Djt 122! De ha Mégis olyan eltökélt vagy,hogy U prufilból készíted a vágányhálózatot,akkor mondok egy tippet.A Hársfa utcai Gyűjtők Boltjában láttam az öregnél a sok cucc között tavaly egy átszelési kitérőt.Új volt,ki tudja hány éve őrizgeti már.És alkudni,alkudni keményen!
Kicsit elszomorit amit a VT 137 röl mondtatok de nekem annyira tetszik . Más . Mit tippeltek mennyi esélyem van kettös keresztezö váltot szerezni Piko Standard /U profilu/ sinböl ?
Régi PIKO gőzösök szerkocsijain van ilyen (BR 23, BR 50). A kapcsoló a kocsi tengelyére van erősítve, nem fix erősítéssel, egy rugalmas lap szorítja rá. Ha a mozdony előre megy a tengelyforgás a kapcsoló horgát megemeli, ha tolat, a kapcsoló horgát leengedi, a horog kiakad a hozzákapcsolt vagon kapcsolójának kengyeléből. A mozdony kapcsolóhorgának mozgását a tengely és a kapcsoló közötti dörzskapcsolat hozza létre. Lehet, hogy az elnevezés rossz, de ha láttál már ilyet, rögtön tudod miről van szó.
Az asztal üzembehelyezésének időpontja sajnos még bizonytalan.
Pár napja kezdtem olvasgatni a fórumot, mivel terepasztalt szeretnék építeni. Az lenne a kérdésem, hogy érdemes-e belefogni, akkor ha TT (1:120) méretü lenne. Jobbára váltók hiányoznak, de néhány kocsi és mozdony sem ártana, azonban azt vettem észre, hogy a TT-t eléggé mostoha gyerekként kezelik a gyátók, és inkább a H0-t fejlesztik. Bolhapiacon illetve csere-bere piacokon lehet még használható, jó állapotban lévő TT modelleket kapni, illetve lesznek új modellek a jövőben a boltokban? Egyszóval, érdemes belevágni terepasztal építésbe TT méretben? Ti hogy látjátok?
Kuriózum!!!
Van két fotóm ugyanarról (!!!) a modellvasúti szerelvényről:
az egyik: 1942-ből,
a másik: 1992-ből!
Komolyan!
(A vonatot a tesóim kapták kisgyerekként, aztán én elörököltem tőlük.)
Igen, sajnos tudni kell mindegyik kocsiról milyen gyorsan gurul. Kb. nyolcvan tehervagonom lehet, és mégsem olyan nehéz megjegyezni, mert az azonos típusok egyformán gurulnak. Általában a tengelyelrendezéstől és a tengelytávtól függ. A különböző kocsik sok esetben csak festésükben térnek el egymástól, ami ugye nem sebességbefolyásoló tényező. A nagy tengelytávú kéttengelyes kocsival lehet, hogy probléma lesz, szorulhat az ívben. Akkoriban nem volt ilyen kocsim, így ez fel sem merült.
Kéttengelyesből van 5-6 féle, négytengelyesből is ugyanennyi. Amikor kezd megtelni a rendezővágány elég az alsó kocsiszétkapcsolóról indítani.
Ha nagyon a rendezővágány elején állna meg a kocsi a gurítás után, egy tolatómozdonnyal a másik oldalról össze lehet szedni. Erre olyan mozdonyt használtam, amelyiknek dörzskapcsolós horga van. Bárhol le tudja akasztani magáról a kocsit. Elkezdtem átcserélni a kapcsolókat kurzkuplungra, ezért ezt a dörzskapcsolós megoldást át kell majd alakítani. De ez már egy másik történet.
A Vasút & Modell, illetve a Pályaőr készítőihez szeretnék szólni. Jók a kiadványok, de mindkettőben nagyon kevés a gyakorlati, kifejezetten vasútmodellezéshez kapcsolódó anyag. Olyan megoldásra gondolok, amelyben ismertetésre kerül a nagyvasúti gyakorlat, és ennek vasútmodellezhetősége.
