A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Mert nem tudta megmagyarázni azt a jelenséget, amikor fény hatására elektronok lépnek ki egy fémlapból (fényelektromos jelenség). Nem is volt magyarázható az akkoriban érvényes folyamatos fényelmélettel, emiatt találta ki Einstein a foton-részecskéket.
Persze nem volt teljesen új találmány, hiszen már korábban Newton is ezzel magyarázta a fényt, csak még nem nevezte fotonnak. De a részecskeelmélet megbukott, mert ütközött a tapasztalattal. Einstein mégis felmelegítette ezt a bukott elméletet, még az sem zavarta, hogy ellentétes a tapasztalati tényekkel.
Azonban, miután Bohr megalkotta a szakaszosan sugárzó atommodelljét (1913), onnantól kezdve már nem is volt szükség a fotonokra, mert a szakaszos fénnyel nagyszerűen megmagyarázható a fényelektromos jelenség.
Időközben azonban a fotonok mélyen beágyazódtak a fizikába, (1922-ben Einstein még Nobel díjat is kapott érte), így nagyon nehéz lesz kiirtani. Pedig már semmi sem indokolja a jelenlétét, így a jövő fizikájában a foton már nem fog szerepelni.
A fényközeg régi neve volt fényéter, vagy röviden éter.
fényéter = luminiferous aether = fényvezető éter, vagy röviden csak éter
A luminiferous jelentése: „fényt hordozó”
"Ezek szerint, nálad az éter a fényközeg."
Nem. Azért nem, mert az étert a 19. században Lorentz nyomán abszolút nyugvó anyagnak képzelték az étert.
A 20. században pedig Einstein hatására csak egy hibás feltételezésnek tekintették. (Akkor buktak nagyot, amikor Einstein is az "új éter"-ről kezdett beszélni.)
Az én fényközegem valóságosan létező, de nem olyan, mint ahogyan a 19. században elképzelték.
„A Michelson-Gale kísérlet a Föld forgását mutatta ki a fényközegben (éterben). „
Ezek szerint, nálad az éter a fényközeg. Akkor magyarázd el, hogy miből van az éter! Meg azt is, hogy ha a Föld magával viszi az étert, mondjuk a Nap körüli útján, akkor a Föld a forgásával miért nem „forgatja” együtt?
A Michelson–Gale-kísérlet összeegyeztethető az éterelmélettel és a speciális relativitáselmélettel is.”
Ebben a kísérletben két tükrök által körbeterelt fénysugárral működő interferométer szerepel, amiben a kisebbik jel vonala volt a referencia. A nagyobbik interferométeren, pedig a jel, a számított és a tapasztalt értéket mutatta. Vagyis a fényel elhajlással kimutatták ,hogy forog a Föld.
„Ha az éter egy szuperfolyékony folyadék, akkor miért nem mutatta ki a Michelson-Morley kísérlet?”
Lehetséges, hogy az éterhez nem lehet semmilyen mozgó valamit viszonyítani.
Ennél fogva, ha a Föld magával viszi, vagy elengedi maga mellett, édes mindegy. Ahogy a mezők sem úgy mozognak, mint a kéményfüst, úgy az fényközeg sem mozog semmihez sem képest. Mozgót viszonyítunk mozgóhoz úgy, hogy az egyiket „állónak” tekinjük.
"Ebben a közegben minden más objektum sebességét, csak egymáshoz viszonyítva lehet megmérni. A folyadékhoz nem, mert lehet az álló, vagy mozgó, nem számít inercia rendszernek."
Ha az éter egy szuperfolyékony folyadék, akkor miért nem mutatta ki a Michelson-Morley kísérlet?
- az éter abszolút nyugalomban tölti ki az univerzumot, egyáltalán nem mozdulhat el
- a Föld nem viheti magával az étert
- a mozdulatlan éterben kering a Föld
- ezért a Föld felszínén sebességkülönbségnek kell lenni a Föld és az éter között (fújnia kell az éterszélnek)”
Wiki
„A szuperfolyékonyság néhány anyag rendkívül alacsony hőmérsékleten fellépő, nagyon nagy hővezetésű és súrlódásmentesfolyadékállapota, azaz a nulla viszkozitású állapota. Leegyszerűsítve ilyenkor a folyadék belsejében nem képződik súrlódás, a folyadék minden ellenállás nélkül tud áramlani.”
Amennyiben az „éter” alias téridő, nulla Kelvin hőmérsékletű fluidum, akkor szuperfolyékony állapotban nulla a viszkozitása. Ebben a közegben minden más objektum sebességét, csak egymáshoz viszonyítva lehet megmérni. A folyadékhoz nem, mert lehet az álló, vagy mozgó, nem számít inercia rendszernek.
„Szóval a kérdés, hogy a négy féle alaptípusú grav. hullám fodrozódása milyen hatással van a fényre. Vagy miért nincs rá hatással.
