Az alkotmánytervezet négy részből áll. Az első fejezet címe még kérdéses: vagy a Nemzeti hitvallás, vagy a Nemzeti nyilatkozat címet viseli majd. Ezt követi az Alapvetés című rész, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország; majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam, amely az államszervezetről szól.
"Az egy dolog, hogy nem vesz részt két ellenzéki párt az alkotmányozásban, amelynek kimondva vagy kimondatlanul az az alapja, hogy nem kívánnak legitimációt adni a szerintük akármilyen szempontok szerint nem megfelelő új Alaptörvényre ill. Alkotmányra.
Ez azért nem kifogásolható egyértelműen, hiszen a szavazóik úgy adtak nekik mandátumot, hogy elfogadták választási programjukat."
Frimi!
Nézd, attól, hogy a szavazóik elfogadták őket és mandátumot adtak nekik, attól az a tény még tény és való marad, hogy ugyanakkor ezek a mandátumok az összes képviselői mandátumoknak kevesebb mint egyharmadát teszik csak ki ott az ellenzéki oldalon! Sőt, még attól is kevesebbet (MSZP és LMP) , mert a Jobbik ellenzékki párt létére sem vonja ki magát az alkotmányozási munka alól!!!!
Az MSZP és az LMP azzal, hogy a közpénzből és adóforintokból kapott fizetése ellenére sem megy be dolgozni a munkahelyének számító parlamentbe, még a saját választóit is becsapja (főleg őket, mert az örökösen tartó mocskolódásuk még talán az alkotmányozási folyamatból hiányzik a legkevésbé)!! <<<<(Nem felmentés akar ez lenni!!! Csak így tisztább lesz az alkotmány is.)
Azonfelül még kivonják magukat az elől parlamenti többségi döntés alól (!!), amelynek értelmében most alkotmányozási munkának kell folynia a parlamentben! Mintha a többségi döntés őrájuk nem volna érvényes!... ...Visszatetsző!
Azonfelül 2006-ban nekik (a mostani MSZP-LMP-ellenzéknek) is volt valami alkotmánytervezet-féléjük, ami hasonló elveket (is) tartalmazott (meg még egy egész sor lényegbevágó különbséget is, amiktől végül is a Fidesz tervezete lett jobb a szocikétól), mint a mostani FIDESZ-KDNP-s kormányoldali alkotmánytervezet, csak most hogy a jobboldal alkotmányoz, el szerették volna rejteni a sajátjukat az emberek elől (szerencsére nem sikerült elrejteniük), hogy mondhassanak kígyót-békát a FIDESZ-KDNP-s kormányoldal alkotmánytervezetére, de most hogy már az emberek láthatják, hogy a szocik alkotmányterve hány ponton hasonlít a Fideszéhez, és a Fidesz alkotmánytervezetét mindezen tények ellenére is keresztben-hosszában támadják, így már ugyancsak "kilóg a lóláb"!!
Ők (az MSZP, és az LMP mint az SZDSZ "folytatása" -- csak nem vallják be!!!) már csak ilyenek maradnak! Amikor ők kormányoznak, akkor kellene az a valami, de nem sikerül nekik sohasem valami miatt, amikor meg ellenzéki szerepbe szorulnak, akkor meg az éppen aktuális kormányt akarják elgáncsolni, hogy a folyamatot "nehogy már" véghezvigye. Összevissza hazudoznak, sosem javulnak meg!
"Úgy sejtem, hogy amit leírtál, az nem egy szabatos jogászi válasz kérdése(im)re, hanem egy Fidesz hívő vélekedése."
Igen, Frimi, teljességgel igazad van. Ha rálépsz a régebbi hsz.-aimra (a PoliDili-n belüli topikok jönnek csak ide), látni fogod, hogy nyíltan bevallom, hogy FIDESZ-KDNP-szimpatizáns vagyok, és bár egyik pártnak sem vagyok a tagja, a FIDESZ-KDNP-hez való gondolkodásmódbeli kötődésem megingathatatlanul erős!
Jogász sem vagyok, ebben is fején találtad a szöget. De azért a politikai eseményeket igyekszem nyomon követni a jobboldali és a baloldali sajtótermékekben is. (Bár a baloldaliakat éber kritikával figyelem;>> hajlanak ugyanis a ferdítésekre -- hogy finoman fogalmazzak... !)
A "Magyar Nemzet" jár nekem, a "Népszabadság" lapjaiból meg a fontosabb cikkeket tartalmazókat időről időre megveszem, hogy lássam, hogyan gondolkodik a baloldal. Ezenkívül még idóről időre érdekel jobboldalról a "Magyar Fórum", baloldalról a "Népszava". Eddig az újságok.
TV-csatornák: jobbról a "Duna", "Duna Autonómia", "M1", "M2", "HírTV"; balról pedig az "ATV", "TV2", "RTL Club".
"Ki nevezte az MSZP-ből példaképnek a felsoroltakat? Maximum Károlyit, akit más nézőpontból értékelnek."
Nézzél csak rá mondjuk Medgyessy Péter exminiszterelnökre (alias: >>Medgyessy "Grasham" Péter<<, a botrányos Grasham-palota-ügylet kapcsán)!
Dr. Medgyessy Péter "D-209"-es "III/II-7"-es titkosügynök, és miniszterelnök egy személyben! "Titkosügynök és Miniszterelök"; "Nőgyógyász és Kazánkovács";... ...világos, ilyenek kellenek a szociknak!!! "Kiválóságok"!
<<Itt van a "DR. Medgyessy Péter "D-209"-es "III/II-7-es titkosügynök és nagy miniszterelnök" lefotózott "OKLEVELE"!
Tedd el emlékbe, ha tetszik! Ha meg nem tetszik, felejtsed ell!
Rákosi Mátyás meg olyan jelmondattal állt elő hatalomra kerülése előtt és pillanatában (ez is a kampány része volt a hírhedett kékcédulás választások előestéjén) ami szó szerint így hangzik (Sic!):
"1711: Rákóczi,>>... ...1945: Rákosi!!!"
(Nem átallotta magát az a tömegmészáros Rákosi II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemhez hasonlítani saját magát, csak hogy a rímeltetés kapcsán pluszvoksokat szerezzen a komcsi pártnak!!!)
Erre varrjál gombot! Hülyeségeket bárki állíthat, még egy elvakult liberális is. Rákosi akkor azt állította, a Te liberális elvakult felfedezetted meg emezt. Mindkettő parsztvakítás! ((Mellesleg a liberálisok ezeket nem hülyeségből, hanem néphülyítés és parasztvakítás céljából állítják! A fenti "jelmondattal" Rákosinak is ugyanez volt a célja, bár nem liberális, hanem vadkommunista volt (egyébként a liberálisokat és szocikat-komcsikat ugyancsak baráti szálak kötötték össze mindig is), amíg csak élt!))
Ez az egész szerencsétlen ország azért tart ott, ahol áll, mert 1945-től kezdve (az 1990-1994-es és az 1998-2002-es időszakot ide nem számítva) 57 éven át a kommunistákra, szocialistákra, és liberálisokra hallgatott! ((1990-1945=45; 1998-1994=4; 2010-2002=8; 45+4+8=57;. 57 év!!!)
Álérv! Kik ellen küzdött Nagy Imre, és kiknek állt az élére az ország hivatalos legfőbb képviselőjeként az 1956-os forradalom idején? No ezeket válaszold meg előbb!
Igaz hogy a kommunista párt tagja volt, de az ugyancsak kommunista (és diktátor) Rákosi Mátyás és Sztálin (akkor nagy szó volt!), és azok népelnyomó rendszere ellen küzdött elejétől fogva mindvégig (!!!), és 1956-ban a forradalmárok élére állt, akiknek hősi tetteit ismerte el és vallja magát a forradalmárok eszmei utódjának a FIDESZ-KDNP pártszövetség, és az Orbán-kormányzat (1998-ban is, és most is!)!
De csak a neve. Az államformája továbbra is köztársaság marad. ("Magyarország" államforma ui. nem létezik, mert nem létezhet! Az államforma lehet pl.: királyság, alkotmányos monarchia, császárság, cárság, népköztársaság, köztársaság, stb... .) Magyarország államformája a köztársaság!
