Tudod én sohasem gondoltam arra, hogy a Magyar Nemzet című lapot arra kényszerítsék, hogy váltakozva József Attilát, Radnótit éltessék oldalaikon. Nem látszana hitelesnek, és gusztustalan is volna.
Mit is várhatnánk "egy közepesen képzett marxista" provokátortól?
részlet Ein Gespenst egyik "lírai önvallomásából":
"Vagyis úgy döntöttem, hogy provokálom őket (mi vesztenivalóm lehetett, semmi). Tudtam, hogy a sztálinistákból lett (olykor veszett) antimarxisták egyik legérzékenyebb pontja az ideológiai identitásuk. Automatikusan adta magát a megoldás, vagyis az ideológiai és morális kihívás: marxistaként kinyilvánítottam szellemi fölsőbbrendűségemet (mi több, egyértelművé tettem, hogy a nickem a Kommunista kiáltvány első két szava), a liberális értelmiséget intellektuálisan alsóbbrendűnek minősítettem, sőt morálisan is, hipokritáknak neveztem őket (a cigányoktól suttyomban utálkozóknak, egyazon sorba helyeztem a sunyi antiszemitákkal), továbbá kutyáknak neveztem a liberális elit tagjait, olyanoknak, akik csak csaholni tudnak, még a vicsorgásuk sem félelmetes, örülhetnek, ha egy közepesen képzett marxista veszi a fáradtságot, és megrugdalja őket, kirugdalja őket a saját fórumukból. Plusz: Babarczy Esztert (mint a liberális értelmiség ifjabb nemzedékének egyik emblematikus figuráját) legúnyoltam a sárgaföldig. Nos, kérlek szépen, nem érdekelt a dolog senkit. Fölvetéseimre – egy-két kivétellel – csak debilek reagáltak, gyávasággal (nick mögé bújással), szexuálisneurózissal meg ilyesmikkel vádoltak. Ha a „vita” közben nem szórakoztatom el magam egy kicsit, bizony, beledöglök az unalomba. Magyarán: elvesztettem a játszmát."
Amikor megalakult a Szalai Annamária csoport valami olyan dologról esett szó, hogy évente kétszázmillió lesz a bevétele. Ez eléggé nyomos érv lehet a jóhiszeműség ellen. Előre tervezni a büntetési tételeket, amikor még a „bűncselekmények” még meg sem történtek igen előrelátó kormányzati tervek.
Tudnál említeni a baloldali tizenkét évi kormányzás idejéből egyetlen olyan esetet, amikor törvényt akartak volna fabrikálni, hogy a médiákat megzabolázzák?
Mit gondolsz mi fog történni, mondjuk az ÉS- el, ha egymásután többször is megrendszabályozzák? Vagy mondhatnám bármelyik lapot. Képzeld el a Népszavát amint a gyermekláncfű termesztéséről fog adni híradást. Na gumipitypang termesztés lesz bőven.
Bezony, és ezt csak nyomoron keresztül lehet és elvenni onnan ahol még van, a pénzt át kell csoportositani tőkévé....már csak az esély kedvéért....
Ezt viszont nem szokja szeretni a társadalom....és morogni szok, ami általában megengedett, de a szocikból levont tanulság szerint, több, mint hiba, bün....és a bün sérti a közérdeket, a közerkölcsöt, meg a Fideszt::))))
Azok forradalmi idők voltak. Ahol gyalulnak ott forgács is van bőven. A „de.” különben is még a rencerváltás előtt létezett. Az akkori nemdemokráciával szemben nem volt bűn a nemdemokratikus eszközök használata.
"Azt gondolom, nem dőlt még el semmi, nem világos, hogy Orbán belebukik avagy hihetetlen népszerűségre tesz szert"
Az hogy Orbán hihetelen népszerüségre tesz szert, az nem okvetlenül feltételezi, sőt inkább nem, mint igen a demokratikus államberendezkedés létét....ha belebukik, az sem....
Igy aztán nagyjából már minden el is dölt....ezt kellett volna a 2/3 sikere esetén előre látni....
Gondolod, hogyha a médiatörvény változatlan állapotában marad, akkor megmaradhatnak a most még baloldalinak nevezett lapok?
Azt vettem eszre, hogy amikor nem baloldali/liberalis kormany van a kormanyrudnal, akkor a megsemmisitessel mindig szeretnek gondolatilag eljatszadozni gyermek modjara egyesek.
"Okos húzás, csak éppen nem demokratikus. Sajnálom, hogy ez a fogalom mára teljesen kiüresedett."
