A novelláskötet és antológia definíciót én is alátámasztom. A "legfeljebb néhány/fő"-t valószínű kifelejtettem volna, pedig így precíz! :)
Dohi:
A Dr.Gladiátor nem rossz könyv, de a Reklámhadjárattól, meg az Átjárótól azért messze van.
Arra készülj fel a Hyperion bukásával kapcsolatban, hogy alapvetően más stílusú regény, mint a Hyperion. Nekem egy fokkal kevésbé tetszett, de még így is ott van a legjobbak között.
amit orca mondott :) nekem nagyon bejott. most hyperion bukasat olvasok - vegre! a heten elvileg be is fejezem. remelem, lesz olyan jo, mint az elso konyv.
nekem jobban bejott, mint a venus-uzlet (a reklamhadjarat elozmenye), de persze az atjarohoz kepest sehol nincs :) most a dr. gladiatort olvasom, 50 oldal, eddig semmi jo, de majd kialakul...
A tíz novella közül öt már megjelent régebben. Ezért most ez vajon újrakiadásnak számít vagy nem?
> antológia
Egyszer valaki azt írta, hogy antológia az, amelyben több, különbözö szerzö irásai vannak, az egy szerzö müvei pedig a novelláskötet.
Ezek szerint mégsem igy van?
Ezek a könyvek jelentek meg az utóbbi 1-2 (3?) évben külföldi szerzöktöl:
Frederik Pohl: Reklámhadjárat
Kim Stanley Robinson: Vörös Mars I-II.
CRICHTON, Michael: Idővonal
SIMMONS, Dan: Hyperion I-II.
SIMMONS, Dan: Hyperion bukása I-II.
Arkagyij és Borisz Sztrugackij: A kárhozott város
HERBERT, Brian - ANDERSON, Kevin J.: A Dűne - Az Artreides-ház
HERBERT, Brian - ANDERSON, Kevin J.: A Dűne - A Harkonnen-ház
HERBERT, Brian - ANDERSON, Kevin J.: A Dűne - A Corrino-ház
John Gregory Betancourt: Star Trek - Klánháború
Diane Carey: Star Trek - Equinox
Hogy mennyire 'jók', azt döntse el mindenki maga :)
Ehhez a listához tudtok még hozzátenni? (Ujrakiadás nem ér!)
erdekes modon nekem az europa altal kiadott gonosz lelek kozelegbol (bradbury) esett ki egy lap, mert szar volt a kotes. biztos egyedi az eset, az europa azert ennel igenyesebb.
Amitől nekem a hátam borsózik, az az Osiris-könyvek. Az első kinyitáskor megpattan a gerinc. A ragasztás túl gyenge a lapok súlyához és minőségéhez képest. És semmit nem változtattak az elmúlt években.
Zseniális kiadványaik vannak, ám a polcomon általában a borítójuk már csak dossziéként szolgál a különálló lapok tárolására.
Na igen, a gerinc valóban hajlamos törni, főleg, ha szar a ragasztás.
Nyilván van egy kompromisszum, hogy milyen könyvet (vastagság ill. pontosabban hossz), hogyan a legjobb kiadni. A Rozsdamentes acélpatkányt nyilván csak két másikkal együtt lehetne keménytáblában kiadni.
>>> Igen, az én véleményem az, hogy a védőborító szar. Nem, hogy nem véd, de még esztétikailag is gyorsan amortizálódik... <<<
Na jó, de a paperbacket -- különösen ha jó vastag, mint pl Tad Williams 1000 oldalnál ritkán véknyabb opuszai -- borzalmas nehéz kinyitva letenni. Vagy le kell súlyozni az oldalakat, vagy be kell törni a gerincet. Nekem itt keletkezik a legtöbb amortizáció. A keménytáblás szerintem is elfogadható kompromisszum.
>>> A kétkötetes 22-es csapdája lehet, hogy a román-magyar közös kiadás? Nekem olyanom van. <<<
Igen, az én véleményem az, hogy a védőborító szar. Nem, hogy nem véd, de még esztétikailag is gyorsan amortizálódik. Ha meggondolod, ez valahol várható is, tekintve, hogy végkonyabb, mint a paperback anyaga. Ebből a szempontból legjobb szerinem a keménytáblás kötés.