Néhány téma gondolatébresztőnek:
Pályaépítés:
- kitérők típusai, szerkezete
- vágánykapcsolások, szabványos, egyedi, egyalfás, kétalfás lira stb.
- vasúti állomások, pályaudvarok, nyiltvonali szolgálati helyek, állomási vágányhálózatok kialakítása, vágánytengelytávolságok, peronok (egy-egy számban érdekesebb állomási helyszínrajzok, különböző epoch-ban volt kialakítások), rendezőpályaudvarok, teherpályaudvarok, személypályaudvarok, vegyes elrendezések, iparvágányok
- nyíltvonali vágánykialakítás (egyvágányú, kétvágányú, ívben, egyenesben),
- vontatási telepek (különböző korszakokban, gőz-, dízel-, villamosvonatás) kialakítása, vasútüzemi működése, érdekesebb helyszínrajzok
Jelző és biztosítóberendezések:
- állomási biztosítóberendezések (nagyvasúton és a modellezésben)
- vonali biztosítóberendezések, blokktérköz rendszerek,
- vasúti jelzések, jelzők és ezek elkészítése modellvasúthoz
Terepasztalépítés:
- terepkialakítás
- épületek a nagyvasúton, ezek modellezése
- műtárgyak
Digitális technika:
- hagyományos mozdony (pl. régi PIKO) átalakítása digitális üzeműre
- digitális üzemben használható egyszerűbb áramkörök (és bonyolultabbak is),
Járműépítés:
- mozdony- és vagonépítés
Vasúti üzem:
- gőz, dízel, villamos vontatás sajátosságai,
- tolatások (síktolatás, gurításos tolatás),
- szerelvények összeállításának gyakorlata, szabályai
Lehet, hogy ezek a témák csak engem érdekelnének és akkor a hozzászólást tekintsétek tárgytalannak, de lehet, hogy mások is hasonlóan gondolják és vasútmodellező szaklapokként még nagyobb érdeklődés lenne a lapokra. Sőt, biztosan másnak is van sokkal jobb témaötlete.
Például rézgaras írása a vasútmodellező webzinben olyan színvonalú és szemléletű, amit modellező szaklapban is el tudnék képzelni, akár többrészes sorozatban. Biztosan sokan elolvasták. Lehet, hogy jónéhányan soha nem építünk saját járművet, de biztosan szivesen olvasnánk róla.
Természetesen minden témában előtérbe helyezve a magyar vonatkozásokat.
"... következik a lejtő, amelynek elején két kocsiszétkapcsoló van, (eltérően futnak a kocsik, ezért különböző magasságból kell gurítani a vagonokat)."
Hogyan döntöd el, melyik szétkapcsolót használod a kettő közül? Netán úgy, hogy a kezelő (te magad) minden egyes kocsi sajátosságait ismeri?
"Ehhez ki kell találni egy modellvasúti vágányféket a kocsik eltérő futási sebességét kompenzálandó."
Na ez a szép K+F feladat! :-)
Matiz!
