Nincs meg valakinek a Wintrack nevu program?
Lucky Luke
Nekem is TT-m van es szerintem mindenkeppen erdemes belevagnod az epitesbe.
Lehet mindent kapni TT-hez csak keresni kell...
a guritodombhoz ügyhöz annyit még, hogy ráadásul az amerikai kocsik sokkal könnyebben futnak (kizárolagos tücsapágyazás, egységes suly, csakis alvázas kocsik). tehát aránylag könnyen optimálizálhato a rendszer, meg ráadásul sokkal több a hely is, tehát nagyobb a pálya, igy nincs probléma nagy ivü váltokkal (esetleg kizárolagosan szimmetrikus konstrukcioval -Y válto, mert csak ez garantálja ugyanazt az ellenállást mind a két irányban.). Ugyanez a normális asszimetrikus kitérövel majdnem megoldhatatlan, hiszen a vagon egyenes irányban ugyanarrol a dombrol, kb. 2-szor olyan messze gurul mint egy 380 cm-es ivben.
Persze ezt a láthatatlan mozgatást (legfuvokák) esetleg sokkal elegánsabban elektromágnesekkel is meg lehetne oldani, söt azzal a saru kérdés is megoldhato lenne, hiszen a cél alatt a bekapcsolt mágnes igenis lefékezheti a vagont.
Szvsz a guritodomb a vasutmodellezés legnagyobb problémája, és nem láttam eddig egy igazán jol müködö rendszert, habár mint korábban irtam, valamikor a drezdai egyetemen egy egész kutatocsoport létezett (Prof. Kurz vezetése alatt), akik ezt meg szerették volna oldani, hogy a tanterepasztalukon (kb. 20x40 m) egy guritodomb is legyen annak minden jellemzöivel, jelzö rendszerével, hogy azok a szégény jövöbeli vasutasok ne az igazi törött kocsikon számlálják tehetségüket. Prof Kurz az eredményeket egy két kötetes vasutmodellezö könyben ecseteli, és szomoruan állapitja meg, hogy sajnos nem érték el a céljukat.
Amit én láttam az is nagyon jo volt, hiszen valamennyi átalakitott vagon (egységes alváz, lendkerék minden vagonban, müködö vagonfékek) biztositott egy aránylag problémamentes üzemet (H0-ban) és ezt már kb. a 60-as évek végén - amikor még nem létezett a számitogép sem (legalábbis nem ilyen célokra).
A guritodomb esetében ugyanis még egy jellemzöt kellene élethüen modellezni -a mozgás dinamikáját - amit ugye a fizika majdnem kizár, mert egy 100-szor kisebb tárgynak nem lehet ugyanolyan a dinamikája mint a nagynak. Más jellemzöi meg pont ellenkezöen jelennek meg (surlodás a nagy vagonok sokszorosa).
Ennek ellenére sok sikert az ujabb probálkozáshoz.
manhattani
az emlitett könyv szerintem kicsit tuloz az átmeneti ivekkel, ha az eredeti a példakép, és csak a távolságok lettek átszámolva modellméretbe akkor közel jár az igazsághoz, azonban a modellek ettöl sokkal "érzéketlenebbek", tehát nyugodtan megengedhetö a rövidebb iv is. Természetesen vigyázni kell eme átmenetekre, optikai szempotokbol is, meg müszaki szempontbol is, hogy a kapcsolok ne akadjanak szét. (az a kapcsoloktol is függ, vannak tipusok, amelyek érzékenyek a szintvátozásokra, mások meg nem).
Ha könyv szerint akarsz épitkezni, akkor a helyigény egy-egy emelkedöhöz igen megnö, azaz 3 cm-es emelkedést nem 1 méteren érsz el, hanem kb. 3-n, mert 6 vagon hossza kb. 2 méter, aminek a felét mind a két végén az emelkedönek hozzá kell adni. (6 cm-es emelkedéshez, természetesen változik a helyigény, mert összesen 2 átmeneti iv lesz, azaz 2 méter az ivre, kettö meg magára az emelkedöre). Nem kell annyira komolyan venni a szőmlgatésokat, inkább egy jo szemmértékre van szükség meg némi tapasztalatra.
