Akkor eleve a legmagasabb értékkel számolj, így nem ér majd csalódás. :-) Nálam egy régi Tekno Point, meg egy Einhell páramentesítő van, utóbbit ritkán használom. A Tekno Point egy közel 6 m2-es fürdőszobában dolgozik, mennyezetig csempézett falakkal, gipszkarton mennyezettel, kevés bútorral, tehát egy picit visszhangos a helyiség. Ezzel a készülékkel a hangnyomásmérő 1 méteres távolságból, "A" súlyzott méréssel 52 dB körüli értéket jelzett. Ugyanez a készülék a nappali közepén elhelyezve (19 nm, egy 12 nm-es amerikai konyhával, és 5 nm közlekedővel egybe nyitva), szintén 1 méter távolságból már "csak" 49 dB-t mutatott. Ezért írtam azt, hogy a mérés nagyban függ a körülményektől is. Nekem mindenesetre a 49 dB is zavaró, így ha a nappaliban, kisszobában dolgozik a gép, akkor addig egy másik szobába vonulok át. Ha meg a fürdőszobában használom, akkor meg rácsukom a fürdőszoba ajtót.
"nálunk az eltérés jóval nagyobb volt, kb. 20 %-kal mért többet a páramentesítő, mint a többi itthoni páramérő"
Mechanikus higrométereid vannak?
"akkor, ha a kettőt együttesen nézem egy készüléknél, akkor a magasabb fajlagos légszállítás/fajlagos páraelvonási teljesítmény arányút érdemes megvenni?"
Attól függ, hogy mekkora helyiségről van szó, és mennyire intenzív páraterhelésről. Hiába van mondjuk egy kis helyiségem, ha az rövid idő alatt nagyobb páraterhelést kap (pl. fürdőszobában zuhanyzás). Itt rövid idő alatt kell nagy mennyiségű párát "eltávolítani", tehát nagyobb gépre van szükség. Egy nappaliban elhelyezett akvárium mellé viszont - hiába van nagy helyiségről szó - lehet, hogy a szinten tartáshoz egy kisebb teljesítményű gép is megteszi.
Egy gépek kapacitásáról: a kisebbik, 12l/nap kapacitású Einhell gépem 30 °C - RH80% mellett 0,5l/óra (12l/nap), 27 °C - RH60% mellett viszont már csak 0,2 liter/óra (4,8 liter/nap) párát képes összegyűjteni. Normál körülmények közt a többi gépnél is legalább 60%-kal kisebb kapacitással számolhatsz.
"nem tudjuk a szoba hőmérsékletét 30 foknál tovább emelni, és pont ezt tapasztaltuk, hogy még 12 óra alatt sem tud a gép annyi párát kivonni, hogy megszáradjanak a ruhák, pont ezért gondoltunk az előzőnél (600 W, 22 l/nap kivonás, 140 kbm légszállítás) nagyobb teljesítményű gép vásárlására"
Biztos, hogy csak 140m3/óra a légszállítása? Amúgy szerintem a nagyobb kapacitású gép nem fogja gyorsabban megszárítani a ruhákat. De ez csak az én véleményem. Abból indulok ki, hogy amikor a fürdőszobában szárítom a ruhákat, és a 18l/nap kapacitású gépem folyamatos üzemmódban dolgozik, a falon lévő higrométer normál értéket mutat. Elvileg a megnövekedett páratartalom "jelezné" azt, hogy nagyobb teljesítményű gépre van szükség...szerintem,
"Ha Németországban veszek gépet (pl. Trotec cég, van valaki, aki ingyen hazahozná), akkor itthon is ingyen megjavítják, ha garanciális időn belül elromlik?"
Gyanítom, hogy nem, mivel ahhoz egy hazai viszonteladó által lepecsételt garanciajegyre is szükség van.
