Szájer már a látszatra sem ad – Baloldali médiatúlsúlyról hazudozik 2018. augusztus 20. - 09:21 VÉLEMÉNY
Persze, ha nívó vonatkozásában nézzük a dolgot, még akár igaza is lehet. Nem egy vidám dolog arra ébredni, hogy szó szerint zsarolva, kizsigerelve a sajtómunkásokat kényszerítenek rá felszínes, nem ritkán hiteltelen, sőt bűncselekménynek minősíthető tartalomkészítésre a nézettség is a béka feneke alá zuhan.
Forrás: alfahir.hu
A Fidesz EP képviselője azonban nem hazudtolhatja meg a feltétlen párthűséget. Miért is tenné, hiszen csak addig biztos a pozíciója, amíg a magyar nép érdekei helyett Orbán egyre diktatórikusabb igényeit szolgálja ki.
A politikusok valamikor rájöttek, hogy a hiteles tájékoztatás nem feltétlenül segít a megítélésükben. Többnyire ez annak tudható be, hogy általában az ilyen törekvéssel bíró vezetőknek van titkolnivalójuk. E nézet első nevesíthető szószólója Otto Von Bismarck volt, aki szerint „az újságírók pályatévesztett emberek”.
Távol álljon azonban tőlünk, hogy Szájert, vagy akár Orbánt Bismarckkal egy szinten kezeljük, esetükben az amatőr módszerek dominálnak.
Megkérdezték, mi a helyzet a hazai médiaviszonyokkal, amelyeket Judit Sargentini is kifogásolt jelentésétben. Szájer korábban azt írta, hogy a Fidesznek a választáson "elsöprő médiaerővel szemben kellett kampányolnia". A politikus a következőképpen vélekedett a kérdésről:
„A polgári oldal az elmúlt huszonöt évben óriási erőfeszítésekkel hozta létre azt a médiát, amelyet még Medgyessy Péter javasolt nekünk, amikor kifogásoltuk, hogy a Fidesz nem jelenhet meg a közmédiában. A hazai médiaviszonyok mostanra persze jobbak is lettek, de ha figyelembe vesszük a médiafogyasztási szokásokat, fenntartom, hogy továbbra is baloldali túlsúly tapasztalható.” /Index/
Emberünk bizonyára nem találkozott Mészáros Lőrinc médiabirodalmával, vagy épp Andy Vajna TV2-es csatornáját nem fogja. Amit Szájer szerencséjeként is felfoghatunk. Abban egyébként igaza lehet, hogy az egyes kormánypropaganda felületek nézettsége és olvasottsága a béka feneke alatt tanyáznak.
Mely esetben a kormány egyedül önmagának köszönheti, hogy senki nem kér a hazugságaikból.
Persze, ha elég esze lenne a kormánypártiaknak, akkor az ellenzéki forrásokba is invesztálnának tőkét, hogy legalább abból legyen valami hasznuk, ha fellebbentik kínos titkaikról a fátylat. Akkor legalább valóban elmondhatnák, hogy a sajtószabadságot prioritásnak tekintik.
Orbán Soros ügynökei mégsem léteznek? 2018. június 16. - 08:04 VÉLEMÉNY
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője nemrégiben közzétett Facebook posztjában érdekes dolgokat tár a közönség elé.
Forrás: mandiner.hu
A választások előtt Orbán Viktor mintegy 2000 Soros ügynök tevékenykedik Magyarországon. Ez – hangozzék bármilyen röhejesen is – elég volt ahhoz, hogy választást nyerjen vele.
Nem egyszerű kijelentés. Különösen annak tükrében, hogy nem sokkal korábban a nemzetbiztonság bizottság színe előtt ellenzéki kérdésre éppen Pintér Sándor jelentette ki, semmilyen Soros Györgyhöz köthető szervezet nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.
Orbán Viktor még az április 8-i parlamenti választásokat felvezető kampányban dobta be, hogy a kormányának hozzávetőlegesen kétezer Soros György zsoldjában álló emberről van tudomása.
„Pontosan tudjuk, névre szólóan is tudjuk, hogy nagyjából kicsodák hogyan és miképpen dolgoznak Magyarország bevándorlóországgá alakítása érdekében”
– fogalmazott a miniszterelnök a Kossuth Rádióban március 30-án, amire Jávor Benedek fogta magát, és kikérte az állítólagos Soros-zsoldosok listáját. /168 óra/
Erre a lehetőségre hiba lett volna nem lecsapni, ennek megfelelően látta meg a helyzetet Jávor Benedek is, amikor rémhírterjesztés miatt feljelentést tett.
