A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A könyvem 9. fejezete "Mi okozza a gravitáciòt?" bekuldten nyilvánosságra hozni a Fizikai Szemlébe, de a szerkesztoseg elutasitotta, mert NEM a fizika fösudratú iranyvonalát követte. A 10. fejezet "Gravitációs töltêsek az egyesített mezö elméletben'", ami a második összefoglaló cikk lett, a következö magyar nyelvü cikkem. Mindakét cikk fentvan a neten.
De miért nem az összes fejezete van meg magyarul írva ?
Az atomisztikus fizika sokkal mélyebbremenö, mint a fizika fösodrásában feltételezett energétikus fizika. És ráadásul kisérletek, megfigyelések eredményeire van építve, de a testek egyetemes szabadesése NEM tartozik a megfigyelések közé!
Marosvasarhelyen születtem, egy olyan varosban, ami a születésemkor magyar volt. Apám kinemes magyar családból származott, a kutyabört 1740-ben kapta a család. Apámat 1944-ben behivták katonának, a háború után a család Fertöszentmiklósra menekult és onnan Györbe került, ahonnan én 1956-ban az oroszterror elöl Németországra menekültem. A magyar állampolgárságom ma is megvan. Ha engem valaki NEM magyarnak titulál azt személyes sertesnek veszem.
"Fordítsd le magyarra."
Csak így, parancsoló módban.
A könyvem 9. fejezete "Mi okozza a gravitáciòt?" bekuldten nyilvánosságra hozni a Fizikai Szemlébe, de a szerkesztoseg elutasitotta, mert NEM a fizika fösudratú iranyvonalát követte. A 10. fejezet "Gravitációs töltêsek az egyesített mezö elméletben'", ami a második összefoglaló cikk lett, a következö magyar nyelvü cikkem. Mindakét cikk fentvan a neten.
A hatásintegrál megfogalmazásánál követtem az atomisztikus fizikát, az elemi töltésekböl eredö mezökkel megfogalmazva. Különös hangsúlyt fektettem a határ- és mellékfeltételek helytálló figyelembevételére. A határfeltételektöl függetlenül fogalmaztam meg a problémát, vagyis a megoldás NEM függ a határfeltételtöl. A mezök mellékfeltételénél a Lorenz feltételt vettem, a részecskénél meg folytonotossági egyenletet, mivel feltételeztem, hogy a négy elemi rêszecskék e,p, P, E, megmaradnak. Ezek megmaradása az elemi töltêsek megmaradását vonzza maga után. A részecskék mellékfeltetele meg Lagrange multiplikátorok fellépését eredményezte a részecskék mozdgás egyenletében, de csak ott.
Ez egy ellentmondásmentes axiómákra épített elmélet, de ellentmond az energétikus modern fizikának. Ilyen munkákat lehetetlen nyilvánosságra hozni a Fizikai szakfolyóiratokban mert Nem passzol a fösodratú fizikába. Ennyit a kutatási szabadságról és annak nyilvánosságra hozasarol.
NEM, mindent felírtam a könyvemben meg a honlapomon. azêrt hogy mindenki ovasni tudja és hogy nekem ne kelljen mindent mindenkinek külön-külön elmagyarázni!
Tudod mit, csinálj nekem egy szívességet, és a kicifrázott képleteid mellé írd fel azt a változatát is, ami a súlyos tömeget és a tehetetlen tömeget egyenlőnek veszi . Nem azért, hogy kötözködjek veled, hanem azért, hogy lássam, ill. látszódjon az a változás, amit véghez vittél a képleteidért .
Ha az erő valós, akkor a Newtoni " a = F/m " és "0 = F - F" törvények szerint; ha meg komplex, akkor négyes rendszerben a két komplex erőre merőleges hat a másik két gerjesztésre . Ha történetesen mind a négy gerjesztés egyenlő nagyságú, akkor az erők is egyenlőek vagy taszítók vagy vonzók . A sötét energia esetében a galaxisokat egyenlőnek vehetjük, és a sötét anyag esetében a csillagokat egyenlőnek vehetjük, ezért az ő esetükben nem kell különösen vacakolni a komplex erő pontos hatásával, az esetükben tágulás és összeszorulás van .
„az elemi töltések a csatolási állandók a részecskék mozgása és a mezök között.”,
Ezt úgy kell érteni, hogy az elemi töltések száma, vagyis a testek nagysága, mérete dönti el, hogy milyen sebességgel halad a fénysebességű mezőhöz képest?
Másként fogalmazva, a testekből kiinduló töltések mindig c-vel terjednek, de a mező visszahatása a test sebességére már a gravitációs töltések, vagyis a gravitáló tömegtől függő?
Nemsokára megérkeznek a James Webb űrtávcső felvételei. Ezzel az eszközzel akarnak az ősrobbanás közelébe visszatekinteni. A milliárdnyi galaxisban, milliárdnyi fényes csillag található. Ha legalább annyi barna törpét találnak, amik csak infravörösben láthatók, akkor vagy az ősrobbanást kell korábbra visszadatálni, vagy a csillagkeletkezés idejét kell lerövidíteni. Ha a korai gravitációs mező nagyobb potenciával rendelkezett, mint a mai, akkor a gravitációs állandó is nagyobb volt a testek viszonylatában. Mivel az elektromágneses CMBR viszonylag homogén a látható gömbfelületen, a gravitációs hullámoknak is annak kellene lennie, ha mi vagyunk a világ közepe. Ha viszont nem vagyunk a fókuszpontban, akkor a gravitációs hullámok forrását, mint a világ közepét, az ősrobbanás helyét „látnunk” kellene. Melyik alternatíva lehet a nyerő? Ha viszont egyik sem, akkor nem volt EGY nagy őspukkanás, hanem nagyon sok kisebb. Ezzel igazolva lenne a valódi végtelensége a sok-világoknak.
Na most úgy jártam, mint a politikával. Már nem nézek tévét, újságot se járatok, mert senkinek nem lehet elhinni a mondandóját. Már a fórumon se lehet ellentmondásmentes véleményeket találni? :(
