A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
„mond meg öszintén és beláthatòan, elfogadhatóan mire kell a fényközvetitö közeg, ha az atomok spektruma egyedul a töltések mozgásával már megmagyarázható?”
Ez egy nagyon jó kérdés. Ha a töltések mozognak, az azt jelenti, hogy az elemi részecske, mint a töltéshordozó mozog, vagy azt, hogy a részecskéből kiáradó töltések a részecske mozgásától függetlenül, egy maximált sebességgel mozognak? Ha a téridőben haladva pontról pontra változik a töltés értéke, akkor ez az értékváltozás a töltéshordozó részecske távolságától függ, vagy a részecske sebességétől függ, amivel halad?
Az alapaxiómám, hogy a megfigyelt stabil elemi részecskéknek, e, p,P, E, két féle megmaradó elemi töltêse van, az egyik a jol ismert elektromos elemi töltés, a másik meg az elemi gravitációs tö!tés és hogy ezek mekkorák, már többször itt meg is adtam.
Ezekböl vezettem le a prognózisokat amiket összevetettem a megfígyeléseknek.
Ha ez a magyarázat neked NEM elég, nem tehetek róla.
Ha egyáltalan fegyverszünetet akarnánk kötni, mond meg öszintén és beláthatòan, elfogadhatóan mire kell a fényközvetitö közeg, ha az atomok spektruma egyedul a töltések mozgásával már megmagyarázható?
Es topic címe "Milyen lesz a jövó fizikája?" és ide a te megzavarodott gondolataid NEM tartoznak ide.
Evvel szemben az én Atomisztikus fizikámat eddig NEM tudta senki SEM càfolni, mert ellentmondásmentes axiómákra van épitve és a prognózisai megfelelnek a megfígyeléseknek!
Az atomiszitikus fizika legfontosabb képletei az Atomisztikus fizika topic 7042-rs hsz-ában vannak összefoglalva. Itt szerepel Maxwell egyenlete is az elektromágneses mezö c-vel törtenö mozgásegyenlete és Newton kijavított mozgásegyenlete a kétfajta tömeggel!
A legfontosabb az, hogy a mozásegyenletek egy az elemitöltésekre épitett hatásintegrálból lettek levezetve és csak a részecskék mozgásegyenletében lépnek fel Lagrange multiplikátorok.
A Lagrange multiplikátorok a több-részecske állapotok stabilitását határozzák meg a nem-konzervativ gravitációs és elektromágneses mezökben.
Na újszuper, most jöhetsz te a téridö meggörbitése meséjével és a NEM létezö fekete lyuka keresésével.
Az atomiszitikus fizikában az a jó, hogy még az általános iskolások is azonnal megértik, csak a kutató fizikusok vannak elnevelve, hogy ök ezt NEM fogjàk egyböl fel.
Újszuper, mivel az atomjaink protonokbòl, elektronokból és pozitronokból állnak, az elektromosan semleges atomok súlyos tömege
mg(A) = A (mP - me),
ezt kell összevetni a tömegspektrumos mérésekböl ismert tehetetlen tömegekkel, mi(A), ami azt mutatja ki, hogy a testek szabadesése ezreléknyi nagyságrendben eltér az egyetemes eséstöl.
Galiei UFF feltevését már ejtökiserlettel cáfoltam is a brémai ejtötorony 110m-es vákuumcsövében különbôzö anyagokkal és 10-5-ös pontosságú méréssel.
Mit akartok még?
Az ekvivalenci elv 10-12-es alátámasztása meg tudományos csalás!
De nagyon közel vagytok a természet helytàlló fizikai leíráshoz a NÉGY stabil elemi részecskének, es, p, P, E, a kétféle elemi töltéseivel, ±e és {±gme, ±gmP}, és a Lagrange multiplikátorokkal, a Planck állandoval,by, h, és h0 = h/387- tel.
Legyenek itt a prognózisok az összetett részecskékröl összeallitva:
A stabil neutronról, N0 = (P,e), már volt szó, ez 0,702x10-13 cm Nagy és a kötési energiája 2.04 MeV.
Az instabil neutron, N = (P,e,p,e) tehàt az atomjaink protonokbòl (P), elektronokból (e), pozitronokból (p) állnak.
A neutrínòk NEM csak elektromosan semlegesek, hanem a gravitációs töltésük is nulla.
Az elektron-neutrinó (e,p) 0.703x10-13 cm nagy, a proton-neutrínó (P,E) 0.383x10-16 cm kicsi.
További neutrínók négy-részecske rendszerekböl kerülnek ki:
(e,p,e,p), (P,E,P,E) és (e,p,P,E), és az utolsó neve a semleges pion vagy müon.