Nem igazán lehetett meglepő az ügyészség lépése, amivel
elutasította Jávor Benedek feljelentését,
mégpedig azzal az indokkal, hogy a válsághelyzet nem jelent közveszélyt. Ez viszont gyakorlatilag ellentmond mindennek, amit az Orbán-kormány képviselői állítanak a tömeges bevándorlás ügyében.
Lényegét tekintve ez az önellentmondás csak annyit jelent, hogy az ügyészség – vagy inkább az annak élén trónoló Polt Péter – fedezi Orbán legújabb stiklijét. Nincs semmi, amiből ne próbálná meg kimosni. Jávornak így nem maradt más feladata, mint levonni a kényszerű konklúziót.
Kiderült, hogy az Orbán-kormány soha nem állított össze ilyen listát, és az is, hogy
a miniszterelnök feketén-fehéren hazudott,
Rogán Antal tárcája legalábbis elismerte, hogy a kétezer Soros-zsoldosról szóló információ a Soros Fund Management korábbi pénzügyi és operatív ügyekért felelős vezetője, Tracie Ahern sajtóhírek alapján arról beszélt, hogy nagyjából kétezer ember dolgozik Soros György alapítványaiban.(Tracie Ahern a kétezres számot az alapítványok világszerte (globally) élő munkatársaira értette, csak ez a magyar fordításból „véletlenül" kimaradt.)
Tehát a kétezres szám sem véletlen, mint ahogy a kampányfogás sem az, amelynek kedvéért ezt a kétezer főt Orbán Magyarországra zsúfolta be. És ez az ember sarcolja a hitelességet felmutatni képes hírforrásokat. És még mindig nem lángol az ország…
Készül Orbán legújabb csapdája! 2018. június 13. - 19:34 VÉLEMÉNY
Készül Orbán legújabb csapdája, amelyet az ellenzék fog építeni és maga fog belesétálni! Indul a migráns 2 program!
Tisztelt ellenzék, nem Orbán szidása hozza a népszerűséget, hanem a nép vágyainak megértése, annak valós megjelenítése és képviselete.
Orbán megindította a Fidesz valódi önkormányzati kampányát Budapesten, hadat üzent a hajléktalanoknak!
Igaza van, mert tényleg tűrhetetlen, hogy a reggeli munkába menet húgyszagú aluljárókon és hajléktalanok tömegein keresztül történik és ugyan ez vonatkozik az esti haza menetre is. A nép rendet akar, szagtalan steril aluljárókat, a még munkával és lakással rendelkezők nem akarják látni az esetleges jövőt, vagy a kilátástalanságot.
Okos politikus, politikai párt ebben a kérdésben együtt kell, hogy meneteljen Orbánnal, a többiek meg kiesnek az önkormányzati politikából.
Orbán jól számol, hiszen bízhat az ellenzék irreális gondolkodásában, a pragmatizmust nélkülöző elvi alapokon nyugvó, de vereséget hozó politikájában. Tuti biztos lehet abban, hogy az ellenzék megfelelési kényszerekkel teletűzdelt politikusai egyként fogják sikítani az emberi jogokat, függetlenül attól, hogy Orbán mit akar.
Orbán Budapestet akarja, és szerintem jól számol!
Az ellenzék a hajléktalanok oldalára fog állni, nemzetközi emberjogi szervezetekhez fog fordulni, a törvényt, amely készül, fasisztának fogja nevezni és az erkölcsi győzelmet önmaguk előtt be fogja zsebelni, közben meg Orbán Budapestet megfogja védeni a hajléktalanoktól, lehet kriminalizálni fogja őket és a nép úgy fogja érezni, hogy cserébe a védelemért a Fideszre kell szavazni.
Amennyiben győz a Fidesz Budapesten, ezt csak is az ellenzék gőzös és buta viselkedésének lesz a következménye.
A hajléktalanok jelenlegi helyzete minden szempontból tarthatatlan és ezt Orbán is tudja, csak ő egy általa elképzelt megoldásért cserébe szavazatokat és elköteleződést akar. Az ellenzék ezzel az új helyzettel egyetlen dolgot tehet, azt, hogy támogatja minden lépését a hajléktalanok helyzetének megoldása érdekében és közben elmondja, hogy még mit építene bele a törvénybe, reális érthető emócióktól mentes módon. Minden mondatát Orbán támogatásával kellene kezdeni és a saját koncepciójával befejezni. közös munkacsoportot, törvény előkészítést ajánlani, a másság hangját pedig a civileknek kellene hagyni.