Nem negatív, csak racionális. Ha némileg pikírt voltam, azért elnézést kérek! Ha lenne egy konkrét tervrajzod, műszaki leírásod, meg egy részletes alkatrészlistád, hogy hogyan is nézne ki ez a rendszer, akkor el lehetne gondolkodni a megvalósításán. Addig viszont szkeptikus vagyok, és az előző hozzászólásomban vastagon ki is emeltem a lehetséges hátrányokat.
"én egy 6. emeleti panelben gondolkodom ahol nem lehet kifúrni a falat, te meg egy családi házban, vagy ott ahol kivitelezhető a jó kivezetés."
Már miért ne lehetne a panellakás falát átfúrni? Nálunk egy cég van, amelyik kifejezetten erre szakosodott, amelyik kb. 20 ezer Ft körül vállalja egy légtechnikai cső furatának elkészítését vasbeton falazatban.
"Nyáron nincs akkora páragond, meg nyitható az ablak is. Télen ez nem túl gazdaságos."
Az a baj, hogy Te a fűtésmegtakarítás oldaláról közelíted meg a kérdést. Nyáron, ha nyitott ablak mellett főzöl, azzal csak a levegő utánpótlását biztosítod; a keletkező esetleges zsíros, olajos gőzök viszont a tűzhelyed hátlapján, a falon, mennyezeten csapódnak le. 33 évig laktam panellakásban, és abból sok-sok évet töltöttem el páraelszívó nélkül. Tudom, hogy milyen hálás feladat évente a ragacsos tűzhely, a falicsempe takarítása, meg néha az elszürkült mennyezet festése. Télen sem gazdaságossági szempontból kellene megközelíteni a páraelszívó használatát, hanem mint egy szükséges háztartási eszközt. Ugyanúgy, ahogy a szellőztetés sem túl gazdaságos, mégis szükség van rá. Azt már csak úgy zárójelben jegyzem meg, hogy egy távfűtéses panellakásban a legegyszerűbb megoldani a felgyülemlett pára elszívását. Nincs nyílt égésterű fűtőberendezés (depressziós hatás), nincs hatalmas amerikai nappali (nagy teljesítményű, nagy léghozamú páraelszívó), mindössze egy pár négyzetméteres kis konyha. Ha télen főzéskor becsukod a konyha ajtaját, és épp csak résnyire megnyitod az ablakot, akkor a páraelszívó használata mellett közel sem lesz olyan mértékű hőveszteséged, mint azt gondolnád.
"Ez más háztartási berendezéseknél (hűtőgép, klíma stb) is előfordul, hiszen a mérési körülmények eltérőek.":
oké, csak engem nem vigasztal, ha a legmagasabb érték lesz a tényleges.
"Mindenesetre egy normál lakótérben a legkisebb, 48dB-es mért zajérték sem a legkellemesebb például TV nézéshez, vagy olvasáshoz, a pihenésről már nem is beszélve":
igen, de amíg megy a páramentesítő, mi ilyeneket nem végzünk a szobában
"Nálam van itthon 2 páramentesítő, meg egy Monacor hangnyomásmérő. Majd holnap megmérem, hogy a csempézett fürdőszobában milyen zajt produkál 1 méteres távolságból...":
köszönöm, ha megírod (azt is kérlek, hogy pontosan milyen típusúak a páramentesítők)
"Kérdés, hogy mennyire pontosak a higrométereid? Az ilyen olcsó, háztartási célú eszközöknél +-RH5% eltérés belefér":
nálunk az eltérés jóval nagyobb volt, kb. 20 %-kal mért többet a páramentesítő, mint a többi itthoni páramérő
"A légszállítás és a megadott liter/nap páraelvonási teljesítmény (ami persze a hőmérséklet csökkenésével egyre alacsonyabb)":
akkor, ha a kettőt együttesen nézem egy készüléknél, akkor a magasabb fajlagos légszállítás/fajlagos páraelvonási teljesítmény arányút érdemes megvenni?
