Brájenék a jegyzet-mítoszt rég bebukták, attól függetlenül hogy léteznek-e és használtak-e belőle. Pont elég (illetve túl sok) helyen mondtak ellent kimagyarázhatatlan módon a hat könyvnek, tehát az ötletek többsége nyilván nem a jegyzetekből jön.
Figyuzz, a Hallmarkos szinkronokat ne is emlegesd mert agyvérzést kapok a sok buzi hangtól. 180kg férfinak vékony buzi a hangja stb... a Startrek sorozatot is egyszer kiforgatták teljesen... az angolt kitekerve ejtették pl. a harogin helyett herogájnt, a bédzsori helyett bajori stb össze vissza... persze van amit az angolban é,á,e-nek stb..kell mondani de nem mindegy melyiket hogyan...
az meg hagyjan, hogy egy rakas szar az egesz (nekem a children of dune se tetszett, bar volt mar bennem egy rakas eloitelet), de a szinkron is borzalmas, belekukkantottam egyszer a hallmarkon. a fordito allitolag nem engedte felhasznalni a sajat kifejezeseit (vagy csak nem fizettek neki eleget), de attol meg az atreidesbol nem kellett volna atreidakat csinalni. nem minden szo vegi s jelent tobbesszamot ugyanis.
A magam részéről inkább úgy tisztelgek Frank Herbert emlékének, hogy a Vadászain kívül nem olvasok el egyetlen újonnan írt kötet sem... Csak halkan megjegyzem, hogy a jegyzetek az összes Brájen-Enderszon-féle kötetre vonatkoztatása kissé erőltet nekem... Véleményt azonban itt csak a Vadászairól írtam, de ennek ellenére nem fogok bele ezen kívül egy kötetbe sem. Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy sokat veszít az, aki nem az eredeti hat kötettel kezdi.
A Szukits régebben kiadott egy J.R.R.Tolkien kötetet, A Gyűrű keresése címmel, ahol a fordító is megjegyezte, hogy az egykor lelkes csapatból, akinek célja az volt, hogy összegyűjtse és időrendbe állítsa Tolkien ki nem adott írásait, vérbeli profintorientált társaság vált. A Tolkien.hu-n egyszer felvetettem, hogy mi lenne, ha kezdeményeznénk a HoME-kötetek kiadását, de rávilágítottak, hogy itthon nem érni meg kiadni, ráadásul eléggé nehezen olvashatóak, mert tömve vannak jegyzettekkel, mellesleg itthon nincs is akkora tábora, mint Angolhonban. Abban egyertértek az egyik itteni hozzászólóval, Ghanimával, hogy igazán dícséretes C. Tolkiennek a hozzáállása, hogy harminc évig dolgozott a Húrin gyermekein, de valahol a fordítónak, Koltai Gábornak is igaza van, hogy itt is lassan már az a cél, hogy Tolkien nevével minél több könyvet adjanak el. Persze Herbert és Tolkien nme vethető össze, inkább a hozzállást szemléltettem az utódok részéről. A különbség csupán annyi, hogy Tolkien fiának számtalan kiadatlan írás maradt hátra, és amiket kiadott, az szellemiségben nem ütközik a korábban kiadottakkal, míg a Brájen-Enderszon utózmánya arról tesz tanúbizonyságot, hogy nem értették meg Hertbert mondanivalóját.
OPi, lehet, hogya mit majd most írok le, az már túlmegy majd az összeesküvés keretein, de ha kiadnák a "jegyzeteket", mondván ezek a "jegyzetek", abban sem lehetnénk biztosak, hogy nem önigazolásként írták meg saját maguknak... Jómagam a jegyzetek meglétéről sem vagyok meggyőződve. Nem hiszem el, hogy a Mester gépi intelligenciát hozott volna be a végére (lentebb leírtam egyfajta összegzést ;) ), mert ha ez igaz lenne, akkor neki kellett volna a jegyzetekben megalkotni Omnius és Erasmus karakterét... ami szerintem abszurd, de korábban már sokan sokféleképp kifejetettük, hogy miért gondoljuk így. Szerintem a Butler- és a Házak-trilógiát saját maguk találták ki, csupán azért, hogy ezekkel támasszák alá a saját Dune 7 elképzeléseiket.
Most példaként az jut eszembe, hogy Idaho és az egyik növér beszélgetnek a Vadászaiban, ahol a nővér Paul Atreides születésének helyét a Caladanra helyezi. Idaho erre azt mondja, ez egy történelmi tévedés és hazugság, és itt szépen elmondja azt, amit leírtak a Házak-trilógiában (köszönet a testvéremnek, akinek jóvoltából tudom, hogy tényleg ott volt leírva).