A fent vázolt esetben véleményem szerint Orbán egy-két hónapon belül kifarolna a témából, ami miatt folyamatosan fel lehetne kérdezni, hogy mi tett, hol vannak az eredmények, miért nem tud haladni olyan kérdésekben amelyekben többpárti támogatás van.
Sajnos nem ez fog történni, hanem néhány agyament ellenzéki politikus neki fog rontani Orbánnak, az erkölcsről fog prédikálni és a felelősségről, egy kis csoport véleményét népi ként próbálja megjeleníteni, ami miatt szinte karanténba fognak kerülni. A még „tehetségesebbek” pedig meg fogják hirdetni az össze fogást ebben a kérdésben és a politika centrumába nem a hajléktalanok, hanem az össze fogás értelmetlen kezelése fog kerülni.
Benyújtotta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, amiből látszik, hogy megint több adót fizethetünk jövőre. Pedig már az idei elvárások is jócskán meghaladták a tavalyit.
Összességében az idei 18 751 milliárd forint helyett 19 580 milliárd forintos bevétellel számol jövőre a központi költségvetés, és ezen belül a különböző adókból is jelentős a többletelvárás.
A gazdálkodó szervezetektől közvetlenül 1354 milliárd forint helyett 1444 milliárd forint adó befizetésére számítanak. Többet várnak az ideinél többek között társasági adóból, cégautóadóból, katából, kivából, reklámadóból és a kaszinósok által fizetett játékadóból is.
A lakosságtól közvetlenül majdnem 300 milliárd forinttal több adót szednének be, 2338 milliárd forint helyett 2608 milliárd forintot. Ezen belül a szja-val kapcsolatos bevételi várakozások is jelentősen nőttek.
A fogyasztáshoz kapcsolt adókból kis híján hatszáz milliárd forinttal többet terveztek, mint idén, 5827 milliárd forintnyit. Áfában bő 450 milliárdos pluszt várnak 2018-hoz képest.
A társadalombiztosítás összességében kicsivel több mint 200 milliárdos bevételtöbbletet remél az idei évi tervhez képest. A legnagyobb tételnél, a szociális hozzájárulási adónál és járulékoknál jelentős, az ideit 570 milliárddal meghaladó bevételt várnak, a népegészségügyi termékadónál pedig másfélszeresére, 57,2 milliárd forintra nőtt a tervezet. Azonban az eho-bevételt csak hetedére becsülték az ideinek.
Íme, ábrán is a főbb adónemekkel kapcsolatos bevételi elvárások, milliárd forintban:
Az eho-terv jelentős visszanyesésének az lehet az oka, hogy 2019-től új, önálló szociálishozzájárulásiadó-törvényt vezetnek be. Az új szabályozás lefedi a korábban egészségügyi hozzájárulást viselő jövedelmeket is, így ez az adónem megszűnik, egyúttal újragondolják az adónem kedvezményeit is. A szociális hozzájárulási adó 2019-ben megfizetett összegének 70,22 százaléka a nyugdíjalapot, 27,31 százaléka az egészségügyi alapot, 2,47 százaléka a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg, és a NAV utalja a bevételekből az alapoknak a pénzt.
A járulékkedvezményekkel kapcsolatos megállapodásnak megfelelően a szociális hozzájárulási adó mértéke jövőre várhatóan további 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökken.
A kétgyermekes családok esetében 2019-től gyermekenként 20 ezer forintra emelkedik a havonta igénybe vehető adókedvezmény összege, azaz a kétgyermekes családok jövedelme éves szinten 60 ezer forinttal emelkedhet 2018-hoz képest.
Szja- és áfacsökkentésre nem láttunk utalást a tervezetben. A kedvezményes 5 százalékos lakásáfa jövő év végén jár le, ezzel kapcsolatban sincs még döntés. Varga Mihály korábban a tejtermékeknél fontolgatta az áfacsökkentést. Hogy lesz-e, az majd az adótörvény tervezetéből derülhet ki.
"addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba."
A választásig mindenki elhitt mindent, amit a féldakota böffentett ..., de legyünk őszinték, épp ezért nem volt a narancsültetvényeseknek semmilyen KIMONDHATÓ, LEÍRHATÓ TERVÜK A KÖVETTKEZŐ NYÓC ÉVRE, mert, akkor az számonkérhető lett volna ..., de most amikor zsákban a gyűzelem, (beeeeeeee birkák, beeeeeeeeeeeeeee), most csak-csak kiderül, h ismét min. 3 év szopás következik, amit majd 4 év múlva a szokásos 2 x 10 ezer örzsébettel, meg 5-6 kg krumplival el lehet maszatolni (beeeeeeeeee birkák, beeeeeeee!!!), merhogy mit is nyilatkozik a kedve barbihitler?
Íme:
Gazdasági válságra számít a miniszterelnök: csak ötezer forinttal tudta támogatni az üldözött keresztényeket Forrás: Facebook/Orbán Viktor/nepszava.hu
Borúlátóan beszélt a következő ciklusról Orbán Viktor Kötcsén: szerinte újabb globális krízis jön, vége az olcsó pénz időszakának.
A megszokott győzelmi indulók helyett meglepően pesszimistán fogalmazott Orbán Viktor a kötcsei polgári pikniken: a miniszterelnök nem beszélt egyértelmű megszorításokról, de újabb gazdasági válságra számít – épp ezért tárcavezetői sem kérhetnek majd tőle plusz 10-20 milliárdokat, mert nem fog adni.
Orbán vasárnap a a Dobozy kúrián tartott iránymutatást, hallgatósága ezt összegezte később az ATV-nek: mint idézték, a miniszterelnök európai pénzügyi válság jelének látja, hogy a francia államadósság korábban 72 százalékos volt, most pedig a statisztikák szerint 80 százalék fölött jár – de rontják majd a helyzetet az európai autóiparra kirótt amerikai védővámok is.
Orbán állítólag arra sem lát reményt, hogy az Európai Unió feloldaná az oroszokra kirótt szankciókat, amik enyhítenének a helyzeten. „Beszorulunk az orosz szankciók és az amerikai protekcionista intézkedések közé, azaz beszorulunk Putyin és Trump közé”- összegezte a várható eseményeket.
Az egyházak is búcsúzhatnak a pluszpénztől
Mindez összefügghet azzal, hogy zajlik a tárcák „felkészítése” Orbán részéről, azaz a miniszterekkel már konzultál a miniszterelnök arról, hogy a 2018–2022 közötti ciklusban
nem fognak azzal a bőséggel találkozni, mint a választások előtt,
a helyzet ugyanis megváltozott: eddig, ha arról esett szó, hogy például az Operaház felújítása 4 milliárddal többe kerülhet, ez nem volt probléma, de még az sem, ha 10-20 milliárdos többletigényekről, plusz forrásokról szóltak a tárcák kérései. Akkor az volt a válasz, hogy „nem baj, megoldjuk”. Most viszont úgy tűnik, Varga Mihály a költségvetés előkészítésével "behúzta a féket", és nem lesz az elkövetkező években olyan sem, hogy például az egyházak kapnak az év végén több tízmilliárdot – hangoztatta a csatorna egyik forrása.
Keményen fogalmazott Kövér László is: a fideszes házelnök szerint „a legnehezebb négy évünk következik”. A kötcsei piknik egyes résztvevői szerintezzel Kövér László ráerősített az Orbán Viktor által elmondottakra, de ő nem fogalmazta meg konkrétan, hogy miben áll az előttünk álló ciklusban a „nehézség”.
Viszont volt, aki azt olvasta ki a beszédéből, hogy azért lesz a legnehezebb Orbán Viktor negyedik kormányzása, mert „olyan magasan vannak az elvárások", hogy nagyon nehéz lesz kezelni majd a jogos és indokolt igényeket is a Fidesz-KDNP képviselők részéről vagy a jobboldali holdudvarban felvetett nagy ívű elképzeléseket kielégíteni.
Kultúrharc, térfoglalással
A miniszterelnök Kötcsén egyértelműen megfogalmazta azt is, hogy mit vár a kormányával szimpatizáló, illetve azt támogató jobbközép értelmiségtől:
minőséget, teljesítményt és térfoglalást.
Mindez üzenetértékű lehetett a nagy elvárásokat megfogalmazó jobboldali kulturális közegnek is, hiszen például –a csatornának nyilatkozó forrás szerint– ők kultúrharcot várnak minden területen, ami az olvasatukban azt jelenti, hogy például az Operaházban vagy éppen a Petőfi Irodalmi Múzeumban a jobboldali konzervatív értékeket képviselő művészek jelenjenek meg. (Ismert, hogy a Magyar Idők hasábjain Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója ellen korábban Konrád György születésnapjának megünneplése után, most pedig Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója ellen indult értékalapú támadás.)
Keresztény-konzervatív pályázók előnyben
A miniszterelnök Kötcsén beszélt az értékalapú megmérettetésről is ha egy bizonyos pozícióra két jelentkező van és a teljesítményük alapján egyformán kimagaslóak, akkor nyilvánvalóan az értékválasztás legyen a szempont, azaz a keresztény-konzervatív pályázó nyerje el a posztot. Hozzátette ugyanakkor:
nem szeretne egy olyan kormánynak a feje lenni, amelyik azt támogatná, hogy a gyengébb teljesítmény nyerjen.
