Ezen Rovat az Ostoba közterületelnevezések nevű topikomnak az antipódusa .Írj bel- és külföldi vicces , szép , meghökkentő , aranyos és érdekes közterületi avagy földrajzi elnevezéseket .Bon courage !
a Dunára merőleges utcának: Átusz utca. Ha betiltják az átúszást, akkor Visszaúsz utca. Ha ezt is tiltják, akkor Megátusz utca. Ezen sokáig fognak gondolkodni, mit is tiltunk meg? A nagy Megátusz, kinek is a költője (ha az egyáltalán), jobb ha nem tiltjuk.
A Kancsendzönga alacsony területekről látható (l. itt), így a környéken lakóknak viszonylag régóta kialakulhatott az a képzete, hogy öt csúcsa van. Azonban nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem azért látunk mi is öt jelentős csúcsot, mert a helyiek ezt a képzetet örökítették ránk. A 3D-s topológia alapján szerintem lehetne több és kevesebb csúcsot is számolni (l. itt). Az ötös szám pedig a véleményem szerint nem független attól, hogy ez a hindu (így buddhista) tipológiában egy kitüntetet szám: vö. az öt érzék, Buddha öt szabálya, öt tanítvány, öt rendje stb.
A tibeti nyelv szigorúan egy szótagos szavakból áll, de annyira, hogy az elő- és utóképzők is puszta mássalhangzók ebben a nyelvben. Így nem meglepő, hogy a négy szótagos nevet négy összetételi tag alkotja. Ez egyébként a magyarban is lehetséges lenne (ha a nyelv tolerálná az ilyen összetett jelöletlen összetételeket), vö. „nagy-hó-öt-tár”.
A tibeti nyelv helyesírása fonetikus, de egy régi állapot őrzött meg, amelyben az elő- és utóképzők miatt bonyolult szerkezetű mássalhangzó-torlódásos szótagok vannak. Ezzel szemben mára a beszélt nyelv egyszerűsítette ezeket a szótagokat, és az eltérő mássalhangzó-torlódások eltérő zenei hangsúlyviszonyokat eredményeztek: hasonlóképpen, mint a kínaiban, csak ott az ideografikus írás miatt nem szembesülünk a régi állapottal. Szintén a kínaival párhuzamos az, hogy a nyelvjárások szóban egymás számára kölcsönösen érthetetlenek (mivel a régi bonyolult szótagok eltérően egyszerűsödtek), miközben az írásos alak azonos. Emiatt – mint a kínai esetén – valójában inkább több nyelvről van szó, mint egy nyelv nyelvjárásairól.
Az átírásban tehát két utat járhatunk: a klasszikus írásos forma átbetűzését vagy a kiejtett hangsor magyar fonetika szerinti átírását. Mivel a nyelvjárások nem egységesek, a kiejtés szerinti átírást a leginkább normának tekinthető lhaszai dialektusra alapozzák. Ez alábbiakban megadom a hegy nevének tagjait az írásos forma magyaros átbetűzésével, valamint fonetikai átírással a lhaszai ejtésüket (a zenei hangsúly nélkül):
A szótag eleji zöngés betűk hehezetlen ejtést jelölnek, a zöngétlen párjuk hehezettet. A hehezetlen zárhangok bizonyos nyelvjárásokban bizonyos hangsúlyviszonyok közt zöngés ejtésűek lehetnek: ez teszi az első és a harmadik tag ilyen különbségét.
Az angol Kan(g)chenjunga [kæŋ.tʃen.dʒʌ.ŋə] és a magyar Kancsendzönga [kɒn.tʃɛn.dzø.ŋgɒ] egyaránt jó átírásai a tibeti [kaŋ.tɕʰen.ts̬øʔ.ŋa] névnek, hiszen természetesen a befogadó nyelv diktálta hanghelyettesítéssel kell élni. Az egyetlen meglepő az angol j [dʒ] lehet, de a [dz] hang szokatlan az angolban, így itt is indokolt a hanghelyettesítés. Ezt erősíti, hogy ez a változás a nepáliban (és a hindiben) is megtörtént, vö. कञ्चनजङ्घा [ka.ɲtʃa.n(a).dʒa.ŋ.ɡʱa:]. Az angolok pedig délről érkezve ismerték meg a környéket. Nepáli befolyásra utal az angol Kanchenjunga forma is a ng helyetti n-nel.
A közelmúltbeli hegymászótragédia okán előtérbe került a Kancsendzönga hegynév. Kiss Lajosnál angolos átírásban szerepel (Kanchenjunga). Mint a FNESz-ban olvashatjuk, a név tibeti eredetű, jelentése "a nagy hó öt kincseskamrája", utalással az ott található öt hegycsúcsra. A név több szempontból is érdekes. A névadást illetően szellemesnek találom a 'kincseskamra' jelentésű elemet. Egyáltalán mióta tudják a nepáliak/tibetiek, hogy öt (jelentős) csúcs van 8000 m fölötti magasságban (ha tényleg annyi van)? Az is érdekes, hogy a tömény jelentéstartalomhoz képest a név nem hosszú. Érdekes lenne tudni, hogy a magyaros átírásnak az angolos átíráshoz képest mutatkozó különbségeinek mik az okai. Az értelmes magyar elemekre bontható magyaros átírás vicces asszociációkat kelthetne, de hát most a tragédia után ezzel aligha illendő tréfálkozni.
Nagyon mellélövök, ha azt mondom: ezt a török eredetű helynevet a hódoltság alatt/után betelepülő szerbek (rácok) hozták magukkal? Tabán nevű városrészekben, ilyen nevű utcák környékén ők laktak.
Ismereteim szerint ez az elnevezés a török időkből származik. Tabak vagy tabakos az elnevezés eredete. A Tabán valamennyi településen valamilyen vízfolyás közelében található vagy volt található, mert a tabakosok bőrcserzéssel és kikészítéssel foglalkoztak, amihez sok víz kell.
Sajnálom, rosszul emlékeztem, és gyorsan kijavítom, nehogy félrevezessek valakit. A Tabánnak semmi köze a dohányhoz (tabakhoz), a tabaq-xane (vagy valami ilyenféle) szó cserzőműhelyt, tímárműhelyt jelent, ahogy a budai Tabán helynév oszmán-török eredetének magyarázatában több helyen olvashatjuk.
Kíváncsiságomat az keltette fel, hogy az ország több mint 40 helyén találtam Tabán utcát, teret vagy településrészt. Lehet, hogy ezek már a budai Tabánról kapták a nevüket?
Tabán út/utca/tér nagyon sok magyar településen van, és Tabán nevű városrész is van Bp-en kívül is (többek között Szolnokon, Hódmezővásárhelyen).
A FNESZ szerint a szó oszmán-tötök eredetű (úgy emlékszem, dohányőrlő malmot jelent). Mi lehet az oka annak, hogy ez a teljesen elhomályosult jelentésű szó ennyire kedvelt közterületnévvé vált?
Különösnek tartom, hogy nem szerepelt még eddig a Marx Károly zsákutca :-). Nota bene, a gugli sem ad erre találatot, de még a "Karl-Marx-Sackgasse"-re sem.
(( az milyen lenne , ha valaki tudna a kvász legnyugatabbra való palackozott forgalmazási helyérôl , Kazakhsztánból hozatni kvászt . . .Láttam annó a 30részes Selyemútban , hogy amikor a japók ott voltak vagy 25 éve , még forgalmazták )). De sajátkészítésû fügeborral beszállanék abba a találkozóba .)) (((ma írtam valamit a Lengyelország kultúrhegemón nevû itteni rovatkánkba ))).