"Végezetül egy megvalósított modell gurító üzemről: a Model Railroader írta, hogy valaki a gurítódomb utáni vágányba ferdén, szemben a leguruló kocsival levegő-kifúvó csöveket épített be kellő sűrűséggel. A kocsik sebességét LED diódás-fotocellás érzékelős rendszer mérte, és digitális folyamatszabályzó vezérelte a fújás erősségét, hogy a kocsik kellő méltósággal guruljanak, és mégis kellő távolságra elmenjenek a dombtól. Ehhez persze az is kell,hogy a rendező vágánycsoport is, bár kisebb meredekséggel, lejtsen a gurítódomb felől."
Ez orulet! :))
De nem kell annak lejtenie! Ha nagyon lelassul a kocsi, akkor bekapcsolnak a "gyorsito" fuvokak, vagy a lassito fuvokak egy-egy apro motor segitsegevel befordulnak iranyba, es onnantol hatszelet adnak a kocsinak. Csak nehogy felgyorsuljon :-)
Szevasztok,
én csak kontárkodom a modellezés topicban, de olvasom, hogy alaposan kiveséztétek a modell gurítódomb kérdést. Hadd írom le a véleményem.
etwg! A vízszintesből emelkedőbe átmeneti ívet a Linzbauer könyv elég jól kitárgyalja, de csak erős idegzetűek olvassák el, mert nagyobb hosszt ír, mint te, több, mint 6x-osát a leghosszabb kocsinak...
Matiz! Ha gurítódombot akarsz látni, szerintem ne Rákosra menj, ott a nagy rendező- és tárolópályaudvar mellett viszonylag kicsi a gurító üzem. Menj el Rákosrendezőre, ott igazi nagyüzem volt, mára belepte a fű, nyugodtan lehet ott mászkálni.
Amúgy a rákosrendezői elrendezés nagyon jól kínálja magát megmodellezni.
Egy, a két végén szabályos ívű (köznyelven ovális) pálya egyik íve a körvasútról Angyalföld elágazásnál Rákosrendező felé leágazó (a valóságban kétvágányú) vonala lehet. Ezzel párhuzamos (az ív belső felén) a gurító kihúzóvágánya, amely a rrendezői fogadó vágánycsoporttól a gurítódomb mellett halad. Ez a vágány kb. 90 fok eltérés után bakban végződik, ezzel meghatározva a leghosszabb szerelvényt, amit gurítani lehet.
A kihúzott szerelvényt aztán a dombon keresztül tolták át, és szétosztották a rendező vágányokra. Úgy, ahogy Macibb írta, a vonatokat innen indították, nem volt külön indító vágánycsoport. Érdekesség, hogy Ferenc felé az átállítós vonat a domb túlsó oldaláról indult, ami a kihúzó vágány bakja után csatlakozott be a körvasút vágányába.
Remélem, érthető... :-))
Magam valamikor fél napokat ácsorogtam a gurítás fölött a gyaloghídon, ha valaki kívánja, szívesen tartok helyszíni idegenvezetést.
Végezetül egy megvalósított modell gurító üzemről: a Model Railroader írta, hogy valaki a gurítódomb utáni vágányba ferdén, szemben a leguruló kocsival levegő-kifúvó csöveket épített be kellő sűrűséggel. A kocsik sebességét LED diódás-fotocellás érzékelős rendszer mérte, és digitális folyamatszabályzó vezérelte a fújás erősségét, hogy a kocsik kellő méltósággal guruljanak, és mégis kellő távolságra elmenjenek a dombtól. Ehhez persze az is kell,hogy a rendező vágánycsoport is, bár kisebb meredekséggel, lejtsen a gurítódomb felől.
A C külön kikötött jog egy halom pénzért. Az igaz, hogy amit Te csináltál az eredendő jogon a Tiéd idehaza, de ez nem vonatkozik a külföldre. A nemzetközi szélhámosok krémje a jogi szakma gyöngyei ezen szedték magukat hülyére, ui. minden országban más-más jog, és a védelem néhol többe kerül mint a védett érték.
A hivatkozást megteszik, és saját földjükön még akkor is ha égbe kiálító disznóság - általában soviniszta, monetasrist alapon - a rablónak adnnak igazat, a külhoni "jött- ment " szerzővel szemben. Ó mily szép az egységes jövővilág, Nemde?!
Nyitott kapukat döngetsz. Többet a 2002/1-ben.