Egy egyszerű idézettel meg lehet cáfolni ezt az oltári -már bocsánat a kifejezésért- baromságot. Mivel is kezdődik a Dűne?
A kezdet kezdetén kell a leggondosabban ügyelni rá, hogy meglegyen a dolgok egyensúlya. Ezt jól tudja a Bene Gesserit minden tagja. Aki tehát tanulmányozni kezdi Muad-Dib életét, az ne feledje el elhelyezni a ko-rában: IV. Shaddam, a Padisah Császár uralkodásának 57-dik évében jött a világra. És különösen ne feledje el elhelyezni környezetében: az Arrakis bolygón. Ne tévesszen meg senkit az, hogy a Caladanon született, és ott élte le első tizenöt évét. Muad-Dib helye mindörökre az Arrakis, az a bolygó, amelyet Dűne néven ismernek.
IRULAN HERCEGNŐ: MUAD-DIB ÉLETE ÉS MŰVE
A másik nagy hiba, hogy a két Paul-gholát alkottak. Az egyik ugye Scytale kapszulájából származó mintával, a másikat arról a késről származó vérből, amit Hasimir Fenring szúrt Muad'dib hátába, amibe bele is halt, de csodás módon újraéledt. Lehet, hogy én vagyok ostoba, de úgy emlékszem Fenring Shaddammal visszavonult a Salusa Secundusra, és ott is halt meg, anélkül, hogy bármiben részt vett volna.
Hogy mindezt miért írták bele? Nos, egy új trilógiát akarnak írni, mégpedig a következő címekkel: - Paul of Dune - Jessica of Dune - Irulan of Dune
Ez Paul fiatalkoráról szól majd, ráadásként a trónrakerülése és a Messiás közötti időszakot fogja még felölelni. Már most több könyvet írtak a Dűne világában rövid idő alatt, mint a Mester egész élete során. Azért ez is elárul valamit róluk...
A magam részéről úgy vélem, hogy inkább meggyáláznám Frank Herbertet azzal, hogy megveszem ezeket a "műveket". Az a hatalmas szellemi teljesítmény, ami a hat kötetben tükröződik engem nagyon mélyen megérintett és hatással volt rám, nem érdemli meg, hogy a pénzem hozzájárulásával segítsem annak lerombolását.
A Szukitsot inkább arra biztatnám, hogy az Asimov, Lem művekhez hasonlóan adja ki keménytáblás kötésben a többi Herbert művet. Egy ilyen volumnű iró megérdemelné ezt...
Kezdhetnék rögtön a Dosadi kísérlettel, hozzátéve az első kötetét, a magyarul még meg nem jelent Whipping Star-t, és az ezeket megalapozó novellát, a The Tactful Saboteur-t. Szerintem jobban járnánk vele. Azután jöhetne A fehér pestis és a Lélekvadász. Ezek egyikét sem olvastam még, így inkább ezeknek örülnék, nem ez előutózmányoknak.
Ott a pont...... erről beszélek..... Vélemény csak olvasás után... tessék végigolvasni, vagy ha úgy jobban tetszik végigszenvedni az összes kötetet.... A filmekről pedig nem is beszéltünk. Ott megint csak az első az etelon nálam. Sting,Kyle MacLachlan,Max von Sydow... a fremenek valóban keménynek látszottak, a Harkonnennek gonosznak a cirkoruha cirkoruhának stb....
Nem tudja vki, hogy a WikiPedia-ban a Dűne szócikkeket ki írta? A pre-post sorozatokról szóló cikkekel van némi fenntartásom, lehet hogy kicsit megszerkesztem őket :-)
Szvsz olvasd el eloszor azt a 6 kotetet, amit Frank Herbert irt.
Aztan ha vegeztel vele es meg mindig tetszik, akkor johetnek a pre- es post- kotetek.
Ha emlekeim nem csalnak, akkor F.H. meg akart irni post- koteteket, azaz a Kaptalanhazzal nem er veget a tortenet es irt is egy csomo jegyzetet, ami sok-sok evvel a halala utan kerult elo. A pre- kotetek ekkor mar elkeszulek, reszben a jegyzetei alapjan ( egyebkent a "fiuk" sem rosszak, csak mas, ha ugy tetszik korszerubb). A post- kotetet meg nem olvastam (ott var a polcon), mert elobb ujraolvastam az utolso 2 reszt, ugyhogy velemeny egy par het mulva lesz.
