Megnéztem a pályaterved. A gurítódombbal kapcsolatban azzal a kiegészítéssel élnék, hogy a nagyvasúti dombnak két külön "fel-" és "lejárata" van, tehát a fogadó és a rendező vágánycsoport a domb két külön oldalán van. Ha pedig a rendezőpályaudvar párhuzamos elrendezésű, akkor a kettő közötti kapcsolatot a fogadóból induló felhúzóvágány (a dombbal párhuzamosan) és a végén a kihúzóvágány biztosítja. (Ez így szerintem annak volt érthető, aki úgyis tudja. Tud valaki erről képet linkelni?)
A végeredmény az, hogy a mozdonynak nem azon az emelkedőn kell felvonszolnia a kocsisort, ahol az le lesz gurítva. A gurítódomb másik oldalán csak kisebb és rövidebb szintkülönbség van, ez a torlasztólejtő, amelynek feladata a kocsik ütközőjének összenyomása, hogy a laza csavarkapocs rúddal könnyen szétakasztható legyen.
látom egészen belemerültél az emelkedök kérdéseibe.
A guritodomb meg pont nem egy igazi emelkedö, annyira nem, hogy pl. a nagyvasuton egy mozdony nem is mehet neki a guritodombnak.
A modellben meg még nehezebb az ügy, mert a modellvagonok sokkal rosszabbul futnak mit példaképeik, tehát a dombot meredekebbre kell csinálni, hogy az müködjön is. Azt hiszem a drezdai egyetemen dolgoztak ki egy ilyen modellt, ahol kb. 10% az emelkedö, és minden vagonnak lendkerékkel egészitették ki a tengelyeit, hogy az tényleg méltoságteljesen oda guruljon, ahova irányitottak, és ne szuperszonikus sebeséggel.
Nem tudom melyik szabványt olvashattad (gondolom nem a fogaskerekü vasutakét), mert mindenütt gyakorlatilag a 3 % emelkedöröl van szo, vagy másképpen, kb. 240 modellméter után tud a modellvasut olyan magasra menni, hogy saját magát keresztezze (Ez N-ben 1,5 m, TT-ben 2m, H0-ban 3 méter). Igy kijön az emelkedö az ivben is.
A másik dolog, amit nem volna szabad elfelejteni, mint minden vasuton, a modellvasuton is kell egy un. átmeneti szelvény, ami nem engedi meg a pályatörést (ugye ott akadnak ki a vagonok). Ennek a hossza a modellszabványok szerint a leghosszabb (arra közlekedö vagon duplája). Ezen a szakaszon az emelkedés nem lineáris, tehát a kezdetben alig emelkedik majd pedig átmegy a végleges emelkedési szögbe, illetve forditva felsé végen. Ennek a dolognak az a hátránya, hogy modellben elveszitünk kb. 20-40 cm-t.
A legegyszerübben ez ugy alakithato ki, hogy egy sima rétegelt lemezbe bevágod lyukfürésszel a pálya rajzát, ugy hogy az egyik vége (az emelkedö kezdete) fix (egyenes - ragazstva, szögelve) marad. Kb. dupla vagonhossznál alátámasztod az igy keletkezö nyelvet, és a rétegelt lemez automatikusan felvesz egy nem linearis (törésnélküli) emelkedö formát. Ettöl a ponttol aztán már llineáris lehet az emelkedés. Ugyanezt meg kell ismételni a másik végen is, söt a kanyarokban is meg kellene. Csak ilyen pályán biztositott a szakadás mentes haladás.
Sok sikert.
Az atnezesbe en is besegitek szivesen. Ha gondoljatok, 1250-tol felelfele atveszem a munkat.
Emelkedes:
Most mar teljesen zavarban vagyok ezzel kapcsolatban. Azt is olvastam, hogy szabvany esetben 1m hosszon 7cm-ert emelkedhet a sin. A terven majdnem egy meter a gurito, es a legmagasabb pontja 8,5cm. Kozben probakat is vegeztem itthon, ezt az emelkedest meg birta a 110-es par teherkocsival. Az aljaval kell vigyazni, nehogy leakadjon a kocsi.
Srácok ki cseréltem azokon a vagonokon amiken kilehetet a csatlakozókat kurzkuplungra, de mit csináljak 136 db. Normál csatlakozóval ötleteket előre is köszönöm
Nagyon röviden, mert én is most próbáltam ki csak Neked (én ftp-zni szoktam)
www.tar.hu; regisztráció (jobb felső sarok), ha ez megvan létrehozol egy albumot a kep.tar.hu alatt, és oda a tar saját fájlkezelőjével a saját gépedről tudod a képeket másolni. Ez ugyan lehet, hogy kevéssé érthető, de az egész felület eléggé felhasználó-barát.