Most casak annyit, hogy kezdődik a vágágeometria sorozat. Nem rajzzal, fényképekkel. Lesdz min rágódnunk.
Ezv évben a Marklion C, Fleischmann Profi, ROCO és a ketdőknek az új PIKO 8 igennem hallucináltok, megint van) lesz a téma.
Szándék szeint gyün a DIGI sorba, a Delta a 2000/2-3-ban ezt kívánta felvezetni.
Lesz épület, meg minden, ami belefér. Sajna nincs több pénz oldalszám bővítésre!
kinyomtattaléak magamnak, elteszem, m egszívleltem. Örülök, hogy Te is arra gondoltál, ami már tervezés alatt.
Biztos lehetsz benne, hogy igzat Írok)-mondok) mert egy lap anyagát nem lehet két héttel a lapzárta előtt kicserélni, főleg akkor, ha a téma anyaga hosszú idő alatt írható, és a besuzerzése is egy kálvária.
jpg 54
Elnézést, hogy csak most, de most jöttem vissza a szögecsszámláló kiállításról, meg stb. A két kép érdekelne, mégpedig nagyon. Gyüjti a szerkesztőség. Termélszetesen csak scann és azonnal vissza. Ha emilben bejössz, megírom mire kellene.
Sajnos már lebeszélni nem tudsz az U profilrol mert 2 éve kész van már a terepasztal s az idén ugy döntöttem kicsit kibövitem a vágányzatot gondolkoztam én is hogy áttérek a modelvágányzatra de a 11 db válto és annak költségei miatt elvetettem az ötletet arrol nem is beszélve hogy ugyanolyan méretü sineket nem kapnék :( .Ráadásul saját tapasztalat megtanitott rá hogy az U sinek nem a legtökéletesebbek .
Biga
a kispesti vigadoban /1191 Fö u. 22 T 282-5656/ február 23-24-25én 9-17 oráig vasutmodell kiállitás modell és makettvásár lesz. Legalábbis a Kispesti magazin szerint. Belépöjegy 250 ft. gyerek 150 ft.
Sansan
A hársfa utcai manus véletlenül nem a Pecsa bolhapiacán árul vasárnaponként? Mert adott egy névjegyet . Elég drágán árul .
Nem akarom rágni a témát, biztos vannak ilyen esetek is, de azért nézz be bármelyik boltba és keress egy 431.8 mm-es monitort, (és vigyázz meg ne verjenek). Szerintem az elado még át sem tudja számolni, hogy egy 17 colos monitor milyen nagy.
Ha ennek ellenére valaki meggazdagodott, az inkább azt mutatja, hogy a zürzavarban jobban tudott halászni, nem azt, hogy valaki is nagyon figyelembe venné nézeteit illetve "drága" leveleit.
Azt hiszem térjünk vissza a modellvasuthoz, hagyjuk a jogok azoknak, akik azon keresni tudnak, inkább igyekezzünk messze kitérni e témák (problémák) elöl. Ráadásul a kis hazában, annak is örülni kell, ha valaki a lopott modellvasuti anyagra érdeklödést tart, mert az is azt jelzi, hogy érdemes csinálni, és vannak akiket még érdekel akár ilyen formában is a dolog.
> Én meg nem tudom, hogy hol lehetne a jogaidat érvényesiteni ilyen esetben
Habár ez a vita egyre inkább OT, azért még egy szót.
Nem tudom, Magyarországon mi a helyzet - mint írtam, kis hazánkban mindenki azt csinál, amit akar... Németországban azonban szólhatsz egy ügyvédnek, ha a jogaidat csorbítva látod. Az ügyvéd küld egy figyelmeztetést a tettesnek, amiben egyben ezért a tevékenységéért egy 1000 és 3000 márka közötti összeg lefizetésére is felszólítja az illetôt. Az illetô végiggondolja, van-e esélye nyerni. Ha nincs, mert egyértelmű, hogy lopott, akkor kifizeti az ügyvédet és leveszi a lopott anyagot a web-oldaláról.