Ezt a közönség megtapsolta. Ha a jobboldali táborhoz tartozó aspiráns gyengébb teljesítménnyel és szakmai múlttal bír, akkor a másik pályázó legyen értelemszerűen a győztes
Elvesztett perek ezreivel kell szembenéznie az államnak, vagy pedig visszakozik a kormány, és a jelenlegi igazságtalan ellátási rendszer helyett visszaállítja a korábbi, de legalábbis ahhoz hasonló szisztémát.
Sérültek az emberi jogok
Nagyon leegyszerűsítve ezt a két kimenetelt jósolja most a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) azután, hogy alaposan kielemezték a Kúria tavaszi, precedensértékű döntését. A Népszava cikke szerint sok év elteltével kaphatnak anyagi elégtételt azok, akiknek rokkantsági ellátását jogsértően csökkentették. Mint írják, a Kúria kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a rokkantsági "ellátás összegének kiszámítására irányadó, a korábbi ellátás drasztikus csökkenését eredményezőszabályt".
Sokaknak a felére csökkent a rokkantsági ellátása
A strasbourgi bíróság után ezzel a Kúria is kimondta, hogy a nagy felháborodást kiváltó eljárás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, továbbá a magyar alaptörvényt. A "megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról rendelkező", 2012 január 1-től hatályos törvény okozta jogsérelmet csak az Alkotmánybíróság háríthatja el.
91 ezer forint helyett 41 ezer jár
Hogy idáig eljutott az ügy, annak a férfinak köszönhető, aki nem volt hajlandó beletörődni a vele történt igazságtalanságba. Az illető 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült. A jogszabályi változások miatt először rehabilitációs, majd rokkantsági ellátást kapott. Ennek összege a felét sem érte el a korábbi rokkantsági nyugdíjnak: a férfi ellátása 91 ezer 535 forintról havi 41 ezer 850 forintra csökkent. Miközben egészségi állapota nemhogy javult volna, inkább romlott. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a csökkentett ellátásról szóló közigazgatási határozatot, és a hatóságot a ténylegesen bekövetkezett állapotjavulás vizsgálatára kötelezte. A kormányhivatal pedig erre felülvizsgálatot kért a Kúriától.
Az ellátások összegének csökkenése a perbeli eseten kívül azoknál is tömegesen jelentkezett, akik 2011. december 31-éig rokkantsági nyugdíjasok voltak, ezután pedig az új törvény és az elvégzett komplex minősítés alapján rehabilitációs ellátásra váltak jogosulttá - jelezte Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.
A MEOSZ elnöke szemléltetésként elmondta, hogy a közfoglalkoztatási bér 2012-ben 71 ezer 800 forint, 2013-ban 75 500 forint, 2014-ben pedig 77 300 forint volt.
Emlékeztetett rá, hogy 2012. január 1-jétől ha a "komplex felülvizsgálat" során úgynevezett rehabilitációs ellátást állapítanak meg, akkor 2016. május 1-e előtt az ellátás összege azoknál, akiknek a foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható, a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, azoknál pedig, akik tartós rehabilitációt igényelnek, a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával volt azonos. Ebből ráadásul még nyugdíjjárulékot is levontak. 2016. május 1-e óta ezeket az ellátásokat a mindenkori minimálbért alapul véve számítják ki.
Nincs semmilyen összefüggés
A rehabilitációs ellátás összege tehát a "komplex felülvizsgálat" után már semmilyen összefüggést nem mutatott a jogosult korábbi ellátásának összegével, például a rokkantsági nyugdíjjal - hangsúlyozta Kovács Ágnes. Az ellátás összege gyakran annak ellenére csökkent, hogy az érintettek állapota ténylegesen nem javult. Különösen igaz ez a volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok esetében, akiknek ellátását korábban a megszerzett szolgálati idejük, valamint nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetük alapján számították ki.
Kovács Ágnes elmondása szerint további negatív változás sújthatta azokat, akik a rehabilitációs ellátás hároméves időtartamának letelte miatt, vagy mert romlott az egészségi állapotuk, ismételt "komplex felülvizsgálaton" vettek részt. Előfordult, hogy az így megállapított összeg még az addig folyósított rehabilitációs ellátásnál is kevesebb lett. Kovács Ágnes arra számít, hogy a károsultak így is tömegesen - ezrével - indítanak majd pereket. Beláthatatlan, hogy összességében hány milliárd forint a tét. A MEOSZ elnöke azonban elsősorban nem a perektől vár megoldást - írja a lap, melynek teljes cikke ide kattintva érhető el.