Kis túlzással: már a demokratikus ellenzék idejében is üres volt. "Most nincs idő demokráciát játszani. Egy szűk magnak kell végezni a pártszervezést, legjobb, ha mindent ti magatok csináltok!" - mondta egy ma Fidesz színekben futó politikus a munkaértekezleten.
[i]„Ha az ügy csak ideiglenes, és arra az időtartamra szól, amikor a legkeményebb döntések megszületnek, akkor viszont akár okos húzás is lehet.”[/i]
Persze! Okos húzás, csak éppen nem demokratikus. Sajnálom, hogy ez a fogalom mára teljesen kiüresedett. Feltehetőleg OV kormányzása alatt a következőkben kemény, keményebb és legkeményebb döntések látnak napvilágot. Gondolod, hogy amikor már csak puhább döntések jönnek, addigra lesz még az ellenzéknek megszólalási lehetősége? Gondolod, hogyha a médiatörvény változatlan állapotában marad, akkor megmaradhatnak a most még baloldalinak nevezett lapok? Az egyetlen még a baloldalnak helyt adó televízió az ATV?
Abban az országban gondolod mindezt ahol, Te mondád:[i] „ahol már végignézhettük, hogyan lesz valakiből, aki embereket öletett meg a nép apja, és nosztalgikus ikon, …”[/i]
Lehet, hogy csak egyetlen lapot kell ellehetetleníteni, és a többi magától beáll a sorba. Gyávák lesznek? Nem! Csak élni akarnak majd. Hja, az élet nem somlói galuska!
Így már látom. Néha én is ilyen amatőr bicajosnak nézek ki, ha csak a városban kószálok. Úgyhogy inkább megelőlegezem a bizalmat. B. E. képes lenne felkészülni egy közepes távú és iramú túrára, ha lenne rá ideje. Eldönthető lenne a kérdés, ha meghívám egy túránkra, de arra meg nekem nincs időm, hogy valami közepes iramú-távú túrát szervezzek. Meg persze nem is valószínűsítem, hogy ő lenne a harmadik ember, aki képes elviselni egy vizus-túra szocioszubkulturális közegét. ( A második: Cobranco) Erre mondható, hogy előítéleteim vannak, én inkább toleráns gesztusnak nevezném. ( Jut eszembe: egyszer Esterházyt is hívtam.)
Hja, a gazdaságabn történhet bármi. Megindulhat a konjuktúra Európában és akkor Orbánnak nyilván "igaza lesz", de vannak jóslatok az Euro haláláról, akkor feltehetően nekünk is nehéz lesz túlélni és akkor Orbán "tévedett". Ha persze közben bejön a kínai kapcsolat, akkor mégis van esély, de ha a kínaiak kénytelenek lesznek felértékelni a jüant és ez nehezíti a kínai gazdaság helyzetét, akkor vissza az egész.
Jó, de akkor még mindig itt lehet nekünk Putyin...és így tovább.
Csak azt akarom mondani, hogy a gazdaságról valóban nem lehet tudni, "hogy Orbán belebukik avagy hihetetlen népszerűségre tesz szert,..." ahogy írod.
Amiről beszélünk azonban, az nem a gazdaság. ... Az élhető, felvilágosult, vagy a 2/3 által szellemileg terrorizált ország -- én erről beszélek. Tölgyessy is erről beszélt, amikor orwelli állapotokról szólt, hadd ne kezdjek most ismétlésekbe.
És persze igen: ha gazdaságban a poztiív lesz az irány -- adja Isten-- akkor akár a diktátorok is szépen túlélhetnek, ezt nem lehet vitatni.
És akkor Babarczynak is igaza volt...ahogy mondod....
A 2/3-os többség szerintem ma is pozitívum. Lehet vele jól és rosszul is élni, de akár azt is megtehetné Orbán, hogy nem él vele. Utóbbi is nagy hiba lenne.
Nagyon nem szeretem ezt az embert, nagyon nem szeretem amit csinál, zavar a stílusa, sorolhatnám. Viszont kár lenne arról megfeledkezni, hogy milyen körülmények között vette át a hatalmat. Annak az országnak, amelyik szinte páratlan világgazdasági konjunktúra közepén szinte páratlan költségvetési hiányt produkál, alacsony növekedés mellett, nem sok választása van az erre gyorsan bekövetkező válság idején. Úgyszólván nincs választása.
Na most, ha hosszú éveken keresztül gyakorlatilag tilos volt arról beszélni, hogy milliók élnek here módon ebben az országban, hogy milliók húzzák ki magukat a közterhek viseléséből és milliók élnek lényegesen jobban annál, mint amit megengedhetünk magunknak, és ebből következően szóba sem jöhetett egy jelentős gazdaságpolitikai fordulat értelmes előkészítése, akkor semmi meglepő nincs abban, ha bármely kormányzat olyan lépéseket tesz, mint most Orbánék.