Nekem is vannak széthullott könyveim, pedig rendkívül finoman bánok velük, az egyik ráadásul egy Kurt Vonnegut-kötet, ami keménytáblás, de lapokra hullott a ragasztás - vagy inkább annak hiánya - miatt. A Fényévek antológia hasonlóan hullik (a legutolsó lapok), ráadásul ferde a borítója. Én csak ferdét láttam egyébként, több város féltucatnyi boltjában.
Szóval van minden fajtából igénytelen hulladék elég.
Ami a könyvek méretét illeti: nekem legjobban a Valhallás méret jött be, nem túl nagy, nem túl kicsi. Ezek az új Szukits könyvek marha nagyok, le lehetne velük ütni egy tapírt. Lehet, hogy attraktívabbak (ajándékozni jó, mint ahogy ketchikan is írja), de a szememben egy könyv - mint tárgy - elsősorban használati értékkel kell bírjon. Ebbe most - kivételesen - az esztétikumot is beleértem. Dizájn. Formatervezés. Tartalom és forma összhangja. Nem hülyeség ez.
Remélem, nem lesz aranyfüst betűkkel díszített bőrkötéses scifi-könyv!
(Van, amiről én is leveszem a borítót és kidobom. Attól függ, hogy milyen a borító belül. Ha pl. jelzés és felirat nélküli - bár ilyen nem sok van - akkor természetesen nem.)
(A kétkötetes 22-es csapdája lehet, hogy a román-magyar közös kiadás? Nekem olyanom van.)
Értem én, miről szól a gagyizás, de a kérdés akkor is áll: minden védőborítós könyv gagyi formátumú? Azért ez talán túlzás. Nekem ráadásul a paperbackek sokkal jobban amortizálódnak, szóval ellentétesek a tapasztalataim.
Egyébként a magyar Hyperionok védőborítója egy osztállyal jobb minőségű, mint például a Bantam Spectránál megjelent The Rise of Endymioné. És a könyvek mérete is jobban el lett találva. (Pusztám a praktikum szempontjából beszélve.)
norwood:
Két kiadásom is volt 22-esből védőborítóval. Az egyik az 1992-es zöld, elején Yosssarian a filmbpl fehér körben. A másikat most nem találom, az fehér, és nem fényes papíron van. De rémlik nekem is valami kétkötetes paperback, talán barna gerinccel.
Volt védőborító a 22-es csapdáján. Jé... Az én örökölt példányom rongyos, de mindez mit sem von le a könyv értékéből. Én is ismerek egy embert, aki azzal kezdi, hogy leveszi a védőborítót és kidobja. Újfajta hóbort... :)
Nyilván a "gagyi" jelzővel a borítót minősítettem, nem a tartalmat, tekintve, hogy a borító fajtájáról folyt az eszmecsere. Ehhez mondjuk el kell olvsani három-négy hozzászólást is visszamenőleg, de ez talán nem nagy feladat.
>>> Nekem tizenötéves, tucatnyiszor olvasott puhaborítós könyveim vannak kitűnő állapotban, a gagyi Hyperiont... <<<
Akkor most azt a kb 300 db Európa kiadó által hasonló formátumban (keménytábla + védőborító) megjelentetett könyvet -- köztük pl a 22-es csapdáját, a Meztelenek és holtakat, stb. -- is át kell tennem a "gagyi-polcomra"? Ne mán...
>>>Tévedsz, Orca! A könyvpiac nem így működik.
???
Miben is tévedek? Ha jól olvasom vissza magamat, akkor azt írtam, hogy a költségszerkezetet jobban kellene ismerni egy pontosabb elemzéshez.
Ebben aligha.
A borítóról: Valóban egyéni izlés kérdése. Ha neked tetszik, hogy csúszkál, gyűrődik, szakadozik...
Nekem tizenötéves, tucatnyiszor olvasott puhaborítós könyveim vannak kitűnő állapotban, a gagyi Hyperiont (főleg inkább a H bukását) a polcra sem szívesen teszem ki (többek között a szine miatt sem). Ugyanakkor pl. a Dűne prequel esetében tetszik a kemény borító (a képet, szineket, tipográfiát most hagyjuk).