"Viszont egy kisebb helyiségben történő teregetésnél nem biztos, hogy egységnyi idő alatt olyan jelentős mennyiségű pára szabadul fel, hogy indokolt legyen egy nagyobb teljesítményű gép megvásárlása":
ha azonos hőmérséklet mellett nézzük, akkor egy magasabb teljesítményű gép több párát tud-e kivonni? (nem tudjuk a szoba hőmérsékletét 30 foknál tovább emelni, és pont ezt tapasztaltuk, hogy még 12 óra alatt sem tud a gép annyi párát kivonni, hogy megszáradjanak a ruhák, pont ezért gondoltunk az előzőnél (600 W, 22 l/nap kivonás, 140 kbm légszállítás) nagyobb teljesítményű gép vásárlására)
Ha Németországban veszek gépet (pl. Trotec cég, van valaki, aki ingyen hazahozná), akkor itthon is ingyen megjavítják, ha garanciális időn belül elromlik?
Egy haladó és takarékos megoldás a legtöbb ételnél szerintem a kukta (esetleg a biztonsági szelepet kivezetni a szabadba...:-))
A másik, ha van erkély vagy terasz, akkor amit lehet ott főzni a szabadban.
Egyébként télen biztos lehet energetikailag hatékonyabb megoldást csinálni, mint egyszerűen kivezetni a meleg párás levegőt. Más kérdés, hogy mivel ez a levegő nem csak párás, hanem erősen szaglik, és esetleg zsíros is, ezért talán kevésbé kifizetődő, mint egy hővisszanyerős szellőztető rendszer általános szellőztetési célokra.
Kicsit negatív a hozzáállásod, és picit a konvencionális megoldásoknál leragadtál, de valószínűleg ott a szemléletbeli különbség, hogy én egy 6. emeleti panelben gondolkodom ahol nem lehet kifúrni a falat, te meg egy családi házban, vagy ott ahol kivitelezhető a jó kivezetés.
Nyáron nincs akkora páragond, meg nyitható az ablak is. Télen ez nem túl gazdaságos.
Sci-fi alatt nem azt értettem, hogy a rendszer nem kiépíthető, hanem hogy túlbonyolított, és a gyakorlatban használhatatlan. Ha szereted megnehezíteni az életed felesleges dolgok megépítésével, akkor összehozhatod ezt a rendszert, csak ne nagyon számíts szériagyártásra, mert nem lesz rá kereslet. Ennek az oka pedig az, hogy a páraelszívók jelenlegi állapotukban tökéletesen ellátják a feladatukat.
Ezt írod az Általad kigondolt rendszerről:
"A gőz felfelé száll magától is, s ezt utána oldalra, majd ismét felfelé kellene vezetni egy hűtött falú csőben."
Minél hosszabb egy csőszakasz, és minél több benne a "kanyar", annál inkább csökken a légszállítás mennyisége.
"A hűtést végezheti a minusz sokfokos külső levegő megfelelő csatornán bevezetve, vagy egy kis hűtőkomresszor..."
Szóval még egy faláttörés is lenne a hideg levegő bevezetésének? Ez még jobb. :-) És mi lesz nyáron? Vagy erre az esetre kerül beépítésre az elszívó ventilátor mellett plusz egy hűtőkompresszor is? Jut eszembe: az elszívó ventilátor valami szuper csendes kivitel lesz? Merthogy az alap problémát ez okozta...
"...a kicsapódó víz lecsöpögne, a száraz levegő pedig marad a konyhában."
Lecsöpögne, de hová? Egy vízgyűjtő tartályba? Vagy rákötnéd egy épp a "közelben lévő" csatorna hálózatra?
"Szagelszívást szénszűrő végzi, olajpárát pedig a zsírfogó, de ez egy rongylabdával simán ki is törölhető a csőből, csak át kell húzni és kész."
