"A legkorábbi rúnaírásos felirat Kr.u. 200 körüli időből származik. " az nem olyan sokkal korábbi
II. század kontra V. század.
Csak annyit tévedtél, mintha azt írnád, hogy II. Rákóczi Ferenc a rodostói száműzetésbe vonulásakor már használhatott Samsung J9 telefont. Végül is nem sokkal korábban volt...
a sabbath csak "pihenőnapot" jelent ami a latinban sabbatum lett (>szombat)
ha olvastad a shappatum-ot akkor olvastad azt is h
Reconstruction of a broken tablet seems to define the rarely attested Babylonian Akkadian word Sapattumor Sabattum as the full moon: this word is cognate or merged with Hebrew Shabbat, but is monthly rather than weekly. It is regarded as a form of Sumeriansa-bat ("mid-rest"), attested in Akkadian as um nuh libbi ("day of mid-repose"). This conclusion is a contextual restoration of the damaged Enûma Elišcreation mythos, which is read as: "[Sa]pattu shalt thou then encounter, mid[month]ly."
a sumért felbontják két szóra...
és mindenhol naptári jellege van (a 'szabad' jelentése elveszve), lásd havonta
Ez mekkora elfogultság, hogy kőbe jeleket vésni csak a magyarok (esetleg még a hunok is) voltak képesek!
Ha a világ valamelyik táján, pl. Amerikában találnak rovásírást, az csakis ősmagyar lehetett!
Ember, minden népnek megvolt a maga kőbe vagy fába vésett írása, legalább egy tucatnyi fenn is maradt közülük. Némelyik hasonlít egymásra, hatottak is egymásra, némelyik meg tök más a többitől. Miért kell a világ összes rovásírásának magyarnak lennie??? Ekkora elvakultságot még életemben nem láttam!
A germán és a hun nyelv közötti ÁTVÉTELEKről szóló példáid viszont nagyon jók, csak a tér és az idő dimenziókkal vannak problémáid.
A különféle germán néptörzsek és a hunok nagyon sokat harcoltak egymás ellen és egymással szövetségben is az V. és a VI. században. Sok hun itt is telepedett le Európában és nem vonult vissza a birodalmuk összeomlásakor Ázsia felé.
Tehát az V. századtól találkoztak és közvetlenül is adhattak át egymásnak szavakat, kifejezéseket, nyelvtani formulákat.
Előtte viszont nem voltak nyelvrokonok, nem volt közöttük sem közvetlen, sem közvetett kapcsolat.
Ugyanez a helyzet a latinnal, a találkozás előtt nem vehettek át a hunból szavakat, így pl. Julius Caesar sem használhatott hun szavakat latin ragozással, hacsak nem volt valamelyik félnek egy időgépe.
Egy nyelvcsaládon belül nyilván van rokonság akkor is, ha szétváláskor az egyik tagja keletre ment, a másik meg nyugatra.
De egy tök más nyelvcsalád tagjával attól még nem lesz rokon. Ha útközben vagy a letelepedési helyen találkozik egy másik nyelcsaládhoz tartozó néppel, akkor az vehetnek át egymástól szavakat, kifejezéseket, nyelvtani sémákat. Vagy a másik lehetőség a közvetítő nép, amelyik az egyiktől átvett sémákat továbbadja olyan más nyelvűeknek, akikkel az útja során később találkozik.
Namármost a Kr.u. 450-es évek előtt nem volt közvetlen kapcsolat a hunok és a rómaiak között, nem tartoznak egy nagyobb nyelvcsaládba sem, közvetítő nép nem ismert. Tehát hasonlatod az egy nagyobb nyelvcsaládba tartozó latin és a szanszkrit közötti példával itt megbukott.
Az adatokkal meg ne vitatkozz, hanem nézz utánuk. Sokkal jobban jársz, minthogy itt égeted magad beszólásokkal.
Igen, mindannyian tudjuk, hogy az indoeurópai nyelvcsalád tagjai már nagyon régen, egyes becslések szerint kb. 5000 éve szétváltak. A hun nyelv ősének nyelvcsaládja még ennél is évezredekkel korábban vált le a közös nyelvről, ha valaha volt ilyen.
Az indoeurópai nyelvcsalád egyik tagja sem rokon tehát a hun nyelvvel és a szétválás előtti közös terület sem Ázsia keleti végében volt. Tehát megint nem érveltél semmit.
A horvátok is a szkíták leszármazotainak képzelik magukat, csak valahol útközben elfelejtették a saját nyelvüket és lecserélték egy sokkal szimpatikusabb szláv nyelvjárásra.
Ha erre rá tudod húzni, hogy a hun ví szóból ered annak ellenére, hogy a latin jóval a hunokkal való találkozás előtt ismerte ezt a szót (volt szavuk a győzelemre), akkor befizetek neked egy körre.
Latin Victor = Győző, győztes
Szláv átvétel= Viktor, beceneve Vítya
hasonló képzéssel alakult ki a vítyaz szó, ami a keleti és nyugati száv nyelvekben szintén győztes jelentett, délre haladva viszont részleges jelentés-változáson ment keresztül és konkrétan vitézt jelent.
Namost a délszáv átvételből az alakja 90%-ban, a jelentése meg 100%-ban egyezik a magyar vitéz szóval, te mégis hun eredetűnek állítod be úgy, hogy egy telejesen más jelentésű alapszót nem létező képzővel próbálod megtoldani.
Én szeretem a nyelvek közötti hasonlóságot és örülök, ha érdekes dolgokat olvasok tőletek, de ne erőltessük már azt, hogy az összes európai nyelv ázsia túlsó végéről származik, mert magunkat csapjuk be vele. Ha van is közös gyökér, az nem a Távol-Keleten volt, ebben biztosak lehettek.
