Keresés

Az elektrosztatikus töltés és a mágnesrúd között egy i F komplex erő keletkezik .

Ez a komplex erő nem mérhető ki két eszköz között, mert két eszköz között csak a valós erők mérhetők ki . Ezért kell négy eszköz hozzá, keresztes elrendezésben . Az erő ami a keresztes rendszerben keletkezik már valós, de nem tudom kiszámolni, hogy számszerűen mekkora is lesz . 

Úgy mérhető, hogy a két elektrosztatikus konduktor között keletkező erő és a két mágnesrúd között keletkezett erőn túl keletkezik az elektrosztatikus konduktor és a mágnesrúd között az erő . 

Tehát nem egyszerű a kimérése, de nincs elvi akadálya a kimérésének . 

Már elvittek a bolondok házába, vagy már Lipóton születtél?

De médis ...

A kvantum kifejezhető egy vonzó erővel, a határozatlanság kifejezhető egy taszító erővel !

Így ni :

F = ζ S_P*S_P/r² ~ F = ζ j (i_k m)*j (1_k M)/r² ~ F = ζ j i m*j M/r² ~ j.j i F = | ζ m*M/r² | +F = | ζ m*M/r² | 

Ez a hullám részecske kettősségé, vagyis a kvantumé .

F = η S_H*S_H/r² ~ F = η i_b.j (i_k m)*i_b.j (1_k M)/r² ~ F = η i.j i m*i.j M/r² ~ i.j i i.j F = | η m*M/r² | -F = | η m*M/r² | 

Ez az határozatlanságé .

Az hullámcsomag természete miatt van 1_k -ra és nem i_k irányultságra véve . 

Miféle új erőnek, és mekkorának?

Ez az új erő hogyan mérhető?

És hogy mérhetok-e ezek a gravitàciós kölcsonhatasok?

De mégis, milyen gravitáciòs hatás van a protonok között és egy proton és egy elton kózött?

Meg milyen a gravitációs hatás elektron és pozitron között?

Ilyen jellegű részecskefizikával nem foglakozik az elméletem . 

Igen .

A kísérletnek 2 változata van: tekercs nélkül és tekercsel .

A tekercs nélküli változatban egy új erőnek kell jelentkeznie a mágnes és a elektrosztatikus töltés közt .

A részecskefizikusok NEM tudnak vàlaszt adnpi, mert ök nem épitettek be a gravitáciòt a részecskefizikába!

Ezt a kérdéstszuperfifikusnak is fel teszem!

Te Okos, mi a különbség agravitációs hatásnban a proton és proton közott, meg a proton és elektron közott? És a proton proton kozott meg a proton elton kozott?

"1 db fizikai kísérlettel ellenőrizhető"

Arra a kísérletre gondolsz, amelyben 2 mágnes és 2 töltés van kereszt alakban, középen meg egy tekercs? Erről már volt szó.

Mi a prognózis pontosan? Minek kell történni a tekerccsel?

Mert korábban csak annyit írtál, hogy a kísérlet túlmutat az indukción.

De mit kell mutatnia a kísérletnek?

Van valami mérhető?

1 db fizikai kísérlettel ellenőrizhető

a kortárs fika tudósok tapasztalataira alapoz

az elméleti fizikusok magasabb matematikát használnak

Ezek nem fizikai prognózisok.

Ez egy matematikai bűvészkedés, aminek szerintem semmi realitása nincs.

Nem fizikai tapasztalatból indul ki, és a fizikai kísérletekkel nem is ellenőrizhetők.

Az i és j komplexek variálásával kapjuk a prognózisaimat !

Nincsenek prognózisaid!

Téged meg, szuperfizikus, azêrt dorgállak meg, mert te azt állitod, hogy fénykozvetitö közeg létezik, de a hatását pl. az elemi részecskére ignoráltad, ill. nem létezönek tekinted.

Es hasonló, mint az áltrel, ami tévesen a gravitációt a téridö meggörbülésenek, tehát geometriának, tekinti a tömegek körül és NEM kölcsönhatásnak a részecskék közott.

Nálam a gravitáciòs is kölcsonhatas a részecskék közott, épp úgy mint az elektromágnesesség. Ez különbözteti meg tobbek kozott az atomiszitikus fizikámat a modern fizikáròl.

Te mondtad, hogy kísérletileg nem is bizonyíthatók.

Én ilyet nem mondtam, én csak azt mondtam, hogy az egyik sarkövére laporatóriumban elvégezhető a kísérlet . 

mint a tied, ami csak abból áll, hogy bevezeted az immaginér egységet elérni, hogy a gravitációs és elektromos hatásnak formálisan ugyan az legyen az elöjele.

igen, meg a kovetkezményeiből

Ezek csupán fantázia szülte analógiák. 

Semmi fizikai alapjuk nincs. 

