A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
AZT is mondtam már, hogy én a Maxwell-egyenletetet levezettem egy hatásintegrálból, mint az elektromágneses mezö mozgásegyenleteit, amit az egyenleten NEM tanítanak!
Szuperfizikus oldd meg elöszöt a forgó testek fénykobocsátása egyenletét, mielött fényközegröl szajkózol.
Vagy oldd meg a testek mozgàsa egyenletét az elektromàgneses mezöben! Hogyan mozog pl. Az elektron a proton körül és mond meg miért NEM érvenyes a specrel?
Hát akkor mond meg, mit mértek ki és mi a fényközvetítö közeg! Ezt NEM tudta eddig senki megmondani, de NEM is kell, mert NEM is lézetik.
Mond meg szerinted, hogyan hat a fényközvetitö közeg kölcsön pl. az anyaggal, vagy az elektromàgneses mezövel, vagy a gravitációval.
Szerintem a gyenge gravitàció pl. sehogy SEM folyásolja be az elektromàgneses mezöt, annak ellenére, hogy egy helyröl, az elemirészecskékböl erednek és ahonnan c sebességgel terjednek!
"Einstein meg NEM hullámot, hanem fotonokat gondolt a hullâmok helyett."
Így van, ezért nem kellett neki a fényközeg. Mert a fotonok nem hullámok, tehát nem igényelnek közvetítő közeget. De ha hullámnak tartod a fényt, akkor feltétlenül kell a fényközeg.
"...de semmi esetre NEM a fényközegröl!"
De bizony. Einsteint kivéve mindenki fényközegben gondolkodott.
Nekem tök mindegy kiket sorolsz fel, akik esetleg gondoltak a fényközegre, de fizikat NEM csinaltak belöle!
Einstein meg NEM hullámot, hanem fotonokat gondolt a hullâmok helyett. Mások meg a fény kettös természetéröl álmodtak, de semmi esetre NEM a fényközegröl!
Szuperfizikus, az Atomisztikus fizika topic 7042 hsz összefoglalta a legfontosabb képleteket az Új Fizikából. Ott van Maxwell egyenlete is, mint az elektromàgneses mezö mozgásegyenlete!
Szuperfizikus, NEM vetted észre, hogy az atomfizikámba be van épitve az elektrodinamika, meg a gravitódinamika is MINDENFÉLE közvetitö közeg nêlkül! Az elemi töltêsek jelentik a csatolási állandókat a részecskék és a c-vel terjedö mezök között.
NEM tudom te miért szálingózol a közeg körul? NEM TUDSZ semmi újat, közelebbiit mondani róla. Hagyd tehát!
A jövő fizikájába tehát vissza kell hozni a fényközeget.
De nem az étert.
A klasszikus fizika éterét ugyanis úgy képzelték el, hogy ez egy atomokból és molekulákból álló rugalmas kocsonya-szerű közeg, amely abszolút nyugalomban van az egész univerzumban.
Ilyenfajta éter a tapasztalat szerint valóban nem létezik.
- ha létezne, akkor az MM kísérletnek ki kellett volna mutatni, de nem mutatta ki
- ha létezne, akkor közeg ellenállást kellene tapasztalni a bolygók mozgásával szemben, de ilyet nem tapasztalunk
A fényközegnek tehát léteznie kell, de nem lehet olyan, mint amilyennek régen az étert elképzelték.
A hagyományos éterrel végleg le kell számolni. Ahogyan a fotonokkal is.
Neked nem engem kell legyőzni, hanem az energétikus fizikusokat.
Mi nem egy területen kutatunk. Te főleg a részecskefizika területén, én pedig a fény természetével kapcsolatos jelenségek területén. A két elmélet jól megfér egymás mellett, nem ellenfelei egymásnak.
Inkább kiegészítik egymást. Én elmondtam, hogy nem foglalkozom mélyebben a részecskefizikával. Nem az én szakterületem, inkább meghagyom neked. Ha te is így tennél, és elfogadnád azt, amire én rájöttem a fénnyel kapcsolatban, akkor fegyverszünetet köthetnénk.
