Mivel ebben a témában, még az elején ( szuperfizikus, 2023.05.27, 0 komment ) le is lettem név szerint hivatkozva, a tudományos definíciómmal együtt, így úgy illik, hogy ide is berakjam a mémképben is összefoglalt álláspontomat. Mert esetleg valakik ezt a lehivatkozást úgy értik, félreértik, hogy támogatója lennék ennek a flúgos futamnak. Nem vagyok.
Egy (szabad) fotonnak meghatározott véges energiája és meghatározott véges impulzusa van. (Az az energia és az az impulzus, amit egy elemi EM kölcsönhatás során kicserélnek egymással az elektronok.) Így aztán nincs neki semmiféle meghatározott véges időbeli és térbeli kiterjedése.
Egyetlen atom, egyetlen hullámvonulat, 10 naoszekundum. Ez együtt nem úgy néz ki, mint egy energiaadag, ami kell a fénykibocsájtáshoz? Ennek meg a leánykori neve, a Foton.;-)
Persze léteznek tenger hullámzásával működő elektromos erőművek is, de ezt azért be kellene mutatni, milyen is elemei részecske méretben, ami ugye a SzuperFizika szerint, mint foton, nincs is.
Az, hogy mindkét alapfeltevése (posztulátuma) hibás. És erre maga Einstein is rájött.
Mi volt a relativitáselmélet kiinduló ötlete?
Az MM kísérlet hibás értelmezése, vagyis, hogy fényéter (más néven fényközeg) nem létezik.
Ebből Einstein számára két alapelv következett:
1. Ha nincs éter, akkor nem létezik az éterhez kapcsolható, kiemelt jelentőségű nyugvó rendszer sem, ezért minden rendszereknek egyenértékűeknek kell lenni. (ez a relativitási elv)
2. Ha nem létezik az éterhez kötött rendszer, amelyben a fény minden irányban azonos sebességgel terjed, akkor a fénynek minden rendszerben azonosan kell viselkednie (a fénysebesség állandóságának elve).
Igen ám, csakhogy 1920-ban Einstein rájött, hogy a fényközegnek mégiscsak léteznie kell.
Ha viszont létezik az éter, akkor:
1. Létezik az éterhez kapcsolható, kiemelt jelentőségű nyugvó rendszer, ezért a rendszerek nem lehetnek egyenértékűek. (ez a relativitási elv bukása)
2. Ha létezik az éterhez kötött rendszer, amelyben a fény minden irányban azonos sebességgel terjed, akkor az éterben mozgó rendszerekben a fénysebesség nem lehet azonos minden irányban (a fénysebesség állandóságának bukása).
Vagyis, ha létezik fényközeg, akkor a relativitáselmélet automatikusan bukik.
Pedig fényközegnek léteznie kell, hiszen anélkül a fényhullám nem képes terjedni, ahogyan a hang sem terjed légüres térben.
Ahogyan hajdan Newton emissziós fényelmélete 100 évre blokkolta a fénytan fejlődését, ugyanúgy blokkolja 120 éve a relativitáselmélet a fizika fejlődését.
De ahogyan Newton hibás fényelmélete sem tartott örökké, a relativitáselmélet is hamarosan a méltó helyére kerül.
Azért lesz nagy változás, amikor majd megjelenik a Szuperfizika, mert ehhez már csatlakozhatnak a fiatal szakemberek. Azok, akik nem hagyták magukat elbolondítani a relativitáselméletet által.