Valahogy nem tudom elképzelni azt az élethelyzetet, ahogy a konyhaszekrényről leveszek egy bazi nagy gombóccá gyúrt rongylabdát, amit aztán egy kanyargó, 125 vagy 150 mm-es csőrendszeren csak úgy simán áttolok. És egyébként milyen időközönként kellene ezt a műveletet megismételni? A szénszűrő beépítése külön "jó ötlet", mert ezt időközönként cserélni kell, és a szűrő használata már alapból harmadával csökkenti az elszívó teljesítményét. Vagyis ahhoz a légszállításhoz, amit a szabadba történő kivezetéssel érnél el, a keringetéses üzemmódhoz egy jóval nagyobb teljesítményű, és vélhetően nagyobb zajkibocsátású elszívó ventilátort kell majd beszerezned. A keringetéses üzemmód másik velejárója, hogy a páraelszívóból távozó levegőt ugyan a szénszűrő valóban "megtisztítja", viszont a helyiségben folyamatosan cirkuláló levegő hatására az ételszagok átterjedhetnek a szomszédos helyiségekbe.
"Messze nem olyan bonyolult, és agytépő hangja se lenne...."
Ha szerinted ez a közvetlenül szabadba történő kivezetéshez képest nem annyira bonyolult, és a zajhatás is csökken, akkor ehhez sok sikert kívánok. Bár a sikerrel kapcsolatban egyelőre elég szkeptikus vagyok...
"A 60 centi széles sütő fölötti 60 centis páraelszívó kicsi. A pára ugyanis nagyon frankón terjed oldalra a csilivili szekrények közé amikor felemelik a fedőt - figyelmetlenül."
Az tény, hogy a szélesebb páraelszívó jobb, de hidd el, hogy a 60 széles elszívó is elegendő lehet. Ha normálisan van megcsinálva, akkor nem kell aggódni a "csilivili szekrények közé" terjedő párától. Én ezt a problémát egy elég bonyolult művelettel orvosoltam: a páraterhelt és nagyobb hőhatást érő helyeken a réseket, csatlakozásokat szaniter szilikonnal tömítettem, a páraelszívó feletti szekrények alsó élén, a beépített tűzhely szekrényének élein pedig ABS élzárás helyett alu élzárót alkalmaztam.
A végére csak egy kérdés: még mindig nem gondolod, hogy egyszerűbb, és ésszerűbb a felgyülemlett pára szabadba történő kivezetése? Ha meg zavar a zajkibocsátása, még mindig ott a külső motoros páraelszívó lehetősége (esetleg a csőközbe építhető ventilátor).
Vasárnap megrendelt készüléket következő pénteken szállította a UPS. Mikor bekapcsoltam, a 3432-es hsz.-ben leírtakat produkálta a gép. Ezt én megírtam a Trotec-nek, amire másnap válaszolták, hogy valószínűleg tényleg hibás lehet a gép, küldenek UPS címkét. Pár nap múlva e-mail-ben küldték is, amit ki kellett nyomtatnom, felragasztottam a csomagra és szóltam a UPS-nek, hogy jöhetnek elvinni a csomagot.
Másnap el is vitték. Innentől 2 hét múlva érkezett meg a UPS az új készülékkel, amivel már semmi problémám nincs szerencsére :)
A lecsapatós páraelszívó egyáltalán nem sci-fi, sőt nagyon is logikus lépés lehetne, de ne abból indulj ki, hogy két jelenlegi rendszert összekötsz. (Hordós sör hűtőt láttál már? Csak a kiöntőcsövet hűtik, nem a hordóban levő egészet. Az is ugyanilyen "scifi") A gőz felfelé száll magától is, s ezt utána oldalra, majd ismét felfelé kellene vezetni egy hűtött falú csőben. A hűtést végezheti a minusz sokfokos külső levegő megfelelő csatornán bevezetve, vagy egy kis hűtőkomresszor, ami mást is kiszolgálhatna (pl rendes páralecsapatóként a konyhában, (sörhűtőként is lehetne) de elsődlegesen a cső hűtése lenne, amiben a kicsapódó víz lecsöpögne, a száraz levegő pedig marad a konyhában. Szagelszívást szénszűrő végzi, olajpárát pedig a zsírfogó, de ez egy rongylabdával simán ki is törölhető a csőből, csak át kell húzni és kész. Messze nem olyan bonyolult, és agytépő hangja se lenne, hisz nem kell kinyomnia a kültérbe, ami esetleg nem is megoldható. Gázsütőből akár közvetlen a kiszellőző nyílása fölött rá lehetne csatlakozni.
