> Ket Fz1-et vizsgaltam, egy regit es egy ujat, digitalis muszerekkel.
Az Fz1 az egyenáramú kimeneten nem síma, hanem hullámos egyenfeszültséget ad. A digitális müszerek ezt NEM átlagolják ki, hanem a csúcsokat mérik. Az pedig felmegy 16V-ig. A régi analóg műszerek a tekercsük tehetetlensége folytán a hullámosságot kiátlagolják, abból lesz a 12V.
> Azaz ha 100 menetet tekercselsz, es mondjuk 1 A folyik,
> akkor 1/100 = 10 mA/menet lesz a az aramsürüseg
etwg, ugye ezt nem gondoltad komolyan? A tekercsben az egyes menetek _sorban_ vannak kötve egymással, ugyanaz az áram folyik bennük!!! Az adott esetben 1A folyik minden menetben!
> Ha kesz a tekercs kapcsold az aramforrasra es merd meg
> mennyit fogyaszt
Ez nem lesz könnyű! Mire megméred, már le is égett. De ha mondjuk 16V helyett csak 1,6V-os tápfeszt használsz, akkor nem ég le és a mért áram pont a tizede lesz a valódinak.
A többi megjegyzéseddel nagyon egyetértek - látszik belôlük, hogy már sok váltótekercset leégettél magad is ;-)
> 1.: Remélem nem egyenárammal táplálod a tekercseidet?
Miért, mi bajod az egyenárammal. Szerintem ugyanolyan jó, mint a váltóáram. A váltótekercsek induktivitása olyan kicsi, hogy 50Hz-en elhanyagolható a hatása. Az egyenáramnak még az az elônye is van, hogy tranzisztorral is lehet kapcsolni. Abban természetesen igazad van, hogy csak impulzust szabad használni, mert ezeknek a tekercseknek nincs akkora ellenállása, hogy a 16V-os feszültség hatására átfolyó 1-2A áramot tartósan elviseljék.
Az általad írt 0,2mm átmérôjű huzal megengedhetô tartós árama tekercsben kb. 150mA. Motorban persze jóval több, mert a motor forog és így jobb a hűtése.
vegig olvasgattam a bajotokat. A tekercselesnel 1 fontos adat van (csak). Mögpedig milyen a menetenkenti aramsürüseg.
Azaz ha 100 menetet tekercselsz, es mondjuk 1 A folyik (vigyazz a digitalis müszerekkel ez sokkal nehezebb merni mint a regi analog müszerekkel - illetve egy jo digitalis müszerre van szükseg), akkor 1/100 = 10 mA/menet lesz a az aramsürüseg. Tehat ugy kell megvalasztani a huzal atmeröjet illetve a menetszamot, hogy ez az aramsürüseg megfelelö hatarok belül legyen. Tablazatokban talalhato pl. a megengedett aramsürüseg egy-egy atmeröre.
A tekersztarto jo ha nem femböl van, viszont a surlodasok miatt a sargarez a legjobb (meg a meleg elvezetese miatt is). Ha ilyen tekercstestet akarsz hasznalni akkor a sargarezcsövet vagd fel hosszaban, majd szigeteld le (szalaggal) es tekerd a huzalt. Az optimalis huzalatmerö 0,1 -0,2 között van, es ahogyan mar irtak a kollegak több mint 100 menet kell.
Ha kesz a tekercs kapcsold az aramforrasra es merd meg mennyit fogyaszt - nem volna szabad több aramnak folyni 1-2 Ampernel (vigyazz melegszik es leeghet). Ha többet fogyaszt növelni kell a menetszamot.
A magnak nem szabad 5-8 mm-nel többet mozognia, mert akkor mar romlik a hatasfok. A magnes legnagyobb ereje a tekercs közepen van (hossziranyban is), tehat a magnak nem szabad nagyon messze kifutnia. (jobb a rövidebb de nagyobb atmeröjü tekercs mint forditva).
Termeszetesen minel simabb a mag felülete (a profik polirozzak a magokat) annal kisebb a surlodas. Ha ezt nem tudod megoldani, akkor meg segithet a teflon szalag is (vizvezetekszerelök modern tömitoanyaga a kender helyett - feher - a szakboltokban talalhato). Ezzel a szalaggal tekerd be egy retegben a szöget (aminek az atmeröje csak egy kicsivel legyen kisebb mint a tekercslyuk atmeröje (max 1 mm).
A tekercsaramellatasat mindenkeppen kondenzatoros rendszerrel kell megoldani (1-5 GF, 25V, sorba vele egy kb 500-800 ohmos ellenallas meg egy dioda (polaritasra vigyazz) - a profik tranzistort hasznalnak, mert az gyorsabban tölti az elkot). Ez megfelelö energiat biztosit, es vedi a tekercset. A valtokat termeszetesen a kondin levö energiaval kell kapcsolni, azaz a polusokat kell a tekercsekkel kapcsolokon keresztül összekötni.
> milyen anyagot lehetne csévetestnek használni? pl. lehet
> fémet ? rézcsövet? vagy csak müanyag jo?