Nem igazán értem, hogy miért nem tudod elfogadni, hogy Einstein tévedett, amikor száműzte a fényközeget a fizikából. Hiszen szerinted is sok mindenben tévedett. Sőt ezt a tévedését be is ismerte. Akkor miért ragaszkodsz Einsteinhez ebben a kérdésben?
Ez annál is inkább furcsa nekem, mert te magad is hullámnak tekinted a fényt. Hullám pedig közeg nélkül nem létezhet. De mivel ezt a képtelenséget Einstein mégis el tudta fogadtatni a tudósokkal a maga koréban, a közeg nélküli fényhullám (amely eleve képtelenség) megmaradt a modern fizikában a mai napig.
A te elméletedet egyáltalán nem zavarja a fényközeg létezése. Sőt kiegészíti. Ezért nem értem, hogy te miért félsz a fényközeg gondolatától. Talán mert te még úgy tanultad az iskolában, fényközeg nincs?
A fényközegben hitt Maxwell, Lorentz, Michelson, Jánossy Lajos és még sok más okos fizikus. Ők mind ellentétesen gondolkodtak mint Einstein. Vajon mindegyikük tévedett volna? Szerintem nem. Nekik volt igazuk, nem Einsteinek.
Most, hogy a gonon elmélettel végeztünk, térjünk vissza a jövő fizikájára!
Mik a jelenlegi fizika leggyengébb láncszemei?
Például a fényelmélet, a gravitációelmélet és a kvantumfizika.
Mi a baj a jelenlegi fényelmélettel?
- a fényt kettős természetűnek hiszi, néha részecske (foton), néha hullám
- a foton ellentmond a tapasztalati tényeknek (pl. a fénysebesség függetlensége a fényforrás mozgásától, az interferencia, kettős törés, stb)
- a hullám egyezik a tapasztalattal, de nincs meg a nélkülözhetetlen fényközeg
Vagyis tulajdonképpen a mai "modern" fizikusoknak fogalma sincs, hogy mi a fény. Az elképzelt fotonok nem léteznek, a fényhullámnak pedig a semmiben kellene terjednie.
Mi a baj a jelenlegi gravitációelmélettel?
- a gravitáció okát a "téridő" görbületére vezeti vissza (ebben már Einstein sem hitt idős korában)
- nincs gravitációs erő
- nincs gravitációs mező
Mi a baj a kvantumfizikával?
- minden hatást részecskék közvetítésével képzel el
- az EM kölcsönhatás közvetítő részecskéje a nem létező foton
- a kvantumfizika és a relativitáselmélet üti egymást
Szóval van elég baja a modern fizikának.
Amíg ezeket a problémákat nem oldja valaki, addig a fizika nem fog tudni előrehaladni. Persze vannak olyan területei a fizikának, amelyik nem használják a fotonokat, és nem használják a relativitáselméletet sem. Ez a része még talán fejlődőképes.
De még nagyobb baj, hogy igyekeznek minden fizikai jelenséget ezeknek a hibás elméleteknek alárendelni. Ahelyett, hogy megszabadulnának tőlük, mert a fejlődés útjában állnak.
Ezek a különálló elméletek összekapcsolódnak, így ha az egyik borul, akkor az magával rántja a többit is. Ezért nem lehet egyenként megreformálni őket. Az alapoktól kezdve kell felépíteni az új fizikát. Egy ilyen új fizika lehet az általam kidolgozott Szuperfizika, amely 4 területen nyújt újat:
- fényelmélet
- gravitációelmélet
- gravitációs optika
- fénysebesség feletti fizika
Természetesen ez a négy elmélet nem fedi le az egész fizikát. A fizika ennél sokkal szerteágazóbb. Például a klasszikus fizikát szinte teljesen érintetlenül hagyja, de a geometriai optikával sincs semmi baja.
Ennek a 4 területnek az új alapokra helyezése nagy valószínűséggel hatással lesz a tudomány más területeire is. Például a csillagászat nagyban át fog alakulni.