A gyakorlatilag törvényszerűen bekövetkezett nagyarányú győzelem lehetőséget teremt Orbánnak arra, hogy ne kelljen mindenkit kinyírni maga körül, hogy végrehajtson egyfajta konszolidációt. Abban az országban, ahol már végignézhettük, hogyan lesz valakiből aki embereket öletett meg a nép apja, és nosztalgikus ikon, joggal feltételezhetjük, hogy megbocsátható a manyupok lenyúlása és sok egyéb cselekedet a választók szemében. Ha jobban élnek majd 4 év múlva.
Az más kérdés, hogy a média megtámadása értelmetlenül kockázatos cselekedet, rossz politikai döntés. Annak látszik. Ha az ügy csak ideiglenes, és arra az időtartamra szól, amikor a legkeményebb döntések megszületnek, akkor viszont akár okos húzás is lehet.
Azt gondolom, nem dőlt még el semmi, nem világos, hogy Orbán belebukik avagy hihetetlen népszerűségre tesz szert, és az sem világos és egyértelmű, hogy az ország mint olyan kijön-e a szarból. Korai lenne még bármit elkiabálni.
Magyarországon hagyományosan erősek az állammal szembeni igények, az államtól várják, hogy megoldja az állampolgárok szociális problémáit, és segítse őket az egzisztenciateremtésben.
A cikk forrasa az ES, amelyrol kozismert, hogy csakis a piacrol el meg es meg veletlenul sem dorgolozik az egzisztenciateremtes szempontjabol az allami csecshez tejfakasztaskeppen. Igen, az ES gerinces valami.
aki másra számított azt a remény éltette, hogy ebben a rohadt országban lehetséges normális élet, most gondolkozhatnak, hogy jöjjünk ki a szarból, mert nyakig benne vagyunk
Ez a kemeny, nem a huszonotmilliard, amelyrol par nappal a pitizes elott ugy tudtuk, hogy nekunk nem is kell.
Ez a kemeny, nem a rendorattak.
A csalodott emberek a legkemenyebbek - mert a korabbi csunya dolgokat is a masok nyakaba szeretik varrni.
Igen, kemeny! Most kerultunk csavaba csak. Eddig vig volt az elet. Na, de most...
„Mi is a tökös abban, ha valaki nem látja a realitásokat és a várható következményeket? Nyilván ezzel megkülönböztetheti magát másoktól… amit mond, az nem a nagybetűs igazság, pusztán egy feltehetően tapasztalanságból, ha nem butaságból, táplálkozó téves jövendölés.”
Az igazság nem nagybetűs. Az igazság vagy relatív, vagy abszolút, ám még az abszolút igazság sem nagybetűs; például: József Attila 1905. április 11-én született – ez az állítás abszolút igazság, s amely ugyan lehet nagybetűs is, de nem mint igazság, hanem pl. mint a költészet ünnepnapja. Az ember éhenhal, ha nem táplálkozik. Abszolút igazság. Engels így fogalmaz: „Ha valakinek öröme telik abban, hogy nagy szavakat alkalmazzon igen egyszerű dolgokra, akkor csakugyan mondhatjuk, hogy a tudományok bizonyos eredményei örök igazságok, megfellebbezhetetlenül végleges igazságok”.
Igaza van Engelsnek, míg a buta emberek „nagybetűs igazság” alatt például ezt értik: „a magyarok bölcsen választottak, és nemhogy katasztrófa nem várható, de június 7-én kezdődött a szebb jövő Magyarországon”.
Ami nagybetűsnek nagybetűs (már akinek), viszont igazság csak akkor lehet, ha bebizonyítják róla, hogy legalább viszonylagos érvényű a valóságtartalma.
Csakhogy. Ez is nagybetűs ugyan, ám csupán relatív igazság:
Tehát a HVG-ben közölt nagybetűs Állítás nagybetűs Kiagyalója időnként visszatér ugyan végleges távoztából (itt tölti évi rendes visszatérését), megállapítja, hogy a topikon tapasztalható színvonal messze nem éri el az ő homlokán „megemelkedett bőr” szintjét, továbbá, hogy valamelyest nivellálódjék itt a minőség, közöl nékünk néhány Nagybetűs Igazságot is; egyet idézek közülük, betűhíven: „A rossz átvehetik ugyanígy olvashatona cikkekben, aki nem prekoncepcioval olvas”. Szóval, hogy van ilyen, ám a HVG-ben rögzített állítását Babarczy még ezen igazságával sem bizonyította be, így a „megrökönyítő” kijelentés (logikai műszóval: ítélet) nem igazság. Semmilyen. Sem nem abszolút, sem nem relatív. Illetve potenciális igazság lehet(ne), ha nem volna szegénykém abszolúte cáfolható.