Úgy tűnik, hogy félfüllel rosszul hallottam, vagy aki mondta, nem jól mondta... Ez egy precíz válasz, elfogadom, de mégis tovább kellene gondolni a dolgot, hogy mik annak következményei, ha egy párt nem esküszik fel az Alaptörvényre? Mert most ez van készülőben...
Úgy gondolom, hogy - bár csak félfüllel hallottam - a parlamenti közvetítésben, hogy a képviselőknek nem kell felesküdniük az Alaptörvényre/Alkotmányra, hanem arra kell, hogy annak előírásait be fogják tartani.
Ha van egyéb vélemény, örömmel olvasnám. Ha azonban nincs, akkor viszont az MSZP álláspontja nem tartható, hiszen az esküre nincs szükség.
Meg úgy egyáltalán, a felvilágosodás, a reformkor, 1848 és a kiegyezés korának politikusai kimaradtak. Csak nem azért, mert akkor számot kellene vetni azzal, miben megy szembe az ő eszméikkel a mostani alkotmányozás? Az MSZP példaképeihez meg csak nem kéne sorolni őket, rontaná az egybites képet.
Néhány éve a fórum egyik elvakult liberálisa írta azt, hogy Kossuth, Eötvös, Deák, Batthyány tulajdonképpen az SZDSZ előzményének, történelmi gyökerének tekinthető. Ezzel szemben szerinte a Fidesznek nincs történelmi gyökere, vagy ha van is, akkor csak a Jobbikkal közös és szégyellnivaló.
Nagyjából ahhoz hasonló színvonalú gondolkodást tükröz ez a felsorolás.
Strasbourgban nyílik az újabb front az Orbán-kormány ellen
Többen is érkeznek Magyarországra a következő hónapokban az Európa Tanács nevű jogvédő testület részéről, hogy megvizsgálják a készülő alaptörvényt és az általános demokratikus állapotokat. A vizsgálódás mögött egy kormánypárti politikus szerint a magyar szocialisták állnak, az eljárás kezdeményezését ugyanakkor a Fidesz szövetségesei közül is támogatták egyesek. A Tanács vizsgálatának jogkövetkezményei nincsenek, de évekig okozhat kellemetlenséget a kormánynak.
Komoly erőfeszítéseket tettek az utóbbi hetekben a magyar kormány képviselői annak érdekében, hogy többé ne kerüljenek olyan nemzetközi kritikai össztűz alá, mint a médiatörvény elfogadása után, de lehetséges, hogy ismét hasonlóra kell számítaniuk. Egyre komolyabb figyelem övezi ugyanis a készülő új alaptörvényt, és megtörténtek az előkészületei egy olyan eljárásnak, amely hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat és magyarázkodásra kényszerítheti a kormányt külföldön.
Az emberi jogok érvényesülésén őrködő, 47 tagországot tömörítő Európa Tanács nevű szervezet mellett működő Velencei Bizottság kedden tette közzé azt a jelentését, amelyben kemény kritikával illette a magyarországi alkotmányozási folyamatot, amely szerinte túl gyors és nem eléggé átlátható.
Az Európai Parlament strasbourgi székházának szomszédságában működő, de az Európai Uniótól független szervezet tanácsadó testületét eredetileg Navracsics Tibor kormányfő-helyettes kereste meg még februárban, az [origo] információi szerint kifejezetten azért, hogy megelőzze egy olyan kritikai hullám elindulását, amilyen a médiatörvény körül zajlott. Navracsics felkérése arra vonatkozott, hogy a testület vizsgálja meg a készülő alaptörvény néhány pontját, például azt, hogy ki és mikor fordulhasson az Alkotmánybírósághoz.