Fém elvileg nem jó. Az ugyanis egy egymenetes tekercset alkot a réztekercsen belül, ami rövidre van zárva. Abban kapcsoláskor örvényáramok keletkeznek, ami nem jó. Ha feltétlen fém-tekercstestet akarsz, akkor azt hosszában fel kell hasítani. De egyébként mindenütt hôre nem lágyuló müanyagot használnak. Szögletes formájút például össze lehet ragasztani apró NyÁK-lemez darabokból.
> a tekercs menetszáma számit valamit hogy menyire lesz erös
> a mágnesesség?
Igen. Az elektrotechnikában a mágneses teret "ampermenettel" jellemzik, ami a tekercs meneteinek a száma szorozva a benne folyó áram erôsségével. Azaz kétszer annyi menet azonos áram mellett kétszer olyan erôs mágnes lesz.
Szerintem nem nagyon érdemes saját váltórelével kísérletezni. Sok munka egy ilyen semmiségért. A helyedben inkább beszereznék valami használt váltórelét.
> miatt nem forog a kerék
> Ez a hiba csak azota jelentkezik amiota Roco sineket
> használok!
A Roco sínek alpakkából vannak, ez sajnos nem tapad olyan jól, mint más anyagok. Az ilyen áramszedô azonban szvsz. nem sokat ér.
Az előbbit egészíteném ki azzal, hogy a különbség a Berliner TT-t például hidegen hagyta. E11,E42,211,242 mind kijött u.azzal a szekrénnyel...
Ha jol emlekszem (marha regen volt mar) a kezdetek kezdeten nem volt különbseg a ket kaszni között. A szellözök csak a kesöbbi sorozatokon lettek valtoztatva, es abban sem vagyok biztos, hogy egysegesen (tehat hogy a 42-esek mas kasznit kaptak mint a 11-esek). Inkabb egy-egy nekifutasbol szarmazo mozdonyok lettek egyformak (mas-mas attetellel).
A cikkeket Dr. Károly Imre írta. Mindkét változat a PIKO 55-re épült. 2001-ben inkább jobb alapot válasszatok. Az átépítés - ahogy Te is írtad - csak egy bizonyos pályaszámra vonatkozhat. Azon belül is egy adott periódusra. Iylenkor csak a fotó segít. Sajna akkor még nem volt divat körbe-körbe. A filmet is elvették volna a második felvétel után.
Summa: ezért gondoljuk, hogy a dologra visszatérünk, néhány konkrét pályaszámra vonatkozóéag.
Na ez az, amit en nem igazan ertettem, mert az egyenaramu reszen is 16V jon ki. Ket Fz1-et vizsgaltam, egy regit es egy ujat, digitalis muszerekkel. (Ket kis multimeterrel, mas gyartmanyuak).
A váltóáramra csak azért van szükség (ha nem így van, javítsatok ki!), mert mert az nagyobb feszültségű (16V~, és 12V= az Fz1-nél, ha úgy működik, ahogy azt a gyárban is akarták).
Kösz az infot Csikoshátu mivel FZ1 trafoval üzemel a vasutam arra pedig rá van rajzolva a mozdony és a válto szimbolum igy nehezen öszekeverhetö bár egy elektromos kolegám azt mondta hogy a tekercset egyenáramra kapcsolva mégnagyobb mágneses erö jön létre?????
Az impulzussal valo kapcsolást meg nem értem . Régi TT kapcsolopultot használtam hozzá. Amugy ma üzemeltettem a váltot egy kis pályán és egészjol dolgozik igaz melegszik de elenyészö mértékben. A lágyvaskérdést megoldottam egy 3as szöget raktam bele :) Aszem ha ez beválik veszek 12db kézi váltot és átalakitom.
Joem
várom tapasztalataidat . Én szenvedek vele hogy ezt a hibát kiküszöböljem valahogy
Az 520-asokat egyébként Hruscsov Dízelnek is nevezték.
410: Valamelyik Hobbym a Vasútban volt cikk az átépítésről (külön az 500-as és külön a 600-as sorozatról).
Egy hozzászólás erejéig visszakanyarodva a NoHAB-témához, megkérdeztem ebben az ügyben a GM-Gruppen egyik szervezőjét. A válasz a következő:
From: "Steinar Braaten" To: "Akos, Horvath" Subject: SV: GM-Gruppen question
Date: Sun, 25 Mar 2001 17:30:58 +0200
Hello!
My 1104 and MX 1040 is owned by GM-Gruppen
G12 7707 i owned by GM-Gruppen
Di 3.602 and 3.616 is owned by the Norsk Jernbanemuseum and is operated by
GM-Gruppen.
Di 3.615 will be spareparts for 602 and 616 for the museum.
Di 3.610 is not GM-Gruppens yet, but we hope we can buy it from NSB. And,
possible, we are going to buy one more Di 3. But that is not OK at this
moment.
MY1126 is owned by DSB and, as far as i knom, it is parked in Křbenhavn. It
is not in use.
MX1021 is owned by "Tĺgĺkeriet" in Sverige and is situated i Kristinehamn.
sansan
a 410-ről felteszem az összes pályaszámot stb, de csak éjjel, vagy holnap, mert megyek levilágítani.