A nyolvcanas évek elején csináltam gurítódombos pályaudvart. Kb. 10 évig jól működött, most a padláson van, összerakásra vár. 15 vágányos a pályaudvar, kétvágányú fővonal állomása. Négy irányrendező és négy indító-fogadó vágánya van. A nagyvasúton is szokásos nagyobb pályaudvarokon rendezőcsoportot kialakítani, az indítóvágányok és a fogadóvágányok is összevonhatók (lásd Macibb). Macibb által is említett torlasztó részt nem modelleztem, mert nem kell egyenként a csavarkapcsokat szétkapcsolni a vagonok között, mint a nagyvasútnál. Mindegyik vagon kerekét fémkerekűre cseréltem, ez ma már természetes, de akkor még nem volt az. Magassági elrendezése a kihúzóvágány ütközőbakjától: kb. +12 cm-en vizszintes az ütközőbaktól 150 cm hosszban (egy része ívben van, ezután lenne a torlasztó rész), következik a lejtő, amelynek elején két kocsiszétkapcsoló van, (eltérően futnak a kocsik, ezért különböző magasságból kell gurítani a vagonokat). A kocsiszétkapcsolók és a rendezőváltók közötti részen a legnagyobb a lejtés. A lejtő végén enyhül a lejtő esése, és ebben az enyhe lejtésben vannak a kitérők (az első Y-kitérő, a két második 15° hajlásszögű hagyományos. Mindegyik PILZ kitérő 600 mm-es sugarú a kitérő irány íve. Az ívek a gurító részen nem lehetnek kis sugarúak, mert a kéttengelyes kocsik nagyon lelassulnának. A kitérőkön a lejtés olyan, hogy ne lassuljanak a kitérőkön a vagonok. A rendező vágányoknak is van lejtése, de már nagyon enyhe, azért hogy a kocsik kis sebességgel, de végig guruljanak, és ha már kezdene megtelni a vágány, akkor se ütközzenek nagy erővel a kocsik a vágány elején. A rendező vágány legutolsó része enyhén visszalejt (kb 20 cm-es rész), hogy ne fussanak rá a kocsik a rendező vágány végén levő váltókra (váltófelvágás, kisiklás, a fém kerekek miatt zárlat). A rendező vágány végén levő váltók után egy védő csonkavágányt is tettem, a túlfutó vagonoktól védi az állomást, illetve a nyílt vonalat. Nem szoktak túlfutni, de a szabály az szabály, a védő csonkavágány előírás. Az egész rendszert kisérletezéssel lehet összehozni. A Te elrendezésedben a rövid hely gond lehet, mert nagyon felgyorsulnak a kocsik, és nem tudnak a végén megállni. Benzines ronggyal (vagy bármi más alkalmas eszközzel) időnként tisztítani kell a sínt, és ritkábban a kerekeket is. Beüzemelés után lehet, hogy csökken a kocsik sebessége, és emiatt emelni kell a domb magasságát, mert nem gurolnak elég messzire. Erre az eshetőségre a terep kialakításakor gondolni kell. Bár szerintem a pályádon inkább a túl nagy sebesség lesz a gond.
Jó kisérletezést!
Oszi
PS. Az újabb előszétkapcsolós kapcsolókkal a torlasztó részt is lehet modellezni. Torlasztó rész előtt kocsiszétkapcsoló, előszétkapcsolás, majd a gurítódomb tetejéről gurítás. Ehhez ki kell találni egy modellvasúti vágányféket a kocsik eltérő futási sebességét kompenzálandó.
már régota foglalkoztat hogy a VT135 helyett VT137 es motorkocsit veszek . A börzén láttam 2 részest 10E ft ért . Szerintetek megfelelö jármü ez mellékvonalra és hogy birja a 380 mm es ivet?
Nem log be nagyon a kanyarokban?
Itten kicsit off, de hallottam egy öreg motorkerékpár-gyűjtőről, akinek sok veterán járgány volt már az otthonában és a felesége kicsit nehezen viselte ezt a kedvtelését. Barátunk egyszer éppen a frissen szerzett Moto-Guzzi (2-hengeres V-motor) gépet csempészte haza, amikor rajtakapta a felesége és megkérdezte, hogy minek már megint egy új kacat. Az öreg talpraesetten vágta ki magát: elmagyarázta, hogy ez nem új, csak a már meglévő BMW-nek (2-hengeres boxer) hajlíttatta feljebb a hengereit, hogy jobban beférjen a kertkapun.
