt Bor Zsolt arról az eszközről, amit Szipőcs Róbert és Krausz Ferenc talált fel. Ők mindketten a BME villamoskarán végeztek, Krausz Ferenc pedig egyszersmind az ELTE fizika szakán is diplomázott 1986-ban:
"És mi az a rejtélyes impulzusösszenyomó tükör?
Nem rejtélyes, hanem zseniális. Magyar találmány, Szipőcs Róbert és Krausz Ferenc találmánya. A lényege az, hogy a nagyon sok vékony rétegből álló tükörre eső lézerimpulzus különböző rétegmélységből verődik vissza, de úgy, hogy a visszatérő impulzus rövidebbé válik, mint a beeső volt, feltéve, ha a tükröt olyan okos emberek tervezik, mint a két feltaláló. Szipőcs Róbert jelenleg Budapesten, a KFKI-ban dolgozik, Krausz Ferenc pedig Münchenben. Egy hatalmas kutatóintézet igazgatója. Érdemes mindkettőjük nevét megjegyezni."
Krausz Ferenc ma megkapta a fizikai Nobel-díjat, az így lehetővé tett attoszekundumos fizikai kutatásaiért.
Például azért, mert a kompresszor nem képes végtelen nyomást előállítani.
És végtelenül rövid időre hiába csavarom fel a potmétert. Ez csak elvi lehetőség.
Dirac-delta sincs a valóságban. De azért megtanítják, hogyan kell vele számolni.
A második módszer az egységugrás.
Ezt sem lehet lezongorázni.
A maximumra nem tudom felcsavarni a potméter egy pillanat alatt.
Esetleg véges sebességgel. Trapéz jel.
Azt viszont nem tanították. Nem elég ideális.
Négyszögjel sincs. Szépen bővül a lista.
Marad a harmadik módszer, periodikus (például szinusz) bemeneti jel.
Vagy háromszög. Fourier felbontásban rengeteg szinusz. Csak szét kell válogatni.
És persze különböző frekvenciával. Ráadásul minden munkapontban.
Elvileg végtelenül kicsi amplitudóval.
Vagy pedig...
Különböző amplitudókkal, aztán jöhet a regressziós határértékszámítás.
Ez például szerepel a dolgozatomban. Kis változások különbségét nem érdemes zámolni, mert a mérési bizonytalanság elrontja az egészet. Ehelyett görbét kell illeszteni több pontra.