Folytatódó vizsgálódások
A történet le is zárulhatott volna ezzel a kormány számára kényelmetlen, de nem túl nagy vihart kavaró jelentéssel, a Velencei Bizottság munkája azonban még nem ért véget. A komoly tekintéllyel rendelkező jogászokból álló testület (magyar részről Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Trócsányi László korábbi alkotmánybíró, jelenlegi párizsi nagykövet a tagja) ugyanis újabb felkérést kapott, és ezúttal már az alaptörvény egészének értékelésére. A testület az [origo]-val azt közölte, hogy ezt a felkérést az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) úgynevezett monitoring bizottságától kapták. Jelentésüket a közgyűlés június közepén esedékes ülésére készítik el, vagyis közel két hónappal az után, hogy a tervek szerint április 18-án a magyar parlament elfogadja az új alaptörvényt.
Az Európa Tanács részéről ugyanakkor nemcsak a Velencei Bizottság vizsgálja a magyar alkotmányozást. A közgyűlés monitoring bizottsága március 25-én kijelölt két saját jelentéstevőt is, egy svéd és egy cseh raportőrt, akiknek nemcsak az alaptörvényről, hanem a magyar demokrácia helyzetéről, az emberi jogok érvényesüléséről és a médiatörvény hatásairól is képet kell adniuk - tájékoztatta az [origo]-t a közgyűlés egyik magyar tagja.
A kéttagú delegáció várhatóan szintén májusban érkezik Budapestre, és - akárcsak a Velencei Bizottság munkacsoportja - egy jelentésben összegzi majd tapasztalatait. A vizsgálódás előzménye, hogy januárban - még a médiatörvény körüli botrányok idején - a közgyűlés szocialista frakciója monitoring eljárás megindítását kezdeményezte Magyarország ellen, a kormány szerintük demokratikus normákat sértő intézkedései miatt, kezdeményezésük akkor azonban nem kapta meg a szükséges többséget.
Egy hallgatólagos megállapodás
Az indítvány ezután került a közgyűlés monitoring bizottsága elé. Az eljárási szabályzat szerint a folyamatot a testületnek mindenképpen el kellett indítania, hiszen azt több mint tíz képviselő (legalább két országból és két politikai csoportból) kezdeményezte: a javaslatot 24 képviselő írta alá, többségük svéd (10 képviselő), a politikai csoportokat tekintve pedig a szocialista (14 szocialista, plusz egy képviselő a német baloldal pártjából). Figyelemre méltó, hogy aláírta a kezdeményezést öt néppárti képviselő is (három svéd, illetve egy észt és egy ciprusi), miközben az Európai Néppárthoz tartozik a Fidesz is.
A monitoring bizottság a jelentéstevők és a Velencei Bizottság vizsgálata alapján dönt majd arról, hogy javasolja-e a közgyűlésnek a Magyarországgal szembeni monitoring eljárás megindítását. Kivételes döntésnek számítana, ha valóban elindulna a vizsgálat, hiszen - mint azt a PACE több magyar képviselője is megerősítette - egy hallgatólagos megállapodás szerint az Európa Tanács nem monitoroz EU-tagállamokat. Korábban voltak ugyan ilyen kezdeményezések, de ezeket rendre elutasították.
Az Európa Tanács jelenleg Azerbajdzsánban, Bosznia-Hercegovinában, Grúziában, Moldovában, Monacóban, Oroszországban, Szerbiában, Törökországban és Ukrajnában kíséri figyelemmel az emberi jogok és a demokrácia alakulását. Kaufer Virág LMP-s parlamenti képviselő, a monitoring bizottság magyar tagja az [origo]-nak azt mondta, precedensértékű lenne, ha sikerülne elindítani a folyamatot egy EU-tagállamban (az alapvető jogok számonkérése a tagállamokon még az EU-nak is nehézségeket okoz, erről ebben a cikkben olvashat).
Aggódik a Fidesz
"Rendkívül kellemetlen lenne" - mondta az esetleges monitoring eljárásról az [origo] érdeklődésére Braun Márton fideszes képviselő, a magyar PACE-delegáció vezetője. Szerinte a főként svéd képviselők által aláírt kezdeményezés különlegessége, hogy nem egy-egy jogszabályt kívánnak vizsgálni, hanem a magyar jogrend egészét át akarják áttekinteni. Épp ezért egy vizsgálat hosszú évekig tarthat, és nemcsak a jelenlegi, hanem egy következő kormánynak is nehézségeket okozhatna, még ha a szankcionálási jogkörrel nem bíró Európa Tanács részéről csak szóbeli bírálatokra is lehet számítani.
