Tegnap jártunk a Mátrában, és utunk utolsó állomásaként értünk a gyöngyössolymosi katolikus templomhoz. Érdekes módon sokáig rejtve maradt előlünk jellegzetes tornya.
Az első templomot a Solymosy család épittette a 14. században. Ez a török időkben - a torony kivételével - elpusztult. Újjáépitése 1702-1711 között zajlott barokk stilusban, mai formáját az 1769-1772 közti épitkezés során kapta. A templom védőszentje Szent Miklós püspök. Olyan információt is olvastam, amely szerint azért maradhatott meg a tornya, mert a törökök őrhelynek használták. - Sajnos csak kivülről nézhettük meg.
Mivel mostanában pang kissé ez a templomos topik,ezért gondoltam reklámozom kicsit lakhelyem,Hajdú-Bihar megye látnivalóit.
Bár ez a megye nem éppen a leggazdagabb a középkori emlékekben,templomromokban,de néhány látnivaló azért errefelé is akad,amiért talán mégis megéri errefelé járni.
Nem a teljesség igényével,de válogattam azok közül a romok közül,amik nekem a környékről a legjobban tetszenek.
Lássuk hát:
Gúti templomrom:
Ez a rom Nyiradonytól nem messze található a Gúti erdőben,valamikor az 1200-as évek végén keletkezett.
Herpályi-templomrom:
Berettyóújfalu külterületén található román kori monostor maradványa,a XII. századból.
Pár száz méterre innen találhatóak a szántóföldön egy másik templom alapfalai is.
Fancsikai templomrom:
Debrecen-Erdőspusztán az elpusztult Fancsika falu XII.századi templomának alapfalai.
Hajdúszoboszlói erődtemplom falai:
Zeleméri templomrom:
Hajdúböszörmény közelében,Bodaszőlőn egy kunhalmon áll az 1300-as években épült és 1594-ben elpusztult templom romja.
Parlagi templomrom:
Debrecen-Dombostanya közelében áll a XIV. században épült,majd egy földrengés következtében elpusztult Parlagi templomrom.
Továbbá,bár nem templomok,de talán ezek is érdekesek:
Ördögárok:
Honfoglalás előtti szarmata védelmi vonal rekonstruált maradványa a Debrecen-Vámospércs közötti útszakasz mellett.
Bocskai vár:
Nagykereki belterületén lelhető fel Bocskai István erősen átépitett egykori várkastélya.
Birizgálta a fantáziámat egy infó ennek igyekeztem utánajárni. Igyekeztem megkeresni annak az épületnak a maradványait amely a Kamalduli Remeteség előtt Majkon létezett. Hiteleshelyként nagy szerepe volt a török előtti Magyarország világi és vallási életében.
Én a helyet "ős-Majk"nak becézem... Úgy gondolom hogy a templomrész félköríves falszajaszának maradványait láttuk meg...
Története a Wikpédia idevágó részeit idézve:
A településen a középkorban a premontrei rendprépostsága állt, amelyet 1235-ben alapított a területen birtokos Csák nemzetségSzűz Mária tiszteletére. Kezdetei a régészeti feltárások szerint a 13. század elejéig nyúlnak vissza. Háromhajós, félköríves szentélyű templomához két nyugati torony kapcsolódott, amiről ugyancsak régészeti adataink vannak. A templom keletnyugati tájolású volt, háromhajós, kb. 43 m hosszú és 22 m széles, déli oldalához a kolostor csatlakozott: az épületek így teljes négyszöget alkottak, és erődítés benyomását keltették.
A turóci prépostság 1282-ben kelt alapítólevele említést tesz a Boldogságos Szűz majki prépostságáról, és úgy említi, mint gazdag és virágzó prépostságot. Jelentőségét bizonyítja, hogy hiteleshely volt, ez bizonyítható Zyghwy Joachim fia Iwánka comes végrendeletéből, amely Oroszlánkő várában kelt, és a majki prépostság pecsétjével hitelesítették. A pecsét a kis Jézust ölében tartó Szűz Máriát ábrázolja, körülötte felirat: Sigillum Capituli de Maik.