Nem tudom, hogy hogy tetszett, en egy par eve lattam DVDn es katasztrofalis volt. (amire maig emlekszem az az, hogy a Tisztelendo Anyakat valamilyen nagyon bargyu lelkeknek allitotta be a film)
Viszont, es ez a meglepo, a sorozat folytatodik es a Children Of Dune viszont jo! Pont olyan, mintha a konyvet olvasnad, es a szereplok is felnonek a feladathoz.
"De ahhoz hogy a homárról véleményt tudjak mondani, nem csak bablevest kell ennem." - ha jól emléxem, az Atreides házat vettem meg, aztán nagyon eröltetve eljutottam a végéig, de a Corrino háznak márcsak az első harmadát sikerült :-/
Nagyon jók amit olvasok a hsz-be, ezekhez hozzátenni már szinte lehetetlen. A Dűnét én még az első kiadásban olvastam. Aztán jöttek a többiek. Most az utódok által írt köteteket is mind elolvastam, mint ahogy elolvasom a Homokférgeket is. Sőt odáig megyek hogy megvettem keményboritósban az egészet előlről. Az utódok által írt kötetek nem is lehetnek olyanok mint az eredeti, mert csak feljegyzésekből táplálkoznak. De ahhoz hogy a homárról véleményt tudjak mondani, nem csak bablevest kell ennem. Ebben egyetértünk remélem. Én Dűne rajongó vagyok, és legyen bár kritikán aluli a folytatás elolvasom tisztelegve Frank Herbert emlékének. Aztán utánna ......
Egyébként bevallom, nem a Dűne volt az első könyvem amin elindultam hanem Zsoldos Péter: Távoli tűz címü regénye.
a fia szegenynek. van egy kozosen irt regenyuk is, a man of two worlds. itt figyel a polcon, de egyelore nem volt alkalmam elolvasni.
Ugyanakkor megértem, hogy annak, aki az eredeti könyveket olvasta, elég kiábrándítóak lehetnek ezek az utánzatok.
egyreszt. masreszt meg neked lesz 'rossz', mert elobb ismered meg ezeket es utana, ahogy mar lentebb is irtak, egeszen mashogy fogod az eredetiket szemlelni.
Köszönöm a válaszokat. Hogy először az eredeti Frank Herbert regényeket olvassam? Magam is szerettem volna ezekkel kezdeni, csak egy apróság az utamat állta: nevezetesen az, hogy ezeket nem lehet beszerezni. Na jó, ez nem mindre igaz, de az alapregényre, a Dűnére feltétlenül. És a fene akarja a közepén kezdeni a ciklust. Ezért gondoltam úgy, hogy akkor inkább azokat olvasom el, amikhez hozzá lehet jutni: ugye, a már említett B. Herbert - Mitudoménmilyen Anderson-féle könyveket. Apropó: ez a B. Herbert esetleg valamilyen rokona Frank Herbert-nek?
Nem bánnám, ha a Szukits kiadná az alapkönyveket újra, hgy hozzájuk lehessen jutni.
Mellesleg: mindenféle előzmény ismerete nélkül az általam olvasott egyetlen Dűne-könyv, az Atreides-ház igenis érdekes olvasmány. Épp ezért nehezen tudnám most csak úgy félrerakni, ahogy javasoltad. Ugyanakkor megértem, hogy annak, aki az eredeti könyveket olvasta, elég kiábrándítóak lehetnek ezek az utánzatok.
a Szukits kiadó örvendetes módon átdolgozta-átfésülte korábbi kiadásait, és az azokban lévő helyesírási, terminológiai hibákat az újabb kiadásokban már sorra kijavította.
en ugyan nem vettem meg ujra a klasszikus 6 regenyt, de emlekeim szerint csak a dune messiasa sikerult kritikan alulira, a tobbivel nem volt gondom (az elso gfk-s, a tobbi valhallas kiadas). viszont amit az elo-elojatekkal muveltek nehol szukitsek, az eleg elkeserito (random szamok es egyeb karakterek fel soron keresztul a bekezdes kozepen es ilyenek). persze maguk a regenyek is. a 'haz-trilogia' a maga modjan egesz szorakoztato volt, mondhatni kellemes csalodas az igen alacsony elvarasaimmal szemben (szerencsere par evvel az eredeti sorozat utan olvastam), de a dzsihad meg a tobbi nekem is csak nehezen ment le a torkomon.
ettol fuggetlenul a 7. kotetet is el fogom olvasni, ha megjelenik a masik fele. par oldal csak jo lesz belole :) bar mivel sok-sok eve olvastam a 6.-at, nem sok mindenre fogok emlekezni.