Például: Babarczy szerint „katasztrófa nem várható”. Hamis állítás. Általában véve azért, mert a normális életnek egyik lényegi mozzanata: berendezkedés, fölkészülés a bármikor bekövetkezhető (bármilyen) katasztrófára (pontosabban: kataklizmára). Továbbá: a Jobbiknak semmilyen hatalma nem garantálja, hogy soha nem lesz (valamilyen) katasztrófa, sőt ellenkezőleg: történelmi tapasztalatok igazolják, hogy éppen az etnikumok, rasszok gettósítására, „sterilizálására” (irtására) való törekvés vezet, méghozzá szükségképpen vezet katasztrófához. A népirtás egyetlen esetben eredményezett pozitívumot, és azt is csak akkor, ha a kapitalizmust pozitívumnak tekintjük. Márpedig nem tekintjük annak! Mondom, egyetlen esetben! Viszont! Tudjuk: az amerikai indiánok gyakorlatilag teljes kiirtása spontán módon ment végbe, nélkülözte a Babarczy Eszter által a HVG-ben proponált, „szebb jövőbe” mutató, a direkt fajirtás (jobbikos eufemizmussal: „sterilizálás”) ideológiáját, elvi céltudatosságát. Sőt a kapitalizmus egyik fő ideológiai alapzata a (jobbára protestáns) kereszténység, amely nem irtó, hanem térítő vallás. Sok esetben persze nincs különbség a térítés és az irtás között (vö. Cortez és Pizarro ügyködéseivel), míg a kereszténység és a nácizmus között elvileg éppoly lényegi a különbség, mint a (térítő) kommunizmus és a nácizmus között. Sőt még a nácizmus és a fasizmus között is nagyobb („minőségibb”) a különbség, mint az originális fasizmus és például a térítő kereszténység között.
Babarczy Eszter (illetve a HVG szerkesztősége) „csak” ezt nem érti, ezért handabandáznak a „szebb jövőről”.
Egyébként Babarczy Eszter (és a HVG) idézett állításának minden momentuma cáfolható, méghozzá egzakt módon. Nem „ellenvéleményt” szögezünk velük szembe (legalábbis mi ketten, Gördülő Kő meg én), hanem tárgyszerűen cáfoljuk a szövegeiket. Ergo nékünk van igazunk. Nem nagybetűsen, hanem csak simán. S aminek amúgy nincs jelentősége, mármint annak, hogy kinek van igaza. Nyilvánvalóan annak van igaza, aki bizonyítani tudja az állítását.
„Mi is a tökös abban, ha valaki nem látja a realitásokat és a várható következményeket? Nyilván ezzel megkülönböztetheti magát másoktól…”
Ha Babarczy Eszter a „mások” alatt Gördülő Kőt (és bájos kedvességemet) érti, akkor valóban megkülönbözteti magát a „másoktól”. Hálistennek! Egyébként pedig nem. Szinte mindenki hülyeséget beszél, illetve mindenki beszél hülyeséget. Marxot és József Attilát leszámítva. (Már persze szűken szabott tapasztalatom szerint. Horribile dictu Ancsel Évától is, Ormos Máriától is, Moldovától is olvastam már hülyeséget. Ranschburg Jenőtől is hallottam hülyeséget és így tovább.)
Babarczy Eszter akkor különböztetné meg magát másoktól, ha tévedhetetlen volna. Mármost a tévedhetetlenség definíciója egyszerű: nem mondok véleményt. Ennyi. Vagy ha mondok is, kizárólag stiláris megfontolással. Már, hogy így az emberi agy csak banalitások (ez esetben értsd: közhelyigazságok) megfogalmazására volna hivatott? Egyáltalán nem. Nem szükségképpen! Először is: lehet mélyebb, sőt bonyolultabb szerkezetű igazságokat is megfogalmazni; részint értelemre, észre, tudásra, részint önfegyelemre van hozzá szükség. Vagyis minden további nélkül állíthatunk hipotéziseket (sőt mélyebb igazságokhoz csak föltevések, gondolkodás útján juthatunk: a bebiflázott igazság talmi igazság stb.), ám ilyenkor a (József Attila-i értelemben) fegyelmezett ember félreérthetetlenül jelzi: az állítása hipotézis, s amely föltevés az ilyen és ilyen irányú gondolkodást szolgálja. Nota bene a hipotézis nem vélemény!
A Cuclimilalizmusban számos iskola, intézmény falára rótták föl a Nagy(betűs) Szentenciát: „Dolgozni csak pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”!