A 24 képviselő által aláírt kezdeményezésben szerepel például, hogy az aláíróknak információik vannak politikai okokból elbocsátott köztisztviselőkről, illetve szerintük az alkotmánybírók jelölésének új módja megkérdőjelezi a testület függetlenségét. Braun szerint ő a monitoring bizottság március 25-i ülésén tételesen cáfolta a kezdeményezésben szereplő, aggodalomként megfogalmazott állításokat.
A kormánypárti képviselő azt mondta: A március 25-i ülésen minden a magyar szocialisták forgatókönyve szerint történt, Szabó Vilmos szocialista képviselő, a magyar PACE-delegáció helyettes vezetője ugyanakkor tagadta, hogy ők állnának a kezdeményezés mögött. Az [origo] megkereste e-mailben Marietta de Pourbaix-Lundin svéd parlamenti képviselőt, a monitoring-kezdeményezés benyújtóját, hogy megtudjuk, milyen forrásokból származnak Magyarországról szóló ismeretei, de egyelőre nem kaptunk választ.
Fókuszban az Alkotmánybíróság
Bár a kormány célja az volt a Velencei Bizottság megkeresésével, hogy megelőzze az elhúzódó vita kialakulását, az szinte biztosnak tűnik, hogy hónapokig napirenden lesz az alaptörvény témája. Az Európa Tanácsból származó információink szerint a szervezet közgyűlése ugyanis októberi plenáris ülésén foglalkozik majd a Velencei Bizottság, valamint a cseh és svéd raportőrök megállapításaival.
A magyar kormánypártok a legkeményebb bírálatokat eddig is amiatt kapták a bizottság részéről, hogy korlátozták az Alkotmánybíróság jogkörét. Egy, a bizottság munkáját jól ismerő forrás szerint a további vizsgálódás során biztos, hogy részletesen fognak foglalkozni ezzel a kérdéssel. A forrás szerint ennek során nemcsak a kormánnyal folytatott tárgyalásaira támaszkodhat majd a bizottság, de "jól ismeri" a másik oldal, az Alkotmánybíróság véleményét is. Március eleji budapesti látogatásukon ugyanis nemcsak az Alkotmánybíróság elnökét, Paczolay Pétert hallgatták meg a munkacsoport tagjai, hanem az egész testületet, illetve találkoztak Sólyom László korábbi államfővel, az Alkotmánybíróság első elnökével is
Az MSZP ún. "példaképei" között ott vannak Kádár János; továbbá Nyers Rezső, Fehér Lajos és Fuck Jenő hármas csoportja (nevükhöz fűződik a félresikerült 1968-as "Új Gazdasági Mechanizmus"), aztán a "keményvonalasak": Rákosi Mátyás (Róth Manó), Farkas Mihály (az ÁVH főnöke volt), Gerő Ernő, Révai József, Kun Béla, Szamuely Tibor, Lindner Béla, Károlyi Mihály; no meg a "szentek és sérthetetlenek" kis csapata: Karl Marx, Friedrich Engels, Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin), és Joszip Viszáljonovics Dzsugaszvilli (Sztálin).
Ki nevezte az MSZP-ből példaképnek a felsoroltakat? Maximum Károlyit, akit más nézőpontból értékelnek.
A FIDESZ-KDNP igaz példaképei soraiban viszont ott találjuk Antall József min. eln. urat, Nagy Imre min. eln., Horthy Miklós korm., II. Rákóczi Ferenc Erd. fjd., Bocskai István Erd. fjd., Hunyadi Mátyás kir., Hunyadi János (a nándorfehérvári győztes honvéd-parancsnok), Károly Róbert kir., IV. Béla kir. ( ő is honvédő!), I. (Szent) László kir., I. (Szent) István kir. (államalapító), Géza Mo.-i fjd., és hogy eme topik témájához is viszonylag közel maradjunk, II. András kir. (ő volt az "Aranybulla" nevű ős-alkotmány fő megszerkesztője (évszám: 1222)!!)