Lehet, hogy kissé zavaros lesz a hozzászólás OPi és a többiek, de remélem azért megállja a helyét. Közeleg a Homokférgei, ezért írtam egy újabb összegzést.
A felmerült problémák általam vélt megoldása a folytatással kapcsolatban a Mester műveinek tükrében.
1. Az emberiség végtelenné vált, már semmi sem állíthatja meg, ez a Szétszóródás egyik lényege, és részben az Arany Ösvény kifejeződése.
2. A Zsarnok is megmondta: annyira nézett előre az ő halálát követő évszázadokba, hogy megbizonyosodjék, az Arany Ösvény mindenképp folytatódni fog, nem tehetnek ellene. Emlékeztek a szavaira, amit célzottan Odradénak szánt ott a Tabr sziecs maradványaiban? Ki tagadhatná a jövőbe látását?
3 .Frank Herbert semmiképp nem gondolkodott gépi ellenségben, szvsz (szívem szerint ezt az ”szvsz”-t nem tenném ide). Nem illik bele abba a világképbe, amit a hat kötetben felvázolt. Az utolsó fejezetben lévő párbeszéd emlékeztetőül: "Daniel kuncogott. – Mulatságos lett volna. Nagyon nehezükre esik elfogadni, hogy Arctáncoltatók függetlenek lehetnek tőlük. – Nem értem, miért. Ez természetes következmény. Képességet adtak nekünk arra, hogy átvegyük más emberek emlékeit és tapasztalatait. Ha eleget összeszedünk... – Mi személyiségeket veszünk át, Marty. – Jó, azt. A Mestereknek tudniuk kellett volna, hogy egy nap eleget gyűjtünk össze ahhoz, hogy saját magunk döntsünk a jövőnkről." A függetlenedett Arctáncoltatók a Sokarcú Ellenség. Emlékeztek, hogy a Bene Gesserit és Bene Tleilax mennyire tartott az újításoktól, ami végbement a Szétszóródás-béliek berkeiben? Furcsának és különlegesnek tartották őket, de féltek is tőlük, mert tudták kiismerni őket... Frank Herbert az újítás alatt mindig evolúciós-genetikai vagy szellemi-gondolkodásbeli újítást értett, sosem gépit.
4. Leto az Istencsászár végén megmondta Sionának és Idahonak: az ixiek nem hozhatnak soha többé létre ARAFEL-t. Héber szó a Bibliából, mindig az apokalipszishez kapcsolódik, jelentése a való életben: köd, felhősötét. Így Frank Herbert meghatározása, hogy a szent ítélet felhősötétje helyes. Leto ez alatt azt értette, hogy soha többé nem fog már önálló gondolkodásra képes gépi értelemet létrehozni az emberiség. Megmondta, hogy tudja, ott volt. Tessék forgatni a GeoD-ot.
5. Egy biztos szerintem, Frank Herbert az utolsó kötetben a Kralizecet akarta ábrázolni a Sokarcú Ellenséggel való összecsapás által. Leto ezt is megmondta, még a Dűne Gyermekeiben Harq al-Adanak: biztos lehet benne, hogy a Kralizec nem marad el.