Egyébként ez az összeg nagynak tűnhet, vannak ügyvédek, akik ebbôl élnek, nem is rosszul. Talán hallottál már Freiherr von Gravenreuth-ról. Ha nem, keresd meg az Interneten! Iszonyú pénzeket keresett csak azzal, hogy figyelmeztetett minden PC-boltot, akik a képernyôk nagyságát collban hirdették, hogy ez nem engedélyezett mértékegység az európai közösségben. Szerzôi jogi figyelmeztetésekkel is foglalkozik - provokál is.
Egyébként a legújabb (2000/3) c't Magazinban megint van egy jó cikk a web-jogról. Onnét én úgy értettem, hogy az adott esetben a perérték lényegtelen, mivel személyhez kötôdô jogról van szó.
az nem is kevés ami téged (meg biztosan másokat is) érdekel. Pont itt van szerintem a probléma, egy-egy olyan cikk ,mint a rézgarasé volt, elkészitése rengeteg idöt vesz igénybe. Ezt nem lehet csak ugy a ingujbol elöszedni. Ráadásul amit te itt felsorolsz szvsz szerint meghaladja egy diploma-munka keretét, tehát még annak is nagyon sokat kell tudnia, aki ezeket az anyagokat össze kivánja gyüjteni (a szerkesztök).
A másik dolog, hogy milyen modell leirását kellene közölni. mindenki ugyanazt akarja?
Ezek nagyon bonyolult kérdések még a német nyelvterületen is, ahol rengeteg cég foglalkozik vasutmodellel, igy az ujságoknak marad minden honapra valami. A te kis hazádban, sajnos más a helyzet, és azt az egy-két modellt amit (hála az istennek) lehet kapni, nagyon hamar szétrágnák a modellujságok, utánna meg jönne a morgás (töletek), hogy nincs semmi az ujságban. Szerintem a tesztek sem az igaziak, mert ahhoz is egy komoly stáb kell (ami ugye nincs), támogatás a gyártotol (szintén hiányzik), és aktualitás (szintén hiánycikk - mert mikor is készült az utolso MAV modell valamelyik nagy gyárban). Azt meg kár tesztelni, hogy mit hozott ki a Maerklin stb. (hacsak nem valami földet rengetö dologrol van szo).
Most csak a saját nevemben irok, de azt hiszem mind a két lap szerkesztöje megteszi a magáét, hogy érdekes legyen a lap. Az sokban a modellezöktöl is függ, mert aligha várhato el egy szerkesztöségtöl, hogy modelleket épitsen havi rendszerességgel. Azaz gyakoraltilag az olvasoknak kellene irniuk a lapot, a szerkesztönek meg szerkeszteni, azaz válogatni (sajnos azonban igen gyakran nincs miböl -pl. még egy az egész világon müködö, több int 1000 tagot számlálo vasutbarát, modellezö társaság évente 4 szer megjelenö kb. 10 A4 oldalas ujságjába sincs mindig mit rakni, és mi szerkesztök is gyakran ki vagyunk merülve.
A világ legnagyobb vasutmodellezö lapja a ModelRailroad alakitott egy klubot saját alkalmazottai számára és ezek évente készitenek egy un. projectot, azaz vagy egy kisebb terepasztalt, vagy valamilyen modellt. Ebböl is láthatod, hogy nem olyan egyszerü gyakorlati cikkeket irni, de igérem én is, hogy minden segitséget megadok mindkét lapnak, és utban van 2 cikk, amelyek nagyon gyakorlatiak, remélem meglesz a kivánt visszhang is. Csak mint érdekességet mondom, hogy a jelenlegi modellemen egy szük baráti körben (4) már több mint 5 éve dolgozunk, és még csak egyetlen egy mozdony készült el, amit esetleg egy ujság két (!) havi számában le lehetne irni (nyilván nem olyan részletesen, hogy utánna lehetne épiteni, de minden fogás benne lenne. Azaz, ha jol számolom 4 ember 20 évnyi modellezési idejét lehetne mondjuk 8 oldalon ecsetelni. Nyilván, hogy nem minden modell ennyire bonyolult, csak azért irom, hogy legyen valami mérhetö adat is. Ráadaásul hányan készitünk modelleket (föleg Mo-n?).