Jelentősen csökkenne a páratartalom, és nem fűtenénk az utcát sem. A 60 centi széles sütő fölötti 60 centis páraelszívó kicsi. A pára ugyanis nagyon frankón terjed oldalra a csilivili szekrények közé amikor felemelik a fedőt - figyelmetlenül.
Vacillálok, hogy merjek-e rendelni Németországból a Trotectől, mert bár jóval olcsóbb, mint az itthoni ár, de a garancia érvényesítése nem tudom milyen körülményes. Látom, hogy neked - aki németből rendeltél - ez sikerült. Meg tudod osztani a tapasztaltakat, illetve azt, hogy hogyan és mennyire ment gördülékenyen a gyári garancia érvényesítése?
A zajos légcsatornára már írtam megoldást: szigetelt cső, vagy csőhéj (pl. Gonal aluson), meg ugye fontos az állandó csőkeresztmetszet is (nem egy helyen láttam már kisebb faláttörést előkészíteni nagyobb csőcsatlakozású páraelszívónak, ami sokkal magasabb zajszintet eredményez). Magát a páraelszívót egy páramentesítő nem tudja kiváltani, eleve hülyeségnek tartom az egészet. Ha csak 10-20 centiméterrel feljebb helyezed el az elszívót, már jelentősen csökken a hatékonysága. Akkor ezek után képzelj el egy a tűzhelytől x méterre elhelyezett páramentesítőt. Ha másra nem, arra tökéletesen jó lesz, hogy az esetleg olajos, zsíros, párás levegő egy része a páramentesítőn keresztül tovább áramoljon, jó nagy mocskot hagyva a konyhabútoron, meg a páramentesítőn, amit aztán zsírszűrő híján szép lassan kidobhatsz majd a kukába. A konyhában cirkuláltatott ételszagról nem is beszélve. A páraelszívóból egy páramentesítőbe terelt vízgőz számomra meg már inkább sci-fi kategória.
De az ott zörög a feje előtt, a harangja pedig kész hangszóró kónusz, ezért olyan idegesítőek. Nam a konkrét érték a zavaró benne, hanem használat közben rossz mellettük álldogálni. A páralecsapó lent van a földön, nincs olyan cső benne ami viszi a hangot erősítő módjára.
Csak úgy mellesleg... ha a konyhai páraelszívóból nem belső keringtetésre, hanem egy páralecsapatóba vezetnék az elszívott gőzt, minden hatékonyabb lenne. (Az esetleges zsír miatt kicsit jobban kellene takarítani.)
Megvalósíthatónak tartod ezt az ötletet? Lecsapatós páraelszívás.
Én ott érzem az ellentmondást, hogy eredetileg a konyhába (is) akart vásárolni páramentesítőt, aminek a nagyjából 48-50 dB-es zajszintje elvileg nem zavarja, ellenben a páraelszívóé már igen. Pedig egy komolyabb páraelszívó (pl. Cata TF-6600) már alacsonyabb fokozaton is nagyobb légszállítású, a közvetlen páraelszívásnak köszönhetően jóval hatékonyabb, és a zajszintje is hasonló. Mindezt 50 ezer Ft-ért. Aztán ha még ez is zavarná, akkor ott a Cata TF-7600, aminek a zajszintje alacsony fokozaton kb. 40 dB. Igaz, ez már árban is húzósabb: 110 ezer Ft. Egyszerű teleszkópos páraelszívókról van szó...
az ALDI-s 2014-es páramentesítőnk kb. 2-3 perc alatt lekapcsolta a kompresszort (és 2-es fokozatról visszavette 1-esre a ventilátor fordulatszámot), és kb. 15-20 perc múlva a ventilátort is, amint elérte a kívánt páratartalmat!!! ;-)))
A fürdőszobába lehet úgy 10-15e Ft a motolla, a kürtőhöz egy ügyes bádogos kell aki rézből megcsinálja (aranyáron), az elszívómotorra nincs tippem.