Vasútban is lehet hasonlóval próbálkozni :-)
Macibb
PS: az én oldalbordám jön velem a kiállításokra :-)
Igazából amikor megtaláltam, tudtam róla (leveleztünk sokáig), hogy mikkel foglalkozik, mik érdeklik. Szinte mindenben hasonlóan érdeklődünk. Az már csak hab volt a tortán, hogy a vasútmodellezést is szereti :) Legjobban a domborzat érdekli (no engem is :) és a a tereptárgyak, házak (a bonyolultabbakhoz néha nincs türelmem) én pedig inkább a műszaki részét (áramkör, sínek, jelzők) szeretem.
Ezt már sokan megpróbálták, de csak nagyon kevés szerencse fiának sikerült. A többség örülhet, ha a neje nagyobb konfliktusok nélkül tűri a dolgot. Ráadásul mindenért duplán fizethet, mert a legkisebb modellvasuti beruházás is alkalmat ad a nejnek, hogy vegyen magának egy újabb göncöt. :-(
A http://www.extra.hu/vasutesmodell címen a modellezés menüpont alatt van a modellvasútboltok felsorolása.
Árakat ki kell tapasztalni. Erre itt sem a hely, sem az idö nem elegendö.
Üdv:
Joe
kb. 10 éve foglalkoztam utoljára vasútmodellezéssel. Kiderült, hogy a barátnőm is nagy modellező volt és elhatároztuk, hogy előszedjük, ami maradt és nekiállunk egy terepasztalnak. Mivel ez már régen volt, csomó dolog hiányzik, eladtam ,stb. Jó lenne, ha tudnátok egy-két címet mondani, ahol modelleket és tartozékokat árulnak. Az árak kb. hogyan állnak pl. mozdonyok, sínek, váltók? (H0)
Hat, azt hiszem, ez kielegito leiras volt. Viszont ez aligha valosithato meg ilyen kis asztalon, talan maradnek a magamfajta egyszeru megoldasnal. Annyira atterveztem, hogy a gurito resz rovidebb es kb. 6%-os lett, es a masik oldalon viszi fel (inkabb tolja) a mozdony a kocsikat.
Ez meg mindig elmeleti dolog. Mielott veglegesen megvalositanam, a "szonyeg-teszt"-en meg at kell mennie. A mostani asztal vaganyzata is igy allt ossze, miutan minden kocsival minden iranyban a lehetseges tolatasokat kiprobaltam, azutan kerult felszerelesre. (Ez tenyleg fontos lehet egy asztal epitesenel. A terv az csak terv.)
Az iveket az asztal ket vegen hogyan oldjam meg? Vegyem meg az Rx-es sineket, vagy flex-sinbol celszerubb?
udv
ui:jovo heten Becs fele leszek. Hol erdemes korulnezni, vannak olcsobb dolgok, vagy ez nem jellemzo?
Namégeccer:
A "klasszikus" gurítódombos rendezőpályaudvar három, egymás után következő vágánycsoportból áll:
fogadó, rendező, indító csoport. Ezek közül a fogadó és a rendező között található a domb. (Az indító csoportról a továbbiakban nem ejtek szót. Nagyvasúton is van példa arra, hogy elhagyják, ill. a rendező csoporttal összevonják.) Ha viszont nincs elég hely hosszirányban, akkor építenek párhuzamos elrendezésű rendezőpályaudvart, ahol a fogadó és a rendező csoport egymás mellett fekszik. A gurítódomb ilyenkor is "kétoldalas". A kocsisort a mozdony a dombbal párhuzamos, de annál kisebb esésű felhúzóvágányon át húzza a kihúzóvágányra, amely a domb folytatását képezi. (Ennek a végén esett le a töltésről a miskolci 411 mozdony.) Amikor az utolsó kocsi is meghaladta a váltót, azt átállítják és a mozdony a kocsisort a torlasztólejtőn (lásd korábban) át tolja a dombra, hogy a szétakasztott kocsik a domb _másik_oldalán_ gurulhassanak a rendező csoportra.
A gurítódombos rendezőpályaudvar modellben való megvalósíthatóságát nem vonom kétségbe, de előtte érdemes alapos számításokat és kísérleteket végezni.