6. De hát elvitték a Van Gogh-ot is! Ez fog a legjobban hiányozni? Miért vitték el, Dar? Ezt maró kacagás fogadta, és Murbella örült, hogy rajta kívül senki nem hallja. Nem látod, mi a szándéka? A Missionaria-terv! Ó, több annál. Ez a következő fázis: először Muad'Dib, aztán a Zsarnok, aztán a Tisztelet Marrónái, aztán Sheeana... és aztán? Nem látod? Pedig ott van a gondolataid peremén. Fogadd el, mintha keserű poharat kéne kiinnod. Murbella megborzongott. Látod? Látod a Sheeana-Jövő keserű orvosságát? Valaha úgy gondoltuk, hogy minden orvosságnak keserűnek kell lenni, különben nem hatásos. Az édesben nincs gyógyítóerő. Muszáj ennek így történnie, Dar? Egyesek megfulladnak ettől a gyógyszertől. De a túlélők érdekes mintázatokat hozhatnak létre. Khmm. Ehhez nem sok hozzáfűzni valóm van. Vajon az utódok miért hagyták ki ezt a fontos momentumot a folytatásból, szinte csak pár apróbb megjegyzést tettek ezügyben
7. A Dűne-saga időben és ábrázolt világképben három részre osztható: az első három kötet, az Istencsászára, és az utolsó két kötet a tervezett hetedikkel együtt. Az Eretnekei, a Káptalanház és a Dune 7 tehát egy korszakba, rövid időtartamba sorolható, mint a az első három a főszeplők jóvoltából. A cselekmény a Liga szerint 15.225-ös évben kezdődik és a 15.240-es évben marad nyitva a Káptalanház végén. Mindezt a következőért mondom: L. sz. 20.217 Gaus Andaud szónoklata II. Leto trónralépésének 10 000. évfordulóján. [A Dűne eretnekei]. A világ nem pusztul el… :))) Sőt, még a Zsarnok emléke is megmarad. :) Íme a szónoklat:Tízezer év telt el azóta, hogy megkezdődött II. Leto átalakulása emberből rakisi homokféreggé, de a történészek még mindig vitatkoznak az Indítékain. Vajon a hosszú élet reménye vonzotta? Több mint tízszeresét élte meg az általános, háromszáz szabványéves élethossznak, de micsoda árat fizetett érte. Jó okkal nevezik Zsarnoknak, de mi olyat adott neki a hatalom, amit egy ember akarhat? Az vezette, hogy megmentse az emberiséget saját magától? Csak az Arany Ösvényről szóló saját szavai állnak rendelkezésre a válaszhoz, az önigazoló dar-es-Balati feljegyzéseket nem tudom elfogadni. Volt talán valami más jutalom is, amire csak az ő saját tapasztalatai vethetnének fényt? Kielégítő bizonyítékok hiányában a kérdés vitás. Csak annyit tudunk mondani, hogy " Megtette!". Egyedül ez a fizikai tény cáfolhatatlan. - II. Leto Metamorfózisa, Gaus Andaud 10000. Évfordulói szónoklata Ebben semmi utalás arra, hogy Leto nem vett észre valami külső, gépi fenyegetést a jövőben. Ha gépek támadtak volna, és Leto erre nem figyelmeztette volna az emberiséget (egy egyszerű navigátor bezzeg megjegyzi, hogy valami sötétség vár az emberiségre az univerzum peremén), biztos megjegyzik a 10.000 évfordulón.
Szerintem nem létezik semmi jegyezet, vagy ha létezik is, nem tudtak vele mit kezdeni. Talán már meg is írták saját elképzeléseiket a Butleri-trilógia nyomvonalán haladva (Omnius és Erasmus).
Arra is rá próbálok világítani hellyel közzel, hogy mire alapozhatták a gépek visszatértét a Káptalanház alapján:
„– Az ixiek nem hatoltak mélyebbre Holzmann egységesítő felfogásába – mondta Idaho. – Csak használják – mint elméletet, ami akkor is működik, ha nem értjük. Miért tereli a figyelmemet Ix technológiájára? Az ixiek túl sok vasat tartottak a tűzben ahhoz, hogy a Bene Gesserit megbízhatott volna bennük. – Nem vagy rá kíváncsi, miért nem nyomta el a Zsarnok soha Ixet? – kérdezte Idaho. És amikor Bellonda csak bámult rá, folytatta: – Csak megzabolázta őket. Lenyűgözte az a gondolat, hogy embert és gépet szétválaszthatatlanul össze lehet vegyítem, és mindkettő a másik határait keresi. – Kiborgok? – Többek közt. Idaho nem ismeri azt a visszamaradt ellenérzést, amit a Butleri Dzsihad még a Bene Gesseritben is hagyott? Ez riasztó! Az összevegyülése annak, amit külön-külön – ember és gép – csinálhatnak. A gépek korlátait figyelembe véve ez velős leírása az ixi szűklátókörűségnek. Idaho azt mondja, hogy a Zsarnok elfogadta a Gépi Értelem gondolatát? Ostobaság! Bellonda elfordult. – Ne menj el ilyen hamar, Bell. Kicsit jobban kéne érdeklődnöd Sheeana immunitása iránt a szexuális kötelékeknél. Azok a fiatalemberek, akiket csiszolásra küldök, nincsenek bevésve, és ő maga sincs. Mégsem avatottabb nála egyetlen Tisztelet Matrónája sem. Bellonda most látta meg, mit értékel Odrade ebben a gholában. Felbecsülhetetlen, hogy mennyit ér! És én majdnem megöltem. Megrémült attól, hogy kis híján milyen hibát követett el.”
