Keresés

"Kend botránkoztat, hiszen szeretetlenül kísértgeti a gyengéket, mit Pál nem tett." - Ó, ezt csak kend híreszteli rólam. Én nem kísértgetek senkit, csuőpán vitát folytatok kenddel (amíg van kedvem) egy bibliai témában. Ezzel az erővel Pál is "kísértgette" amazokat, mikor azt mondta, hogy "a bálvány semmi."

"a yayin, a shekar, az oinos, a wine nemcsak erjedt italt jelölhet" - Az elsőben kend téved: a jajin önmagában igenis bort jelent, s csak migat-tal kiegészítve van "must" jelentése. A wine ma már csakis bort jelent. Az oinosz túlnyomó többségében bort jelent, s aki mustnak akarja fordítani, az tartozik bizonyítással.

"Jeremiás 31:12-ben Károli bort ír, s a Magyar Biblia Tanács fordításában ehelyütt must áll, mely ékes bizonyítéka, hogy a bor nemcsak erjedt italt jelölhet..." - No hiszen! Két különböző fordítás mióta értelmezi egymást, ha éppenséggel  más szót használnak ugyanott? Ezzel az erővel az Isten is jelenthet embert, és az ember Istent, mert egy nevezetes helyen (Jn 9,35) ahol Károli Isten Fiát ír, ott az új prot. ford. "Ember Fiát." Öngólt lőtt kend.

"Szégyen, ha bizonygatni kell, hogy Jézus nem leitatni jött" - Szégyen, ha kend ilyesmit mer miránk olvasni: ilyet mi sem mondtunk. A menyegzőkön nem is itták le magukat az emberek. A borral szépen, módjával éltek.

"A Példabeszédek könyve nem javallja búfelejtésre a (nagymennyiségű) bor fogyasztását." - De igen, rögtön a folytatásban. A "nagymennyiségű" szó csak a kend kétségbeesett vonaglása, hogy elterelje a figyelmet saját leszerepléséről.

"Kend miből gondolja, hogy Timótheusnak emésztési zavarai voltak?" - Miért, kend nem tud olvasni? Gyenge gyomráról ír Pál. Ha ez nem rossz emésztést jelent, akkor mit?

"Az rég volt...?" - Igen. Ha valaki ennyi időn át megállja, hogy ne igyon bort, azt bajosan lehet jelen időben a bor rabjának nevezni, ahogy kend engem minősített. De amikor megittam (egy deci lehetett), akkor sem voltam "rabja" neki.

"Kend saját szavaival elismerte, hogy fogyasztott szeszt. Tán már letagadná kend ezt...?" - Ezt nem. De hát miért is akarnám letagadni? Csak a kend szánalmas félremagyarázását ütöm helyre. De mit szól kend a párhuzamos ellenbizonyításomhoz, melynek értelmében kend rabja a mustnak, mert már ivott mustot életében?

"Kend saját szavait hoztam fel igazolásul, hogy rabja  a szesznek, minek nem tud ellenállni..." - Ezek nem az én szavaim. E szavakat csak a kend nevetséges hozzábiggyesztéseiben olvasom. Kend arról röfögött, hogy én "beismertem" a dolgot - akkor hát ne saját szavait idézze.

"pl. Eszt 1:10-ben el tudom képzelni, miféle "mértékletes" italozásról lehetett szó" - Nem is kérdés, egy királyi lakomán. Mégis kiviláglik belőle a tény, hogy a bor vidámít. A többi igehelyen azonban már kend sem talált fogást, azaz hallgatólag elismerte, hogy nekem van igazam, és a bor csakugyan vidámít, és ezt a Biblia nem rosszallja.

"már megbeszéltük, hogy kend keményszívűsége okán nem hajlandó elismerni az angol nyelvterületen használatos one-wine-theory tarthatatlanságát..." - Mi köze ennek ahhoz, amit mondtam, és a felhoztam igehelyekhez? Ne tereljen össze-vissza, maga kétségbeesett alak.

"Miért, csak a papokét...?" - A tisztátalanság dologi felfogása okán még az asszonnyal élés is lehet tiltott dolog.

"A szeszhez való hozzáállásával a gyengéket kísértgeti kend, megerősíti őket abban a tudatban, hogy a szesz fogyasztása Jézus által legalizált." - Pál nem így értette a gyengék megbotránkoztatását. Ahhoz bizony bálványtemplomnál kellett vendégeskedni, s nem volt elég felvetni, hogy a bálványáldozati hús ehető. Ugyanígy: én akkor botránkoztatnám meg a borivás miatt gyange lelkiismeretű atyámfiait, esetleg az alkoholizmusra hajlókat, ha előttük innám a bort. - De a kend "logikája" szerint bebizonyítható volna, hogy maga Pál is "kísértette" a gyengéket azzal, hogy egyáltalán szóba merte hozni a bálványáldozati hús megehető voltát a levelében. Öngólt lőtt kend (bár nem kétlem, hogy nem lesz mersze felfogni).