Van rengeteg vasuttal foglalkozo könyv is (sajnos nem tudom mennyire elérhetök - nézz be Szücs Lajos oldalára), ahol igen sok, általad felvetett kérdésre megvan a válasz, meg nem árt, ha az embernek nyitva van a szeme is, mert akkor lesz csak igazi vasutmodellezö, ha meglátja a valoságot és azt le is tudja képezni a modellbe. Ehhez meg elég havonta egyszer kétszer elsétálni valamilyen vasutvonal mellett, és megismerkedni annak részeivel, és keresni a választ arra, hogy mi mire van, és hogyan müködik.
Persze egy modellhez nem olyan fontos tudni, hogy milyen tipusu váltok vannak, milyenek a vágánykapcsolások stb. ez többnyire adott a használt sinrendszerrel, aki ettöl el akar térni, annak ugysem marad más hátra mint az eredetit a legmélyebben tanulmányozni - ez nem tartozik egy havilapra.
Az állomások tervrajzai sem igazán modellezöknek valok, mert még a legkisebb állomás is kb. 5ször nagyobb, mint amit modellben meg lehet csinálni, tehát itt igen is kellenek a kompromisszumok.
A leirtak ellenére azt hiszem mindenki keresi a jo témát, ami sokakat érdekelhet, és tetszetössé is teheti a lapot.
Elnézést ha hosszu voltam, remélem a szerkesztö kollegák is visszatérnek Nürnbergböl, és majd jön azok hivatalos állásfoglalása is.
Djt 122! De ha Mégis olyan eltökélt vagy,hogy U prufilból készíted a vágányhálózatot,akkor mondok egy tippet.A Hársfa utcai Gyűjtők Boltjában láttam az öregnél a sok cucc között tavaly egy átszelési kitérőt.Új volt,ki tudja hány éve őrizgeti már.És alkudni,alkudni keményen!
Kicsit elszomorit amit a VT 137 röl mondtatok de nekem annyira tetszik . Más . Mit tippeltek mennyi esélyem van kettös keresztezö váltot szerezni Piko Standard /U profilu/ sinböl ?
Régi PIKO gőzösök szerkocsijain van ilyen (BR 23, BR 50). A kapcsoló a kocsi tengelyére van erősítve, nem fix erősítéssel, egy rugalmas lap szorítja rá. Ha a mozdony előre megy a tengelyforgás a kapcsoló horgát megemeli, ha tolat, a kapcsoló horgát leengedi, a horog kiakad a hozzákapcsolt vagon kapcsolójának kengyeléből. A mozdony kapcsolóhorgának mozgását a tengely és a kapcsoló közötti dörzskapcsolat hozza létre. Lehet, hogy az elnevezés rossz, de ha láttál már ilyet, rögtön tudod miről van szó.
Az asztal üzembehelyezésének időpontja sajnos még bizonytalan.
Pár napja kezdtem olvasgatni a fórumot, mivel terepasztalt szeretnék építeni. Az lenne a kérdésem, hogy érdemes-e belefogni, akkor ha TT (1:120) méretü lenne. Jobbára váltók hiányoznak, de néhány kocsi és mozdony sem ártana, azonban azt vettem észre, hogy a TT-t eléggé mostoha gyerekként kezelik a gyátók, és inkább a H0-t fejlesztik. Bolhapiacon illetve csere-bere piacokon lehet még használható, jó állapotban lévő TT modelleket kapni, illetve lesznek új modellek a jövőben a boltokban? Egyszóval, érdemes belevágni terepasztal építésbe TT méretben? Ti hogy látjátok?
Kuriózum!!!
Van két fotóm ugyanarról (!!!) a modellvasúti szerelvényről:
az egyik: 1942-ből,
a másik: 1992-ből!
Komolyan!
(A vonatot a tesóim kapták kisgyerekként, aztán én elörököltem tőlük.)
Igen, sajnos tudni kell mindegyik kocsiról milyen gyorsan gurul. Kb. nyolcvan tehervagonom lehet, és mégsem olyan nehéz megjegyezni, mert az azonos típusok egyformán gurulnak. Általában a tengelyelrendezéstől és a tengelytávtól függ. A különböző kocsik sok esetben csak festésükben térnek el egymástól, ami ugye nem sebességbefolyásoló tényező. A nagy tengelytávú kéttengelyes kocsival lehet, hogy probléma lesz, szorulhat az ívben. Akkoriban nem volt ilyen kocsim, így ez fel sem merült.