Próbálgasd, sok sikert, várjuk az eredményt!
Joe
Segítség! Vettem magamnak a bátorságot, és a "Traffic" képernyővédő átböngészése után én is készítettem néhány mozdonyrajzot. Nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre, de nem tudom, hogyan tehetném fel a rajzokat a netre. Segítsetek, kérlek! (Egy órája bénázom itt hiába...)
Jo volna már egy jogászt szerezni, habár nem vagyok biztos benne, hogy az segiteni tudna.
Egy két megjegyzés, mert igazán nem tudom mivel lehet, meg mivel nem, egyetérteni.
az elsö kérdés:
> Ha ez nincs bejelentve, akkor megmarad az ember
> szerzönek csak éppen nincsenek védve a jogai.
Te, én ezt nem hiszem.
Én meg nem tudom, hogy hol lehetne a jogaidat érvényesiteni ilyen esetben. Mint ismeretes a nyugati biroságokon perelhetsz bárkit, aki esetleg megsértette a jogaidat mégpedig ugy, hogy letétbe helyezed a saját zsebedböl azt az összeget amiért perelsz (plusz a mellékes költségek, Austriában minimum 100000 ATS), hogy egyáltalán felvegyék az ügyet. Utánna már csak meg kellene nyerni. Azaz vagy azt bebizonyitani, hogy a dolog neked tett kárt, illetve más ebböl legalább annyi hasznot csinált mint amire pereled.
Lehet persze méregdrága jogi védelmibiztositást kötni, akkor csökkennek a költségek, de a letétnek lennie kell.
rézgaras:
"Na ez egyáltalán nem biztos. Én például ideges lennék, ha a börzén valaki árulná a képeimet, amiket az Internetrôl szedett le. "
Én is, de ez még mindig nem jelenti, hogy perre mennék a fentiek miatt. Még mindig meg van a lehetöség ugy feltenni a képeket, hogy azon látszon a tulajdonos, ha már védeni akarom.
A többihez csak annyit, hogy fizessen is a Márklin, ö ebböl él és hasznot huz, és nyilván ezt csak ott teszi, ahol az eredeti védve van. Ennek ellenére, ha éppen kedvem tartaná akkor én minden probléma nélkül rátenném a modellre a CIWL cimerét, mert engem mit fizikai személyt alig fog valaki haszonkiesésért perelni, ahhoz be kellene bizonyitania, hogy neki ebböl kára lett, mármint, hogy esetleg nem vettem meg a modelljét, ott már csak az a kérdés ki kényszerithet engem arra, hogy valamit is megvegyek.
Persze ha minden igy lenne, akkor utovégre ismét csak mi fizetnénk meg a dolgokat, mert a Marklin meg a többiek biztos nem felejtik el ezt az árba is bekalkulálni.
Rézgaras:
"Igy van. Csak szerencsére a legtöbb cég ezt pozitív reklámnak fogja fel, és valójában még örül is neki. "
Nem kellene ilyen esetben felhivni a neves cégeket, hogy fejezzék már ki az örömüket egy kis készpénzzel.
Szerintem itt nagyon zürös a jog, és biztos lenne két biroság (nem angolszász országban) ahol pont ellenkezö itélet születne. Szerintem pont azért zürös a dolog, hogy rengeteg törvénybogozonak legyen még évekre kenyere.
"Próbáld meg úgy, hogy Courier betutípust használod (amennyiben ismered a megfelelo html tag-et)"
Az idevago html tag a pre. Ennek segitsegevel az eredeti szoveg jelenik meg, nem vesznek el a space-ek, enterek stb. Ird a kivant szoveg ele kacsacsorok koze, azt, hogy pre, a vegere meg hogy /pre, szinten kacsacsorok koze
> Én is végigolvastam a nagyon jo cikket a WEBZINen, egy
> dologgal szeretném csak kiegésziteni.
Igen, mint írtam, a cikk még 7-8 éve keletkezett és úgy 6 éve egészítettem utóljára ki. Az ellenállás forrasztáshoz azóta kezdtem hozzá és nem bántam meg. Persze ez sem panacea, nem helyettesíti, hanem szerintem inkább kiegészíti a másik két módszert. Mégpedig egy olyan területen, ahol a másik kettô nem igazán eredményes.