A virágzó szerzetesi életet a tatárjárás zavarta meg: a barátok elmenekültek, a kolostor teljesen elnéptelenedett. Ezután azonban egy újabb virágzó időszak következett, ugyanis IV. Béla támogatta a premontrei rend majki működését, mivel igyekezett a Csákok kedvében járni. Ennek nyomán nemsokára a majki prépostság ismét megfelelően tudta ellátni feladatkörét, és tennivaló akadt is bőven.
Királyaink is szívesen időztek a Vértesben (a tatai, a gesztesi, illetve a gerencséri várakban), és ilyenkor az ország ügyeit Majkon intézték: rendeleteiket a premontrei atyákkal íratták le, és velük hitelesítették. Tudomásunk van róla, hogy 1388. október 25-től november 4-ig Zsigmond király és felesége, Mária királynő a Vértesben tartózkodott, és a Majkon kelt oklevelek tanúsága szerint a premontreiekhez is ellátogattak. A huszita háborúk (1400-1452) idején, majd a török térhódításának kezdetén Majk jelentősége háttérbe szorult. Önállóságát elvesztve 1516-ban Csornához, majd később Esztergomhoz csatolták. A prépostságot végül a török hódítás szüntette meg. Majk véres harcok színhelye lehetett, legalábbis erre enged következtetni az a nagy számú magyar és török fegyver, illetve emberi maradvány, amelyet a 19. század elején találtak, amikor a kastély zöldségeskertjét kialakították.
Vasárnap barátaimmal ismét útrakeltünk egy kis mindennapi stresszlevezető túrázásra.
Helyszín ismét a Vértes, azon belül is a hegység DNY-i peremén elhelyezkedő Kerekszenttamási Templomrom.
Sokan török őrtoronynak is titulálják, amely Fehérvár előváralént őrizte a közeli utat, de szerintem inkább a valószínűbb verzió hogy az építmény egy kis falu templomaként funkcionált.
Megközelíteni gyerekjáték, a Gántról Zámolyra vezető útról jobbkézre már látszik.
Egy kedves ismerős (szerintem ez is Góliát) kimerítő ismertetést ad az építmény státuszáról:
"
Első említésekor, 1321-ben a Csák nemzetség tulajdonában volt az egykori Kerekszenttamás falu. Oklevelek többször is említik hol Csókakő, hol pedig Vitány várának tartozékaként. 1662 óta biztoson elhagyottan áll. A kétkedő Tamás apostol tiszteletére szentelt rotunda a falunak is nevet adó plébániának épült a XII. században. Különlegessége, hogy bár rotundának (körtemplomnak) épült, még sincs apszisa. Talán ennek köszönhető, hogy a szájhagyomány török kori tornyot vélt benne fölfedezni. Anyaga meglepően erős, ma is több méter magasan áll. A kutatások megállapították, hogy a belül hat és fél méter átmérőjű (kívül több mint kilencméteres) körfalon a bejárat délen nyílott. Oltárának helyét semmi sem hangsúlyozza, az északkeleti falba mélyedő kis négyszögletes fülke talán a szentségtartó számára készült A padlózatot meszes terrazzo borította. "
A vezetés során a templom külső falának festéséről is szó esett (pontosabban arról, hogy miért nem lehet nagyobb felületeken láthatóvá tenni). - Kicsit furcsa lesz szószék nélkül, de majd megszokjuk...
Az altemplomban igazából nincs mit bolygatni, mivel eredeti állapotban maradt meg. A bazilikából viszont - tudomásom szerint - kikerül a később (1868-76-os restaurálás során) beépített szószék és főoltár. Nyilván az eredeti stílushoz való visszatérés során más változások is lesznek, és talán a korábbi (XII. századi) templom falmaradványait is láthatóvá tudják tenni.