Jó, de miért? Vagyishogy „csak” a lényeget hagyják ki az emberek mindenből. József Attila az idézett ötletből nem írt verset, míg a költő rajongói az ötlettöredéknek is csak a töredékét, ráadásul a kevésbé lényeges töredékét idézik. József Attilának ez a véleménye:
Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres – dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, ugy érdemes.
Ugyanez a Téli éjszakában: „Légy fegyelmezett!”. Vagyishogy a zseniális töredéknek a mindenhonnan lemaradó „Ne légy szeles” imperatívusz a fő mondandója. És ez egyáltalán nem áll ellentétben a „játszani is engedd” fölszólítással, hiszen (József Attila szerint) a homo ludens igazi játszótársa a homo serius, a homo gravis: „játszani is engedd / szép, komoly fiadat!”.
Míg Babarczy Eszter nem játékos. Hanem komolytalan. Nagyon nem ugyanaz! Babarczy Eszter pontosan azért nem lehet homo ludens, mert képtelen az önfegyelemre. Illetve Babarczy Eszter épp azért képtelen az önfegyelemre, mert nem játékos, sőt ellenkezőleg: sokszor véresre karmolja magát (és másokat) Nagybetűs Személyiségének „igazolása” végett.
Esterházy megpróbált belehabarni Babarczyba olyasmit, ami nincs benne, ám még Esterházy sem játékosságról beszél, így nyilvánvalóan fegyelmezettségről sem beszélhet: „Egyáltalán nem hiszem, hogy sokat akarna a szarka, de nem bírja a farka. Nem, mert nem kell az akarásra gondolnom, baj is volna, ha kéne, oda volna a sétálás, s volna helyébe menés és caplatás. Legjobb esetben osztálykirándulás, kötelező élménybeszámolóval. Semmi ilyesmi: bír, amennyit bír, majd elválik; sokat bír”.
Mondom, játékosságról még itt sincs szó (a „séta” mást jelent), ráadásul úgy tévedés az egész, ahogyan van. Babarczy könyvének minden mondata Esterházy ítéletének épp az ellenkezőjét igazolja, vagyis azt, hogy a szerző erőlködik. Akar. Egyébként a szintén „akaró”, erőlködő Esterházy sem bírja követni saját logikai iramát, ugyanis az egyik mondatában ezt állítja, mégpedig kurziválva az akarás szót: „nem kell az akarásra gondolnom”, majd a „kritika” végén mégis a par excellence akarásra gondol: „Megértő ez a nő… Megértő: meg akarja érteni”.
Pontosan így van! Illetve pontosan nem így van. Tudniillik Babarczynál a „megértőség” is csak azt jelenti, hogy „meg akarja érteni”. És miért is „akarja”? Azért, mert ez a trendi. A political correctness; a tolerancia, a relativizmus, a posztmodern és így tovább. Ám amelynek akarása oly messze esik a játékosság determinálta fegyelmezettségtől, illetve az önfegyelem diktálta játékosságtól, mint Péter „vitéz” a „jeruzsálemi”, a valódi intellektustól.
Már, hogy ez az állítás politikailag nem „correct”? Merthogy Esterházyt (is) támadják a „belevaló magyar kanok”? Így van. Támadják. Én pedig finoman leszarom, hogy támadják-e vagy sem! Nem Esterházyval foglalkozom, hanem a szövegeivel.
Én nem megértöbb vagyok, csak ugy gondolom a szükségszerü dolgok nem kerülhetök el....és már a választások elött is tisztába lehetett lennni a 2/3 eddig is látott következményeivel... nem az Eszter volt az aki ezt látta....igaz nincsen is benne a magyar gazdaság életében........
"A paták, a paták, a pszichopaták!" Hogy egy halhatatlant idézzek! Ahogy minden lehetőséget kihasználnak, hogy töredékes kultúrájukkal ( melyikünké nem az, kivéve a legszűkebb - jobb esetben: szűkebb. Zseniknél kissé átfogóbb, amibe már akár interdisziplini is befér - szakterületét) kioktathassanak, felülkrekedhessenek. ( "Tuttizhassanak")
Na, de nem ezért írok, hanem mert az ÉS-ben olvastam egy higgadt elemzést Krzysztov Vargától, Orbánba gyönyörödve címmel.