> Mi van azonban akkor, ha két azonos nagyságú felületet
> akarok forrasztani, pl. két oldal idom egy hosszanti él mentén.
Ehhez ideális a lángforrasztás. Pákával a forrasztási vonal darabos lesz, mert nem tud egyszerre kihülni. Ellenállás forrasztásnál pedig nagyon nem tanácsos az érintkezôt mozgatni, mert nagyon könnyen ívet húz, és egy ronda hegesztési nyom marad utána.
> de van már némi tapasztalatom ebben a témában is,
Nekem nincs, de járatom és olvasom a német c't Magazint (nem akármi, 300-400 oldal 2 hetenként!). Ott rendszeresen megjelennek cikkek a web-joggal kapcsolatban. Ha nem nagyon jogi nyelven vannak írva, elolvasom ôket.
> Ha ez nincs bejelentve, akkor megmarad az ember
> szerzönek csak éppen nincsenek védve a jogai.
Te, én ezt nem hiszem.
> igy tehát az olyan oldalakon ahol nem szerepel a copyright szimbolum
Hát épp ez az. Szerintem a védettség mindenképpen megvan, a szimbólum, amit én is ráteszek a képeimre, csak amolyan emlékeztetô.
> A másik dolog meg, miért kellene valamit levédeni, ha nincs
> belöle amugysem jövedelem.
Na ez egyáltalán nem biztos. Én például ideges lennék, ha a börzén valaki árulná a képeimet, amiket az Internetrôl szedett le.
> Gyakorlatilag a modellépitéshez is valami engedély kellene,
Persze. Talán hallottad, hogy Maerklin fizet az Accor-nak (a Pannonia Hotels meg a Formula 1/Etap szállodalánc tulajdonosa) az Orient expresszen levô Wagons Lits (c) címer használatáért. Ugyanis beperelték ôket.
> Söt lehet, hogy az sincs rendben, ha felteszel egy barnalé
> reklámot a jolmenö gyorsétkezde mellé a terepasztalra
Így van. Csak szerencsére a legtöbb cég ezt pozitív reklámnak fogja fel, és valójában még örül is neki. De pl. talán hallottad, hogy Amerikában nincs a piacon sem New York-i metrokocsi modellje, sem pedig a Busch cég rendôrautó-modelljeit nem árulják a New York-i rendôrség feliratával, mert New York városa nem járul hozzá semmi ilyesmihez.
Természetesen nem mindenhez jo ez az eljárás, de nagyon sok mindenhez remek.
A hosszu egyenes oldalak forrasztásához a páka vagy a láng jo. (ahogy azt egy badogos csinálja).
A modellezésben nem nagyon szoktak hosszu nagy élek elöfordulni, illetve ha ilyenek vannak, akkor sokszor jobb a hajtogatás (ami még erösiti is a szerkezetet) mint a forrasztás. De ez már mindenkinek a saját döntése, hogy melyik eljárásban jobb az ember (mint én is majdnem 10 evig nem használtam a hegesztötrafomat, mert ponthegesztini nem volt mit, forrasztani meg nem tudtam, hogyan lehet vele jol dolgozni.
Valaki már mondogatta, hogy tanulni, tanulni, tanulni (a sirig)
Nos, ez apróságok nagyobb felületre történö forrasztásánál értheto. Mi van azonban akkor, ha két azonos nagyságú felületet akarok forrasztani, pl. két oldal idom egy hosszanti él mentén. (b0cs, de e téren (is) teljesen lámer vagyok).
Czabalay Laszlo 2001-02-01 14:25:53 (2552)
...én szivesen elvállalom...
Köszi a felajánlást, szerintem már kezdheted is, hogy minél hamarabb legyen mit feldolgozni...
gyakorlatilag 3% emelkedö a megengedhetö (kb. ilyenre vannak tervezve a modellmozdonyok). Ennek ellenére, és természetesen ha ezt a vonalvezetés indokolja (nem a terepasztal mérete) ettöl nagyobb emelkedö is megengedhetö (max. 5%), de itt már számolni kell kisebb nagyobb vonatási problémákkal. Ilyen igen rosszul néz ki a fövonalon.
Ivben mindig csökkenteni kell az emelkedést, mert ott további surlodások adodnak a vontatási gondokhoz.
A felsövezeték is megteszi a magáét, tehát ha üzemi a dolog (érintkezik a szedö) akkor az is növeli a surlodást, tehát csökkenteni kell az emelkedést.