Te mondtad, hogy kísérletileg nem is bizonyíthatók.

A tudományos előrejelzés jellemzője, hogy:

- fizikai tapasztalatokból eredő logikai következtetéseken alapul

- kísérletileg ellenőrizhető jóslatotokat ad

A te általad leírtaknak egyik kritériumnak sem felelnek meg. Tehát semmi köze sincs a tudományhoz. 

Persze előfordult már a tudomány történetében, hogy valaki vaktyúk alapon beletrafált az igazságba, de ilyen eset egymillióból egyszer fordul elő. 

Én is azt kérdezem. Én nem találtam semmiilyen prognózis nála.

Az atomisztikus fizikàban az az új, hogy az elemi részecskéknek, e, p, P, E, kétféle elemi töltése van két elöjellel ellátva és a gravitáciòs és elektromos hatásnak változik az elöjele.

Fiizikailag új pl. az, hogy a protonok elektromos töltesei taszítják egymàst és a gravitáciòs töltései vonzzák. Hasonló a helyzet az elektronok közott. A protonok és elektronok közott az elektromos töltések vonzzák egymàst, a gravitáciòs töltései miatt meg ezek taszítják egymást. Ezt lehet tovább szorozni a pozitrokra és eltonokra. Ez azêrt egy új fizikai tény, mert ez alpján a neutrínók és a többi összetett részecskék, mint pl. az atomjaink, mint kisérletekkel ellenörizhetö prognózisok lépnek fel, kiszámithato elektromis töltésekkel és kiszámitható sùlyos tömeggel és tehetetlen tömeggel.

Ebböl látható, hogy NEM csak a kétféle töltéseknél van két elöjele, hanem a hatások elöjele is változik. Ez új fizika.

Az atomiszitikus fizika, kedves Okos Ákos, fizika és nem matematika, mint a tied, ami csak abból áll, hogy bevezeted az immaginér egységet elérni, hogy a gravitációs és elektromos hatásnak formálisan ugyan az legyen az elöjele.

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=161001403&t=9249891

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=161036568&t=9249891

A fizikában kérdezem.

Milyen fizikai jelenséget jósol meg előre a te módszered, amelyet az eddigi elméletek nem?

Az, hogy ha nem vigyázunk, akkor eltéveszthetjük .

Ebből milyen predikció következik?

Valóban az elemi töltéseket nem lehet egymásból kiszámolni, de az elemi elektrosztatikus töltést ki lehet fejezni a tömegből így ni: 

Q = w . i M

=>

i Q_e / w= m

Tehát nem 

i Q_e / w= m_g

Akkor hogyan nevezik?

Az elemi töltéseket nem lehet mirnixdirnix egyikböl a masikba átszámítani, ezek mind egymástól független termeszeti állandok!

Jó, de ebböl elég volt!

Te nagyon le vagy maradva a mezöelméletröl, az messze nem jegy szkaláris-vektor mezö!

Nalam a töltêsek mind real számok, ±e, {±gme, ±gmP}, és elöjelük is van. Mi bajod van evvel?

Jó kérdés !

Nem arról van szó, hogy a töltések reál számok vagy komplex számok; hanem arról van szó, hogy ha akarom akkor reál számok, ha akarom akkor komplex számok; mert a reálos változat és a komplex változat egy arányító állandóval átszámolhatók egyikből a másikba . 

Így ni:

Q = w . i M

ahol a w az arányító szám .

Ez jön ki belőle:

w = i Q/M

tehát ez az arányító szám is egy komplex konstans . 

Ezt nevezem tömeg egyenértéknek: azt adja meg, hogy a töltés menyi tömegnek felel meg, pontosabban hogy a töltés menyi forgó tömegnek felel meg, ahol a forgás tengelye az extra dimenzió irányában van {ha könnyebb neked, akkor forgás helyet gondolhatsz rá mint ívelt mozgásra is} .

Ha ez a w megvan, akkor a gravitációs képlettel kifejezhető a Coulomb erő ez is így ni:

F = k q*Q/r² = k (w . i m)*(w . i M)/r² = k.w² i m * i M/r²  = - k.w² m*M/r²    =    g m*M/r² 

=>

g = - k.w² 

Érted, a gravitációs állandó és a Coulomb erő állandója aránylik egymáshoz !

És mi van töltesekböl eredö mezökkel?

Azt a szkalár-vektor tér hagyományos matematikája írja le, amit a Maxwell egyenletekből is oly jól ismersz .

Vagyis erővonalak kötegének sokasága .

Nekem semmi kedvem az elektromos töltéseket immaginérnek nézni, csak azért mert i²=1 ?

Ez pszichológiai ódzkodás . 

Tudod, ha immaginért használsz, akkor olyan predikciókat kapsz, amit immaginér nélkül nem tudnál meg sohasem .