Senki sem tudja, hogy mi az a titokzatos foton. Mégis minden tankönyvben az áll, hogy a fény fotonokkal terjed.
Meg tudja valaki mondani, hogy mi a foton? Milyen nagy? Hogyan néz ki? Milyen tulajdonságai vannak?
A töltések a mezők közötti csatolásokból származnak. (Nem csak az elektromos töltések, hanem a kvarkok színtöltései is.) A mezők közötti csatolások tulajdonságai ugyanúgy a QFT kiinduló alapvetései közé tartoznak, mint maguk a részecskemezők. Ezek az elmélet kiinduló axiómái, amiket a rendszeren belül már nem lehet további okokra visszavezetni. Érvényességüket az támasztja alá, hogy belőlük levezethet következmények egyeznek a mérések eredményeivel.
A fizika további fejlődése természetesen keresi ezek még mélyebben fekvő, még általánosabb okait. Egy már stabil konszenzussal elfogadott ilyen elmélet a mértékelmélet, ami az ismert kölcsönhatások tulajdonságait vissza tudta vezetni egy bizonyos általános invariancia elvre. Így például az elektromágneses mezők minden tulajdonsága levezethető abból a mértékinvariancia elvből, miszerint ha egy szituációt jól leír egy bizonyos négyespotenciál eloszlás (tehát az elektrosztatikus potenciálból meg a vektorpotenciálból alkotott négyesvektor mező), akkor ehhez a négyespotenciál mezőhöz hozzáadhatunk tetszőleges rotációmentes négyespotenciál mezőket, az így keletkező új négyespotenciál mindig ugyanazt a szituációt fogja leírni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elektromágneses mezővektorok mérése majdnem tetszőlegesen, akár nemlineárisan is átskálázható, az eredményen az semmit se változtat. A rotációmentesség előírása szemléletesen annyit jelent, hogy hurkokat nem szabad kötni a koordináta-rendszerekre. Lenyűgöző módon ez az egyszerű invariancia elv önmagában elég is az egész elektrodinamika felépítéséhez. Továbbmenve az összes többi kölcsönhatás tulajdonságait is le lehetett vezetni hasonló invariancia elvekből, így ma az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatásokat egységesen mérték kölcsönhatásoknak nevezik, közvetítő részecskéiket pedig mérték bozonoknak. Sőt még a gravitáció tulajdonságai is visszavezethetők egy hasonló invarianciára, mégpedig az általános kovariancia elvére, ami az áltrel. alapja.
A mértékszimmetria elven túli még alapvetőbb szimmetriaelvekre való visszavezetésekkel is próbálkoznak, ilyen például a bozonok és fermionok közötti egyfajta szimmetriára alapozott szuperszimmetria elmélet. Másfajta próbálkozások pedig a húrelmélet, és a hurok-kvantumgravitáció.
a mezők meg a kvantummezőhöz (a kvantum(tér)mezőben nincs anyag, ott csak egy minimum energiaszint (kvantumvákuum) van)? különben hogyan lehetne átjárás és v. változás? persze akkor ez már az energiaszintek mezeje. kvantummező, amely különböző szinteken hullámzik, különböző helyeken.
Ha nem lenne Higgs, akkor az "elemi részecskék" is fénysebességgel közlekednének. Annyit látnál belőlük mint a fényből vagy egyéb sugárzásokból. De műszerekkel akkor is meg tudnál számolni egy fénysebességgel száguldó tömegnélküli elektront, hiszen a beérkező energiacsomagot érzékeled, nem a "részecskét". Ez a helyzet a fénnyel vagyis a fotonokkal is.
"a korai sugárzási korszakban az EM mezőt az ezt megelőző infláció során a Higgs skalármezőben felgyülemlett energiák gerjesztették"
hmm, gyönyörű. a párhuzam kedvéért ez olyan, mintha azt mondaná egy hívő; - Isten itt volt, létrehozott mindent, most más dolga is van. ettől függetlenül ne higgye senki nincsenek itt figyelő szemei, itt van, de azt nem látni. ha kell, különböző mezők (eszközök) vannak beavatkozása lehetőségére. -
Isten "rossz voltál?"
majd beindít egy megfelelő, általunk nem látható, hullámon energiaszint-változást (különböző hullámok kölcsönhatása), majd megkapod a váratlan részecskét, v. annak egy hült helyét. hmm, oszt a "véletlenek" közül baleset, betegség ... v. valami.
szóval hová lett az az energia, ha az egyébként fennmaradó energiahullámokat gerjesztett, amelyek kölcsönhatása anyagelőállító?
"Lévén hogy minden mező csatolva van az összes többivel"
mit értesz ez alatt? ha ugyanis a csatolás=kapcsolat, akkor az folyamatos anyagelőállítás, v. épp törlés. mi határozza a megsemmisítés és előállítás szükségét? mi mondja meg hol, milyen "beavatkozás szükséges"? a világegyetemben nem a véletlenség tapasztalható. a véletlenség azt mutatná, hogy az egyik pillanatban még létrejött anyag a következőben már nem lenne, v. más anyagszerűvé válna. (most nem a papíron létező virtuális részecskére gondoltam. persze még a quarkot sem lehet közvetlenül megfigyelni, akkor hogyan figyelhetném meg a mezőt, v. azok valamelyikét?)
ha a mezők össze-vissza csatolódnak, mert mindenhol ott vannak, akkor létre sem jöhet semmi, mert akkora lenne az össze-visszaság. mivel vannak részecskék és minden részecske a saját mezejében képviseli hullámát, mi lenne a csatolómező? amennyiben egy minimum energiával rendelkező kavantuum mező lenne, amelyből-ben az összes mező létrejön, van, akkor vissza az össze-visszaságoz, hiszen minden mindenen keresztül hat, csap, energiákat ad, vesz el. de hát ez nem így van, van szilárd anyag, folyékony anyag, gőz, gáz anyag ...
szal hogyan is?
"ezek a folyamatok sokkal bonyolultabb dolgok semhogy ilyen felületes ismeretekkel és ennyire tagolatlan érveléssel hozzá tudnál szólni"
oóh, a hü(j)e hívő? miért nem tanult kvantuumfizikát, kvantuummezőstül kvantumhullámig?
tudod erre a hívő azt mondja; - tanuld meg a hitet, na nem a kvantumfizika hitét, hanem Isten hitét és nem követeled materiális érzékelhetőségét! :P
Ha fotonokat úgy tudnak megszámolni műszerrel, mint az elektronokat, akkor a létezik foton részecske. Nekem van egy olyan gyanúm, hogy ezt Einstein jól sejtette meg. Tényleg zseni volt a csávó, miközben Planck még a saját elméletétől is félt, pedig kijött papiron.