Egy másik nagyon fontos dolog az áramellátás. Rossz trafoval a közönséges hegy is egy legyözhetetlen akadály lehet, mig egy jo trafoval ugyanazon az emelkedön észre sem veszi a mozdony az emelkedést.
Köszönöm. Mégegyszer nekifutok egyedül.
Linzbauer Vasútmodellezés könyve szerint gyakorlatilag 2,5%-os emelkedővel nem lesz gond ami h/l=1/20. Nem tapasztalat, olvastam. Szintén itt ír a javasolt felsővezeték magasságról a NEM szerint H0-ban 62 és 73mm között van.
Én is végigolvastam a nagyon jo cikket a WEBZINen, egy dologgal szeretném csak kiegésziteni.
Van még egy forrasztási eljárás ami az utobbi idöben az egyik favoritom lett (habár már vagy 10 éve megvan). Valahogy nem tudtam korábban igen jol használni. Nemrégen az egyeik amerikai barátomnál láttam, hogy ö ezt hogyan használta, én is megprobáltam, és nicsak a legjobb lett.
Az un. ellenállás forrasztásrol van szo. Ez egy trafo (az enyém valamikor ponthegesztésre lett tervezve), aminek kell, hogy legyen egy lápkapcsoloja. Az egyik elektrodat hasonloan a hegesztéshez a "testre" kell kötni, modellek esetén a modell nagyobbik részéhez, (én sokszor használok egy alulemezt asztalnak ami a testet adja) a másik, szénböl készült elektrodával pedig odanyomjuk az alaktrészt ahova azt forrasztani kell. A forrasztási helyre egy kis forrasztopasztát viszünk fel (cinnel dusitottat), majd a lábkapcsoloval bekapcsoljuk az áramot. A hely pillanatok alatt felmelegszik (söt de ezt ne ecseteljük) az on megolvad és kész is a dolog. Kikapcs, megvárni a lehülést és elvenni az elektrodát (ami forro, tehát kell valamilye höszigetelö fogantyu).
Ezzel a technologiával a legkevesebb balhéval lehet a legkisebb alkatrészt is a legnagyobb rézpléhre felforrasztani (anélkül, hogy az megpuhulna, percekig melegiteni kellene stb.)
Pl. ilyen eljárással forrasztottam a legujabb mozdonyomra a szegecssorokat.
Majd lehet, hogy irok egy épitési leirást a WEBZINbe vagy valahova.
légy ismét üdvözölve közöttünk. Én sem vagyok jogász, de van már némi tapasztalatom ebben a témában is, és lehet, hogy JSB-nek is igaza van, ugyanis a szerzöi jogokat védeni kell, ami kb. azt jelenti, hogy valaki bejelenti a dolgot védettségre, pl. a kiado a könyvet, a fotot a kottát. Ha ez nincs bejelentve, akkor megmarad az ember szerzönek csak éppen nincsenek védve a jogai.
Azt hiszem a JSB bemehetne az Artisjusba kérdezösködni.
Arrol van szo, hogy az Interneten nincs kiado, aki esetleg bejelentse a védelmet, igy tehát az olyan oldalakon ahol nem szerepel a copyright szimbolum (a fene sem tudja miért nem akarja browser leirni a kis c betüt egy körben), vagy egyébb utasitás, szerintem nincs semmi sem védve. Ha ezt az ember meg akarná csinálni, el kellene menni valamilyen vedöjogi hivatalhoz, és ott levédetni a müvet. Nem hiszem, hogy ez azonban ingyen van, söt...
A másik dolog meg, miért kellene valamit levédeni, ha nincs belöle amugysem jövedelem.
Tényleg nagyon zürös a dolog.
Természetesen soha nem árt, ha ilyen dolgokat jelentetünk meg a WEB-en ha odairjuk, hogy honnan is vettük.
Gyakorlatilag a modellépitéshez is valami engedély kellene, mert hogyan jövünk ahhoz, hogy egyszerüen csak megépitjük a GANZ (stb.) legujabb termékét. Ezzel a marhasággal (mert szerintem az) már jött egynéhány automodellgyár is, amikor csak ök szerezték meg a jogokat egy-egy (különben vagy legalább 1 millio példányban futo) auto modelljének a megépitéséhez.
Söt lehet, hogy az sincs rendben, ha felteszel egy barnalé reklámot a jolmenö gyorsétkezde mellé a terepasztalra. Egyszer csak valaki beállit hozzád, hogy fizetsz-e nekik jogdijat, ha már ilyen szép modellt csináltál.....