Mivel csak a Te anyagod van előttem, elnézést kérek, ha tévedek, de gyurmosz írta, két egyforma nem volt. Így igaz! Csak fénykép alapján lehet. A PIKO 55 hajtása gyenge (borzalom). A többi drágább. Ha meg akarjátok építeni, összehozunk egy anyagot a V&M honlapjára, hogyan mit lehet építeni. AZ 5xx a könnyebb. Ezek a mozdoníyok mint P8 porosz tehervonati gépek voltak az odahaza az ősidőkben.
PS.: 520-ból száz érkezett a MÁV-hoz (SZU-ból, mert zsákmánygépek voltak). Bombardon becenévre hallgattak.
Köszi az infot az 55-ről! Én mintha azt olvastam volna, hogy a 411-es sorozatszámot kapták, ezért voltam megkavarodva, mert a 411 az a Trumann. Így már pontosabb a kép, még1x köszi!
Ezek a gépek a MÁV-nál a 410-es sorozatba tartoztak. Két változattuk volt, a 410,5xx és a 410,6xx sorozat, de midegyik mozdony "egyedi" volt, azaz nem volt két ugyanolyan gép (a 410,606-os például A 301-ESEKHEZ, 601-ESEKHEZ való szerkocsival üzemelt). Leginkább tolatásra és kisebb tehervonatok továbbítására használták őket.
Mennyibe került egy ilyen átalakított MÁV-os modell? És melyik asztalnál lehetett rendelni (én is voltam a börzén, de nem láttam).
Matiz.Az illető 10 db Br55-öt alakitott Máv-osra.Ezek közül egy sem volt jelen,mert rendelésre készítette.Így sajnos számokat nem tudok én sem mondani.A börzén az eredeti BR 55,a porosz változat és a francia változat volt látható A modellekről sokat nem tudok,inkább a Magyarországon használt gépek történetét próbáltam kinyomozni és azt,hogy hol alkalmazható
Matiz,most nézem a Gigant -klub képei között,hogy volt o75-ös is.Így már egyáltalán nem értek logikát a számozásukban.Amit láttam a börzén az o86 volt.
És ami most jutott eszembe: Láttam TT méretű Máv 520-as gőzöst. Az érdekesség,hogy 086 pályaszámmal.Tudtommal csak 5 db volt belőle. Amúgy a modell szép volt.
Sziasztok! Tegnap sikerült még elcsípni a börze végét,így egy engem érdeklő kérdésre választ kaptam,amelyet most megosztok Veletek.Kiváncsi voltam,hogy a BR 55 sor. mozdony mikor,hol fordult elő,mire használták Magyarországon? Láttam HO-ban 6600-8600 között német BR 55 formában,8600-ért francia feliratozással,fekete kerekekkel,piros keret a hengereken.Szerintem ez hasonlít legjobban a MÁV-nál használthoz.Sikerült találkozni valakivel,aki alakított át ilyeneket MÁV-osra,így hát váltottam vele pár szót.Ezek a mozdonyok a 40-es évek elején kezdtek megjelenni nálunk a Hámán Kató Fűtőházban és Miskolcon.Tehervonatokat vittek és tolatós szolgálatot láttak el,időnként húztak személyvonatot is.50-es évek végén kezdtek elfogyni és 1962-re az utolsót is leselejtezték.Ezek szerint Szergejjel,Nohabbal,Csörgővel nem fordulhatnak elő egymás mellett.Ep.III-at bemutató terepasztalon élethű a megjelenésük.
Nos, nekem 2 Gützold Szergejem van, de nincsenek futási tapasztalataim. Össze fogok rakni egy 2.1-es Roco kört és megnézem. Így, első ránézésre a középponthoz közelebb eső 2 tengelyt az érintkező lemez tartja a helyén és szorítja be a forgóváz megfelelő vályújába, ami mindennek nevezhető, csak csapágy funkciójú valaminek nem. Mozog, lötyög, stb. Ha nem lenne áramszedő, akkor csak a tengely és a kerekek súlya (=0) tartaná a sinen. Hogy forogna-e, ha megoldanánk a csapágyazást, azt nem tudom, de az áramszedésre szükség van. Ugyanakkor a régi Gützold kerekeknek elég nagy a nyomkarimájuk ahoz, hogy 2.1-es vágányon gond legyen. Ki fogom próbálni...
Igazad van, nagyon vegyes a kép. Egyik barátom vett 5000 Ft-ért annyi 0-ás anyagot, ami szerényen számolva is 100.000-t ér...
Máskor meg kb. 100 db rozsdás sínt ajánlottak megvételre 15.000-ért (ez ugye 150/db), és még helyre is kellene hozni. A Deák-boltban 400-600 az új sínek db-ja.
Más. Az emlegetett eladó anyagból van-e még, mert engem érdekelne egy-két dolog???
Én nem vettem észre semmi hasonlót a 120-ason! Valami gond lesz vele. Persze nem árt, ha Joem-et is megkérdezed, neki már szinte teljes Szergej-parkja van otthon :-))