Az a szomorú, hogy az egyszerű, fizikai törvényeket kihasználó, nem csak külső glancot tartalmazó nem ordítóan hangos összeállítást nem fog találni sehol készen, ami megfizethető lenne. Barkácsolást meg a korábbi hozzászólásokból sejtve, nem fog bevállalni.
"A gyári hangerősségértékekben nem bízok meg teljesen. Egyes készülékekre több forrás több különböző dB-értéket is megad."
Ez más háztartási berendezéseknél (hűtőgép, klíma stb) is előfordul, hiszen a mérési körülmények eltérőek.
"Ez a típus, ami gyári adat szerint nem ijesztő hangerejű, az alábbi videón kifejezetten hangosnak tűnik"
Az említett videónál a víz kiöntése is baromi hangos (1:25-től), mivel egy bútorozatlan, vakolat és burkolat nélküli zárt térben használja a tata. Mindenesetre egy normál lakótérben a legkisebb, 48dB-es mért zajérték sem a legkellemesebb például TV nézéshez, vagy olvasáshoz, a pihenésről már nem is beszélve. Viszont azt is vedd figyelembe, hogy a TTK 100S egy 30 liter/nap (30 °C - RH80 %) teljesítményű gép. Melyik az a konkurens cég, amelyik hasonló paraméterekkel rendelkező gépe jóval halkabb lenne?
Nálam van itthon 2 páramentesítő, meg egy Monacor hangnyomásmérő. Majd holnap megmérem, hogy a csempézett fürdőszobában milyen zajt produkál 1 méteres távolságból...
"...úgy tapasztaltam a korábbi gépnél, hogy a páratartalommérője nem pontos, rendszeres jóval magasabb értékeket mutatott, mint a többi, itthon lévő páratartalommérő."
Kérdés, hogy mennyire pontosak a higrométereid? Az ilyen olcsó, háztartási célú eszközöknél +-RH5% eltérés belefér.
"A párakivonási hatékonyságot a légszállítás vagy a W-ban megadott gyári paraméter határozza meg jobban?"
A légszállítás és a megadott liter/nap páraelvonási teljesítmény (ami persze a hőmérséklet csökkenésével egyre alacsonyabb). Viszont egy kisebb helyiségben történő teregetésnél nem biztos, hogy egységnyi idő alatt olyan jelentős mennyiségű pára szabadul fel, hogy indokolt legyen egy nagyobb teljesítményű gép megvásárlása.
"Ha egy készülék nem programozható, akkor a konnektorba csatlakoztatott időkapcsolókt lehet-e használni a mobil páramentesítőkhöz?"
Hogy lehet-e, vagy nem... én néha használom, ha este, zuhanyzás után még járatni kell egy ideig. Sajnos az enyémnél a ventilátor folyamatosan megy. De ha egy olyan gépet veszel, ami teljesen kikapcsol, akkor ez az időzített kapcsoló kérdés okafogyottá válik.
Ott az ablakos fürdő, és kínlódtok hülyeségekkel.... Kapd le azt az ablakot, szereltess a helyére egy olyan ventillátort ami villanykapcsolásra beindul, és utána még megy vagy 2 percig. Páraérzékelőset ne, mert az csak azon a ponton mér, így átvered magad. Természetesen automata zsalus legyen. Ez nem olcsó, de szuper megoldás lenne, és ugye halk verziót keress, minimum 120-at.
A konyhából kidobni azt a semmirevaló vackot, csináltass 60 fokos kürtőt, és ahol kimegy az utcára, na oda tetesd az elszívómotort, ha kívülre tudod, az még jobb lenne.
A kiscsajok menjenek mosogatni, teregetni, mosógépet piszkálni, törperőst illeti az emelő.