Kéttengelyesből van 5-6 féle, négytengelyesből is ugyanennyi. Amikor kezd megtelni a rendezővágány elég az alsó kocsiszétkapcsolóról indítani.
Ha nagyon a rendezővágány elején állna meg a kocsi a gurítás után, egy tolatómozdonnyal a másik oldalról össze lehet szedni. Erre olyan mozdonyt használtam, amelyiknek dörzskapcsolós horga van. Bárhol le tudja akasztani magáról a kocsit. Elkezdtem átcserélni a kapcsolókat kurzkuplungra, ezért ezt a dörzskapcsolós megoldást át kell majd alakítani. De ez már egy másik történet.
A Vasút & Modell, illetve a Pályaőr készítőihez szeretnék szólni. Jók a kiadványok, de mindkettőben nagyon kevés a gyakorlati, kifejezetten vasútmodellezéshez kapcsolódó anyag. Olyan megoldásra gondolok, amelyben ismertetésre kerül a nagyvasúti gyakorlat, és ennek vasútmodellezhetősége.
Néhány téma gondolatébresztőnek:
Pályaépítés:
- kitérők típusai, szerkezete
- vágánykapcsolások, szabványos, egyedi, egyalfás, kétalfás lira stb.
- vasúti állomások, pályaudvarok, nyiltvonali szolgálati helyek, állomási vágányhálózatok kialakítása, vágánytengelytávolságok, peronok (egy-egy számban érdekesebb állomási helyszínrajzok, különböző epoch-ban volt kialakítások), rendezőpályaudvarok, teherpályaudvarok, személypályaudvarok, vegyes elrendezések, iparvágányok
- nyíltvonali vágánykialakítás (egyvágányú, kétvágányú, ívben, egyenesben),
- vontatási telepek (különböző korszakokban, gőz-, dízel-, villamosvonatás) kialakítása, vasútüzemi működése, érdekesebb helyszínrajzok
Jelző és biztosítóberendezések:
- állomási biztosítóberendezések (nagyvasúton és a modellezésben)
- vonali biztosítóberendezések, blokktérköz rendszerek,
- vasúti jelzések, jelzők és ezek elkészítése modellvasúthoz
Terepasztalépítés:
- terepkialakítás
- épületek a nagyvasúton, ezek modellezése
- műtárgyak
Digitális technika:
- hagyományos mozdony (pl. régi PIKO) átalakítása digitális üzeműre
- digitális üzemben használható egyszerűbb áramkörök (és bonyolultabbak is),
Járműépítés:
- mozdony- és vagonépítés
Vasúti üzem:
- gőz, dízel, villamos vontatás sajátosságai,
- tolatások (síktolatás, gurításos tolatás),
- szerelvények összeállításának gyakorlata, szabályai
Lehet, hogy ezek a témák csak engem érdekelnének és akkor a hozzászólást tekintsétek tárgytalannak, de lehet, hogy mások is hasonlóan gondolják és vasútmodellező szaklapokként még nagyobb érdeklődés lenne a lapokra. Sőt, biztosan másnak is van sokkal jobb témaötlete.
Például rézgaras írása a vasútmodellező webzinben olyan színvonalú és szemléletű, amit modellező szaklapban is el tudnék képzelni, akár többrészes sorozatban. Biztosan sokan elolvasták. Lehet, hogy jónéhányan soha nem építünk saját járművet, de biztosan szivesen olvasnánk róla.
Természetesen minden témában előtérbe helyezve a magyar vonatkozásokat.
"... következik a lejtő, amelynek elején két kocsiszétkapcsoló van, (eltérően futnak a kocsik, ezért különböző magasságból kell gurítani a vagonokat)."
Hogyan döntöd el, melyik szétkapcsolót használod a kettő közül? Netán úgy, hogy a kezelő (te magad) minden egyes kocsi sajátosságait ismeri?
"Ehhez ki kell találni egy modellvasúti vágányféket a kocsik eltérő futási sebességét kompenzálandó."
Na ez a szép K+F feladat! :-)
Matiz!
A nyolvcanas évek elején csináltam gurítódombos pályaudvart. Kb. 10 évig jól működött, most a padláson van, összerakásra vár. 15 vágányos a pályaudvar, kétvágányú fővonal állomása. Négy irányrendező és négy indító-fogadó vágánya van. A nagyvasúton is szokásos nagyobb pályaudvarokon rendezőcsoportot kialakítani, az indítóvágányok és a fogadóvágányok is összevonhatók (lásd Macibb). Macibb által is említett torlasztó részt nem modelleztem, mert nem kell egyenként a csavarkapcsokat szétkapcsolni a vagonok között, mint a nagyvasútnál. Mindegyik vagon kerekét fémkerekűre cseréltem, ez ma már természetes, de akkor még nem volt az. Magassági elrendezése a kihúzóvágány ütközőbakjától: kb. +12 cm-en vizszintes az ütközőbaktól 150 cm hosszban (egy része ívben van, ezután lenne a torlasztó rész), következik a lejtő, amelynek elején két kocsiszétkapcsoló van, (eltérően futnak a kocsik, ezért különböző magasságból kell gurítani a vagonokat). A kocsiszétkapcsolók és a rendezőváltók közötti részen a legnagyobb a lejtés. A lejtő végén enyhül a lejtő esése, és ebben az enyhe lejtésben vannak a kitérők (az első Y-kitérő, a két második 15° hajlásszögű hagyományos. Mindegyik PILZ kitérő 600 mm-es sugarú a kitérő irány íve. Az ívek a gurító részen nem lehetnek kis sugarúak, mert a kéttengelyes kocsik nagyon lelassulnának. A kitérőkön a lejtés olyan, hogy ne lassuljanak a kitérőkön a vagonok. A rendező vágányoknak is van lejtése, de már nagyon enyhe, azért hogy a kocsik kis sebességgel, de végig guruljanak, és ha már kezdene megtelni a vágány, akkor se ütközzenek nagy erővel a kocsik a vágány elején. A rendező vágány legutolsó része enyhén visszalejt (kb 20 cm-es rész), hogy ne fussanak rá a kocsik a rendező vágány végén levő váltókra (váltófelvágás, kisiklás, a fém kerekek miatt zárlat). A rendező vágány végén levő váltók után egy védő csonkavágányt is tettem, a túlfutó vagonoktól védi az állomást, illetve a nyílt vonalat. Nem szoktak túlfutni, de a szabály az szabály, a védő csonkavágány előírás. Az egész rendszert kisérletezéssel lehet összehozni. A Te elrendezésedben a rövid hely gond lehet, mert nagyon felgyorsulnak a kocsik, és nem tudnak a végén megállni. Benzines ronggyal (vagy bármi más alkalmas eszközzel) időnként tisztítani kell a sínt, és ritkábban a kerekeket is. Beüzemelés után lehet, hogy csökken a kocsik sebessége, és emiatt emelni kell a domb magasságát, mert nem gurolnak elég messzire. Erre az eshetőségre a terep kialakításakor gondolni kell. Bár szerintem a pályádon inkább a túl nagy sebesség lesz a gond.
Jó kisérletezést!
Oszi
PS. Az újabb előszétkapcsolós kapcsolókkal a torlasztó részt is lehet modellezni. Torlasztó rész előtt kocsiszétkapcsoló, előszétkapcsolás, majd a gurítódomb tetejéről gurítás. Ehhez ki kell találni egy modellvasúti vágányféket a kocsik eltérő futási sebességét kompenzálandó.
már régota foglalkoztat hogy a VT135 helyett VT137 es motorkocsit veszek . A börzén láttam 2 részest 10E ft ért . Szerintetek megfelelö jármü ez mellékvonalra és hogy birja a 380 mm es ivet?
Nem log be nagyon a kanyarokban?
Itten kicsit off, de hallottam egy öreg motorkerékpár-gyűjtőről, akinek sok veterán járgány volt már az otthonában és a felesége kicsit nehezen viselte ezt a kedvtelését. Barátunk egyszer éppen a frissen szerzett Moto-Guzzi (2-hengeres V-motor) gépet csempészte haza, amikor rajtakapta a felesége és megkérdezte, hogy minek már megint egy új kacat. Az öreg talpraesetten vágta ki magát: elmagyarázta, hogy ez nem új, csak a már meglévő BMW-nek (2-hengeres boxer) hajlíttatta feljebb a hengereit, hogy jobban beférjen a kertkapun.
Vasútban is lehet hasonlóval próbálkozni :-)
Macibb
PS: az én oldalbordám jön velem a kiállításokra :-)