Mit gondoltok erről, figyelembe véve két premisszát:
1., A gravitációs mező egyetemes
2., A gravitációs hatás fénysebességgel terjed.”
Véleményem szerint, ahogyan az elektromágneses mezőt, felbonthatjuk pozitív, semleges, negatív elemekre, úgy a gravitációs mezőt is fel lehet bontani. Az univerzumban a tömeg maga köré görbíti a téridőt, elliptikus geometria, gravitációs vonzás. A parabolikus geometria, (körmozgás) semleges gravitáció (Lagrange pontok), a hiperbolikus geometria pedig, taszító gravitációt eredményez. (sötét energia) Vagyis a gravitáció nem egyetemes vonzás.
Ami a gravitációs hatás sebességét illet, még további kísérletekre van szükség, ugyanis, azt még a fény sebességével azonosítják. De lehetséges, hogy annál gyorsabb.
Mostanában sok cikket olvastam a neten ezzel kapcsolatban. Többen vannak, akik a műszerben, vagy a kísérletben keresik a hibát. De szerintem tévednek. Sem a műszerben, sem a mérésben nem volt hiba.
De akkor hol volt a tévedés, amiért nem azt az eredményt kapták, amit vártak?
A tévedés abban volt, hogy előre eldöntötték, hogy az éternek milyennek kell lennie. Tévesen úgy gondolták, hogy:
- az éter abszolút nyugalomban tölti ki az univerzumot, egyáltalán nem mozdulhat el
- a Föld nem viheti magával az étert
- a mozdulatlan éterben kering a Föld
- ezért a Föld felszínén sebességkülönbségnek kell lenni a Föld és az éter között (fújnia kell az éterszélnek)
Ha mindez így lett volna, akkor (és csakis akkor) a mérésnek pozitív eredményt kellett volna hoznia.
Nagy meglepetésre azonban nulla eredményt hozott, vagyis nem mutatott ki sebességkülönbséget a Föld és a fényközeg (éter) között.
Ez egyetlen egy esetben fordulhat elő. Csakis akkor, ha a Föld és a fényközeg együtt mozognak. Vagyis a Föld magával viszi a közvetlen közelében lévő fényközeget. Tehát a nulla eredmény oka az, hogy már eleve hibás volt az az eredeti elképzelés, amely szerint a Föld az abszolút álló éterben kering.
Vajon erre akkoriban nem jött rá senki? Dehogynem.
Stokes és Miller felismerte, hogy a Föld magával viszi a fényközeget. De mégsem fogadták el ezt a helyes magyarázatot, amelynek több oka is volt.
Legelső ok az volt, hogy mereven ragaszkodtak a mozdulatlan éterhez, és nem akartak elfogadni egy olyan közeget, amely elmozdulhat.
De volt más ok is. Két (szintén félreértelmezett) kísérlet, amelyből arra következtettek, hogy a Föld nem viheti magával az étert teljes egészében. Az egyik Fizeau kísérlete volt, amely azt mutatta ki, hogy a mozgó víz csak részben viszi magával a fényközeget, teljes egészében nem. Ebből tévesen arra következtettek, hogy a Föld sem viheti teljesen magával a közeget.
A másik a fényaberráció volt, amelyet Bradly fedezett fel. Ez valójában nem mond ellent annak, hogy a Föld magával viszi a fényközeget, sőt éppen így magyarázható jól a jelenség. De a hivatalosan elfogadott magyarázat ezzel ellentétes volt, és ma is az. Így elvetették azt a helyes megoldást, hogy a fényközeg együtt mozog a Földdel.
Mivel az egyetlen ésszerű magyarázatot elvetették, nem láttak más megoldást csak azt, hogy az étert nem-létezőnek nyilvánították. Ennek következtében született meg a relativitáselmélet, amelyben már semmiféle fényközeg nem szerepel. És ez a téves elmélet uralja ma is a tudományt, amelynek következtében a fizika zsákutcába jutott.
A jövő fizikájának vissza kell térnie a helyes útra, és újra egy szabadon fejlődő szakaszba léphet.
"A gravitációs hullámok lényeges sajátossága, hogy a világűrben található objektumok nem „árnyékolják le”, tehát nem gyengítik."
Ez látszólag ellentmond annak, hogy a fény elhajlik a tömegek miatt, mert belefut a gumilepedő görbületébe. (Amit a hívő megfigyelő továbbra is egyenesnek lát)
Ez látszólag ellentmond a gravitációs lencse jelenségnek (520 fényévnyi nagyságban) ami viszont kitéríti a fényt (??)
Szóval a kérdés, hogy a négy féle alaptípusú grav. hullám fodrozódása milyen hatással van a fényre. Vagy miért nincs rá hatással.
Mit gondoltok erről, figyelembe véve két premisszát:
