Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv.
által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a
kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz
kiskorú ne férhessen hozzá, használjon
szűrőprogramot!
Hiánypótló topiknak szánom, a megnevezni nem kívánt itteni komoly szellemi pezsgésű topik utáni űr betöltésének a kísérleteként. Itt lehetne kultúráráról, picit óvatosan politikáról, macskákról, jó interjúkról, szellemi érdekességekről és értékekről, nőkről beszélgetni, picit filozofálni is, vigalmira hangolt módon. Nem kívánom elvenni a részbeni jogelődtől a topikját, vagy annak utódlását -sőt őt is szívesen látnám itt-, de jelenleg egyszerűen nincs hová írnom ezekről, és hátha másnak is vannak ilyen érzései vagy érzetei. Komolyabb moderáció-elemzést, és főleg ezzel kapcsolatos csatározást nem szeretnék itt látni, a diliről jó lenne, ha nem mászkálnának át ide semmilyen figurák, és azokat is szívesen látom, akiket nem kedvelek, ők maradnak, ahol vannak, státuszbelileg, de mindenki azt ír ide a régi gárdából és az esetleges újak is, a szabályok keretei között, amit akar. Meglátjuk, mi lesz belőle, nekem már legalább 3 hete nincs hová írnom. Jó lenne, ha fennmaradna, és esetleg tényleges topikélet is lenne benne. Vitorlák felhúzva, meglátjuk fúj-e a szél és hogy melyik irányból.:)
Nem akarok rosszmájúskodni, de ezt soha senki nem szokta tudni, hogy melyik félmondatával sértette meg a primadont*. Egy szempillantás alatt meg tud sértődni valami marhaságon és onnantól annyi volt. :)
* már ha létezik férfi megfelelője a primadonnának.
Én is így látom, bár mi 50 és 40 évesen jöttünk ki, meg akiket még ismerek, szintén ilyesmi korúak, szóval szerintem nem csak a fiatalok mentek el, hanem a szaktudással rendelkező középkorúak is. Egy részük egész biztosan vissza fog menni, legalább nyugdíjasnak, mivel nem tudnak tökéletesen beilleszkedni pl. a sekély nyelvtudásuk miatt (csak szakmai) és mert nem tudnak helyi kapcsolatokat, barátságokat kialakítani és az hiányzik nekik.
De konkrétan én, majdnem biztos vagyok benne, hogy soha nem fogok "haza"-költözni. Egészségügyisként minden hónapra kijut nekem egy rémtörténet Magyarországról, és meglehetősen kockázatkerülő típusként kizárt, hogy megkockáztatnám, hogy ott kórházba kerüljek. Egy nyaralásról hazahoz a német egészségbiztosítóm, és nem, nem szeretnék a magyar kollégák -- isten áldja a kivételeket!! -- karmai közébe kerülni. Inkább sose lássam többet Pestet! Ha rajtam múlik, az ingatlanok is el lesznek adva, mert csak a baj meg a költség van velük és ha megyek, hotelbe megyek, ahol más takarít és csak arra a pár napra kell fizessek, amíg ott alszom. Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, és ne vegyétek ezt külföldről hazaköpködésnek, de sajnos én ezt így látom jónak. :(
Én lennék a legboldogabb, ha muszáj lenne hazaköltöznöm, mert végre befellegezne a nyugati imperalizmusnak és a nagy illiberalizmusban jutna pénz a nyugdíjkassza meg az egészségügy rendberakására is (az oktatást csak azért nem említem, mert az unokáim már nem magyarok lesznek, ha lesznek).
Ahhoz, hogy én "haza"-költözzek, sajnos nagyon kevés a túrórudi áfájának csökkentése. Rendesen rá kéne költeni az egészségügyre, felújítani és nyugati szintre felhozni az intézményeket és a gépparkokat, megemelni az egészségügyi szakképzésekre (nővértől a gyógyszerészen át a szakorvosig) szánt lovettát és a finanszírozott hallgatók számát stb. A nyugdíjkasszát át kéne alakítani, bár őszintén szólva, német nyugdíjamból még itt is bőven elleszek, nemhogy ott. És ha még fiatal kisgyerekes lennék, csak korrekt óvodákkal, iskolákkal stb. lehetne hazacsábítani. CSOK-kal nem, eladósodás helyett inkább élek örökké egy berlini/londoni/stb. bérleményben.
Pont ezt gondoltam én is már tegnap: nincs családja ennek a fiúnak, hogy folyton élőzik? És két órán keresztül dumál, de nem csak az ángya térgye kalácsáról, hanem komoly, koncentrációt és gondolkodást igénylő dolgokról, amiket fejben is kell tartson, fel kell rá készüljön stb. Eddig nem nagyon néztem a műsorait (tl;dr), de komolyan respekt neki ezért!
Egyetértünk. "Csak" ugyanazért nem fogják otthagyni a jól beváltat.
Annak is megvan a diszkrét bája, hogy a "Gyere haza fiatal" program vezetője is külföldre tiplizett. :))
A "Gyere haza fiatal 2.0" is érdekes... akit ösztöndíjjal támogatnak, annak egy olyan táborban kell részt vennie, ahol az ideologiai elkötelezettséget is vizsgálják-elvárják. Jah, s Novàk Katika inditotta el ezt a programot... :)
Ahhoz, hogy valaki hazajöjjön, ahhoz nem elég ugyanolyan életkörülményeket teremteni itthon. Ahhoz jobbat kell teremteni. Aki elment, nehezen hozható vissza.
Volt pár éve az a programja a kormánynak, hogy megpróbálta visszaszívni a külföldre távozott magyar agyakat, tudósokat szakembereket. Úgy tudom, csúfos kudarcot vallottak.
Valóban rövid az élet ahhoz, hogy egy családban buta politikai szekértábor-gyűlőlet szakadékot teremtsen. De mivel oly módon dehumanizálva lettek a különböző ilyen olyan politikai oldalak, ezért nem egyszerű bárminemű közös hang megtalálása.
Ezért is mondják azt társadalmunkról a szociólógusok, mindenféle kutatók, gazdasági szakemberek és más jónevűek, hogy pl az egészségügyben, oktatásban végzett rombolást talán 40-50 év alatt rendbe lehetne hozni, viszont a lelkekben okozott károkat lehet, hogy 100 év múlva sem.
A fiatalok, képzettek, a kritikus gondolkodásra képesek elüldözése az amúgy is fogyatkozó magyarság talán legborzasztóbb exudusát okozza, és ezt viszont soha sem fogja kiheverni ez a nép, ez az ország.
Te talán visszajönnél? Szerinted vissza fog jönni az, aki új otthonra talál, nyugodtabb életre, s megbecsülésre? Vissza fog jönni az, akinek a gyerekei és unokái gyökeret eresztettek, és megtalálták a helyüket, megkapták a lehetőséget a jobb oktatásra, normálisabb egészségügyre?
1956-ot nincs értelme a mostani időkhöz hasonlítani.
Most az emberek sokkal szabadabban mozoghatnak, és mozognak is. Úgy utazgathatunk Európaban, ahogy az ötvenes években még a diplomaták vagy a mindenféle külkeresek sem.
A túlnyomó többség akkor azért maradt itthon, mert és/vagy lehetősége, és/vagy bátorsága, és/vagy nyelvtudása, és/vagy világra való rálátása nem volt.
Napjainkban kicsivé vált a világ, a fiatalok szinte természetes egyszerűséggel sajátítanak el idegen nyelveket. A zsebünkben hordjuk a világ összes tudását, és akinek van rá képessége, az használja is ezt a tudásbázist.