Nagy Imre milyen párti politikus is volt?
Mitől lenne a felsorolt személyeknek több köze a Fideszhez, mint más pártokhoz?
Horthy az, akiről ez elmondható, a baloldali, liberális és zöld pártok nem valószínű, hogy kérnek az ő rendszerének szellemiségéből (mégha időnként át is esnek a ló másik oldalára a kritikát illetően).
Esetleg Antall József, bár életében igencsak ostorozta az ő kormányát a Fidesz, elég Orbán Viktor 1992-es pécsi beszédére gondolni (amit néhány behelyettesítéssel simán át lehetne alakítani a mostani kormány kritikájává). Sőt, az ő és Tölgyessy Péter nevével fémjelzett paktumot mostanában is le szokták szólni jobbról.
Ami meg az Aranybullát illeti, nevezhetnénk akár paktumnak is. Csakhát, ahogy előbb írtam, ez a szó nem cseng jól a mostani alkotmányozók körében... Azt pedig el szokták felejteni, mi is volt az előzménye: II. András "elkúrta".
A kormánypárti javaslat módosításairól folytatódik a vita
Az Országgyűlés mai egynapos ülésén fejezi be a kormánypárti alaptörvény-javaslat részletes vitáját. A képviselők a megszokott interpellációs blokk előtt, összesen öt órában utoljára szólhatnak hozzá a készülő alaptörvény tervezetéhez, amennyiben ahhoz a későbbiekben már nem érkeznek további módosító indítványok.
Úgy sejtem, hogy amit leírtál, az nem egy szabatos jogászi válasz kérdése(im)re, hanem egy Fidesz hívő vélekedése.
Ez persze csak annyiban probléma - tiszteletben tartom személyes meggyőződésedet, amely e kérdéstől eltekintve néhány dologban helyenként lehet akár az enyém is, de nem mindenben-, hogy magam tényleg egy jogász - ha lehetséges egy alkotmányjogász - jogi álláspontját szerettem volna megismerni abban a kérdésben, hogy kötelező-e a parlamenti pártoknak felesküdni az Alaptörvényre ill. Alkotmányra? És ha igen, akkor mik a következemények az eskü elmaradása esetén? Értem, hogy neked ez az álláspontod, magam meg inkább a joghoz szeretném igazítani a sajátomat.
Az egy dolog, hogy nem vesz részt két ellenzéki párt az alkotmányozásban, amelynek kimondva vagy kimondatlanul az az alapja, hogy nem kívánnak legitimációt adni a szerintük akármilyen szempontok szerint nem megfelelő új Alaptörvényre ill. Alkotmányra.
Ez azért nem kifogásolható egyértelműen, hiszen a szavazóik úgy adtak nekik mandátumot, hogy elfogadták választási programjukat. Magam úgy látom, hogy - eltekintve a kényszer és szükségszerű megfogalmazásoktól, meg a múltbéli történésektől - egyik párt választási porgramja sem tartalmazta explicit az alkotmányozást, ugyanakkor az mondható, hogy implicit az 20 éve benne van. A választók minden pártra az ismerhető programjuk alapján adták le szavazataikat és - ezen a ponton - egyetértek az LMP-vel, amikor erre azt mondja, hogy "Nem erről volt szó!". Pontosabban: erről nem volt szó explicit.
A választóknak az alkotmányozáshoz való hozzáállása szavazatok alapján pontosan nem ismerhető egyik párt esetében sem, nem mérhető. (Csak az lenne mérhető, ha közvéleménykutatás történne, de ismerjük annak pontosságát...) Így az sem, hogy totálisan helyeslik-e a legitimáció megadását, azaz követelik-e a folyamatban való részvételt, avagy egyetértenek azzal, hogy a 2/3-os többség csak a legitimációért küzd, és ha a részvétel megtörténik, akkor meg az történik, amit a 2/3 akar. Megjegyzem, úgy rémlik, hogy mindkét párt az alkotmányozási folyamat kezedeti szakaszában részt vett, és csak azután távozott, hogy nem látott reményt a javaslataik érvényesítésére.