"Hogy kend mit mond, az egy dolog" - Vitafórumon vagyunk: itt érvek ütköz(né)nek. Ha kend így ismeri be, hogy nem tud megfelelni nekem, akkor én beérem ennyivel is.

"Kend keményszívűsége mián nem képes elfogadni, hogy a bor nemcsak erjedt italt jelölhet..." - Kend a magyar nyelv hiányos ismerete miatt olyan baklövést követett el, ami miatt már az egész Vallás-filozófia fórum kenden röhög. Emellett tulajdon hiányos vitakultúrája okán azt sem képes felfogni, hogy aki a messzemenően kisebbségi jelentést akarja az "oinosz"-ra ráerőszakolni, az tartozik a bizonyítással.

"Kend elismerte, hogy nemrég ivott szeszt, tehát nem tudott neki ellenállni, minek állítólag nem rabja..." - 1. A "nemrég" legalább két hónapot jelent. 2. A "tehát" szótól kezdve ezek a kend saját virnyogásai, nem az én szavaim. Ha már kend "beismerésről" vartyog, akkor saját szavaimat hozza bizonyítékul, ne saját gőzös képzelődéseit. 3. Eszerint tehát aki valaha életében ivott már mustot, az meg a mustnak a rabja. Valószínűleg kend is. 4. Nem azért ittam, mert nem "tudtam" neki ellenállni. A bor finom volt, nem is erős, és semmiben nem homályosította el az elmémet.

"nem kétséges, hogy az apostol milyen italt ajánl szeretett tanítványának; nyilván nem olyat, mi elveszendőnek való..." - Nem kétséges, hogy a bor kis mennyiségben nem alkalmas búfelejtésre, ahogy pedig a Példabeszédek könyve javasolja. Kis mennyiségben azonban javítja az emésztést, ahogy már az ókorban is tudták. A must azonban köztudomásúlag nem jó a gyomornak, és az ókorban már ezt is tudták.

"Kend csak nem azt akarja mondani, hogy a papokon kívül a "mértékletes" italozás nem zavarja senki koncentrálóképességét...?" - Az (idézőjel nélküli) mértékletes borivás még a papok koncentrálóképességét sem zavarta volna. Más kérdés, hogy a tisztátalanság tárgyi felfogásához híven az Ószövetség több olyan dolgot is tiltott, ami amúgy megengedett volt. Például az asszonnyal való élést a sínai törvényadáskor, vagy ugyanezt a szent kenyerek megevésekor. Ha a rituális papi italtilalom a bort általánosságban megbélyegzi mint "elmehomályosítót," akkor ugyanígy megbélyegzi mint tisztátalanságot a feleséggel való szeplőtelen élést is. Püff.

"Nem ez volt a kérdés, hanem az, hogy a "mértékletes" italozás valóban frissít-é, élénkít-é, ahogy kend állítja?" - Lám, a borotvaéles Tafkó, amint következetesen ragaszkodik valamely vitaponthoz! (Kár, hogy a "Hol?" kérdésre nem tudott becsülettel felelni azóta sem.) És hogy a mértékletes borivás csakugyan vidámít, azt több igehely is bizonyítja, pl. az Énekek éneke 7,9. Zsolt 78,65. Zak 10,7. Eszter 1,10. Azt meg, hogy élénkít, a Zak 9,15 bizonyítja.

"nyilván nemcsak a papokét" - Ez csak a kend önkényes hozzácsúsztatott állítása.

"A szent és a közönséges, a tiszta és tisztátalan között az elméjével tesz különbséget az ember - nemcsak a pap." - Az ám, de ezek a fogalmak az Ószövetséghez tartoznak, és a papok rituális szentségéhez hozzátartozott a bortól való tartózkodás is. (Olykor az asszonytól is.) Egészen más tisztaság és tisztátalanság van ma érvényben, mint az Ószövetségben. Avagy kend érvényesnek tartja és gyakorolja a tisztulás összes szükséges szertartását?

"A szeszhez való hozzáállásával a gyengéket kísértgeti kend" - Erre már feleltem: csak előttük való borivással kísérthetném őket, meg különben ha én nem hozhatom szóba ezt, akkor Pál sem amazt - kár, hogy ez az érvem kend mellett nagyot süvítve elszállt.