A Csanádi puszták közepén, szántók közt, egy erdős kis ligetben áll az ezer esztendős alapokon felépített Kopáncspusztai, más néven Mezőkopáncsi kápolna. A Tótkomlós-Makó országúton egy szép, nagy, nem is túl régi tábla jelzi a letérést a földútra, amely elvezet az aszfaltos úttól kb másfél kilométerre álló kis templomhoz.
A földúton turistajelzések is segítik a tájékozódást, a Marosháti Piros turistajelzés frissen festett szignói szépen vezetnek a piros rom jelzésig, amely még egy kb 800 méteres letéréssel éri el a ligetes templomdombot.
A Mezőkopáncsi kápolna egy nála régebbi eredetű kunhalom tetején áll. Építésének ideje a XI. századra tehető, az akkoriban létezett Mező-kopáncs falucska temploma volt. A tatárjárás idején részben leégett, gótikus stílusban épült újjá a 13. században.
A XX. századra csak a főhomlokzat fala és egy oldalhomlokzat maradt meg. Óriási szerencséje a templomnak hogy Horthy Miklós idején restaurálták, mert akkoriban még nagyon odafigyeltek az autentikus visszaépítésre, magyarul igyekeztek a kis templomot eredeti formájában restaurálni. Ebben szerintem sokat segített nekik például Nagybörzsöny mintája... A kápolna körül temetőkre is bukkantak, sőt egy két gazda 1919-ben egy fazékban jelentős pénzleletre talált, amely kb 400 db ezüstpénzből állhatott, melyekből 235 db maradt meg. Nagyon szépen van megoldva a kápolna építése, teljesen autentikus, mégis, leheletfinoman láttatják azt is hogy meddig volt meg eredetileg. Szerencsére a Velencei Charta csak bő 30 évvel ennek helyreállítása után született meg...
Jelenleg jó állapotban van a templom, rendszeresen használják, ha nem is túl gyakran. Turista pihenő és turista szállás is van a kápolna körül lévő kis ligetes erdőben, továbbá egy XVIII. századi szív alakú sírkő.
Igazából nem látjuk bele, csak első ránézésre ez jut eszébe az embernek erről a szimbólumról. Arra lennék kíváncsi hogy mit is jelenthet ez itt, ebben a környezetben, ha egyáltalán van jelentése nem csak úgy átvették.
Abszolút laikusként szólok most hozzá. Szerintem ez nem Jang-Jin. A Jang-Jin lényegéhez tartozik, hogy az egyik fele sötét, a másik világos, és mindkét fél részben van egy ellenkező színű pötty. Szerintem véletlen a hasonlóság és csak mi látjuk bele a Jang-Jint.
Az egyensúlyt valószínűleg ők is tudták alkalmazni. A jó és a rossz, menny és pokol. A bizánci időkben, a kereszténység dogmáinak kialakulása közben még lehet, nem érezték eretnekségnek ilyen eszmék acceptálását. Bár ők is csak a felületét ismerték a kereskedők által.
Utána meg szerintem már csak stíluselemként alkalmazták, ha az korai keresztények épületein jó volt, nekik is jó lehet. Meg gondolom, akkoriban már jópár száz évvel később a kínai kultúra ismeretének teljes hiányában nem is tudták, mit jelent.
Leírásokban egy bizánci stílusú ablakot említenek. Ez lenne az?
Ugye az ókori Selyemút kapcsolatot jelentett Kínával, ismerhették gondolom a szimbólumot. Amit akkor ezek szerint akalmaztak is.
Bár nagyon más korszak, az újvidéki, XVIII. sz-i Mária Neve neogótikus templomának rózsaablakának közepén is ott a szimbólum. Gondolom, anno nem a jinjangot akarták vele megidézni, hanem a régi stílusból merítettek.
Ez a XI. században épült kis kápolna igazi meglepetés volt pécsváradi sétám során. Véletlenül bukkantam rá, a sárga jelzésen a Zengő felé menet.
Első ránézésre nekem az asszimetrikus Mánfai Árpád-kori templom ugrott be, ugyanis a falkutatások emlékeit markánsan meghagyó restaurálás jól megmutatja a templom különböző időszakainak építési stílusjegyeit.
A legszebb részleteket nem meszelték fehérre, így jól felismerhetőek a korábbi építészeti stílusok, elsősorban az Árpád-kori.
Egy dologgal nem tudtam mit kezdeni, ez pedig a Jin és Jang energiákat szimbolizáló tajcsitu egy korai középkori magyar templom falán! :-O
ez mi lehet vajon?
Nagyszerű és számomra váratlan, továbbá igen érdekes felfedezés volt ez a kis templom Pécsváradon.
