Azoknak, akik még mindig nem értik, elmondom újra.
A Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földről. Vagyis a Hold nem látszik forogni a Földről. Ha a Nap felől nézzük, akkor meg lassan forogni látszik.
Most akkor melyik az igaz?
Ezt könnyű eldönteni, mert a forgásnak tapasztalható, mérhető jelei vannak a forgó testen.
Tudjuk, hogy a Föld forog a tengelye körül. Ennek következményei:
- A Föld az egyenlítőnél kidudorodik, a sarkoknál pedig belapul. Ezt az alakot hívják geod formának.
- A Faucault inga a sarkokon egy nap alatt körbefordul.
- A centrifugális erő miatt a testek súlya nagyobb az egyenlítőn mint a sarkokon.
- A Földnek dipól mágneses mezeje van, ami a forgásból adódik.
Vanna-e ilyen tapasztalatok a Holdon?
- a Hold körte alakú, nem geoid formájú
- centrifugális erőt nem tapasztaltak, a holdraszálláskor nem is számoltak vele
- a Faucault ingás kísérletet még nem végezték el a Holdon
- a Holdnak nincs dipól mágneses mezeje (mérés bizonyítja)
Vagyis egyetlen egy tapasztalati tény sem támasztja alá a Hold forgását.
Ha a Holdra felvisznek majd egy Faucault ingát, akkor azonnal kiderül, hogy forog-e vagy nem. Ezt a mai technika már lehetővé teszi.
Az én elméletem azt az előrejelzést adja, hogy a Holdon nem fog elfordulni az inga, vagyis a Hold nem végez tengelyforgást. Ez a kísérlet nem csak azt fogja igazolni, hogy a Hold nem forog, hanem egyúttal az elméletem igazolását is jelenti.
Ugyanígy kérdezhetnéd, "hol van a Föld forgástengelye, ami körül forog"? Vagy azt, "hol van a forgástengelye a padlón elgurított golyónak?
Te csak azért képzeled viccesnek azt "amit csinálunk", és elmésnek a saját kérdésed, mert képzetlen vagy az elemi kinematikában. Forogni nem csak valamihez rögzített (a vizsgált forgó testhez, vagy bármi más testhez rögzített) tengely körül lehet, hanem szabad tengely körül is. Ilyenkor a tengely népiesen szólva nem "van valahol", hanem "mén valahová". S a következőképp lehet értelmesen feltenni a kérdésedet, "Hogyan mozog a pillanatnyi forgástengely?" "Egy adott pillanatban hol van, és milyen irányba mutat?
Nagyon jó kérdés. Kár, hogy nem nekem jutott eszembe.
Az én elméletem szerint sehol, mert a Hold nem forog, tehát forgástengelye sem lehet. Sem sarkai, sem egyenlítője.
A jelenlegi hibás elmélet szerint azonban a Hold forog, és véletlenül éppen annyi idő alatt fordul meg a saját tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Földet. Ebben az esetben a Holdnak lenne forgástengelye, de a forgástengely véletlenül éppen a keringési síkra merőleges lenne.
Túl sok itt a véletlen.
Annál is inkább, mert a Föld esetében (és más bolygók esetében is), a keringési sík és a forgástengely véletlenül sem merőleges egymásra.
A Holdat láttam hatalmasnak. A Hold ahol én élek amúgy is nagyobb ,mint Magyarországon. Valamikor az ötszöröse az eredeti méretének. Amit én láttam, az olyan hatalmas volt , hogy elált a lélegzetem, és majdnem megijedtem a jelenségtől.Elöszőr azt gondoltam, hogy egy másik bolygó jött közelebb, utána azt gondoltam, hogy nem is a Holdat látom, hanem a Napot.vagy annak a kivetitett változatát. Tegnapelött volt szupermoon. Kimentem megnézni, semmi külömbséget nem láttam.Meg sem közeliti azt a méretet.