Ez így a helyes...Elnézést rossz helyen jelöltem. Pedig Tatabánya is erre van. De ahogy nézem a Túristautak.hu sokkal pontosabb... Jó lenne egy rom jelzés a térképekre...
A kutyáktól pedig ne félj... Menj nyugodtan. Legfeljebb egy husánggal vágsz át a birkalegelőn. A cipődre vigyázz a legelő telis tele van (birka)drazséval.:)))
Ezt összevetve az Általad térképre rajzolt hellyel támadtak kétségeim. De eddig még mindent sikerült megtalálnom (bár volt, hogy egy emlékkő miatt 3x mentem vissza).
Itt gyorkosattila túrázó beszámolója olvasható Bodajk-Csókakő-Szárliget vá. túráról.
A Csákányospusztai részt idézem:
"Mária-szakadék lélegzetelállító, a gyalogösvény a meredek oldalfalán fut sziklák és fák között. Az egész egy fenséges látvány. Csákányospusztánál nagy birkalegelő és ócska juhhodály sok kutyával. Az egyik (egy pumi kinézetű) onnantól utánamszaladt folyamatosan veszettül csaholva. Kb. 3 méterre állt meg tőlem, kezemben már ott volt a védőeszköz, szerencsére nem jött nekem. Innen is tiszteltetem a gazdát! A földúton gyalogolva az egyik dúsgazdag birtokos telkén vagy 10 kutya folyamatosan követett és ugatott a kerítés mögül. Elég zsibbasztó volt már egy idő után..."
Ergo a kék jelzés és a birkalegelő felé egy és ugyanaz... Menj nyugodtan Jesper.
Aprópó. A kéktúra jelvényszerző mozgalom indexes fórumán Hörpölin és te Jesper váltottatok néhány szót Csákányospusztáról. Tudod a Rottweilerek és a hiányos kerítés...
Nyugodtan elindulhatsz. Lényegében ugyanazt írja le mindekettő megközelítés. Ugyanis ha ott leszel meglátod, hogy a birkalegelő Tatabánya irányába van(ahogy a kék négyzet jelzés is). Én mivel végigjártam, úgy gondoltam, így lesz szemléletes...Nem nehéz megtalálni, majd látod. Ha befordulsz Tatabánya irányába (a birkalegelő felé), már látod is a kis magaslat tetején a kis kápolnát. Romvadász barátod pedig azt is odaírta, hogy a XIII-XIV századi kis kápolnában a régészek románkori faragványt is találtak...
Azt hiszem nyugodtan szólíthatom így fórumunk olvasóközönségét. Ezúton is szeretném Nektek megköszönni, hogy hozzászólásaitok és észrevételeitek révén mindannyian gazdagodhattunk, kedvet kaphattunk, hogy útnak induljunk egy-egy szép épület vagy festői rom felkeresésére. Legyen ez így a továbbiakban is, ezt kívánom most mindannyiunknak az 500. bejegyzés kapcsán.
Örülök, hogy az ígért beszámoló megszületett! Nagyon szeretném megnézni ezt a romot (is). Viszont a megközelítéssel kapcsolatban egy másik helyen kissé eltérő információkat olvastam: "a kék jelzésről jobbra letérve a kék négyzet jelzésen Tatabánya felé fordulunk, ezen az éles balkanyarig haladunk (kb. 250 m), majd egyenest fel a dombra, ahol megleljük a romot" (a szinte szöveghű idézet Tóth Péter Góliát - szintén nagy romvadász - honlapjáról származik). Amig nem tudok biztosat, nem indulok el...
A Vértes történelmi múltban igencsak gazdag vidékén barangolva egy kis kápolna bújik meg a hegység ÉK-i végében. Ő a középkori Csákányosegyháza falu kis kápolnája. 2006 környékén egy régészcsapat egy kis falut tárt fel a környéken. Temetőjét is megtalálták a tetemeket elvitték. A régmúltat a kis középkori falu kápolnájának maradványai idézik.
