A jó hír meg lemaradt. A hiperboloid működik, ha nem is annyira. A fülészek használják, hogy egy kicsit világosabb legyen a paciens fejében. Képzeld, ha ez úgy működne, mint a könyvben.
Mert az a fránya lámpafény nem koherens, tehát akármivel egyengeted is, nem lesz lézerfény.
Ha elég kicsi helyre összeszorítod, akkor meg elkezd elhajlást, interferenciát játszani.
De van egy rosszabb hírem is, maga a lézersugár sem egészen párhuzamos, van a széttartásának valami kiszámítható minimális értéke.
Kihasználva azt, hogy bármely egész számú fordulat kedvező eredményt hoz, további artistamutatványok kiindulópontja lehet ez a jelenség. Ellenben - lévén a 0 is egész szám - van a feladatnak egy triviális megoldása is: ha a földre terítesz, onnan már nem esik le semmi.
Én annál jobban szeretem a hasamat, hogy földhöz vagdossam a kenyeremet, de eddigi tapasztalataim szerint a kenyér nem nagyon ugrál.
Ha precízen a vajas felére esik, akkor valóban odatapad, ám ha ugyanilyen precízen a másik felére, akkor már nem szaltózik, ha bír még egy kicsit ugrani, akkor sem.
Ha meg akárhogyan az élével ér földet, akkor nagy tapadás nincs.
Ezzel szemben az említett filmben lassítva is meg lehetett nézni az eséseket. Nyilván rákészültek egy kicsit, mert nem mindegy, hogy a kenyér közepéből vagy a sercli mellől vágják a szeletet. Azok a kenyerek a kenetlen felükön sem ugráltak.
Ez rengeteg mindentől függ:
Azonos erő hat-e minden kerékre. A kerekek surlódási eggyütthatója egyforma-e. Ennek fügvényében hol összenyomja, hol kinyújtja a kocsit. Lehet hogy ezért zakatol a vonat ? :-)
Jó a kérdés. Szerintem nem egyszerre, és éppen azért nem, mert nem végtelen a hatás terjedésének a sebessége. Ezért valóban úgy kell lennie, hogy ha az elejét (mármint menetirány szerint) éri a gyorsító erő, akkor valamicskével hosszabb lesz, míg ha a hátulját, akkor valamivel rövidebb. Persze, ezt autónál elég nehéz lenne demonstrálni, de pl. gumicukorral már egyszerűbb lenne.
Szerintem nem azt tapasztaljuk, hogy a vajas felére esik, hanem azt, hogy az esés után a vajas felén áll meg. Ha a hátoldalára esik, akkor még felpattanhat és átfordulhat a vajas oldalára. A vajas oldal esetén azonban a földhöz tapad, és az átfordulás kevésbé lesz sikeres.
A kocsi elülsö és hátulsó vége egyszerre indul-e el?
Mert ha igen, az azt jelentené hogy a hatás végtelen sebességgel terjed
Ha pedig nem, akkor a közbülsö idötartam alatt a kocsi hosszabb vagy rövidebb lenne mint álló helyzetben.
Miért nem müködik a valóságban a "hiperboloid"
(elképzelt szerkezet amely két megfelelöen fókuszált tükör segítségével erös fényforrást "lézer" szerü sugárrá összpontosit)
Mert amikor lecsuszik az asztal vagy a tanyer szelerol (ez a tipikus eset), egybol ugye atfordul, es azon a rovid tavon, amennyit esik, nincs ideje visszafordulni. Nem eleg magasak az asztalaink. Talan ha ket-harom meter magas asztalaink lennenek, visszafordulnanak a vajaskenyerek.
Ez be van bizonyitva egy cikkben a European Physics Journal egy 1995-os szamaban. Es aszongyak, hogy ilyen rovid tavon az aerodinamikai tenyezok nem szamitanak, tehat nem erdekes, hogy a vajas oldal simabb.
A Riemann-féle zeta függvény triviális gyokei:
-2,-4..stb
Mitol olyan trivialis ez??
Ezeken a helyeken a fügyvény (ami egy komplex sor) a vegtelenbe megy..........
Nem.......?????
a kenyér azonos valószinüséggel esik bármelyik felére, csak a határozatlansági relació miatt nem tudhatjuk, hogy melyik fele a vajazott. ez csak akkor döl el, miután megnézzuk, ám ezáltal befolyásoljuk a mérés eredményét. mivel legtöbb esetben attól félünk, hogy pont a vajas fele ért földet, ezért ennek valószinüsége is nagyobb. ám ha azt akarjuk, hogy vajas legyen a szönyeg (látogatóban vagyunk) akkor pont forditva van.
ap.
Ha egyenletesen haladsz, az azt jelenti, hogy folyamatosan dolgozik a rakétád hajtóműve.
A szökési sebesség (egyébként 11 km/s, nem m/s) kezdősebességet jelent. Azaz ennyivel eldobod, aztán magára hagyod.
Ha nem oké, kérdezz még bátran!
Biztos nektek is van olyan témátok amit tudtok ugyan (mer megtanultátok), de nem értetek igazán, illetve épp akkor hiányoztatok, amikor magyarázták, és utánna nem mertétek megkérdezni.
Szóval nekem van, mindjárt itt egy:
ugye létezik a szökési sebesség (11 m/s) ezt elérő/meghaladó sebeséggel lehet a Földet elhagyni. Ne ezt nem értem: ha én egy járművel (rakéta) csak mondjuk 2 m/s-mal egyenesen felfelé haladok, akkor mi lesz? Miért nem tudom elhagyni a Földet? Körberepülöm, lezuhanok ?