Nézegettem itt a fórumot, gondoltam megosztok én is egy templomromot, nem tudom volt e már...
KOCSÉRI TEMPLOMROM
Pest megyében, Nagykőrös mellett van Kocsér település, a templomrom a kocséri köztemetőben található, szabadon látogatható. 2020. október 08-án voltam a temetőben és néztem meg a templomrom darázskőből épült falmaradványát.
A templomromnál készült fényképeimből néhány:
Drón kép:
A templomrom történetéből:
"“Kocsér település temetőjében áll a XV. századi gótikus templom még ma is álló falmaradványa, feltehetően 1596-ban elpusztult kun település egyetlen emléke. A templomot a településsel együtt a török pusztította el, így sokáig csak puszta volt, ami csak a XVIII. században éledt csak újjá. A régészeti feltárása is történt, ahol korabeli csontok is előkerültek, Anyaga a környéken a felszín alatt 80-120 cm-re található terméskő. Érdekes megfigyelni a lyukacsos köveket, amiből épült: ez a híres darázskő, azaz a réti mészkő.”
történeti forrás: "túrautak"
Csináltam egy drón videót is a templomromról, akit esetleg érdekel, a youtube-on Dronside csatornán "Kocséri templomrom" név alatt megnézhető.
Csodálatos hely, nem csupán a puszta és az elődök szelleme varázsol el hanem az itt látható rengeteg látnivaló is.
Ami ide tartozik ezekből.
Maga az Árpád-emlékmű, amelyen az park léte alapul az egykori Szer-Monostor mellé lett felépítve 1896-ban. És nem tévedés, igenis mellé, ugyanis fotók és festmények is ábrázolják az akkoriban még 7 méteres magasságot is elérő falmaradványokat!
Az 50-es évek múltat pusztító rendszerének egyik bűne volt ezen monostor falainak lerombolása is. Fel nem foghatom ép ésszel hogy ami megmenekült évszázadok során töröktől, tatártól, osztráktól azt egy ostoba rendszer simán megsemmisíti, az égvilágon semmit nem nyerve ezzel a pusztítással.
1902-ben még így nézett ki az egykori monostor megmaradt fala. Ez festmény, de fotó is van róla, sőt az 1800-as évek elején még sokkal több állt belőle.
Manapság egy Velencei Chartás téglából visszaépített csúnyaság mutatja a régi, hatalmas méretű egyházi épületegyüttes alapfalainak vonalát.
Érdekesség a kiállított hat darab szobor, ezek vajon eredetiek lehetnek?
eredetinek tűnő szobrok
Még egy érdekesség: az eredeti Vereckei határkő-emlékmű is itt, a parkban lett felállítva oly sok viszontagság után. a háttérben a kunhalmokon egykoron állott kunbabák másolatai.
(ilyen kunbabát talált egyébként Sashegyi Sándor a Holdvilág-árokban is 1942-ben, de ez egy nagyon más történet)
Ezt még helyre lehet állitani. Németországban a bombázás nagyobb pusztitásokat végzett és abból az állapotból hozták vissza az ország középkori örökségét.
Egyébként a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb ürgepopulációja is itt él, erről is éppen a napokban született egy írás, háttérben a Csonka-toronnyal:
Éppen ezért felesleges elemezgetni, mert nincsen értelme. Avar és hun és szlovák és szerb, és magyar. A kérdés minek érzed magad.
Ha valaki magyarnak érzi magát akkor magyar ha nem akkor nem, nem kell ezt semmiféle ideológiával alátámasztani, sem pedig túlmagyarázni.
A 400-600 ezer az pedig annyi. Ha nem annyi lett volna akkor nem lett volna képes államalapításra sem a magyar népcsoport. A hadsereg része volt ennek a tizede.
Ancient holokausztról nincsenek feljegyzések. Római településeken járva, elsősorban pölö Gorsium, nagyon szépen elkülönültek a kelta ősök a betelepedett rómaiaktól romanizálás ide vagy oda. (de még egy a mai technikai eszközökkel végrehajtott holokauszt sem vezet egy nép teljes eltűnéséhez).
Azok az emberek, amelyek több generácio ota a KM-ben éltek és nőttek fel népvándorlás ide vagy oda nem hagyták el szülöföldjüket, legalábbis többségben nem,
A kisebbség aki elmenekült, azok is abban a tudatban tették, hogy még egyszer visszatérnek szeretett hazájukba, igy gondolkodott Seuso lovag is, aki nem vitte magával értékeit hanem elrejtette Polgárdi mellett a villája környékén.