"
Magyarország szociális állam, valójában mindig is az volt, csak Bokros Lajos reformjai ütöttek rést ezen a szociális struktúrán Balcerowicz reformjainak magyar megfelelőivel, de ezeket viszonylag későn, csak a kilencvenes évek közepén léptette életbe Horn Gyula szocialista kormánya. Aligha szerzek meglepetést, ha megírom, hogy a társadalom nem fogadta őket viharos lelkesedéssel, a Bokros iránti gyűlölet ma is elevenen él az emberek között. Magyarországon hagyományosan erősek az állammal szembeni igények, az államtól várják, hogy megoldja az állampolgárok szociális problémáit, és segítse őket az egzisztenciateremtésben. Ezt lovagolta meg az utolsó előtti választások idején az a példátlan licitálás, amelynek során a szocialisták tizenharmadik, a fideszesek pedig tizennegyedik havi nyugdíjat ígértek. Végül: ezeknek a társadalmi elvárásoknak a teljesítésével kezdődött a magyar gazdaság katasztrofális mélyrepülése, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök (2002-2004) ötvenszázalékos fizetésemelést ígért a költségvetési szférában, és... teljesítette is.
Ne csodálkozzon hát senki, ha most nem lázad a társadalom azért, mert a miniszterelnök nagy magánvállalatok államosítását tervezi (ebben az a szerencsétlen ajkai timföldgyár is érintett, amelynek tározójából kiömlött a végzetes vörös iszap), mint ahogy azt sem veszi a szívére, hogy a miniszterelnök lecsap a bankokra vagy a nemzetközi távközlési konszernekre, különadót vet ki rájuk. Ezek ugyanis nem olyan intézmények, amelyekről népjóléti intézkedések jutnának az emberek eszébe, no meg az ilyen a lépéseknek köszönhetően Magyarország nem szolgál tovább „idegen érdekeket", „a maga útját járja". Amíg Orbán intézkedései nem érintik közvetlenül a társadalmat, az „egyszerű, becsületes állampolgárt", addig nem kell tartania a nagy arányú támogatás elvesztésétől. Ezenkívül Magyarországon nagyon sokan gondolják úgy, hogy tisztességes úton úgysem lehet hatalmas pénzhez jutni, csak más kárára lehet meggazdagodni.
Ha Orbán mégis elveszíti társadalmi támogatását, az biztos nem azért lesz, mert el akarta hallgattatni a médiát. Csak akkor fordulhat elő, ha olyan rossza fordul a gazdasági helyzet, hogy el lehet felejteni a hagyományos szociálpolitikát, azt pedig a zsebén érzi az „egyszerű, tisztességes állampolgár". A miniszterelnök egyelőre még élvezi a többség bizalmát, mert a hívei, a „most vasárnap biztosan szavazók" 62 százaléka szerint visszaadja a megalázott nemzet méltóságát, Magyarország pedig visszakapja az őt megillető helyet Európa térképén."
Biztos okod van,hogy topikunk hősnőjét oly nagyra becsülöd, de gondolom azért ez nem kötelező.
Nem igen látni indokoltnak dicshimnuszt zengeni a "parányi nő tökösségéről ", bár ez is szíved joga.
Nyilvánvaló tévedés volt a 2/3-ot pozitív lehetőségként felemlíteni, tudható volt, hogy azzal Orbán vissza fog élni és azt pusztán az ellenfelek, és az útjába akadók törvényt, alkotmányt és az európai normákat nem tisztelő elsöprésére fogja felhasználni.
Mi is a tökös abban, ha valaki nem látja a realitásokat és a várható következményeket? Nyilván ezzel megkülönböztetheti magát másoktól és ez valakinek akár tetsző is lehet, de ez csak egy okoskának látszó pofika, aki szeretne valami mást, valami nagyot mondani miközben mélyen a szemünkbe néz, de sajnos amit mond, az nem a nagybetűs igazság, pusztán egy feltehetően tapasztalanságból, ha nem butaságból, táplálkozó téves jövendölés.
Ha megemelkedik, akkor nyugodtan húzza vissza! Sőt – bátorkodom javasolni – húzogassa a bőrt a homlokán föl-alá, ne féljen, nem fog tőle kiszőrösödni a tenyere! Meggyőződésem: még mindig százszor jobb, ha a cukrászdában, „feltartóztathatatlan evés” közben durran el a feje, s nem pl. a HVG véleményrovatában!
Nincs ellentmondás, itt a „sem” tagadószó a szerény személyemmel való objektív együttállást jelzi, csak hát én hadd ne nevezzem már magam tisztességesnek. Éppen elég, ha az vagyok!
- Énédesjóistenem! - Szakad ki belőle, látom, hogy arcán kiül a fájdalom. – Már a Gördülő Kő sem? Teljesen magamra maradok! Egyedük kel vívnom a harcomat.
Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Babarczy annakidején hosszasan hadovált (Kovács főszerkesztő hősi gondozásában) az „anti-antiszemitizmus”-ról, mégpedig anélkül, hogy valaki (Almási, Heller vagy bárki) megmagyarázta volna szegénykém helyett, hogy mire is gondol szegénykém, amikor az általa az Élet és Irodalomban (!!!) kárhoztatott „anti-antiszemitizmus” nevű „szellemi irányzatról” süketel. Gördülő Kő világosan látta: az „anti-antiszemitizmus” Babarczy hablatyolásában gyakorlatilag kódolt antiszemitizmus.
Folytatódott azzal, hogy Babarczy befarolt a Kertész Imrét divat-fikázók csürhéjébe, s az író Nobel-díjáról közölt cikkében gyakorlatilag könnyen dekódolható antiszemita kitételeket fogalmazott meg.
Folytatódott azzal, hogy a Magyar Gárda megalakulását nyíltan bagatellizálta, sőt a szervezetet gyakorlatilag a baloldali hisztériakeltés szimpla rekvizitumának minősítette.
Folytatódott azzal, hogy lényegileg kiállt a nyíltan antiszemita Döbrentei mellett, folytatódott a HVG-ben megjelent „megrökönyítő” vélekedésével, a Jobbik idióta heroizálásával, illetve azzal, hogy ma már gyakorló antiszemitákkal cseverészik gyakorló antiszemita médiumokban, és mindez betetőződik azzal, hogy Babarczy Eszter egyetlen állítását sem vonta vissza, sőt még csak nem is módosította.
Na most, ami a lényeg: mindezek ellenére Babarczy Esztert Magyarországon mindenki legitim közszereplőnek tekinti, egyedül Gördülő Kő nem áll vele szóba. Hangsúlyozom: mindenki! Ezen a fórumon pl. Pixy is, Triste is… kivétel nélkül mindenki. Továbbá az Élet és Irodalom, a Népszabadság, a HVG, a Klubrádió, a Mozgó Világ, Almási, Heller, Ungvári (aki szerint csak egy baj van Babarczyval, hogy „belekotyogott” a spicli-vitába), ismétlem, mindenki szerint igazolható Babarczy viselkedése, egyedül Gördülő Kő szerint nem. Élek a gyanúperrel: Bánóéknak sem elvi problémájuk van a hölggyel, hanem azért nem hívják maguk közé, mert „mediálisan” használhatatlan a „pörgős” műsorukban.
Tehát Gördülő Kő nem személyileg viszonyul Babarczy személyéhez, hanem elvi alapon döntött úgy, hogy Babarczy fenti megnyilatkozásait nem tolerálja. Nota bene, nem agitál ellene, nem szólít föl a kirekesztésére, az „elhatárolódásra” stb., hanem egyszerűen „csak” nem áll vele szóba. Ezért tartom ízlésem szerint való embernek Gördülő Kőt. Ennyit ismerek belőle, ennyiből ítélek.
Mármost ugyanez erkölcs-tanítóbácsisan fogalmazva: az itteni nickek közül egyedül Gördülő Kőnek nincs oka a röstelkedésre, mert egyedül ő képes arra, hogy a „hozzászólási ingerenciáit” moderálja, korlátozza a morálisan összepiszkolódott Babarczy vonatkozásában. Amire viszont nem képes sem a fecsegő Pixy, sem a lapító Triste… Senki.
Erről beszéltem. Vagyis épp az ellenkezőjét állítottam annak, mint amit Gondoljátok meg igyekszik mantrázni:
Erről van szó. Vannak még sokan. Az ország telis tele van különféle rendű-rangú, különféle sávozású, jobboldali és baloldali, antiszemita és „anti-antiszemita”, vagyis hülyébbnél hülyébb Babarczy Eszterekkel. Sokan vannak. Mindannyian vannak. Ők vannak mindahányan!
Itt mindenképpen. Itt ugyanis tény (topikon vagyunk, ellenőrizhető!), egyedül Gördülő Kő nem tartozik a babarczyeszterek közé.
Sokat nem irkálok ebbe a fórumba, egész egyszerűen azért, mert szánalmasnak tartom amikor emberek nem azért hordanak össze hülyeségeket, mert szimplán buták, hanem mert képtelenek kilépni a saját árnyékukból. Itt meg ezt művelik páran.
Te azt állítottad, hogy a támadott törvény hónapok, sőt évek előkészítő munkájának eredménye, professzionális munka. Én meg azt állítom, hogy a törvény támadott elemei nem ennek a munkának az eredményeképpen kerültek a törvénybe. Ezt valójában nem is én állítom, az információ az előkészítésben résztvevőktől származik.