„Clairby halálos sérülést szenvedett egy topterbalesetben. Halandó, hacsak... Ezt a hacsakot kifejtették neki, és a vége kiborg lett. Társai fordítva, hátulról látták az üzenetet, de egy idő után nagyon jól meg lehet tanulni visszafelé olvasni. Ők is tudtak. Hol húzzuk meg a vonalat?”
„A szükségszerűség azt mondja, hogy most nem engedhetik meg maguknak egy Clairby-kaliberű szakember elvesztését. Kevés van belőlük. Az "egyenletes elosztás" nem jó kifejezés erre. Rések kezdenek megjelenni. És a kiborg Clairby a feszítő ék. A Sukok fel voltak készítve. Mintegy óvintézkedésként, ha egy pótolhatatlan személyről van szó. Mint amilyen a Főtisztelendő Anya? Odrade tudta, szokásos óvatos fenntartásaival jóváhagyta ezt. Hol vannak már azok a fenntartások? A kiborg is egyike volt azoknak a keverékszavaknak. Hol kezd eluralkodni az emberi test mechanikus toldaléka? Mikortól nem ember többé egy kiborg? A kísértés erősödik – "Csak ezt a kis módosítást!" És olyan könnyű addig módosítani, amíg a keverékember fenntartás nélkül engedelmes nem lesz. De... Clairby? A szélsőséges helyzet azt mondta: "Kiborgizálni!". Ennyire kétségbeesett a Bene Gesserit? Odrade kénytelen volt igennel válaszolni erre a kérdésre. Aztán már meg is volt – a döntés nem teljesen tőle származott, de kéznél volt a megfelelő kifogás. A szükség így kívánja. A Butleri Dzsihad kitörölhetetlen nyomokat hagyott az embereken. Harcolt és győzött... értük. És most itt egy másik csata abból a réges-régi konfliktusból. De ezúttal a Nővérek fennmaradása van a mérleg serpenyőjében. Hány technikai szekértő maradt a Káptalanházon? Odrade fejből tudta a választ. Nem elég. Odrade előrehajolt, és beütötte az adáskódot. – Kiborgizáljátok – mondta. Bellonda felhördült. Helyeslés vagy helytelenítés? Sosem fogja megmondani. Ez itt a Főtisztelendő Anya porondja, légy üdvözölve! Vajon ki nyerte meg ezt a csatát?, tűnődött Odrade.”
„A pilóta megérintett egy sárga mezőt a pulton. – Épp úgy csinálnak, ahogy a Bashar mondta – Némi dicsekvés volt a hangjában. Levette a sisakját, és hátrafordult. Odradénak elállt a lélegzete. Kiborg! Az arc fémmaszk, a szemek csillogó ezüstgolyók. Veszélyes talajra léptünk. – Nem mondták? – kérdezte a pilóta. – Ne sajnálkozz. Halott voltam, és ez új életet adott. Clairby vagyok, Főtisztelendő Anya. És ha most meghalok, akkor azzal ghola-életet nyerek. A mindenségit! Olyan pénzben kereskedünk, amit megtagadhatnak tőlünk. Már túl késő váltani. És ez volt Teg terve. De... Clairby?”
Amint látjuk a gépi technológia helyben megoldott és az ixiektől származik, nem kívülről. Pl. Odradéék egyszerű robotokra bukkannak:
„Roboszolgák nyüzsgő tánca az előtérben – ide-oda szaladgáltak, tisztogattak, felszedték a szemetet, vezették az újonnan érkezőket. Egy négy fős ixi csoport volt Odradéék előtt. Odrade alaposan szemügyre vette őket. Milyen gőgösek, mégis hogy félnek. A Bene Gesserit-szem mindig felismerte az ixieket, bármilyen álcát viseltek is. Társadalmuk alaptermészete nyomot hagyott az egyéneken is. Az ixiek hogbeni attitűddel viszonyultak a tudományukhoz: a politikai és gazdasági követelmények szabják meg az engedélyezhető kutatásokat. Ebből kiderült, hogy az ixi társadalmi álmok ártatlan naivitásából a bürokratikus centralizmus valósága lett – egy új arisztokrácia. Tehát olyan hanyatlás felé haladtak, amit nem állíthatott meg semmiféle paktum, amit ez az ixi csapat a Tisztelet Matrónáival kötött. Bármi lesz is a mi versenyünk végeredménye, Ix halódik. Gondolj bele: ebben az évszázadban egyetlen ixi újítás sem született.”