Tévedsz, Orca! A könyvpiac nem így működik. A Szukits nem adna ki több keménytáblás könyvet, ha nem lenne nyereséges. Ergo: a vásárló nem csak az olcsó könyvet veszi meg. Már csak azért sem, mert a könyv jó ajándék (borsos ára miatt is), ezért ha az ember költ rá, jobb min őséget és kiállást szeret megvenni. Nem mindig jön be az olcsóbb ár és a puhaborítás. Fura, de igaz. És valóban, ha már puha, akkor nem lehet sokat kérni érte, viszont a nyereség is kisebb a költségek, adó, terjesztés miatt.
A diszborító kérdése pedig egyéni ízlés kérdését jelenti. Kemény könyvön én szeretem a diszborítást.
Sosem tagadtam. :-) Amúgy a lenti okfejtés középiskolás szintű; azért a szakterület ennél előbbre tart, de az már a Tudomány-fórumba tartozna.
OFF just for fun:
A jogdíjra csak félig igaz, amit mondasz. A költségeken belül a fix (rezsi, fordítás, jogdíj, reklám) és a változó (főleg nyomda, szállítás) ktgek arányát kellene összevetni.
ON
Ami az Asimov, Herbert-dolgot illeti, egyetértek. egyszerűen nevetséges (vagy felháborító) pl. a Corrino-házért (amit ráadásul BRIAN H. írt, nem FH) 2890 Ft-ot kérni! Ha nézted mostanában a Dűne-topikokat, láthatod, hgoy sokan pont az ár miatt nem (vagy még nem) vették meg.
Orca: Látszik, hogy közgazdász vagy.;-))
Az biztos, hogy a jogdíj az egy konstans összeg. Nyilvánvaló, hogy egy kötetben megjelenve már csak a magas jogdíj miatt is bukta lett volna. Ugyanis veszélyes abból kiindulni, hogy egy átlagos scifi könyv példányszámánál jobban fogy a könyv, főleg úgy, hogy Simmons neve gyakorlatilag ismeretlen hazánkban.
Azt én sem tudom, miért kellett védőborító, még a régi Galaxis sorozatból eredhetett, talán jelzés értékkel akart szolgálni, hogy ez egy igényes Sf könyv, de szerintem sem volt szerencsés.
Végkövetkeztetésed helytálló: olcsóbb könyvet többen megvesznek, csakhogy a példányszámok miatt, olcsóbban, puhafedelesként lehet, hogy még egy kalkuláció sem jött volna ki nyereségesre. De nem tudom, milyen kalkuláció született ez ügyben.
Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a nagy nevek könyvei (Herbert, Asimov) mind mázsázható könyvalakban látnak napvilágot, borsos áron. Valószínű, hogy az árnövekedés mértéke meghaladja a külcsínből eredő költségnövekedést. Extra profot reménye lehet a dologban?
Vagy itt (vagy valahol máshol) azt olvastam, hogy a Hyperion sem volt anyagilag nyereséges.
Hosszú OFF következik:
Ehhez csak annyit: A vásárló egy minimum érték (szubjektív! l. preferenciák) - maximum ár (relatív! l. jövedelem) térben az ár/érték arány alapján vásárol meg valamit. Szerinem a kettévágott, keményborítós (rajta azzal az undorító csúszkálós borítóval) kiadás sokaknak drága volt. Ez valószínűleg éppúgy pozícionálási hiba, mint amiket a Szukits általában elkövet. A magyar piac inkább árérzékeny (a kereslet árrugalmas), ez azt jelenti, hogy árcsökkenésre a kereslet jobban nő. A költségviszonyokat is ismerni kellene persze a profitabilitás megbecsüléséhez, de az árbevétel-függvény azért felvázolható. Lefordítva: olcsóbb könyvet többen megvesznek.
Bizonyított, de sajnos Mo-on a könyvkiadás piaca nem annyira kiszámítható és egyenes, mit azt az ember/szerkesztő elvárná :-( A Végjáték egy üres piacon a viszonylagos anyagi biztonság közepette jelent meg, s a könyvek eladhatósága legkevésbbé múlik az olvasó szeretetén és a kiadó elkötelezettségén. Múlik a nagykeren, a kereskedőn és a pénztárcán. Ez az első három pont.