A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A Bell–CHSH-egyenlőtlenségéve kimutatható, hogy a kortárs i komplexes kvantumfizika nem elég, mert a Bell–CHSH-egyenlőtlenség jelenség csakis a j komplexemmel magyarázható úgy, hogy a kvantum összefonódás nem terjed pillanatszerűen . Ez a j komplex hordozza az információt a kvantum összefonódás helyi érvényesüléséhez .
Az elektrosztatikus töltés és a mágnesrúd között egy i F komplex erő keletkezik .
Ez a komplex erő nem mérhető ki két eszköz között, mert két eszköz között csak a valós erők mérhetők ki . Ezért kell négy eszköz hozzá, keresztes elrendezésben . Az erő ami a keresztes rendszerben keletkezik már valós, de nem tudom kiszámolni, hogy számszerűen mekkora is lesz .
Úgy mérhető, hogy a két elektrosztatikus konduktor között keletkező erő és a két mágnesrúd között keletkezett erőn túl keletkezik az elektrosztatikus konduktor és a mágnesrúd között az erő .
Tehát nem egyszerű a kimérése, de nincs elvi akadálya a kimérésének .
Te Okos, mi a különbség agravitációs hatásnban a proton és proton közott, meg a proton és elektron közott? És a proton proton kozott meg a proton elton kozott?
Téged meg, szuperfizikus, azêrt dorgállak meg, mert te azt állitod, hogy fénykozvetitö közeg létezik, de a hatását pl. az elemi részecskére ignoráltad, ill. nem létezönek tekinted.
Es hasonló, mint az áltrel, ami tévesen a gravitációt a téridö meggörbülésenek, tehát geometriának, tekinti a tömegek körül és NEM kölcsönhatásnak a részecskék közott.
Nálam a gravitáciòs is kölcsonhatas a részecskék közott, épp úgy mint az elektromágnesesség. Ez különbözteti meg tobbek kozott az atomiszitikus fizikámat a modern fizikáròl.