A 2/3-os cikk mondanivalója világos mint a nap. Hogy ez valamifajta benyalás lett volna Orbánnak, az nyilvánvaló hülyeség. Hogy egy hisztérikus hangulatban amikor a hatalmukat elvesztők egyetlen érve amellett, miért is kéne rájuk szavazni a hatalommal való visszaélés lehetőségének emlegetése volt, nem eshetett ez a cikk jól nekik, az is világos. Azon teljesen megalapozatlan állítások leírása, amelyeket te ebből levezetsz, az viszont egyszerűen becstelenség. Az élet egyszerű.
Nyilván kínos, hogy ez a parányi nő tökösebb, mint sok nyavalygó férfi együttvéve, az meg különösen kínos érzés lehet, ha felbosszantják és a nyavalygók orra alá dörgöli ezt. De azért ne keseredj el, kicsi rigó, az sem kevés, ha néhány fórumon kifejezed aggodalmaid. Már-már igazi hőstett...
Azt gondolom, Eszter iránt táplált érzelmeimhez egyébként semmi közöd, mint ahogy azoknak -légyenek bármilyen jellegűek is- semmi közük a vitához. Én most visszavonulok a passzív szemlélődő állapotába, sajnos nem okoz élvezetet nézni a vergődésed, tehetnél valamit annak érdekében, hogy ezen változtass. :-)
- Elmegy. Van valami támadási terved? - Nyelnem kell, mert ez a bevezető a bűnözésre. Nagy adag somlói, sok tejszínhabbal, és még több csoki öntettel. E kép jelenik meg homályba borult tekintetem előtt.
-Talizni kellene a szokott helyen. Akár mindjárt.
-Oké indulok. Csá…Csá.
Talán negyedóra sem telik el, szinte egyszerre érünk a bűnök tanyájára. Pusz-pusz…. leülünk az egyik ablakmélyedésbe. Somlóit, kávét, ásványvizet kérünk. Majd Eszter rátér a munkatalálkozó tárgyára. Ezzel hamar végeztünk. Kihozták „A” somlóit. Eszünk. Feltartóztathatatlanul eszünk.
- Jó mi?
- Ühüm.
- Hallod te Eszter – mondom – egy rossz hírt kell közöljek veled.
- Ne már! … Mi van? - Homlokán megemelkedik a bőr, állát kissé felszegi, és kérdően néz.
- Hát az van, hogy a Gyurica azt írja, hogy a Gördülő Kő. Na itt van!
- Énédesjóistenem! - Szakad ki belőle, látom, hogy arcán kiül a fájdalom. – Már a Gördülő Kő sem? Teljesen magamra maradok! Egyedük kel vívnom a harcomat. Nem hátrálok! Azért sem törnek meg!
- Eszter, hát vagyunk még sokan melletted, egy Gördülő Kő még nem a világ!
- Igen, de egy kőből lesz a rolling stones, és az már egy egész lavina. Hüpp-hüpp. Na jól van, kimegyek a mosdóba, kicsit rendbe hozom magam.
-Hölgyem! Összerezzenek. Egy fiatalember áll az asztalom mellett.
- Kérem, bocsásson meg, de az a hölgy, aki az előbb kiment, nem véletlenül Babarczy Eszter volt.
- De igen! És nem véletlenül, és nem csak volt, hanem most is az. Felelem kellemetlenkedően. Már majdnem kimondtam: kéziratokat a szerkesztőségben, tessék leadni. Két kis füzetecskét tesz az asztalra.
- Kérem, legyen szíves az egyiket a tudós hölgynek átadni, a másik legyen az öné.
Jézus Krisztust mutatják az első oldalon, oroszlánok, szarvasok békésen élnek egymás mellett. Jehova Tanúi hirdetik az aktuális világvégét. Nem akarom megbántani, és beleegyezően bólintok.
Természetesen nem ingerlem Esztert, a világvégét ígérő tanulmánnyal, feneketlen táskámba rejtem a jóslatot.
Amint hazafelé sétáltam Aqinói Tamás jutott eszembe. Tamás mégiscsak egy komoly ember Almási Miklós nyomába sem ér. Heller Ági néni meg sohasem beszél a túlvilágról.
Tehát Tamás azt mondja, hogy majd a feltámadás után már nem fogunk enni sem. Nem lesz rá szükség. (Milyen jó, hogy megettem azt a nagy somlóit) Gyurica úrnak megoldódik a problémája, többet nem kell statikus dolgokkal törődnie. (Statika = állásszilárdságtan) A feltámadottak nem fognak szaporodni, így szaporító szervünk megmarad ugyan, de nem funkcionál többet. A csónak megtelt, nem férünk többen. Az örömszerzés Isten szemlélődéséből fog fakadni. A tili-tolinak vége. Tök mindegy, hogy Gyurica úrnak áll, vagy nem áll.
Eszternek felesleges lesz sajnálkoznia, és nem fog többet ilyet írni:
