nekem ugy van hogyha 5750-ig pörgetem mert ott van a max teljesítmény a 100LE akkor pont 50-el megyek váltás 2be váltás után meg leesik a fordulat 3600 környékére ahol 122 Nm-em van a max 130 ból szal tök mindegy nem az már nem oszt nem szoroz és innen csak növekszik.:)))
De ez a módszer pont Hondáknál nem működik! Ez csak ott működik, ahol a fordulatot a váltó a max. teljesítményhelyről a max. nyomatékhelyre esjti vissza. És ugye a Hondák nem ilyenek.
Viszont az működhet, hogy ott kell váltani, ahol a fordulat a max. nyomatékhelyre esik vissza. De persze ez alól is lehet egy kivétel.
Max teljesítményig kell forgatni és nem leszabályzásig aztán váltani de ugy hogy közben nem engeded fel a gázról a lábad hogy ne veszitsd el a motor lendületét és a gáznyomást. Ez szvsz tutti lehet, sokszor próbáltam.
Logikus amit mondasz, de akkor miért kell a nyomatékhoz ragaszkodni? Miért nem jó az én felfogásom? Ráadásul az enyém mindig működik, mivel tejesítménnyel mindig számolhatunk, a nyomatékos dolog meg csak speciális esetben, ha van értelme.
És persze még mindig ott van az az ellentmondás, hogyha a nyomaték gyorsít, akkor az álló autó miért nem indul el. És ne vedd bele a fordulatszámot, mert akkor már teljesítménnyel számolsz! Csak önmagában a nyomatékkal ezt nem lehet megindokolni. Teljesítménnyel meg pikk-pakk az egész.
De amúgy iszonyúan felesleges ezen vitáznunk. A lényeget a többség látja, a többi meg nem számít. Legalábbis remélem mindenki belátta, hogy a max. teljesítmény gyorsulás szempontjából sokkal jelentősebb adat, mint a max. nyomaték! Aztán akkor nem kell sírva visszarohanni a mamájához, egy "legyorsult egy másfélszer kisebb nyomatékú autó" felkiáltással! :-))))
Na igen! De ez a "belülrő jövő dolog" az ami a lényeg. Hiszen a motor által leadott teljesítményt pumpálod bele a kocsiba mozgási energiaként.
De mint már irtam teljesen mindegy honnan közelitesz.
Aktiv erők és ellenerők eredője szempontjából, vagy energia termelés és elnyelés időegység alatt szemszögből.
Oly mindegy. Meddő vita. Kinek melyik a szimpatikusabb. De ennek ellenére azt mondom erőt és nyomatékot teljesítménnyel állitasz elő és az is emészti fel ellenállás formájában.
Forgó gépek teljesítményt vesznek fel (elektromos hálózat, benzin elégetése) és teljesítmény jön ki belőle amiből lesz nyomaték adott fordulaton.
Ha megfogod a villanymotort akkor igaz a mechanikai munka nulla mert nem forog de mégis vesz fel teljesítményt ami pont az álló helyzetben ébredő nyomaték előállításához kell plusz melegszik is:))) Ekkor a hatásfok nulla.
Sugárhajtóművekben egységnyi idő alatt felvett teljesítmény (elégetett tüzelőanyag mennyisége) által termelt energiaváltozás (teljesítmény) hoz létre tolóerőt. Ha áll a repülő akkor is van felvett teljesítmény ami pont az álló helyzetben ébredő tolóerő fenntartásához kell. Ha ez nagyobb mint a fékező erő ami lehet kerékfék vagy bármi más akkor elindul a repülő azaz gyorsul.
Szivattyút hajtó motor is teljesítményt vesz fel, Ha lezárod a szivattyú szivó és nyomó ágát akkor nem áramlik a víz és mi lesz ezután??? FELFORR mert energiát adsz neki ez pedig időegység alatt teljesítmény.
Tisztázzunk néhány dolgot:
"totál téves az a felfogás, hogy a nyomaték gyorsítana"
...vagy akár a teljesítmény :)) Az erő gyorsít. Az az erő, ami a keréken lévő nyomatékból a gördülési sugáron keletkezik. (Ha ezt megszorzod a sebességgel, ugyanúgy a teljesítményt kapod, mint a nyom*fsz-ból, tkp. csak átrendezed az egyenletet.)
"De hová tűnt a nyomaték?!"
Autóknál azért indulunk ki a nyomatékból, mert forgó gépből az "jön ki".
"az álló motornak is van nyomatéka."
Van bizony! Fogj 1 villanyos csavarhúzót, vagy kisebb fúrógépet, állítsd meg kézzel, érzed a nyomatékát, nem?
"Azért kiváncsi vagyok én arra, ahogy egy álló motor megindítja az autót."
Álló motor hogyan indítaná el? :))
"Vajon miért nem tudja. Nos, a válasz az, hogy azért nem, mert nincs teljesítménye!"
Fordítva! Azért nincs teljesítménye, mert áll! (Nem végez munkát!) És tkp. itt van a nagy különbség, amin vitatkozunk: mi minek a következménye/származéka? Azér' volt olyan nehéz megérteni, mit magyarázol, mert fordítva gondolkodsz (mint most is)! A motorból/rakétából nem teljesítmény jön ki, hanem nyomaték v. tolóerő! Ha lefogod a csavarhúzót vagy rögzíted a rakétát, azaz nem lesz elmozdulás, akkor -fizikai értelemben- nem lesz munkavégzés sem, ergo a teljesítmény 0! Az nyilvánvaló, hogy "normális" esetben ez nem így van, ezért többé-kevésbé szabadon konvergálhatjuk a dolgot ide-oda.
"Belső égésű motor esetén sincs feltétlenül nyomaték. Ha nem alakítom forgó mozgássá a dugattyúk mozgását..."
Megnézném azt a motort :)) Bár végülis nem hülyeség, amit mondasz, a mágnesvasút vmi hasonló.
"A teljesítmény megadásával elemi eszközökkel pillanatok alatt meghatározhatjuk a szükséges időt, ellenben a nyomaték nagyságából semmire sem tudunk következtetni"
Na és a tömeg hol marad? :)) Értsd meg, hogy ugyanazt az egyenletet rendezgeted különféle módokon, tökmindegy, hogy a nyomatékhoz kapsz egy áttételt, amiből erőt tudsz számolni, abból meg gyorsulást, vagy a te módszereddel csinálod, a fizikai tartalom mindig ugyanaz!
Igen, azok így csinálják, csak ott is az van, hogy az erőt vissza kell számolni valamiből. Azt pedig a fékpad másik oldalán levő dolgok munkájából szokták.:)
Attól, hogy a rázkódás közben letestel valami, amit nem tudtam még megtalálni, még megbízható az autó, mert jó úton megy azért az! Én bármikor elindulok vele bárhová, ha arról van szó. Kérdezd meg Mihasznát vagy DarkSide-ot, hogy 1 hete, a novemberi találkozó óta elöször lett beindítva, és hogy indult a kocsi!
De tudod mit! 29-én Esztergomban lesz találkozó, és ott lesz állítólag jó minöségü út, gyorsulásra lezárva, megpróbálhatjuk a dolgot.
Ráadásul én nem is veszthetek, mert az enyém csak 170 lovas, régi konstrukciójú autó, míg a Tiéd egy mostani, 200 lovas gyorsulásra hangolt váltóval (+rajtautomatával :) ) szerelt, elvileg sokkal jobban gyorsuló autó, tehát nem szégyen kikapnom!
Elmentem a boltba és közben gondolkodtam a dolgon. Aztán rájöttem, hogy totál téves az a felfogás, hogy a nyomaték gyorsítana. Azzal számolunk/számolhatunk, azzal számolnak a mérnökök, de eznem azt jelenti, hogy az az oka a gyorsulásnak. Több indokom (bizonyításom) is van rá.
1. Avantage által leírtak. Ha rakétahajtóművel hajtom az autóm, akkor nincs nyomaték, teht az autó nem gyorsul? Dehogynem. Sőt, akkor gyorsul igazán! :-))) De nem kell ilyen messzire menni: egy tűzoltófecskendőjét használó tűzoltóautót is gyorsít a fecskendőből kiáramló víz. Nyomaték ott sincs. De hová tűnt a nyomaték?! - kibálhatnán Palik Laci módjára! :-)))
2. Valaki írta, hogy az álló motornak is van nyomatéka. Azért kiváncsi vagyok én arra, ahogy egy álló motor megindítja az autót. Vajon miért nem tudja. Nos, a válasz az, hogy azért nem, mert nincs teljesítménye!
3. Belső égésű motor esetén sincs feltétlenül nyomaték. Ha nem alakítom forgó mozgássá a dugattyúk mozgását, hanem meghagyom annak az egyenes mentén történő mozgásnak, akkor nincs forgatónyomaték, de az autó hajtására attól még felhasználhatom, mert van teljesítménye.
Aztán meg van az a bizonyos ideális váltóval ellátott autónk. Hanyagoljuk el ezenkívül az egyszerűség kedvéért a légellenállást, és a hajtási veszetségeket, meg a gördülési ellenállást is. Beteszünk egy motort és az a kérdés, hogy mekkora idő alatt gyorsul fel V1 sebességről V2 sebességre. A teljesítmény megadásával elemi eszközökkel pillanatok alatt meghatározhatjuk a szükséges időt, ellenben a nyomaték nagyságából semmire sem tudunk következtetni. Csak akkor tudunk, ha megmondjuk a motor fordulatszámát is, amivel persze megmondjuk a teljesítményét is.
En ugy tudom a gorgos fekpadok a gorgok feluleten fellepo forgato erot( N) merik, a sugarat (m) meg ismerik. -> nyomatek
Pedig az is valamilyen generator dolog lehet.
---
En viszont biztosan teljesitmenyt merek itt: ave.fw.hu A pillanatnyi gyorsulasbol, a pillanatnyi sebesseg es a jarmu tomegenek ismereteben.
Egy targy gyorsitashoz teljesitmeny kell, nem nyomatek. (ugyebar raketahajtomuvel is lehet gyorsitani, marpedig annak nincs forgatonyomateka)
Felhozok egy új kérdést, mert ez már kezd nagyon unalmassá válni, meg azért eléggé körbejártuk a problémát. Tehát:
Mi az optimális váltási stratégia gyorsulásnál? Ez nyilván kocsifüggő, de vajon van-e egyszerű és használható általános elv?
Nekem van egy elképzelésem a dologról, de kiváncsi vagyok mások elképzelésére is. Ráadásul nem vagyok meggyőződve róla, hogy az én elméletem alól nincs kibúvó. Röviden az elképzelésem: ott kell váltani, ahol a váltás után a vonóerő épp akkora lesz, mint váltás előtt, vagy pedig leszabályozásnál. Van azonban egy-két fenntartásom ennek hitelességével kapcsolatban.
"Laikusként egy autóról a tömeg/teljesítmény arány mond el a legtöbbet a várható gyorsulás tekintetében.
...
Viszont amit itt mérnökök próbálnak Neked elmagyarázni, az meg az, hogy mérnöki szempontból nem kell képezni teljesítményt (nem kíváncsi az értékére), hiszen az ö szemszögéböl a keletkezö nyomatékot az áttételeken és kihajtásokon keresztül erövé alakítja, és mint független paramétert használja a fordulatszámot annak megadására, hogy mikor mekkora eröt tud kifejteni a hajtott keréken."
Szerintem nem csak a laikusnak mond el többet. Egy mérnöknek is többet mond el az, hogy az autó maximális teljesítménye x lóerő, mint az, hogy y Nm. Az előző esetén egy csomó mindent tud az autóról, az utóbbinál semmit. A hajára kenheti ezt az információt. És a vita ebből indult ki. Ez a kérdés!
Megfelelo tekergetesevel a motor es hajtaslanc egyeb parametereit nem bantva el lehet erni, hogy a motor max. nyomateka csokkenjen, de a max. teljesitmenye novekedjen (persze magasabb fordulaton fog jelentkezni), es mindekozben jobban gyorsuljon.
Igen, a nyomatek a lenyeg, de nem onmagaban a Nm szam, hanem az, hogy mekkora fordulaton annyi! Vagyis ha osszeszorozzuk es felszorozzuk oket, akkor egyben tudjuk megadni ezt a meroszamot. (a szorzatot meg ugye teljesitmenynek hivjuk)
Annyira trivialis a dolog, mit ragjatok meg mindig a csontot??
Megegyszer: speedmotor es Formula-1, keves nyomatek, nagy teljesitmeny, kivalo gyorsulas. Ennyi!
Itt többen mondták, hogy nem leht direktben teljesítményt mérni, hanem először mindenképpen nyomatékot kell. Este találtam néhány módszert arra, hogy hogyan lehet nagyon lazán kihagyni a nyomatékot a játékből!
Módszer 1.: Rákötünk egy generátort, ami elektromos áramot termel. Ennek meg lehetmérni a teljesítményét egy teljesítménymérő készülékkel. A generátor hatásokát figyelembe véve ebből megkapjuk a motor teljesítményét az adott fordulatszámon.
Módszer 2.: Müködtetünk a motorral egy vízpumpát. Mérjük a pillanatnyi átáramló víz mennyiségét. Ebből megkapjuk pillanatok alatt a motor teljesítményét.
Módszer 3.: A tengelyre egy tárcsát szerelünk, majd ehhez egy másik tárcsát nyomunk hozzá valamekkora erővel. A súrlódás folyamán hő keletkezik, és a hőmérsékletváltozást egy hőmérővel megmérjük. A hőmérséklet emelkedésének sebességéből szintén ki lehet számolni a teljesítményt.
Remélem ennyi módszer elég volt! A problémát ott látom, hogy ti nagyon ragaszkodtok ahhoz, hogy nyomatékkal számoljatok, mert a motor főtengelye forgó mozgást végez. A gond ott van, hogy ha ezt átalakítjuk nem forgó mozgást, akkor egész nyomatékra alapozott elméletetek meghalt. A teljesítménnyel működő meg vígan tovább működik! Az ugyanis bármilyen hajtási megoldás esetén alkalmazható, míg a nyomatékos módszer csak és kizárólag forgó mozgás esetén működik.