A hat-részecske neutrínòk
(e,p,e,p,E,P), (e,p,e,p,e,p), (e,p,P,E,P,E), (P,E,P,E,P,E), közül az elsö ismert, ez lehet a semleges káon.
A neutrínòkat lehet tovább szorozni.
Mindenesetre a töltött mezonok a passzoló neutrínòk és vagy elektronok, vagy protonok összetételéböl épülnek fel.
A bárionok meg a neutrínòk és vagy protonok és vagy eltonok egyesülésére alapulnak. www.atomzs.com, "Theory/Prognosis of contributed particles"
Az annyag alapállapota 10+24 g/cm3 os anyag sürüséggel is ki lett számolva!
Látom, folytatod a hazudozást. Nem tudod, hogy mi a vákuum, össze-vissza irkáltál róla, aztán rájöttél te is (ahogyan Einstein is idős korában), hogy a vákuumban, vagyis a semmiben, nem terjedhet hullám. Azután váltottál:
Valójában:
"Nem a semmiben terjednek azok, hanem az elektromágneses mezőben, amit pedig az elektromos töltések mozgásai hoznak létre."
Ez éppen olyan butaság, mint a vákuum. Ez azt jelenti, hogy a fény (amely elektromos és mágneses mezőből áll), az elektromágneses mezőben hullámzik. Vagyis önmaga hullámzása. Mint már írtam, ez a hang esetére lefordítva így hangzik: A hang a hangmező hullámzása. Kínotokban nem tudtatok jobbat kitalálni, de ez éppolyan butaság, mint a vákuumban terjedő fény.
Érdekes, hogy a nagy példaképed, Einstein, idős korában szintén a fényközeget kereste nagy erőkkel (amelyet úgy nevezett, hogy "új éter"), de sohasem írta le azt a butaságot, amit te, hogy a fény az elektromágneses mező hulláma.
Einstein idősebb korában, 1920-ban mondta, ami írásban 1922-ben jelent meg: "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény."
Hol ír Einstein elektromágneses mezőről? Sehol sem. Pedig ő jól tudta, hogy mi az.
Az igazság az, hogy szellemi impotenciában szenvedsz, és fogalmad sincs, hogy miben terjed a fény. A vákuummal megbuktál, és most előrángattál valami mást.
Einstein idős korában megsejtett valamit, de nem volt képes tovább haladni. Ezt írta: "Még nem vagyunk tisztában azzal, hogy az új éter milyen szerepre lesz hivatva a jövő fizikájában. "
De azt már tudta, hogy szerepre lesz hivatva az új fizikában, és azt is tudta, hogy az új éter nem az elektromágneses mező, és nem a vákuum. A fizika csak akkor lesz képes újra fejlődő pályára állni, ha ezt a kérdést tisztába teszi valaki.
Te ezt nem tudhatod, mert az egyetemen az igazságot nem tanították. Nem csak neked, de nekem sem, és másoknak sem. Ma sem tanítják. Én sem az egyetemi tananyagból tudom. De szerencsére volt jó nagy könyvtára az egyetemnek.
Te önálló gondolkodásra nem vagy képes. Ezért toporogsz egyhelyben, mint a tojógalamb. Azért esz itt a fene, mert tudni szeretnéd a nagy titkot, de a saját eszed nem elég hozzá, hogy kikutasd.
De ezt elcseszted. A trágárkodás nem vezet el a célhoz. Bután fogsz meghalni.
"Bízom benne, hogy nem az utóbbi uralkodik el, és nem szorul teljesen háttérbe a tudományosság."
Én is ebben bízom, ezért próbálom mindig visszaterelni a beszélgetést, a személyeskedésről a tudományos érvekre. Csakhát néha elragadtatja magát az ember. Például, ha azt látja, hogy Gyula 80 évesen milyen gyerekesen viselkedik.
- ki akarja tiltani azokat, akik nem értenek vele egyet, mert szerinte az újfizikát neki hozták létre
És annak is, hogy rajtam kívül is van valaki, aki hajlandó a jelen gondolatiság fölött egy szinttel is figyelni (ezt az - egy logikai szinttel följebb - "módszert" Gödel-től loptam).
Pillanatnyilag én azon a szinten vagyok, ahol azt elemzem, hogy milyen az aránya a tudományos okfejtésnek és az egymás negatív megítélésének. Bízom benne, hogy nem az utóbbi uralkodik el, és nem szorul teljesen háttérbe a tudományosság. Gondolom - talán naivan -, hogy a jövő fizikája nem abból fog állni, hogy egymás személye fölött ítélkezünk, mert az már - szerintem - nem tudomány, hanem politika, ami demokratikus a jelenlegi felállás szerint. A tudomány állításait pedig nem demokratikusan fogjuk megszavazni. Éppen ezért őszintén köszönöm az üdítő betoldást.