„Ahogy a várakozási idő egyre hosszabbra nyúlt, és a kíséret csak nem jött, Odrade először feldühödött, aztán derültség lett úrrá rajta. Végül az előcsarnok robotjait kezdte követni, elébük állt. A legtöbb robot kicsi volt, és egyáltalán nem emberszabású. Funkcionálisak. Ez az ixiek védjegye. Szorgos kis társak az Elágazáson vagy bárhol másutt. Már annyira közhelyszámba mentek, hogy a legtöbben észre sem vették őket. Mivel nem voltak képesek leküzdeni a szándékos akadályoztatást, mozdulatlan zümmögésbe dermedtek.”
„Odrade a körös-körül veszteglő mozdulatlan robotokra nézett. Némelyik zümmögött és rángatózott. Mások mozdulatlanul várták, hogy valami helyreállítsa a rendet. Az automata recepciós – egy fallikus fekete plazcső egyetlen csillogó komszemmel – kijött a kalitkájából, és az álldogáló robotokat kerülgetve Odrade felé vette az útját. – Túl nedves ma a levegő – Híg női hanga volt. – Nem tudom, mit képzel az Időjárás. Odrade elszólt mellette Tamalane-nak. – Muszáj úgy programozniuk ezeket a gépeket, hogy barátságos embereket utánozzanak? – Ez obszcén – helyeselt Tamalane. Erővel félretolta a recepcióst, mire a gép megfordult, hogy megnézze a zavar forrását, de aztán nem mozdult. Odrade hirtelen tudatára ébredt, hogy arra az erőre tapintott rá, ami a Butleri Dzsihad hajtóereje volt – a tömeg-motivációra. A saját előítéletem! Szemügyre vette az előttük álló szerkezetet. Utasításra vár, vagy egyenesen meg kell szólítani? Négy újabb robot jött be, és Odrade felismerte a saját poggyászukat rajtuk. Minden holminkat gondosan átvizsgálták, ez biztos. Kutassatok csak, ahol akartok. Semmi nyomot nem fogtok találni. A négy robot végigsietett a csarnok fala mentén, de aztán szembetalálták magukat mozdulatlanságra kárhoztatott társaikkal. A hordárrobotok megtorpantak, és várták, hogy ez a különleges állapot megoldódjon. Odrade rájuk mosolygott. – Ott mennek annak a jelei, hogy milyen átlátszóan rejtegetjük titkos énünket.”
Nekem nem tűnnek úgy, mintha bárminemű háborús cselekményre képesek lennének. :D :D :D Úgy látszik, csak annyira felületesen olvasták a műveket, hogy szemrebbenés nélkül összemosták az általuk alkotott Omniussal és Erasmussal…
Ennél bővebb utalást „gépi értelemre” nem nagyon találtam az utolsó kötetben. Nem hiszem, hogy ezekből hozott volna össze a Mester, mintegy meglepő fordulatként gépi intelligencia vezetése által megvalósuló összecsapást (már ha lett volna egyáltalán összecsapás, Herbertet nem túlzottan foglalkoztatta a csaták leírás, épp a Káptalanházában az Elágazáson vívott harc leírása volt a leghosszabb, de ez volt maximum, amire időt szánt). Ezekre alapozni a saját elképzeléseiket, szvsz, egy kicsit elkeserítő.
Szerintem a függetlenedett Arctáncoltatók (Marty és Daniel hathatós irányítása alatt) és futarok-kezelők nyomvonalat követte volna.
Nem tetszik a Dűne Vadászai… Ez, és a fentiek a magánvéleményem az egészről.