Naszóval (Macibb mély levegőt vesz és igyekszik pontosan fogalmazni):
A "klasszikus" gurítódombos rendezőpályaudvar három, egymás után következő vágánycsoportból áll:
fogadó, rendező, indító csoport. Ezek közül a fogadó és a rendező között található a domb (az indító csoportról a továbbiakban nem ejtek szót. Nagyvasúton is van példa arra, hogy elhagyják, ill. a rendező csoporttal összevonják). Ha viszont nincs elég hely hosszirányban, akkor építenek párhuzamos elrendezésű rendezőpályaudvart, ahol a fogadó és a rendező csoport. A gurítódomb ilyenkor is "kétoldalas". A kocsisort a mozdony a dombbal párhuzamos, de annál kisebb esésű felhúzóvágányon át húzza a kihúzóvágányra, amely a domb folytatását képezi. (Ennek a végén esett le a töltésről a miskolci 411 mozdony.) Amikor az utolsó kocsi is meghaladta a váltót, azt átállítják és a mozdony a kocsisort a torlasztólejtőn (lásd korábban) át tolja a dombra, hogy a szétakasztott kocsik a domb _másik_oldalán_ gurulhassanak a rendező csoportra.
A gurítódombos rendezőpályaudvar modellben való megvalósíthatóságát nem vonom kétségbe, de előtte érdemes alapos számításokat és kísérleteket végezni.
> A gurítódombbal kapcsolatban azzal a kiegészítéssel élnék,
> hogy a nagyvasúti dombnak két külön "fel-" és "lejárata"
> van, tehát a fogadó és a rendező vágánycsoport a domb két
> külön oldalán van.
Te Macibb, én azt hiszem, hogy volt a MÁV-nál nem egy példa egy oldalas gurítóra, olyan állomásokon, ahol nem volt elég hely. Ha emlékezetem nem csal, a fehérvári gurítódombnak is csak egy feljárata volt. És volt egy baleset Miskolcon az ötvenes években, ahol egy éjjeli gurításnál a 411-es személyzete elaludt és a mozdony a gurítódomb végén leesett. Ehhez is egyoldalas domb kell. De lehet, hogy tévedek.
Egyébként komoly kétségeim vannak afelôl, hogy egy gurítódomb a modellben használható módon müködik. Én azt tanácsolnám, elôször kellene egy kisérleti modellt csinálni, és ott mindent kipróbálni, mielôtt az ember szétszabdal annyi jó fát ;-(
Koszonom a tanacsokat! A guritodomb-otletet a Modellbahn Schule-bol vettem, ott az egyik szam szinte csak ezzel foglalkozik es tobb palyatervet is bemutatnak. Ott azok a tervek tetszettek, amikben a domb maga a rendezo kozepen helyezkedik el. Azt hiszem, ezek utan teljesen atgondolom a tervet meg1x. Az a baj, hogy a rendelkezesre allo hely nem tul sok, a guritodomb viszont nagyon sok erdekes tolatasra ad lehetoseget, tehat mindenkeppen szeretnek valami hasonlot.
Rakoson is van egy kis gurito-szeruseg, a mozdonyszin mellett. Ott van a felso resz, ami vizszintes, es abbol agazik ki a lejto, amin legurultak a kocsik, ha jol vettem ki az elvet. Ott a rendezo resz mellett lehet a tarolo resz. Talan el kellene mennem korulnezni :-) es tanulni :-)
Kina egyre nagyobb szerepet játszik a modellvasutak világában. Az öshonos Bachmann után egyre tébb cég gyártat ott (BRAWA, LIFE-LIKE, AHM, LILLIPUT, stb.)
A legujabb hir: LIONEL is bezárja nyáron michigani (USA) kapujait és Kinában müködik tovább.
Mai hir a trains.com-tol
BREAKING NEWS - Lionel makes move decision final
Production to be transferred from Michigan plant to new Chinese facility
by summer.