A használt lecsapatót vidd el egy hűtőgépszervizbe, nézesd meg, hátha meg tudják csinálni, vagy add nekem úgy ahogy van. :)
Teregetni télen is lehet, csak fújjon a szél és ne legyen olyan idő mint múlt héten. Attól szárad leginkább, nem a melegtől :)
Köszönöm a választ. A gyári hangerősségértékekben nem bízok meg teljesen. Egyes készülékekre több forrás több különböző dB-értéket is megad (például a Trotec TTK 100 S-re 48,5 , 50, 51 dB-es értékeket találtam). Ez a típus, ami gyári adat szerint nem ijesztő hangerejű, az alábbi videón kifejezetten hangosnak tűnik (1:09-től):
"a kívánt páratartalmat elérve teljesen kikapcsolnak": ez biztosan így van, csak úgy tapasztaltam a korábbi gépnél, hogy a páratartalommérője nem pontos, rendszeres jóval magasabb értékeket mutatott, mint a többi, itthon lévő páratartalommérő.
A párakivonási hatékonyságot a légszállítás vagy a W-ban megadott gyári paraméter határozza meg jobban? Egy 9 négyzetméteres, 2,7 m-es belmagasságú szobába teregetünk jó sok ruhát, ahol így kampányszerűen megnő a páratartalom. Jó lenne, ha 10-12 óra alatt nagyjából megszáradnának a ruhák. Ehhez keresünk egy megbízható, csendesebb, programozható típust.
Ha egy készülék nem programozható, akkor a konnektorba csatlakoztatott időkapcsolókt lehet-e használni a mobil páramentesítőkhöz? Ha igen, akkor a digitális vagy a hagyományos időkapcsoló-e a jobb erre a célra.
De ha az ablakot nem éred el, akkor sem az a jó megoldás, hogy a fürdőszoba meleg párás levegőjét a sokkal hidegebb előszoba zárt terébe engeded ki. Továbbra is azt mondom, hogy egy elszívó ventilátort kellene beépíttetned, vagy legalább egy páramentesítőt járatnod a fürdőben.
Ha a konyhában van páraelszívótok, de a zajossága miatt nem használjátok, akkor arra nem tudok mit mondani. Talán célszerűbb lenne lecserélni egy halkabbra. De az is lehet, hogy a gép teljesítményéhez képest túl szűk a keresztmetszet, vagy sok benne a "kanyar", és emiatt hangosabb. Létezik amúgy hő- és hangszigetelő cső, vagy külön csőhéj is a meglévő légtechnikai elemre.
A mosogatógép csipogása jó idegesítő lehet. És mi van, ha programozott mosogatást végez, például éjszaka, vagy ha nem vagytok otthon? Nem hiszem el, hogy nem lehet kikapcsolni ezt a funkciót. A vízgőz nagy része a mosogatótér belső falán csapódik le, majd onnan lefolyik a vízgyűjtőbe. 1-2 óra alatt kihűl, és garantáltan nem lesz gond a párával. Próbáld ki egyszer, hogy mikor a program lejár, és elkezd csipogni a gép, épp csak kinyitod, majd gyorsan visszacsukod az ajtaját.
Van ablak de nagyon macerás kinyitni, magasan van a kád fölött, fel kell mászni a kád szélére hozzá.
Nyáron persze nyitva van folyamatosan.
Az előszoba nem nagyon melegszik jobban, elég kicsi a radiátor, és nagy a hőveszteség is, csak az utcát fűteném. A legmagasabb 5(!)m utca felőli sarok szokott leginkább penészedni, ott a leghidegebb és fölötte padlásajtó van.
Van páraelszívó de nem nagyon használja a párom, mert nagyon hangos a legkisebben is.
A mosogatógép ha végez, elkezd sípolni, és addig ismétli kb 5 percenként, míg nem nyitom/kapcsolom ki. Bár szerintem mindegy, hogy a gőz jön ki rögtön, vagy ha visszacsukom akkor az edényekre csapódik le, vizes marad az edény, és utána kell megszárítani. Ugyanannyi víz kerül a levegőbe, nem?