Ha ismernéd OPi korábbi hozzászólásait, tudnád, hogy szinte végigszendvedte a Brájen és Enderszon féle folytatást, a Vadászait (jómagam is, annyira, hogy a Homokférgeket nem valószínű, hogy megveszem, előbb megvárom a véleményeket, de az olvasottak tükrében nem várok semmi jót....), ha jól emlékszem be sem fejezte. :D
A hasonlat arra vonatkozott, aki az új könyvekkel kezdi, annak a három Ház-kötet után nem ugyanazt az élményt fogják nyújtani a Mester által írt kötetek, mintha az eredeti hat regénnyel kezdték volna. A Brájen-Enderszon féle kötet a silány sci-fi kategóriájába sorolható, mély tartalom és mondanivaló nélküli, annyira látszik benne a nyugati társadalom anyagias és a technológia fejlődésébe vetett hitének szemlélete, hogy az általuk vázolt "világkép" szöges ellentéte a Mester az embert a középpontba helyező világának. OPi arra világított rá szerintem, hogy épp "elég" téves "elképzelést" szív magába az az olvasó, aki a Házak-trilógiával kezdi, mert a Brájen-Enderszon féle "világ" Lagzi Lajcsi Johann Sebastian Bach-hoz (Frank Herberthez) képest. A legtöbb olvasó ennek nem lesz tudatában, mert az utózmányok által nyújtott koncepciókra lesz ránhagolódva, és a hat kötet teljesen más élményt fog neki nyújtani, ahol a történet parányi felszín, mögötte rendkívül mély gondolatiság és elmélkedés húzódik, sőt, a hat regény kifejezetten inkább a szereplők belső monológjaira, motivációira, érzelmeire és az egymással folytatott párbeszédeire helyezi a hangsúly, szemben az utódoknak csak az akcióra és cselekményekre kihegyezett történeteivel. Igaz, hogy Frank Herbert írásainak is van cselekménye, de a regényeiben, akármennyire is az viszi előre a történetet, a mögöttes elmélkedés és a szereplők gondalatainak leírása van túlsúlyban. Ha nem lesz hozzászokva ehhez, akkor nem biztos, hogy ugyanazt az élményt kapná, mintha a hat eredeti kötetbe olvasta volna el előbb.
Cherrugnak azt javasolnám, hogy előbb gyorsan felejtese el, amit az utódoktól olvasott, majd vegye meg az immár egységesített Szukits-féle Frank Herbert-köteteket, és csak ezek után fogjon bele a Házak-trilógiába, a Butleri Dzsihadot bemutató kötetekbe, és csak legvégül a Vadászokba és a Homokférgekbe... Persze, ha lesz kedved a hat mestermű után. Egy ilyen minőségű -nyugodtan mondhatom- szépirodalomi teljesítmény után nincs kedve az embernek azt látni, hogy egyesek a hozzá nem értésükből és pénzhajhászásukból fakadóan miként rombolnak le egy mítoszt...
Márcsak azért is érdemes az eredeti Dűnével kezdeni, hogy innen ismerd meg először Leto herceget, Harkonnen bárót, Thufir Hawatot, Gurney Hallecket vagy Duncan Idahot. Meg fogod látni mennyire más kép fog kialakulni róluk benned, és sokkal de sokkal élőbbek lesznek, érzelemmel átszőttek, igazi ás valóságos egyéniségek. Ha a Házakat nem később olvasod el, akkor ezen szereplők jellemének megismerése tekintetében sokat fogsz veszteni, mert az előzményben megismertek alapján fogod szemlélni őket, és szerintem ez nagy veszteség lenne...
"úgyhogy a valódi Dűne-kötetektől még többet várok," - nem biztos hogy tetszeni fognak. Kb. mint Lakodalmas Lajos első 4 kazettája és a Nagy h-moll mise Johann Sebastian Bach-tól, nemcsak szinvonalban, hanem még műfajban is teljesen különböznek.
Új vagyok a Dűne terén, nemrég vettem meg az első könyvet, amit ráadásul nem is maga Frank Herbert, hanem író-utódai írtak: Az Atreides-házat. Nekem már ez is nagyon tetszik, úgyhogy a valódi Dűne-kötetektől még többet várok, meg is szeretném vásárolni valamennyit.
Ennek a könyvnek a bevezetőjében viszont azt olvastam, hogy a Szukits kiadó örvendetes módon átdolgozta-átfésülte korábbi kiadásait, és az azokban lévő helyesírási, terminológiai hibákat az újabb kiadásokban már sorra kijavította.
Kérdésem a következő lenne: nem tudjátok, hogy a 13 kötet közel melyek estek már át ezeken a korrektúrákon? Szeretném, ha valamennyi azonos állapotban lenne meg, úgyhogy ha kell, inkább kivárom az újrakiadásokat, és nem keresgélek antikváriumokban a régebbi példányok után.
De, el lehet. Alt-ot kell nyomni kattintáskor, és megy is a büntetőjárat:P
RTS-hez képest (nem alapjában véve lenne bajom az RTS-sel, csak 15 év alatt gyakorlatilag semmit nem fejlődtek) nekem máig tetszik, ha hülyén támadsz négyszeres túlerő sem mindig elég, ha jól csinálod veszteség nélkül minden küldetés megoldható normal fokozaton. (mondjuk ez...időigényes:D)
Ugyanaz a legzavaróbb benne mint a legtöbb ilyen játékban, hogy legfőbb dolgod az idióta egységeid intelligenciáját helyettesíteni. (bár sokat segít, ha megtalálod a gyorsbillentyűket)