Hogy melyik az erősebb követelmény: minden "ellenszél" ellenére részt venni az alkotmányozásban az utolsó stációig és felválalva azt, hogy semmi meg nem valósul abból, amit képvislenek, vagy - mint azt teszik - kivonulnak, nos, hogy melyik volt a helyes magatartás, az igazándiból abból mérhető le majd, hogy a következő választáson mennyi szavazatot fognak tudni begyűjteni? Mert ez a lépés is befolyásolni fog.
"Hülye lenne a Fidesz, ha nem gondolna a jövőre, és nem próbálná meg folytatni tevékenységét. A szocik is ezt tették a 80-as években."
A Fideszben meg a szocialistákban (régen MSZMP, ma MSZP; egyre megy... ... ...) csak és kizárólag annyi a közös, hogy mindegyik a jövőjén gondolkodik, és folytatja a megkezdett tevékenységét. De csak ennyi, és semmi több!!!
((A Fidesz a jövőjén kívűl még a jövőn is gondolkodik, azaz az országunk és mindannyiunk jövőjén is gondolkodik!>>> Ez már viszont különbség!))
A különbségekről!
A Fidesz is a jövőjét építgeti, meg az MSZP is. No persze; lászatra ennyi!!
Csak amíg az MSZP rombolja, addig a FIDESZ-KDNP fokozatosan felépíti az ország jövőjét. Mások a példaképek is a jobb, és baloldalon!
(1.) -- Az MSZP ún. "példaképei" között ott vannak Kádár János; továbbá Nyers Rezső, Fehér Lajos és Fuck Jenő hármas csoportja (nevükhöz fűződik a félresikerült 1968-as "Új Gazdasági Mechanizmus"), aztán a "keményvonalasak": Rákosi Mátyás (Róth Manó), Farkas Mihály (az ÁVH főnöke volt), Gerő Ernő, Révai József, Kun Béla, Szamuely Tibor, Lindner Béla, Károlyi Mihály; no meg a "szentek és sérthetetlenek" kis csapata: Karl Marx, Friedrich Engels, Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin), és Joszip Viszáljonovics Dzsugaszvilli (Sztálin). Ha rájuk gondolok, akkor ez a legsötétebb gazemberek, hazaárulók, spiclik, besúgók névsora. Erkölcsi alapot bizonyosan nem ad semmihez sem!
(2.) -- A FIDESZ-KDNP igaz példaképei soraiban viszont ott találjuk Antall József min. eln. urat, Nagy Imre min. eln., Horthy Miklós korm., II. Rákóczi Ferenc Erd. fjd., Bocskai István Erd. fjd., Hunyadi Mátyás kir., Hunyadi János (a nándorfehérvári győztes honvéd-parancsnok), Károly Róbert kir., IV. Béla kir. ( ő is honvédő!), I. (Szent) László kir., I. (Szent) István kir. (államalapító), Géza Mo.-i fjd., és hogy eme topik témájához is viszonylag közel maradjunk, II. András kir. (ő volt az "Aranybulla" nevű ős-alkotmány fő megszerkesztője (évszám: 1222)!!) Hát, mit mondjak, "kicsit" más értékrendet képviselnek, mint a szocik ún. "példaképei"! Becsületet, erkölcsöt, törvénytiszteletet, jogrendet hordoz minden egyes itt felsorolt neves személyiség!! És ennek a Magyar Hazának ez kell!!!!
Az az összemosás, hogy mind a két párt egyformán a jövőben megteendő útjára gondol, azért nem állja meg a helyét, mert ez az irányvonal az MSZP számára a hazugság, az országrontás, és a csalás útja, addig a FIDESZ-KDNP útiránya a törvényességen, jogrenden, becsületen és egyenes erkölcsön alapuló demokratikus jogállam és valódi szociális és egyéb értelemben is értett jóléten alapuló, becsületesen boldogulni akaró és tudó állam irányába vezet!!! Azaz, a két párt jövőbeli útja -- finoman szólva -- nem egyfelé visz!
Magyarországon veszélyben a demokrácia és a jogállam!