> Azt szeretném kérdezni, hogy forrasztásnál, ha tartósan
> melegítem a felületet, nem lágyul-e ki az anyag...
Ha pákával forrasztasz, akkor nem, mert a szokásos hômérséklet még alatta van a kilágyulás hômérsékletének.
Lánggal forrasztásnál kilágyul, de rendszerint csak ott, ahol forrasztasz. A réz jól leadja a hôt, így a forrasztástól 10-15mm-re már nem annyira meleg, hogy kilágyuljon.
Nem olyan nagy baj, ha kilágyul - kivéve a szerkezeti elemeknál, mint fôkeret, vagy hajtómű. A kaszni kilágyulhat, csak utána nem szabad nagyon megszorítani, mert elgörbül. Hajlításhoz meg kifejezetten jó a kilágyított anyag, mert nem rug annyira vissza.
> Idegen anyag akkor engdélyköteles, ha a szerző ismert, és
> kikötötte, vagy az anyag védett.
Ne haragudj, de azt hiszem, ez így nem igaz. Tudomásom szerint, mivel a copyright személyiséghez kötôdô jog, a szerzônek nem kell kikötnie semmit, amit ô alkotott, az védelem alatt áll - kivéve, ha kifejezetten és hitel érdemlô módon lemond errôl a jogáról.
(különben mindenki arra hivatkozhatna, hogy nem ismerte a szerzôt...)
Mélységesen egyetértek a FAQ (GYIK(sic!)) felvetésével. Szerintem is a webzinen lenne a legjobb helyen. Két dolog kell hozzá:
dolog1: valakinek át kellene nézni, hogy az eddigi 2540 hozzászólásban milyen kérdések merültek fel, melyek közérdeklodésre tarthatnak igényt. Ezt idöhiányra hivatkozva sajnos nem tudom elvállalni.
dolog2: az összegyüjtött kérdésekre választ írnánk, melyet vsanci feltenne a webzinre. Vannak itt szakértok különbözö témákban (JSB, rézgaras, etwg, matiz, by az..., vsanci, stb, stb, stb, (a teljesség abszolút igénye nélkül, nehogy nekem valaki megsértödjön, mert kihagytam)) vagy ha valami nagyon speciális, kérhetünk külsö szakértoket (pl.: nohab).
ebben a munkában viszont szivesen részt vennék.
Tehát jelentkezöket várunk az eddigi hozzászólások átbogarászására és a kérdések összeirására.
Üdv:
Joe
> Milyen jogi előírások és illemszabályok vannak az ilyen
> képek felvitelével kapcsolatosan?
A magyar elôírásokat nem ismerem, dehát tudjuk, kishazánkban mindenki azt csinál, amit akar.
A nemzetközi copyright szerint a Te általad készített képeknek te magad vagy a tulajdonosa és azt csinálsz velük, amit akarsz. A lefényképezett személy, vagy valaki tulajdonát képezô tárgy tulajdonosa csak akkor tiltakozhat, ha ezzel a személyiségi jogait sérted. Ez nehezen elképzelhetô egy modell esetében. De pl. ha rossz nevet adsz meg, mint készítôt, akkor kérhet helyreigazítást - ez már személyiségi jog!
Az amerikai copyright szerint a jogaidat eladhatod, és azután természetesen az új tulajdonos rendelkezik velük teljesen ugyanígy, mintha ô csinálta volna. Ez fényképek esetében általában azt jelenti, hogy nála kell legyen az eredeti negatív vagy diapozitív.
Az európai jog szerint a szerzôi jog személyhez kötôdik ugyanúgy, mint a neved, vagy a kinézeted, tehát nem lehet eladni. El lehet viszont adni a felhasználási jogokat, ami az esetek többségében ugyanazzal az eredménnyel jár, mint az amerikai jogban a szerzöi jog eladása.
A szerzôi jog (tudomásom szerint, pillanatnyilag) a szerzô halála után 60 évig érvényes. Azaz pl. a Fialovits fotókat nem szabad ellopni, de szerintem az elsô világháború elôtt készített fotókat ráteheted a weblapodra, mert a készítôjük már több. mint 60 éve meghalt. Persze ha jelentkezik valaki, hogy a papája készítette, de csak 20 éve halt meg, akkor jobb csendben maradni és a képeket levenni a hálóról.