A Tatabányáról Pest felé induló 1-es út mentén van úgy Szárliget magasságában jobb kézre a Birkacsárda és egy nagyobb parkoló. Itt leparkolhatjuk az autót, és ha elinduluk a kék jelzésen, (mely a Birkacsárda melletti kis műútban kezdődik) 1 km után a 10-20 lelket számláló Csákányospuszta faluba érnénk. Mi a falu előtt azonban jobb kézre eső birkalegelő irányába kell hogy menjünk ahol kb. 250-300 m-t megtéve a földút kacskaringóit követve, megpillentatjuk a domb tetején a kápolnát.
Mindenképpen érdemes erre kirándulni, mert nem messze tőle a Mária Szakadék nem mindennapi látávnyosság...
Sikerült eljutnom Pannonhalmára. Annyi praktikus információt tennék hozzá az előttem leírtakhoz, hogy jelenleg a templomban felújítási munkálatok folynak, vsz. jövő őszre készülnek el. Az altemplomot nem bolygatták, de a fenti rész most eléggé szomorú látványt nyújt.
Győrben (Győrött?) is jártunk, itt - a székesegyház mellett - érdemes egy pillantást vetni a Szent Lázár-templom alapfalmaradványaira.
Nem messze ide található az ennél jóval híresebb Tálodi Kolostorrom itt sokkal nagyobb és komolyabb erődített templom maradványai fedezthetők fel.Nem könnyű fényképezni mert az egyetlen megmaradt falmaradékon kívül szinte minden a föld alatt van ,viszont a körvonalak jól kivehetőek.Ezekből én egy háromhajós templomot véltem kivenni ,amelyet elég nagy ívben ,körben (kb 30-50 méteres sugarú körre tippeltem) fallal vettek körül ,emellett több a táblák által említett épületecske alapjai is felfedezhetők voltak.
a két kopottas tájékoztató tábla ,de azért még olvashatóak.
az egyetlen valamirevaló falmaradvány
és mindez kicsit közelebbről...
Végig az volt az érzésem hogy egy nagy kincs lapul itt a földben még feltáratlanul és kihasználatlanul.Jó lenne ha valamikor eszébe jutna valakiknek (és persze pénz,pénz....és pénz is lenne rá...) hogy feltárja majd legalább a Szent Ilona kápolna állagának szintjére visszaépítse a 600 méteres hosszúságú körkörös védőfallal együtt .Micsoda látványosság lehetne!
A falmaradékokat olyan magasan borítja föld hogy lehet hogy már az is érdekes lenne ha kiásnák és csak kicsit kéne ráépíteni ,persze sok munka lenne ez így is azért...
Utolsó kéktúráink során a Balaton-felvidéken jártunk így alkalom nyílt több XIII.század körül épült -így a románkori kritériumnak is megfelelő- rom lefényképezésére.Tudtam hogy szeretnék majd írni róluk és így elég alaposan körbefotózgattam őket.
Az első a Nagyvázsony melletti egykori Tálod falucska 1970-ben megtalált kápolnájának maradványa volt ,amelynek alapjait megmagasították,és tájékoztató táblákat is kihelyeztek róla:
a tájékoztató tábla és a kereszten lévő felirat
közeledve a romokhoz...
két dolgon gondolkoztam:az első hogy vajon a bejárat kövei megmaradtak-e eredeti helyükön(a küszöb biztosan) vagy utólag építették vissza?
A másik hogy miért van a falak körül magasan föld kívül-belül,ami látszólag nem is a környék talajából való?Van ott egy kupac is a kereszt mellett ebből a löszös homokféleségből ,ez is arra utal hogy odahozták...
a két kopottas tájékoztató tábla ,de azért még olvashatóak.
az egyetlen valamirevaló falmaradvány
és mindez kicsit közelebbről...
a tájékoztató tábla és a kereszten lévő felirat
közeledve a romokhoz...
két dolgon gondolkoztam:az első hogy vajon a bejárat kövei megmaradtak-e eredeti helyükön(a küszöb biztosan) vagy utólag építették vissza?