Az új magyar alaptörvény (alkotmány) tervezete súlyos támadás a magyarországi demokrácia és jogállam ellen!
Számos vezető magyar politikai szereplő, pl. Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke, a Magyar Köztársaság korábbi elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kis János, a magyar liberálisok korábbi elnöke, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa stb. súlyosan kritizálták az új alkotmány tervezetét annak komoly hiányosságai és torzításai miatt.
ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK
1. A parlamenti ellenzék kivonult a szövegtervezet előkészítésének munkálataiból, és nem zajlott társadalmi politikai vita sem.
2. A kormányzó Fidesz–KDNP-koalíció azt állítja, hogy az új alkotmány teljesen legitim lesz, de nem hajlandók népszavazásra bocsátani. 3. A tervezet számos alapvető kérdést nem rendez, pl. szavazati jogok, bírósági rendszer, abortusz stb., hanem azokat alsóbb szintű törvények hatálya alá utalja, amelyeket a parlamentnek minősített többséggel kell elfogadnia.
TARTALMI KÉRDÉSEK
4. A preambulum utalást tesz Istenre és a kereszténységre mint nemzetmegtartó tényezőre. Ezt nem tekinthetjük értéksemlegesnek, és ezzel az alaptörvény kizárja mindazokat, akik más felekezethez tartoznak vagy vallás nélküliek.
5. A preambulum összekeveri a politikai és az etnikai nemzet fogalmát. A nem magyar nemzetiségű magyar állampolgárokat, valamint a magyar nemzetiségű nem magyar állampolgárokat is a nemzet részének tekinti. 6. Az alkotmánytervezet kinyilvánítja, hogy nincs jogfolytonosság a jelenlegi magyar alkotmánnyal, holott a jelenlegi teljes jogrend és szerződési gyakorlat ezen alapszik.
7. A jelenlegi alkotmánnyal ellentétben az új tervezet nem védi a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségeket.
8. A jelenlegi alkotmánnyal ellentétben az új tervezet nem védi a magántulajdont.
9. Az új tervezet utat nyit az abortusz esetleges betiltása felé.
10. Az új tervezet megnyitja annak lehetőségét, hogy a gyermekes szülőknek többszörös szavazati joga legyen, így sérti az egyenlő szavazati jog elvét.
11. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelenlegi kormány a jelenlegi alkotmány változtatásával jelentősen megkurtította. Az új tervezet elfogadja ezt a korlátozott hatáskört.
12. Az új tervezetből kiolvasható, hogy a kormányzat ki akarja terjeszteni a befolyását a bírósági rendszerre, az utolsó független hatalmi ágra.
13. Az új tervezet megszüntet három jelenlegi ombudsmani tisztséget: a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok, az adatvédelem és a jövő generációk országgyűlési biztosáét.
14. Az új tervezet csaknem az öszszes állami intézmény vezetőjének kinevezési szabályait megváltoztatja; 9 vagy akár 12 évre növeli hivatali idejüket, ezzel oly módon erősíti meg a pozícióikat, hogy azok a személyek, akiket a jelenlegi kormány nevez ki, gyakorlatilag elmozdíthatatlanokká válnak. Azáltal, hogy ezeket a tisztségeket ilyen rendkívül hosszú ideig elfoglalják, súlyosan korlátozzák az összes majdani kormány mozgásterét.
15. Az új tervezet a Fidesz számára biztosítja egy alkotmányos puccs lehetőségét. Az új Költségvetési Tanács, amelynek többsége főleg Fideszhez lojális emberekből áll, vétójoggal bír majd a költségvetés elfogadásában, a köztársasági elnök pedig feloszlathatja a parlamentet, ha március 31-éig nincs elfogadott költségvetés.
Azért ez aranyos. A Fidesz-KDNP-nek jár az "ártatlanság vélelme", de "Ha majd valamit elkövetnek a szocik, akkor arra már megvannak a megfelelő "Btk."-s paragrafusok". Mire, arra, ha nem esküsznek fel az alaptörvényre?
<<Itt van a "DR. Medgyessy Péter "D-209"-es "III/II-7-es titkosügynök és nagy miniszterelnök" lefotózott 
