"Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt - késsel a torkán - egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás…"
(Théophile Delcassé, egykori francia külügyminiszter)
Mivel egy agymosott, eltótosodott magyar lehetsz, feltételezem, hogy örülsz a "csodálatos" Tóciádnak.
Ugyanis nem tudok róla, hogy a soviniszta tót intézkedéseket elítélted volna. Helyettük idejössz horthyzni, és ugyanazokat a hazug, kommunista propagandasablonokat pufogtatod, amiket a soknickű eszmetársad már 5698734-szer elsütögetett, és amelyekt legalább ugyanannyiszor megcáfoltak. A másik változat az, hogy egy simlis, ócska kis provokátor vagy, mint a beteges lelkületű eszmetársad. Nagy különbség nincs köztük, mind a kettő valamilyen komolyabb lelkibetegségre, személyiségzavarra vezethető vissza...
Tehát akkor gondolom egyetértesz a bécsi döntésekkel...
"egy az Antant érdekeit készségesen kiszolgáló tengerésztisztet tettek meg erővel kormányzónak."
Kettővel előtte ugye próbálkozott egy, az antant érdekeit készségesen kiszolgáló gróf is, de ő semmit nem ért el, ellenben a tengerésztiszt által kinevezett kormányok visszaszerzett azokból a területekből, amiket a gróf és utána a bolsevik vezér vesztett el.
Darányit kinevezését az angolok szimpátiával fogadták, mert tudták, hogy Gömbös németbarát politikája helyett az angol vonalat erősíti. Darányi jobbra tolódása és a német orientáltsága az anschluss következménye volt, és ez volt az oka annak is, hogy Horthy menesztette.
Imrédyvel ugyanez a helyzet, kinevezésekor kifejezetten angolbarát vonalat vitt, és csak a kieli látogatása után vált a német orientáció kiszolgálójává. Neki is ez okozta a bukását.
Telekiről meg sok mindent lehet mondani, de hogy kifejezetten németbarát lett volna, azt nem. Sőt. Mindvégig önálló, független magyar külpolitikát akart vinni.
Az, hogy te ezt nem vagy képes felfogni, csak azt kifejzhetetlen alacsony szintű szellemi képességeidet minősíti, amivel már sikerült magadat többszörösen leégetni. Persze feltételezem, hogy ezzel sem vagy tisztában... :)
Magyarország erőszakon, és ostoba gyűlölködésen alapuló feldarabolásának semmi köze egy "határmódosításhoz".
Persze nagyon is tisztában vagy te ezzel, de a beteg, gyűlölködő lelkednek csak az ilyen égbekiáltó, perverz gaztettek okoznak némi szegényes örömet... :(
2. Ezért volt kényszerpálya a német oldal, amit még évekig kelletlenül csináltunk, gyakorlatilag csak kevés időszakkal rendelkező miniszterelnökök voltak kizárólag németorientáltak (mondjuk Bárdossy és Sztójay a legrosszabbkor, ez igaz)
Magyarország elvesztette a háborút, leverték a forradalmait, egy az Antant érdekeit készségesen kiszolgáló tengerésztisztet tettek meg erővel kormányzónak.
"Nagy-Britannia már akkor is demokrácia volt, s ez azzal jár, hogy egy adott kérdésről az egyes politikusoknak más és más a véleménye. A brit kormány nem akart részt venni a kelet-Európai határtologatásban, érdektelenségét fejezte ki."
De azért a nagy "demokratikus" elkötelezettségében, készségesen résztvett hazánk soviniszta szellemű feldarabolásában, odadobva részeit a gyűlölködő, primitív, soviniszta szomszédainknak. És később megintcsak "demokratikus" meggondolásokból, nem tartotta szükségesnek az egykori gaztettét jóvátenni, helyrehozni... :(
Ez csak a te beteg agyad szerint van így, mivel az ország egyáltalán nem volt kiárusítva a németeknek, sőt ellenkezőleg, amit az a tény is bizonyít, hogy itt élt Európa legnagyobb számú zsidósága (több mint 800 ezer), amit a Horthy-rendszer Hitler többszöri felszólítására sem volt hajlandó deportálni. Szemben a "csodálatos" fasiszta Tóciáddal, amelynek vezetői még fizettek is a németeknek, hogy az államuk területén élő zsidókat deportálják...
Nagy-Britannia már akkor is demokrácia volt, s ez azzal jár, hogy egy adott kérdésről az egyes politikusoknak más és más a véleménye. A brit kormány nem akart részt venni a kelet-Európai határtologatásban, érdektelenségét fejezte ki.
Igazán örvendetes, hogy a britek pozitívan álltak hozzá a magyar revízióhoz; kár, hogy annak előtte ők is tevőleges résztvevői voltak a trianoni gaztettnek, utána meg csak szóban voltak velünk és a területvisszacsatolásokkal, és az érdemi munkát a németekre és az olaszokra bízták. Szóval nem tudom, mit akarsz ezzel az újságcikkel, mert az tény, hogy cselekvően csak a Tengelyhatalmak segítettek rajtunk, tehát innen nem kérdéses, hogy miért volt Magyarország kényszerpályán, azon kívül, hogy földrajzilag is Németország volt a legközelebb.
Tehát az egyedüli "reális politika" az országot teljesen kiárusítani a németeknek, s az országot hozzájuk láncolván hagyni, hogy magukkal rántsanak bennünket a pokol fenekire. Értem...
A Horthy-rendszer reális - és nem "gyáva", meg mit tudom én, hogy még miket hortál össze róla - revíziós politikát folytatott, és azt 90%-ban teljesítette is.
Más: miután nem válaszoltál a kérdésemre, két dolog lehetséges: vagy egy ócska ki provokátor lehetsz, vagy egy agymosott, felvidéki magyar. Mindkét esetnek az a jellemzője, hogy veletek tök fölösleges vitatkozni, mert a tények általában lepörögnek rólatok. Van még itt egy nevetséges fazon, ő abban különbözik csak tőletek, hogy rosszul ír (és valószínűleg beszél) magyarul, és nagy partizán rajongó... :)