Az egymást követő kulturák aztán megismerték egymást és átvették egynás stilusát és hagyományait ami jol nyomon követhető például a csákvári késő római temetőkben is.
A KM a történelem folyamán sosem bizonyult lakatlannak, hanem az egyes civilizációk, lényegében a mi őseink kulturája egymésra rétegződött és egyfajta folyamatosságot alkotott.
A mai értelemben vett magyar nép akkor keletkezett amikor a Honfoglaló csoport egyesőlt a KM-beli ősökkel.
Tisztán néprajzilag valamelyest igazad van, csak akkor megkérdezném hogy hogyan döntöd ezt ma el, kinek voltak kelták, kinek avarok, kinek hunok az ősei?
Ráadásul -mivel szerintem a László Gyula féle kettős Honfoglalás elmélet áll közel inkább a valósághoz- azért 400-600 000 honfoglaló tömeg azért elég jelentős volt ahhoz hogy mára mindenkinek az ősei legyenek valamilyen mértékben, a Kárpát-medence nagy részén.
Ehhez jött később a germán-szláv-oláh keveredés... de ez már egy teljesen másik kérdéskör.
Ez a fajta megközelítés egyébként nem vezet sehova, mert tiszta népcsoport szinte nincs is a Kárpát-medencében ma már. Maximum a közönyös nihilizmushoz vezethet, a gyökértelenséghez.
Nekem pl vannak szerb, cigány és magyar őseim is, akkor most mi vagyok? Az aminek tartom magam.
Magyar. És elvarázsol a Soltszentimrei Puszta-torony hangulata. És szerintem nekem jobb így.
"akár a honfoglaló ősök lovainak dobogását is hallani véljük."
Nem mindenkinek voltak honfoglaló ősei. A népesség nagyobb része a helyiekből tevődik össze, ezek a néprétegek egész a keltákig, sőt, tovább is gyökereznek a neolit kulturákig.
Erre tevődött rá 895-től egy arisztokratas-katonai réteg, a Honfoglaló csoport.
Azt azért nem értem meg hogy ha már kiásnak egy romot, állítólag ablakkeretekig álló falakkal akkor azt miért temetik vissza, legalább konzerválnák és látható lenne a nagyközönség számára is. Így csak egy kereszt és egy elkoszolódott tábla őrzi az emlékét, és persze az itt hosszan elnyúló rét.
A Felsőtárkány melletti Barát-rét az egykoron itt áll karthauzi kolostorról kapta a nevét, az öt Magyarországi karthauzi kolostor közül ez volt a negyedik a leírások szerint, 1332-ben alapították meg az akkor még Segedelem-völgyének hívott völgyben, Egertől nem messze.
1930-ban az Eger-Miskolc "transzbükki" országút építésekor találták meg a kolostor egyik remekbe szabott, faragott zárókövét, amely elvileg az egri Vármúzeumba került.
"A feltárások során az egyhajós barokk kori szentélyű templom valamint az érseki oldalhoz csatlakozó kerengő romjait részben feltárták.Akkor a falak az ablakkeretek alsó széléig álltak..."
Az elmúlt hetekben két alföldi Árpád-kori templomromot kerestünk fel. Az egyik a Bugac melletti Pétermonostora volt, amely ezúttal óriási csalódást okozott számomra. Amit tavaly kiástak azt visszatemették, újabb területeket bolygattak meg, restaurálásnak, visszaépítésnek nyoma sincsen.
Sokkal többet reméltem ettől a helytől pár évvel ezelőtt, az ígéretek szerint akár újjá is építették volna, nem tudom hova lett a pát évvel ezelőtti lendület. Kihúzták volna a talajt alóluk?
A másik templom a szokásos hangulatát hozó Soltszentimrei Csonka-torony volt.
Ez a hely nagyszerű érzéseket kelt, főleg abban a szemlélődőben akinek van némi képzelőereje, mert ha pár percre leülünk és csendben maradunk akkor a pusztai szelek szárnyán akár a honfoglaló ősök lovainak dobogását is hallani véljük...:-)
Nagyon szeretem ezt a templomot, és a környékét, ahol egykoron egy falu is létezett, korábban pedig római Castrum is állt ezen a területen.
Ha nincsen ekkora képzelőerőnk akkor a pár perces csend eredményeként a szigorúan védett ürgepopuláció tagjait figyelhetjük meg. :-)
Egy dologra kéne talán megoldást találni: szerintem az itt csapatostól tanyázó galambok nem feltétlenül tesznek jót a templom falának, magyarán mondva tele van galambürülékkel a torony. Megoldást mondjuk én sem tudnék erre kitalálni. Utolső fotón a táblán is látszik mire gondolok.