Gulyás elmondása szerint18 százaléktól terveznek megválnia központi közigazgatásban, valamint hasonló nagyságrendű embertől a központi állami intézményekben.
Orbán Viktor egy tollvonással megszüntette az Államreform Bizottságot. A legfontosabb cél, a bürokráciacsökkentés felemás eredményt hozott.
Az államreform másik csapásiránya, az államapparátus fogyókúrára küldése szintén ellentmondásos eredményeket hozott. A háttérintézmények számának Lázár János kancelláriaminiszter által 2016 végén nagy garral beharangozott csökkentése csak redukáltan valósult meg. Kezdetben Lázár csaknem száz háttérintézmény megszüntetéséről beszélt, az egy héttel későbbi kormányhatározat mellékletében szereplő halállistán már csak 73 intézmény szerepelt. Végül közülük is csak mintegy hatvanat érintett valamilyen átszervezés.
A miniszter arra reagált, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint 100 ezer fővel kellene leépíteni a közszférát, amely szerintük valamelyest enyhíthetné a munkaerőhiányt, és úgy tűnt, hogy az ötlettől Varga Mihály pénzügyminiszter sem zárkózik el teljesen. Az azonban biztos, hogy vizsgálják a közszféra racionalizálásának lehetőségét, és erről ősszel dönthetnek.
A szakszervezet arra reagált, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint százezer embert kellene a közszférából leépíteni, és ezzel a létszámmal a versenyszféra munkaerőhiányát csökkenteni, a Nemzeti Versenyképességi Tanács keddi ülése után tartott sajtótájékoztatón pedig Varga Mihály pénzügyminiszter nem zárkózott el a felvetéstől.
Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke arról beszélt a 19. alkalommal megrendezett vállalkozók napján: fontos volna, hogy megvalósuljon a közszféra létszámcsökkentése, hiszen a 350 ezer fölösleges állami alkalmazott foglalkoztatása óriási teher a gazdaságnak.
Azt valóban nem oldja meg, viszont az állami költségvetés terhelése csökkenhet, ha 100ezer - állami hivatalnoknak felvett fideszes aktivistát - kirúgnak.
Lázár János kancelláriaminiszter még 2016-ban jelentette be a kormány nagyszabású bürokráciacsökkentési tervét.
Ám Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tavaly (2017) októberben elismerte: a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, ugyanis minden íróasztal meg tudja magyarázni a létjogosultságát.
Az állami karrier jelenleg nem túl csábító, hiszen közeledés sincs a kormány és az érdekképviseletek között a bérrendezés ügyében. Az önkormányzati tisztviselők szinte bizonyosan sztrájkba lépnek január 12–15. között.
Még december elején Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke arról beszélt a 19. alkalommal megrendezett vállalkozók napján: fontos volna, hogy megvalósuljon a közszféra létszámcsökkentése, hiszen a 350 ezer fölösleges állami alkalmazott foglalkoztatása óriási teher a gazdaságnak. Úgy fogalmazott: a választások után keményen, sőt, agresszíven fognak majd érvelni a kormánynál annak érdekében, hogy ezeket a munkavállalókat irányítsák át az üzleti szférába.
– Amíg ez nem történik meg, addig Magyarország nem tud fejlődni. Ez óriási kolonc, a szükségtelen foglalkoztatás parazitizmus – magyarázta Demján Sándor. Szerinte a jelenlegi 160 helyett 20 jó kórház is elég volna, és a vállalkozó csökkentené a felsőoktatásban és a közoktatásban dolgozó pedagógusok számát is. Érvelését azzal támasztotta alá, hogy míg Németországban az összes alkalmazott kilenc százaléka dolgozik a közszférában, addig Magyarországon 19 százalékuk.
Van egyaltalan szazezer kirughato hivatalnok? Mert a kozszolgak nagy resze az oktatasban egeszsegugyben dolgozik, es feltehetoleg a rendorseget, katonasagot, birosagot se akarjak felszamolni. Egyebkent meg ketszazezer egyeb hivatalnok sincs. Hacsak nem statisztikai csokkentest akarnak, pl nyolcvan ezret a szazbol a kozmunksasok letszamcsokkentesevel.
A bürokráciacsökkentés során az állami szektorból kikerült dolgozók átképzésével be lehetne tölteni a magyar munkaerőhiány miatt betöltetlen munkahelyeket – többek között erről is beszélt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára csütörtökön a Budapesti Economic Forumon. Az államtitkár azt mondta, a kormány felismerte, hogy az állam úgy tudná jobban támogatni a vállalkozásokat, ha kisebb lenne, ezért
több tízezer, akár százezer emberrel kevesebb dolgozik majd az államigazgatásban.
A közigazgatás átalakítása nagyon leegyszerűsítve a Lázár-lista realizálását és a szférában tervezett leépítéseket jelenti. Hogy a megszüntetni tervezett kormányzati háttérintézmények közül végül melyek maradhatnak valamilyen formában, azt egyelőre nem lehet tudni, és nincs még konkrétabb terv a Miniszterelnökséget vezető miniszter által bejelentett 10 százalékos általános leépítésre sem.