Szárítógép van csak rossz. Valami ezeréves német Miele, úgy kaptuk. Egyszer kipróbáltam, de egy csepp víz sem volt benne. Meg az csak egy része a problémának, a főzés, fürdés, stb marad.
A mosogatógépet nem engedné az asszony kidobni. :)
Villanysütő van.
Az egyik kisebb fiú a többi lány. :)
Ma is jó koszosak lettek segítettek kereket cserélni, utána saraztak az udvaron.
Abba a hidegebb előszobába nem túl jó ötlet kiengedni a fürdőszoba párás levegőjét. Ablak nincs a fürdőben? Célszerűbb lenne egy elszívó ventilátort beépíteni, vagy esetleg páramentesítőt használni. Az előszoba, és a rá nyíló helyiségek 5-6 °C hőmérséklet-különbsége is picit sok. Ha fűtéssel ideális hőmérsékletet teremtenél az előszobában, talán jobban járnál, mintha egy páramentesítőt vennél oda. Ha kényszerből a szobába teregetsz, és páramentesítőt használsz, akkor azt célszerűbb a legkisebb helyiségben járatni. A cserépkályha "szárítja" a levegőt, furcsa, hogy ennek ellenére magas a szobában a páratartalom. A konyhában nincs páraelszívó? A páramentesítőt konyhába rakni hülyeség, semmi értelme. Megszokásból pakolsz ki a mosogatógépből rögtön a program lejártát követően? Ha vársz vele 1-2 órát, akkor nem okádja magából a gőzt.
Oda szárítógép kéne, a mosogatógépet meg ki lehetne dobni. Vajh azt miért nem képesek úgy megcsinálni, hogy önmagában, legalább egy kis hideg vízzel lecsapassa a párát... Gázsütő van? Az is termelékeny darab.
Nézegettem még a WDH 520 HB-t is. Ez egy kicsit drágább, de sok helyen olvasom, hogy jobb minőségű, mint a a Trotec.
Ez a WDH itthon sem sokkal drágább, mint külföldről, ezt itthon venném meg a 2 év gari miatt. A Trotec dilemma, mert kint majdnem fele áron van (főleg a kisebbek), de ha elromlik akkor baj van.
Pl a TTK 75 e itthon 70e szállítással 1 db, de kintről 90e-ért kettőt is vehetnék (130€ * 2 + 27€ posta)
Valamit kell vennem, mert már most folyik a víz a bejárati ajtó üvegén, és még nincs is tél.
Még a Mideát is nézegettem, de az állítólag elég hangos. Viszont csábító az 5 év gari (ha igaz).
Most 80% az előszobában, de volt már 85% is a héten. :(
50m3 konyha
10m3 fürdő 35m3 szoba + 56m3 szoba (egy légtér, a két szoba között a falban van egy cserépkályha, körülötte kb 10 cm rés) 48m3 szoba 85m3 szoba 35m3 előszoba
A legnagyobb szoba kivételével egybe lehet nyitni az előszobával, bár nem nagyon szoktuk, mert ott hidegebb van 18-19°C körül. A fürdőt viszont ide szellőztetjük, különben sosem száradna ki. A két egy légterű szobában vannak a gyerekek (3 db), itt tereget anya télen, itt melegebb van 20-24 fok a kályha állapotától függően, de itt is 60-70% körül van a pára. A konyhában önmagában magas a főzés miatt, de pl. a mosogatógépből is dől a forró gőz, mikor végzett és kinyitjuk. Igazából a konyhába kéne egy példány, az előszobába, meg a két egy légterű szobába, ahol a ruhák száradnak. A fürdőbe nem nagyon férne be, mert így is alig van hely. 3 gyerek van (5-5-8 évesek) szinte naponta megy a mosógép, úgyhogy van pára bőven. Nyáron nincs gond, de télen itt-ott penészedik a sarok. Hypóval szoktam fújkálni évente 1-2 alkalommal. Az igaz hogy 2-3 napig büdös van tőle, de nagyon hatékony, és olcsó.