Egy kényesebb pont. Elvileg nem védi a copyright az olyan anyagokat, amit reklám- vagy ismeretterjesztô kiadványban jelentettek meg. Ez alapján pl. szerintem a MÁVAG gyári fotókat sem védik. Tehát a híres V63-as képe, ami az eredeti kék festéssel mutatja, nem védett (fel is tették már sokan a hálóra). De errôl persze lehet vitatkozni.
A weben lévô képek kérdése igen érdekes. Többen hivatkoztak már arra, hogy azokat közfogyasztásra szánták, ezért nem védettek. Én azonban nem hiszem, hogy így van. Azonban senki nem akadályozhatja meg, hogy a weben lévö cikkére, képére bárki linket tegyen. Hiszen ezért rakta oda. Persze itt is kivételt képez, ha negatív hivatkozásként teszik rá a linket ("...és megnézhetsz egy pocsék ronda modellt ITT"). Ekkor ez kimerítheti a hitelrontás fogalmát, és éppúgy perelhetô, mint bármi más hitelrontás.
Még valami. Nem vagyok jogász, ezért az itt leírtakért SEMMI felelôsséget nem vállalok. Aki jobban tudja, írja le.
Rézgaras:
Üdv ismét netközelben. Elolvastam a cikket a réz-technológiáról a webzinen (merhogy érdekel). Azt szeretném kérdezni, hogy forrasztásnál, ha tartósan melegítem a felületet, nem lágyul-e ki az anyag, mert számomra, aki az életben nem látott még ilyet közelröl, ez lenne logikus.
Thanx:
Joe
Megint megírom. Szvsz a legjobb forma a "kutyacsont". Számtalan elônye van a téglalap alakú pályákkal szemben! Azonos felületen a legtöbb forgalmat lehet rajta megvalósítani. Ha a fal mellett van, a legkevesebb helyet foglalja el. Ha az embernek egy egész szobája van a terepasztal számára, az amerikaiak nagyon propagálják a "gomba" felépítést. Ez egy olyan szerkezet, hogy a fal mellett levô asztal a szoba közepén egy félszigetbe megy át. A félszigetnek mind a belseját, mind pedig a külsejét lehet használni.
(Egyébként pedig az a véleményem, hogy Karthagonak pusztulnia kell.)
Elnézést a régi témáért, de nem voltam Web-közelben.
vsanci írta:
> Egy pár napig nem olvastam a topicot és elszörnyedve
> láttam, elszabadult a pokol!!
Na az azért nem. Ez nagyon is része az ilyen Newsgroup-oknak. És még nagyon messze van attól, ami mondjuk egy igazán rossz Newsgroup kebelében rendszeresen meg szokot történni, és a szép angol neve az, hogy "flame-war". "Flame" nemcsak lángot jelent, hanem (az Országh szótár szerint) szenvedélyt is. Nos ilyesmi történik, ha egyes hozzászólókat elkap a szenvedély. De ezen túl lehet esni, baj csak akkor van, ha a lista hozzászólásainak többsége ezzel lesz kapcsolatos. Ilyen történt a múlt hónapban a német de.rec.modelle.bahn listán is, ahol a hozzászólások többsége a Maerklin hívôk és a NEM hívôk közötti személyeskedö izélgetés témájában jelent meg.
> Itt a VASÚTMODELLEZÉSRŐL kell ill. kellene írni, a
> fiatalokat felkarolni, infóval ellátni, akár 1000 szer is,
Nagyon egyetértek, bár az is igaz, hogy erre nem mindig van hajlandóság. A Usenet-Newsgroup-okban az a szokás, hogy valaki, aki a listát legjobban a magáénak érzi, rendszeresen, leggyakrabban havonta egyszer megjelentet egy kiterjedt szöveget, ami leírja a lista célját, szándékait és más hasznos információkat. Ezek között a legfontosabb, hogy megírja, hol lehet megtalálni a lista FAQ-ját, a "leggyakrabban feltett kérdéseket", és az arra adott válaszokat. Nem tudom, van-e nekünk ilyen. Ha nincs, meg kellen próbálni összeállítani, és mondjuk Vsanci webzinjére, és/vagy máshova letenni. A FAQ-k jelentékeny hányada a kezdôknek adott tanácsokból áll. A havonta megjelenô ismertetés (ami mindig ugyanaz, tehát csak egyszer kell megírni) pedig odairányítja a kezdöket, és így már az alapvetô tudással felvértezve szállhatnak bele az itteni csevegésbe.
